Hát persze, hogy többre értékelem a buszsofőrök, mint a helyettes államtitkárok munkáját. Az előbbiek szakmai tudása az életem biztonsága. A helyettes államtitkárok fantomok; felelősségük nem sok, megbújnak a minisztériumi sűrűben, és rohadt sok pénzt kapnak ezért. Fizetem én is, mint minden magyar állampolgár áldásos munkájukat: havonta majd' egymillió forintból nyomják az ipart. A buszvezető átlagban 160 ezer forintért nyomja a gázt és a féket.

http://gepnarancs.hu/2015/01/agyonfizetett-fidesz-lakajok/

Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímélő áramtermelésre szolgáló napelemek – szúrta ki egy szakmai szervezet. Az új, nemzetközi viszonylatban is példátlan adónem kivetésének a pénzbehajtáson túl nincs racionális magyarázata, a használt napelem ugyanis nem veszélyes hulladék, és 100 százalékban újrahasznosítható.

Egy aprócska adómódosítással az Orbán-kormány alighanem ismét kivívja a világ figyelmét:

“januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöldadót) kell fizetni a napelemek minden kilogrammja után.”

Hasonló intézkedésre sem internetes kereséssel, sem a szakmai szervezetekkel konzultálva nem találtunk példát: a Nap energiájával környezeti kibocsátás nélkül áramot termelő panelek felszerelését mindenütt adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik.

Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelentősen megdrágulnak a napelemek.

A termékdíjtörvény eredeti céljával („hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez”) ellentétesnek tűnő új adónak a mértéke is meghökkentő: kilogrammonként 114 forintot kell fizetni az alumíniumból, szilíciumból és üvegből összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemekért, miközben a savat és mérgező nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok kilónkénti termékdíja csupán 57 forint, vagyis

a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a napelemeket kétszer veszélyesebbnek tekinti az akkumulátoroknál.

Lapunk kérdésére Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke megerősítette, hogy a januártól hatályos módosított termékdíjtörvény valóban a napelemek termékdíjasítását tartalmazza, amit a törvényszövegben szereplő megnevezés mellett a vámtarifaszám is egyértelművé tesz.

A szakember azt is nyomatékosította, hogy hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, inkább a kedvezmények dominálnak.

Korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény – speciális áfakulcs formájában –, ezt azonban mostanra eltörölték, helyette a világ legmagasabb, 27 százalékos áfáját, és mostantól a termékdíjat is fizethetik a magyar napelem-vásárlók. Sőt, márciustól egy újabb költséggel is számolniuk kell: az otthoni napelem-beruházások esetén kötelező lesz az úgynevezett távműködtetésű tűzvédelmi főkapcsoló beépítése.

Ez arra szolgál, hogy tűz esetén a napelemet is leválasztja az épület elektromos hálózatáról, megakadályozva, hogy a tűzoltók a nap-áram miatt szenvedjenek áramütést. (Úgy tudjuk, a kapcsoló beépítése Németországban kötelező, a legtöbb uniós tagállamban azonban inkább egy filléres eszközzel oldják meg a problémát: a tűzoltó-felszereléshez tartozó habbal lefújják a napelemet, így az nem termel több áramot az oltás idején.)

A két változás, vagyis a termékdíj és a kötelezően beépítendő tűzvédelmi eszköz együttesen akár 40 százalékkal is megdrágíthat egy háztartási napelem-beruházást:

egy tavalyig 1-1,2 millió forintba kerülő rendszer üzembe állításáért márciustól nagyjából 400 ezer forinttal kell többet fizetni.

Az ügy további érdekessége, hogy a szélerőművek fődarabjai közül a generátor és a vezérlőegység is termékdíjköteles lett a törvénymódosítás nyomán, így mostantól a szélerőművek építtetőinek is kell környezetvédelmi adót fizetniük – igaz, mivel a kormány évek óta nem ad ki új szélerőmű-építési engedélyt, ez egyelőre csak elvi akadályt jelent.

Tíz év sem lesz elég a megtérülésre

2014-es adatok szerint Magyarországon a napenergiával működő háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye 32,1 megawatt (szemben az ausztriai mintegy 800 megawattal), ami azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió magyar háztartás elenyésző hányada, legfeljebb 15-20 ezer lakóegység rendelkezik napelemmel. Ez a szám a belátható jövőben nem is fog érezhetően bővülni, mivel már a mostani drasztikus emelés előtt is tíz év körül volt egy otthoni napelemes beruházás megtérülési ideje.
(NOL)

Felgyújtottak vasárnap reggel egy szerkesztőséget az észak-németországi Hamburgban, amely lehozta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap által közölt Mohamed profétát ábrázoló karikatúrákat.

A rendőrség közölte: előbb köveket, majd egy gyújtószerkezetet dobtak a Hamburger Morgenpost című német újság szerkesztőségének ablakába. Tűz ütött ki, a szerkesztőség két szobája kiégett, de a lángokat sikerült gyorsan megfékezni.

