Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője kijelentette; 2017-ben népszavazást ír ki az Európai Unióból kilépésről, ha megnyeri az elnökválasztást. A Le Figaro napilap szerint Franciaország egy ilyen referendumot követően valóban kiléphet az Európai Unióból, és a párt támogatottsága alapján erre minden esélyük megvan.

Marine Le Pen elmondása szerint a sikeres referendum után maximum hat hónappal megállapodásra jut majd az európai vezetőkkel Franciaország területi, törvénykezési és gazdasági függetlenségének visszaállításáról, valamint a monetáris függetlenségről. A Nemzeti Front vezetője azt is kijelentette, hogy azonnal lemondana az elnöki posztról, ha a franciák az Európai Unióban maradás mellett szavaznának. "Azt akarom, hogy megértsék végre, soha semmi nem fog változni, ha nem állítjuk helyre a függetlenséget és nem válunk saját sorsunk kovácsává."

Az utóbbi években a Nemzeti Front támogatottsága jelentősen növekedett, köszönhetően az egyre radikálisabb EU-ellenes retorikának. A májusi EP-választások idején a párt a szavazatok negyedét szerezte meg. Marine Le Pen azt is hangoztatja, hogy a független Franciaországnak elsősorban nem csak Brüsszellel szemben kell függetlenné válnia, hanem az amerikai befolyást kell végleg kiszorítani Európából. A legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint Le Pent a franciák mintegy 43%-a támogatja, így esélyes az elnöki posztra.

December 16-ára hirdettek meg a korábbi kormányellenes megmozdulások szervezői egy összevont tüntetést, amire minden eddigi kormányellenes megmozdulás résztvevőit várják. A beharangozó szerint civil és pártfüggetlen megmozdulást tényleg úgy szervezik, hogy látszólag civil legyen és pártfüggetlen. Egy diákközösség kezdte meg a szervezését - éppen csak a támogatásáról gondoskodik a korábbi, internetadó elleni megmozdulást szervező volt MSZP-s képviselő (Gulyás), ezen felül a liberális sajtó teljes spektruma gondoskodik arról, hogy két héten keresztül mindenkihez eljusson a tüntetés híre.

A demonstrációt minden ellen szervezik, ami ellen tüntetést szervezni lehet. A balliberális ellenzék számára a fontos, hogy mindenki ott legyen, mindenki tüntessen valamiért. A miért nem fontos, az elképzelhető összes indokot felsorolják, amiért normális ember alapesetben részt venne egy ilyen megmozduláson. Hazugság, korrupció, lopás, maffiakormány, társadalmi igazságtalanság, rossz egészségügy, még rosszabb oktatás - tehát minden elképzelhető dolgot felsorolnak, amiért tüntetni lehet. Annyi azért hozzátesznek, hogy magyar és EU-zászlót szívesen látnak.

A József nádor térre szervezett, látszólag civil megmozdulás egyenes ágú folytatása az áprilisban még perifériális indokok (Szabadség téri emlékmű) mentén szerveződő megmozdulásoknak. A tüntetésen megjelenő emberekben annyi lesz a közös, hogy nem kérnek a kormányból, és ennél fogva rá tudják őket venni, hogy beálljanak az Európai Unió zászlaja alá tüntetni.

A tüntetés párhuzamba állítható azzal, ami Kijevben történt, pontosan egy évvel ezelőtt. Ukrajnában civil szervezetet kezdeményeztek kezdetben békés, kormányellenes megmozdulásokat az ellen, hogy Kijev mégsem írta alá a társulási egyezményt az Európai Unióval, az Azarov-kormány ehelyett zárt ajtók mögött megkezdte az eurázsiai átmenet előkészítését: szándéknyilatkozatot írtak alá a Moszkva által alapított vámunióhoz csatlakozásról, és megkezdték annak jogi alapozását.

A békés EU-párti tüntetésekre "valaki" rászervezte a jobboldali szervezeteket és szurkolói közösségeket, így nagyon hamar megkezdődtek az összecsapások a rendőri erők és a tüntetők keménymagja közt. A Majdan téren sátrakat emeltek a tüntetők és azt közelharci eszközökkel felfegyverzett csoportok kezdték védeni, így egy állandó központ alakult ki. Ezen a Majdan téren végzett rendőrségi rajtaütés során a hatóságok olyan dokumentumokat találtak, melyek bizonyítják, hogy a jobboldali szervezetek dollárban készpénzes kifizetéseket kaptak; minél radikálisabb volt a rendőrökkel szembeni fellépés, annál nagyobb összeg volt a jutalom.

