Az Európai Unió migrációügyi biztosa bejelentette, hogy az EU nemsokára teljes vízummentességet biztosít a török állampolgárok számára a schengeni övezetbe beutazásához.

“Szoros együttműködést folytatunk Törökországgal ebben a kérdésben, így bátran értesíthetjük a török állampolgárokat a jó hírről; a közeljövőben vízum nélkül is egy biometrikus útlevéllel beléphetnek az EU-tagállamok területére” – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációügyi biztosa kedden egy isztamubli csúcstalálkozó során.

A Hürriyet török napilap szerint a biztos hozzátette, hogy a vízumkötelesség eltörlésére elsősorban a családegyesítések miatt van szükség, illetve annak okán, hogy a Törökországban élő törökök gyakrabban talákozhassanak az Európai Unióban élő török rokonaikkal, emellett az üzleti együttműködésekre is jó hatással lehet a korlátlan beutazás.

Avramopulosz elmondása szerint már nagyon várja a török államfő görögországi látogatását, mert a december 7-8-ára tervezett találkozó lesz az első alkalom, hogy 65 év után török vezető Görögországba látogat.

Avramopulosz korábban a Hürriyetnek nyilatkozva arról is beszélt, hogy ő hisz Törökország “európai útjában”, illetve abban, hogy Ankara közelebb kell lépjen az EU és a demokrácia értékeihez.

Az Európai Unió és Törökország közti viszony azt követően romlott meg, hogy 2016 júliusában katonai puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban, melynek során NATO-párti katonai vezetők megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat.

A múlt hónapban Erdogan bejelentette, hogy Törökországnak többé nincs szüksége EU-csatlakozásra, de ennek ellenére nem a török fél lesz az, aki megszakítja a csatlakozási tárgyalásokat.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-eu-megadna-torokorszagnak-a-vizummentesseget/

Újabb liberális hírportált indítana az Index.hu volt főszerkesztője. Eddig alig több mint ezer fő jelezte, hogy fizetne a máshol ingyenesen is elérhető liberális propagandáért.

Új liberális hírportált indítana az Index.hu volt főszerkesztője, aki azt követően hagyta ott a liberális lap szerkesztőségét, hogy felvásárolta azt az euroatlanti integráció egyik magyarországi erős-embere, ezáltal függő helyzetbe taszítva az önmagát függetlennek eladni szándékozó lapot. Az online hírportál a tervek szerint olvasói előfizetésből működne; az alap koncepció az volt, hogy az emberek miért ne fizetnének azért, amit ingyen is megkapnak.

“A sajtószabadság, a magyar nyilvánosság a mi kezünkben is van, de tennünk kell érte. A közéleti fókuszú médiumok a világon mindenütt csak úgy és csak akkor életképesek, ha legalább részben közvetlenül az általuk nyújtott szolgáltatás, a tartalom árából élnek, azaz előfizetőik tartják el őket.” – írták.

Az előfizetők pénzén elindítani szándékozott Politis.hu azonban nem aratott nagy sikert. Mindössze alig több mint ezer ember jelezte, hogy hajlandó lenne fizetni azért, ami bármelyik, a nyugati sajtóorgánumok Magyarországot érő kritikáit lefordítgató hírportálon ingyen is elérhető.

“2017. november 28-án, bő egy héttel Dudás felhívása után 1057-en látnak fantáziát a Politisben, ők összesen 46.152 eurót, valamivel több, mint 14 millió forintot fizettek be. Mindez a kívánt előfizetői sokaság alulról karcolt 5 százaléka. És mivel egy ilyen projektben az első hét erős szokott lenni, így kijelenthető, hogy a Politis ügye nem áll túl jól.” – derült ki a Válasz.hu beszámolójából.

A hírportálon megjelent eddigi publicisztikák alapján a Politis.hu nem kínál semmilyen új tartalmat a bárhol máshol ingyen is elérhető nyugat-párti liberális propagandán felül. Demokrácia, fékek és ellensúlyok, emberi jogok, államtól függetlenség, nem-liberális politikusok és üzletemberek elleni oknyomozás – ezek bárhol máshol ingyen is elérhetőek az olvasó számára.

A Politis.hu célkitűzései szerint 30000 előfizető lenne szükséges ahhoz, hogy a lap a liberális alkalmazottak számára megfelelő bérezés mellett elindulhasson. Mint kiderült, az előfizetők száma eddig alig lépte túl az 1000 főt, annak ellenére, hogy a lap indítását szinte minden ellenzéki sajtóorgánumban beharangozták.