Számos dokumentum megsemmisült, de senki sem sérült meg. A rendőrség őrizetbe vett két fiatalt, akit gyújtogatással gyanúsítanak. Egyelőre nem tudni, hogy miért gyújtogattak. Azt sem lehet tudni, hogy tettük összefüggésben áll-e a német lapban közölt gúnyrajzokkal.

Fotó: Bodo Marks / AFP

Szerdán iszlamista fegyveresek tizenkét embert lemészároltak a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében.

Vasárnap délután hatalmas felvonulást tartanak a francia fővárosban, Párizsban: a tiltakozó megmozdulásra európai vezető politikusok mellett több mint egymillió embert várnak. A Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni véres merénylet áldozataira való emlékezés mellett a cél a kiállás a szabadság és a demokrácia mellett, a terrorizmussal szemben.

index

…”A nyugati magatartás miatt az ukrán-orosz konfliktus egész Európát lángba borító háborúval folytatódhat. Ha valaki a jelenlegi “felizzott hangulatban elveszíti a hidegvérét, akkor nem éljük túl a következő éveket…”

Gorbacsov szerint háború fenyegeti Európát

Egész Európa háborúba sodródhat az ukrajnai válság miatt Mihail Gorbacsov szerint.

A volt szovjet pártfőtitkár a Der Spiegel című német hírmagazin szombati számában megjelent interjúban ismét bírálta az Oroszország elleni szankciókat, és úgy vélekedett, hogy a Nyugat kizárja Oroszországot a globális gondok, köztük a nemzetközi terrorizmus és a klímaváltozás megoldását célzó munkából.

A Nyugat, és különösen Németország Oroszország elszigetelése mellett arra is törekszik, hogy gazdasági szankciók révén megbuktassa Vlagyimir Putyin államfőt, ami nemcsak “hiba”, hanem “nagyon buta és rendkívül veszélyes” próbálkozás – mondta Gorbacsov. Szerinte a nyugati magatartás miatt az ukrán-orosz konfliktus egész Európát lángba borító háborúval folytatódhat. Ha valaki a jelenlegi “felizzott hangulatban elveszíti a hidegvérét, akkor nem éljük túl a következő éveket” – mondta.

Sürgősen “új enyhülésre”, a Nyugat és Oroszország kapcsolatának “kiolvasztására” van szükség – tette hozzá Mihail Gorbacsov. “Mi, oroszok mindent meg fogunk tenni ezért” – hangsúlyozta. Ugyanakkor védelmébe vette a nyugati szankciók egyik fő kiváltó okát, az ukrajnai Krím félsziget Oroszország általi “bekebelezését”.(Sic!) Úgy vélte, a Krímben “az emberek világosan és egyértelműen megmondták, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni”.

Vlagyimir Putyinról szólva Gorbacsov kiemelte, hogy a 2000-ben hatalomra került elnök nagyon nehéz helyzetben vette át a Kreml vezetését, és maradandó érdeme, hogy sikerült megakadályoznia az ország széthullását. Ugyanakkor Oroszország “a demokráciához vezető útnak csak a felét tette meg”, és Putyin a 2012-ben kezdődött harmadik elnöki ciklusában “konzervatív” politikát követ és tekintélyelvű eszközöket alkalmaz, ami nem helyes, (szerintünk pedig nagyon is az – a szerk.) mert demokrácia nélkül nem tud továbbfejlődni Oroszország (szerinte legalábbis – a szerk.) – fejtette ki a szovjet rendszer demokratizálási kísérletébe 1991-ben belebukott, puccsal eltávolított volt politikus.

MTI – South Front Hu/Fb – SzRTI

A közlemény szerint a nap folyamán egyeztetett Laurent Fabius francia, Szergej Lavrov orosz, Pavlo Klimkin ukrán és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki hétfő estére meghívta partnereit a német fővárosba, hogy személyesen folytassák a megbeszélést Ukrajna helyzetéről.

A válságkezelés további lépéseihez továbbra is csak a minszki megállapodás lehet az "iránytű" - idézték a közleményben Frank-Walter Steinmeiert. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nyilvánosságra hozta a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás teljes szövegét, amelyet korábban Kijevben írtak alá, a kelet-ukrajnai szakadárok, Oroszország és az EBESZ képviselői, az ügynevezett kontaktcsoport tagjai.

A megállapodás jegyzőkönyve 12 pontból áll. A dokumentum szerint a kontaktcsoport tagjai egyetértésre jutottak a következő lépések megtételében:

1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.
2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.
3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját, Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.
4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán-orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti övezetekben.
5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes “túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.
6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Donyeck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.
7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.
8. Intézkedéseket kell hozni a Donbasz-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.
9. A Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatóság választásokat.
10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.
11. El kell fogadni a Donbasz újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.
12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.