A kezdődő utcai harcok közepette egyik napról a másikra a tüntetők arról számoltak be, hogy a rendőrök a tömegbe lövetnek. A rendőrök pedig arról számoltak be, hogy a tüntetők tömegéből éles lőfegyverrel lőnek rájuk.

Első haláleset a "békés" uniópárti tüntetésen. Ugyanaz a mesterlövész lőtte le, aki később a rendőröket is.

Képi (és videofelvétel) bizonyítékok kerültek elő arra vonatkozóan, hogy Kijevben ugyanaz a mesterlövész lőtte a rendőröket és civil tüntetőket felváltva, aki korábban a NATO afganisztáni és iraki misszióiban is szolgálatot teljesített. A NATO mesterlövésze a civilek tömegébe lövetéssel és a rendőrökre lövetéssel radikalizálta a kormányellenes tüntetést, hogy a tüntetők elemi gyűlöletből lépjenek fel a rendőrök ellen, és fordítva. A kijevi kormányt alig egy hónap leforgása alatt eltávolították a hatalomból, helyére fegyveres puccsal egy nyugatbarát kormány került, aminek első dolga volt, hogy felvette az IMF-hitelt és megszorító intézkedéseket vezetett be.

A két esemény közt párhuzam vonható, mert: az ukrán kormányt azért távolították el a hatalomból, mert az Európai Unió helyett keleti szomszédjával kezdett volna szorosabb kapcsolatokat építeni. 2015. január 1-jén megkezdi működését a Moszkva által alapított Eurázsiai Gazdasági Unió. 2015. január 1-től Magyarország sorsa nem az elszigeteltség, ha kilépünk az EU-ból, hanem a gazdaság fellendülhet az új szövetségi rendszerhez csatlakozással. Washington célja, hogy még az Eurázsiai Gazdasági Unió működésének megkezdése előtt radikális atlantista, nyugatbarát kormányokat juttasson hatalomra a kelet-európai országokban, köztük hazánkban is. Ha ez nem sikerül, az az amerikai befolyás kiszorítását jelenti Kelet-Európából, emiatt Washingtonnak elemi érdeke, hogy még a külpolitikai alternatíva megjelenése előtt radikális atlantista kormányt juttasson hatalomra Budapesten.

Egy hónap van hátra az Eurázsiai Gazdasági Unió indulásáig, és az Orbán-kormány megkezdte a keleti nyitást, ahogy korábban az Azarov-kormány is tette. A december 16-ig összevont tüntetés azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb tömeget lehessen összevonni az Európai Unió zászlaja alatt. Emiatt bármennyire is próbálják hangsúlyozni, hogy ez egy civil tüntetés, egyáltalán nem tekinthető civilnek, mert a balliberális pártok propagandájával összejátszó liberális sajtó teljes spektruma támogatja azt. Ez egy liberális tüntetés, egy budapesti EuroMajdan, amit az utolsó pillanatban, kapkodva próbálnak kivitelezni.

Annak ellenére, hogy Kijev megvonta a kifizetéseket és nem biztosítja tovább a szükséges felszerelések utánpótlását, a bányaterületeket pedig folyamatosan ágyúzza az ukrán hadsereg, tovább folytatják a mindennapi munkát a donyecki bányászok.

A jelenleg a Donyecki Népi Köztársaság fennhatósága alá tartozó bányaterületek munkásai hónapokon keresztül nem kaptak fizetést, - amit a kijevi kormány feladata lett volna kiutalni, mivel a bányák ukrán állami tulajdonban voltak. Kijev úgy akart nyomást gyakorolni a munkásokra, hogy ha hozzá akarnak jutni a bérükhöz, ne folytassák a kitermelést, ameddig a felkelők ellenőrzése alatt vannak a szénben gazdag területek.

Jelenleg a Donyecki Népi Köztársaság fennhatósága alá tartoznak azok a bányaterületek, melyekről a kijevi kormány a háború kezdetén egyszerűen megfeledkezett, vagy zsarolással akarta megtartani azokat. Összesen 24 szénbánya és több mint 250, a hálózathoz tartozó energetikai cég működik ezeken a területeken, tehát Kijev több tízezer ember megélhetéséről "feledkezett meg", ameddig volt elég szén a hőerőművek működtetéséhez.