Amióta az országgyűlés megszavazta a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóvá tételét, több liberális sajtóorgánum – többek közt a 444.hu és az Átlátszó.hu – is erősebb próbálkozást tett arra, hogy a lehető legnagyobb arányban hazai forrásból, az olvasók segítségével fedezze működési költségeit.

http://www.hidfo.ru/2017/11/fizetosse-tennek-a-liberalis-propagandat/

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint fel kell gyorsítani a Brexit-tárgyalásokat. Miután a britek kilépnek az Európai Unióból, Washington a britekkel és az EU-val is fenntartaná a szövetséges viszonyt.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban, a Wilson Center rendezvényén felszólalva azt mondta, az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy jelentősen felgyorsítsa a Brexit – a britek Európai Unióból kilépésének – folyamatát.

Az Egyesült Államok arra éri az Európai Uniót, hogy tegyen gyors előrelépést és véglegesítse az Egyesült Királyság kilépésének folyamatát, ami Brexitként vált ismertté – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok függetlenül a tárgyalások kimenetelétől, a kilépés után is megpróbálja fenntartani régóta fennálló szövetségi viszonyát az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal.

A külügyminiszter azt mondta, az Egyesült Államok semmilyen módon nem fog beavatkozni a Brexit-tárgyalások kimenetelébe.

A britek 2016. június 23-án tartottak népszavazást az uniós tagságról, melynek során a választók 51,9%-a, mintegy 17,4 millió ember döntött az Európai Unióból való kilépésről.

A britek kilépésével Európa második legnagyobb, és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az EU-ból.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-usa-szerint-fel-kell-gyorsitani-az-europai-unio-felbomlasat/

Egyre csak fokozódik a brit kormányfőre nehezedő nyomás, Észak-Írország megvétózhatja az Egyesült Királyság és az EU közti új kereskedelmi egyezményt, ameddig nem sikerül rendezni az ír határral kapcsolatos vitát.

Az Egyesült Királyság kormánya határozottan törekszik annak elkerülésére, hogy bármilyen határvédelmi infrastruktúrát kelljen építeni az Írországgal közös határszakaszra, miután a királyság kilép az Európai Unióból – lealábbis Theresa May brit kormányfő szóvivői ezt hangsúlyozzák, miközben azt is állítják, hogy a királyság kilép az európai közös piacból és vámunióból.

Egy héttel ezelőtt az ír kormány megfogalmazott egy figyelmeztetést Theresa May számára, mely szerint Észak-Írország “nem fogja tolerálni”, ha a brit-EU kereskedelmi egyezmény miatt szigorú határellenőrzést vezetnek be. E szerint Észak-Írország különleges státuszt akar kivívni, hogy a brit kilépés esetén is része maradhasson az európai vámuniónak és saját maga rendelkezhessen a külkereskedelem szabályozásáról. A brit kormány azonban kizártnak tartja, hogy az írek olyan különleges státuszt kapjanak, ami csökkentené a britek fennhatóságát az országban.

A kialakult szembenállásnak megfelelően, Dublin folyamatos nyomást gyakorol a brit kormányra, hogy maradjon része az európai vámuniónak a Brexit lebonyolítása után is, ezzel elkerülve a határellenőrzés bevezetését.

Az Egyesült Királyság 2019 márciusára állapította meg az Európai Unióból kilépés időpontját. Az utóbbi hónapok folyamán azonban holtpontra jutottak a kilépési tárgyalások, így felmerült annak lehetősége, hogy a britek egy az uniós szabályozás helyébe lépő új kereskedelmi megállapodás nélkül lépnek ki az Európai Unióból.

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-egyesult-kiralysag-egesze-kilep-az-europai-vamuniobol/

A bevándorláspárti liberálisok gyakran hangoztatják, hogy a populista “jobboldal” az emberek félelmére építve próbálja megragadni a hatalmat. Egy svéd filozófus szerint a félelem a közösség és az egyén számára is a létező leghatékonyabb erőforrás, amit a liberális demokráciák és a diktatúrák egyaránt felhasználnak.

Egy svéd filozófus szerint az a liberális és demokratikus kultúra, amiben a mai európai ember él, valójából se nem liberális, se nem demokratikus, hanem a legelemibb machiavellista vonásokat hordozza. Emiatt történhet meg, hogy populista erők egy külső ellenségkép felmutatásával bármikor átvehetik a liberális-demokratikus erők helyét a kormányrúdnál; az emberek nem tartják morálisan elfogadhatatlannak az ellenségképgyártást, mert a liberális-demokratikus társadalom, amiben ma élünk, szintén ellenségkép-gyártáson alapul.

Lars Svendsen “A félelem filozófiája” c. könyve – anélkül, hogy elveszne az aktuálpolitika részleteiben – útmutatóul szolgál annak megértéséhez, ami napjaink európai politikájában történik; hogyan tudott újra megerősödni a jobboldali populizmus Európában, és miért bizonyulnak ezzel szemben tehetetlennek a bevándorlást támogató balliberális erők.