Tehát Európa szerint ez az alap. A találkozó közvetlen célja minden bizonnyal annak a német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozónak az előkészítése, amelyre Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot még december végén. Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a minszki megállapodás lehet a tárgyalási alap a kazahsztáni fővárosba, Asztanába tervezett csúcstalálkozón. Elmondta, hogy napokon belül kiderül, meg lehet-e tartani a találkozót.

A kancellár hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók visszavonása csak akkor kerülhet napirendre, ha maradéktalanul végrehajtják a minszki megállapodást, amely egyebek között fegyvernyugvást irányoz elő, valamint egy úgynevezett ütközőzóna kialakítását a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban.Tovább folyik a huzavona...

Gölöncsér Miklós

Főleg kisebb boltokat szüntetnek meg, de így is közel 1000 alkalmazott munkája kerülhet veszélybe a lépés következtében. Februártól 13 üzletet zár be a Tesco Magyarországon értesüléseink szerint. Főként vidéki, veszteséges üzleteket szüntetnek meg. Ha azonban nem javulnak az eredmények, további boltbezárásokra is sor kerülhet. Mindezt két nappal ezelőtt közölte a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetői a 222 egységből álló bolthálózatot üzemeltető régiós vezetőkkel. Mivel a szóban forgó üzleteket bérlik, nem kell vevőt keresniük a bolthelyiségekre. Nem véletlenül zárnak be több boltot a Tescónál, ugyanis a cég 96 éves története alatt nem volt példa olyan drámai évre, mint a tavalyi. Négy profit warningot tett közzé a társaság és egy könyvelési botrány is sújtotta, ami miatt 263 millió fonttal kellett módosítani a profitszámokat. Több vezetőnek távoznia kellett, szeptemberben új vezérigazgató érkezett a céghez, akinek a feladata, hogy "rendet tegyen".

Hírfigyelő Szolgálat

Nem jogerősen két-, illetve egymillió forintos - nevetséges összeg, ráadásul az sem biztos még, hogy a cégük működési engedélyét bevonják-e vagy sem  - pénzbüntetésre ítélte decemberben a Veszprémi Járási Bíróság Salamon Berkowitzot és fiát, Moses Berkowitzot a Traubisoda hosszú évekig történt hamisítása miatt – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék szóvivője. Pedig ildomos lenne a kitiltásuk is az országból, ha már úgyis a nagy kitiltások korát éljük. A vádlottak cégét – mint jogi személyt – további tizenötmillió forint bírsággal sújtották. Ezenfelül Berkowitzéknak és vállalkozásuknak a mintegy egymillió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük. Az áru hamis megjelölésével és iparjogvédelmi jogok megsértésével vádoltják a két amerikai zsidó férfit és cinkosukat, Szabó Gábort.

Ismeretes, a Traubisoda hamisításával vádolt három férfi ellen 2010 óta folyik büntetőper. A vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetőiként 2005 óta több millió palack olyan üdítőitalt állítottak elő, amely címkéjének, illetve flakonjának megjelenésével sértette az eredeti Traubi védjegyeit. 2011-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta: Salamon Berkowitz cégei 1998 óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi néven üdítőket.

Az évek során Berkowitzék több száz millió forinttal károsították meg a magyar államot és magáncégeket. Az ítélőtábla tényként rögzítette, hogy a Traubisoda védjegynek 1993 óta az osztrák Warimpex AG a tulajdonosa, a kizárólagos használati jog pedig 1995 óta a debreceni Ráthonyi Kft.-t illeti meg. Szabó Gábort adócsalásért és számviteli rend megsértéséért már egy év két hónap börtönbüntetésre ítélték 2010-ben, amiért jogsértő módon adott el balatonvilágosi ingatlanokat egy Berkowitz-cégnek.

Bíró Dalma

Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolcan megsebesültek, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán, írja az MTI. A nagy erejű robbanás szombat délben történt, amikor a piac tele volt árusokkal és vásárlókkal. Tavaly októberben a Boko Haram ugyanígy egy tízéves kislány testére erősített bombával ölt meg embereket.

Nigériát az elmúlt öt évben a saját iszlám állam létrehozásáért harcoló szélsőséges iszlamista fegyveres szervezet, a Boko Haram támadásai sújtják. Csak tavaly novemberben több mint ötezer embert gyilkolt meg a szervezet Nigériában.

A Boko Haram egyik legutóbbi támadásának több száz civil áldozatára találtak rá az ország északkeleti részén, a csádi határ mentén fekvő Baga városa mellett a bozótosban az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szombati közlése szerint. Az Amnesty szerint ez volt a Boko Haram történetének feltehetően legsúlyosabb mészárlása. A járás vezetője, Baba Abba Hassan elmondta: az áldozatok többsége gyermek, nő és idős ember, akik nem tudtak elfutni, amikor a lázadók rakétagránátokkal és gépkarabélyokkal felfegyverezve behatoltak Bagába.

Szűcs Gyula