Porosenko egyetlen tollvonással elrendelte a bányák bezárását, miután a munkások hónapokon át üres gyomorral, fizetés nélkül folytatták a kitermelést. Mindegyikük 2-3 gyermekes családapa, akik több hónapi bérmegvonás után a tegnapi napon kaptak 200 hrivnya összegű juttatást (az alig több mint 3 ezer forint). A bányarégió ellátása a donyecki kormánynak is gondot okoz, mivel az ukrán csapatok folyamatosan ágyúzzák a kérdéses területet. Nincs biztos megélhetés, éhség van csak és állandó életveszély, ennek ellenére mégis tovább zajlik a kitermelés.

Miért folytatja a donyecki bányász a munkát, amikor haza is mehetne, vagy egyszerűen átutazhatna Nyugat-Ukrajnába más állást keresni? Csak és kizárólag azért, mert Ukrajnában még nem vetette meg a lábát a liberalizmus. Ha az egyéni megélhetés lenne a fontosabb, már mindannyian ott hagyhatták volna a bányákat. Harcolhatnának a függetlenségért is - Donyeck függetlenségéért is otthagyhatnák a bányákat, de nagyon sokan nem teszik. Azért nem teszik, mert ezekben az emberekben még ott van az hivatástudat, ami a nyugati társadalmakból mára kiveszett. Tudják, hogy a munkájuk miért fontos. 45 millió ember fűtése és két ország áramellátása múlik azon, hogy az ágyúzás és éhség közepette is tovább folytatják-e a munkát, vagy inkább elhelyezkednek valamelyik McDonald's-ban.

A donyecki népfelkelők azért harcolnak, hogy ez a hivatástudat, a társadalomért végzett munka fontosságába vetett hit egy méltóbb államvezetéstől megbecsülést és megfelelő javadalmazást kaphasson. Akire a bányában van szükség, a bányában dolgozik. Akire a fronton van szükség, a fronton van. Ők a mindennapok hősei. Emlékezni kell majd erre az önfeláldozásra akkor is, ha az ukrán háború már véget ért. A nyugati társadalmakban már csak a mesében van ilyen, - és lassan már ott sem.

Oroszország állandó EBESZ-képviselője, Andrej Kelin bejelentette, Moszkva nem fogja engedni, hogy a Donbassz régiót katonai blokád alatt tartsák. "Ismétlem, nem fogjuk engedni, hogy a donbasszi lakosság katonai blokád alatt éljen." Kelin az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén jelentette ezt be, valamint ugyanaz a nyilatkozat Oroszország külügyminisztériumának weboldalán is megjelent. A diplomata emlékeztette Kijevet, hogy a minszki megállapodással elfogadta a konfliktus rendezését, és az ukrán csapatok jelenlegi tevékenysége és elhelyezkedése katonai blokádnak minősül.

"Beszüntették az állami alkalmazottak kifizetését, nem fizetik ki a nyugdíjakat és a háborús veteránok, nyugdíjasok, gyermekek szociális juttatásait. Az emberek egész életükben az ukrán államnak dolgoztak, fizették az adót Kijevnek, és mindez romokban hever, nem kapnak semmit."

Novemberben Petro Porosenko ukrán államfő elrendelte, hogy a fegyveres erők evakuálják a kormányhivatalok és bíróságok alkalmazottait a háborús térségből, azt követően minden állami alkalmazott fizetését és a nyugdíjak kifizetését is leállították. A kormányhivatalok nem működnek a vitatott hovatartozású területeken sem, és Kijev elrendelte a bankfiókok bezárását is a délkeleti régiókban. A vitatott hovatartozású területeken a bankautomaták sem üzemelnek, emberek százai állnak sorban egy-egy automata előtt, de van, amelyikbe már két hete nem érkezett pénzszállítmány, így az emberek nem tudnak hozzájutni az ukrán bankokban tartott pénzükhöz.