A szerző szerint a nyugati társadalom liberális-demokratikus rendje más társadalmak kizsákmányolásán alapul; a belső jólétet a külső fenyegetés legyőzésének propagandája alapozza meg. Például a terrorizmus elleni háborúk, demokráciaexport elfogadásával próbálja magát győzködni a nyugati ember arról; azáltal, ha legitimálja a külső ellenség elleni erőszakot, az ő számára ez egy biztonságosabb, jobb világot hozhat el, vagy elősegítheti annak megtartását. Ugyanezen – kulturális környezet által kondicionált – logika mentén működnek a jobboldali populista pártok, melyek más népcsoportokat, más kultúrákat ellenségképként mutatnak fel, ezzel belső egységet létrehozva a saját társadalomban.

Lars Svendsen szerint a félelem olyan dolog, aminek akaratunk ellenére vagyunk kitéve, de mégis tagadhatatlanul ez az egyik legalapvetőbb erőforrás, ami a társadalmakat – és az egyént – mobilizálja. A félelem mozgatja a társadalmat, amikor hallgatólagosan beleegyezünk egy másik ország elleni katonai beavatkozásba, mert attól tartunk, hogy az adott ország vezetője tömegpusztító fegyvert használhat – s tesszük mindezt a saját életszínvonalunk védelmében. A félelem mozgatja a társadalmat, amikor hozzájárulunk, hogy a hatóságok bekamerázzák a köztereket, és lassan már a saját hálószobánkban is lehallgassanak. Ugyanígy a félelem mozgatja a társadalmat, amikor a tömeges bevándorlás következményeitől tartunk. Ugyanazon logika mentén működnek a látszólag különböző politikai erők, emiatt a tömegek számára nem feltétlen észlelhető morális különbség, ha a liberális demokráciát szélsőjobboldali diktatúra váltja.

A svéd filozófus szerint ráadásul minél magasabb az életszínvonal, annál nagyobb a félelem annak elvesztésétől. A nyugat-európai országok magas életszínvonala szinte egyenes garanciája annak, hogy ezekben az országokban a liberális demokrácia diktatúrába csap át, amint a tömeges bevándorlás az életszínvonal hanyatlásához vezet. Minél nagyobb a vélt vagy valós veszteség, annál látványosabb, amikor elveszítjük a fejünket – írta. Svendsen szerint a félelem teszi színessé a világot. “Vitathatatlanul van valami elbűvölő abban az állapotban, amikor megfélemlítve vagyunk, legyen szó akár regényről, filmről vagy számítógépes játékról.” A félelem a közösség és az egyén számára is erőforrás, mert arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk a mai állapotot, legyen szó akár saját magunkról, akár a társadalomról. A filozófus szerint ez az emberiség fejlődésének mozgatórugója volt évezredeken át, és a látszat ellenére ma sincs másként.

Májusban a CNN kiadott egy összegzést a populista mozgalmak Európa-szerte szemmel látható megerősödéséről. Szakértők szerint ez a változás egyértelműen trenddé vált, Európa – és az Egyesült Államok – számára a jobboldali populizmus jelentheti a politika fősodorát a következő évtizedekben.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-felelem-mint-eroforras-europa-szerte-megerosodnek-a-populista-partok/

Újabb gázolásos támadás történt Franciaországban – ezúttal az Egyesült Királyságba tartó iraki és afgán migránsok hajtottak a rendőrök közé. Az incidens során egy rendőr megsérült, kilenc migránst őrizetbe vettek.

Gépjárművel rendőrök közé hajtottak iraki és afgán migránsok észak-Franciaországban – a Calaisnál történt incidens során egy rendőr az ütközés következtében térdsérülést szenvedett.

A migránsok akkor váltak ellenségessé, amikor a rendőrök át akarták kutatni a gépjárművet. Az esetről beszámoló LCI hírügynökség szerint

a gázolás során egy rendőr térdsérülést szenvedett, és a biztonsági erők rá kellett lőjenek a migránsokra.

Az incidens kapcsán kilenc migránst tartóztattak le, akiket a jármű vezetői megpróbáltak Angliába csempészni. A letartóztatott személyek közt volt hat iraki és három afgán állampolgár.

Calais máig az illegális bevándorlás egyik csomópontja, annál fogva, hogy szomszédságában található az európai kontinenst Angliával összekötő csatorna-alagút. 2016 október végén a helyi hatóságok döntést hoztak arról, hogy felszámolják a Calaisban létrejött spontán migránstábort, ahol több mint tízezer ember tartózkodott, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy az illegális bevándorlás mint probléma megszűnjön.

Franciaország jelenleg próbálja újratárgyalni az Egyesült Királysággal a nem-európai migránsokkal kapcsolatos szabályozást. Az új szabályozás részeként a britek további 90 millió eurót adnának Franciaországak arra, hogy megerősítse a határvédelmet a csatorna-alagút környékén.

http://www.hidfo.ru/2017/11/teherautoval-tamadtak-a-migransok-franciaorszagban/