Indoklás nincs, de azért pontosan tudjuk, mi áll a háttérben. A népirtás csendes módja a várólista. Meg így legalább a maszek orvosok is megszedhetik magukat, mert aki életben akar maradni, az rákényszerül a magánkezelésre.
A magyar egészségügy helyzete tragikus. Már rég összeomlott, és amit betegellátásnak nevezünk, az nem más, mint a romokon való munka, amelynek bizony halálos áldozatai vannak.
A végtelen várólisták miatt ma Magyarországon emberek halnak meg, vagy állapotuk rendkívül súlyos lesz. Több hónapos várólisták vannak CT-vizsgálatokra, műtétekre, alapvető diagnosztikai vizsgálatokra. Napokat, heteket kell várni szakrendelésekre, márpedig az egészség szempontjából a korai diagnózis és kezelés rendkívül fontos, mert a daganatok és más kóros elváltozások nem várnak, hanem növekszenek.
Alapvető kormányzati intézkedéseket kellene végrehajtani ennek a vészhelyzetnek az elhárításához, de inkább nem tesznek semmit, beletörődnek, megszokjuk és belehalunk.
A társadalom egészséges dühe persze nem a felelős kormányon és törvényhozókon csapódik le, hanem pont azokon, akik segíteni próbálnak: az egészségügyi személyzeten. Ez számos konfliktust okoz beteg-orvos-ápoló között, minden szinten.
Az éhbérért dolgozó szakorvosoknak és szakápolóknak persze joguk van nem éhen halni, fizetni a számláikat, tisztességesen felnevelni gyermekeiket, ezért elmennek külföldre. Jól teszik. Jár nekik.
Akik maradnak, óriási munkával néznek szembe. A 8 órás munkaidő csak nagyon kevés és kivételes osztályon adatik meg az egészségügyben, legtöbb helyen ennél jóval tovább kénytelen dolgozni a személyzet, ráadásul nem is akármilyen tempóban. Különösképp igaz ez egyik legkritikusabb hiányszakmára, a sürgősségi betegellátásra. A sürgősségi osztályon végzendő munka ráadásul sokkal idegőrlőbb, mint más helyen. Ha pedig túl sok munka hárul egyetlen emberre, és nem adottak a munkafeltételek (magyarul életlen a szike), fáradtak a munkatársak, akkor nem lehet tisztességesen dolgozni, és ráadásul meg sem fizetik tisztességesen.
Teljességgel meg kell értenünk azt a sürgősségi orvoscsoportot, amely valószínűleg hasonló tapasztalatok miatt kollektíven beadta a felmondását az egri kórházban.
A kórház szerint a betegellátás nem került veszélybe. Persze! A betegellátás sosincs veszélyben. Valakinek ugyanis teljesen mindegy, hogy egy infarktusos beteget 2 vagy 4 órát aszalnak egy kórházi folyosón.
Üdv a magyar egészségügy romjain! Üdv a kapitalista társadalom romjain!