Miközben Kijev nem ismeri el a délkeleti régiók függetlenségét és továbbra is azt állítja, hogy a Donbassz régió Ukrajna része, a kormány egyértelműen úgy kezeli a térséget, mintha nem az ország része lenne, emellett láthatóan gazdasági szankciókat alkalmaz a lakosság ellen, hogy elégedetlenséget szítson a függetlenséget kikiáltó kormány ellen. Ugyan a függetlenedő köztársaságok megkezdték az önálló bankrendszer kialakítását, ennek működőképessé tétele hónapokat is igénybe vehet. A térségben humanitárius katasztrófa állt elő, nem érkeznek pénzszállítmányok, nincs elég élelmiszer és gyógyszer, eközben az ukrán csapatok blokád alatt tartják a régiót, és helyi szinten harccselekmények zajlanak. A lakosok életét megnehezíti, hogy azokban a régiókban is, ahol a front már-már határrá szilárdult, az ukránok tovább ágyúzzák a lakott településeket, ezeken a helyeken áram, víz és fűtés sincsen.

Kelin bejelentése szerint Ukrajna megfosztotta az élet jogától az ostromolt régiók civil lakosságát, így a helyzet szükségessé tette az azonnali beavatkozást.

Egy tegnap benyújtott törvényjavaslat előírná, hogy a szolgáltatók kivegyék alapcsomagjaikból a nagy kereskedelmi tévécsatornákat, köztük az üzleti érdekeinek sérelme miatt kormányellenes agitációt folytató RTL Klubot is. Az országosan digitális sugárzást nyújtó szolgáltatókat arra kötelezi majd a törvény, hogy a közmédia most létrehozott csatornáit előnyben részesítse és betegye a legalacsonyabb díjú szolgáltatáscsomagokba. A törvénytervezet feltételezhető célja, hogy a legolcsóbban elérhető csomagokban ne legyenek benne olyan tévécsatornák, melyek tisztán üzleti érdekeik mentén működnek.

Az RTL Klub a választási időszak óta elhúzódó konfliktusban áll a kormánnyal, és az utóbbi években rendszeresen kapott bírságokat kisebb törvénysértések miatt. Szeptemberben a csatorna 40 millió forintos bírságot kapott, amiért egy műsorában értelmezési keret nélkül, önmagában vett elfogadható történésként jelenítette meg a műsor egy fiatal karakterének drogfüggővé válását, ami azt a benyomást kelthette a nézőben, hogy a kábítószerhasználat nem elítélendő. Egy másik alkalommal az RTL Klubra 10 milliós bírságot szabtak ki, amiért a valós adatokat torzítva, hamis összehasonlító elemzést mutatott nézőinek a saját nézettségi adataira és egy rivális TV-csatorna nézettségi adataira vonatkozóan.

Az RTL Klub sorozatos törvényszegéseit a politikába történő beavatkozása tetőzte, a balliberális pártok látványos veresége óta ugyanis teret ad a Demokratikus Koalíció retorikájával egybecsengő kormányellenes hangulatkeltésnek. Miközben az RTL Klub a baloldali pártok tagjainak kétes ügyeivel nem foglalkozik és korábban sem foglalkozott, a kormánypártot újonnan előszeretettel veszi górcső alá, vagyis kijelenthető, hogy a balliberális politikai erők javára beavatkozik a politikába.

Kormányok jönnek-mennek, az RTL marad?

A sokak által kritizált reklámadó ugyan vélhetően az RTL Klub megregulázásának céljával lett elfogadva, az utóbbi időben a kormány engedékenységet mutatott a reklámadó módosításával kapcsolatban a kereskedelmi csatorna javára. Az RTL Klub azonban - ha reklámbevételeit meg is tarthatja - jelentős nézettség-csökkenéssel számolhat, ha a nézők nagyobb összegeket kell majd fizessenek a csatorna eléréséért.

Mivel az RTL Klub műsoraiban a szélsőséges liberalizmus életszemlélete túlzó mértékben felülreprezentált (a fenti drogos példa csak egy a sok közül), a csatorna ellehetetlenítése egyértelműen egy pozitív lépés, ami nem csak a kormányt védi a kritikától, de a magyar társadalmat is némileg mentesítheti az utóbbi 25 év liberalizmusa alól. Úgy tűnik, most egy olyan kivételes helyzet van, hogy a kormány és a magyar társadalom érdeke egybeesik. Ritka alkalom, de ami az RTL Klub kapcsán zajlik, az ha nem is kellően radikális, mindenféleképpen egy pozitív történéssorozat.