Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímélő áramtermelésre szolgáló napelemek – szúrta ki egy szakmai szervezet. Az új, nemzetközi viszonylatban is példátlan adónem kivetésének a pénzbehajtáson túl nincs racionális magyarázata, a használt napelem ugyanis nem veszélyes hulladék, és 100 százalékban újrahasznosítható.

Egy aprócska adómódosítással az Orbán-kormány alighanem ismét kivívja a világ figyelmét:

“januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöldadót) kell fizetni a napelemek minden kilogrammja után.”

Hasonló intézkedésre sem internetes kereséssel, sem a szakmai szervezetekkel konzultálva nem találtunk példát: a Nap energiájával környezeti kibocsátás nélkül áramot termelő panelek felszerelését mindenütt adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik.

Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelentősen megdrágulnak a napelemek.

A termékdíjtörvény eredeti céljával („hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez”) ellentétesnek tűnő új adónak a mértéke is meghökkentő: kilogrammonként 114 forintot kell fizetni az alumíniumból, szilíciumból és üvegből összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemekért, miközben a savat és mérgező nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok kilónkénti termékdíja csupán 57 forint, vagyis

a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a napelemeket kétszer veszélyesebbnek tekinti az akkumulátoroknál.

Lapunk kérdésére Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke megerősítette, hogy a januártól hatályos módosított termékdíjtörvény valóban a napelemek termékdíjasítását tartalmazza, amit a törvényszövegben szereplő megnevezés mellett a vámtarifaszám is egyértelművé tesz.

A szakember azt is nyomatékosította, hogy hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, inkább a kedvezmények dominálnak.

Korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény – speciális áfakulcs formájában –, ezt azonban mostanra eltörölték, helyette a világ legmagasabb, 27 százalékos áfáját, és mostantól a termékdíjat is fizethetik a magyar napelem-vásárlók. Sőt, márciustól egy újabb költséggel is számolniuk kell: az otthoni napelem-beruházások esetén kötelező lesz az úgynevezett távműködtetésű tűzvédelmi főkapcsoló beépítése.

Ez arra szolgál, hogy tűz esetén a napelemet is leválasztja az épület elektromos hálózatáról, megakadályozva, hogy a tűzoltók a nap-áram miatt szenvedjenek áramütést. (Úgy tudjuk, a kapcsoló beépítése Németországban kötelező, a legtöbb uniós tagállamban azonban inkább egy filléres eszközzel oldják meg a problémát: a tűzoltó-felszereléshez tartozó habbal lefújják a napelemet, így az nem termel több áramot az oltás idején.)

A két változás, vagyis a termékdíj és a kötelezően beépítendő tűzvédelmi eszköz együttesen akár 40 százalékkal is megdrágíthat egy háztartási napelem-beruházást:

egy tavalyig 1-1,2 millió forintba kerülő rendszer üzembe állításáért márciustól nagyjából 400 ezer forinttal kell többet fizetni.

Az ügy további érdekessége, hogy a szélerőművek fődarabjai közül a generátor és a vezérlőegység is termékdíjköteles lett a törvénymódosítás nyomán, így mostantól a szélerőművek építtetőinek is kell környezetvédelmi adót fizetniük – igaz, mivel a kormány évek óta nem ad ki új szélerőmű-építési engedélyt, ez egyelőre csak elvi akadályt jelent.

Tíz év sem lesz elég a megtérülésre

2014-es adatok szerint Magyarországon a napenergiával működő háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye 32,1 megawatt (szemben az ausztriai mintegy 800 megawattal), ami azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió magyar háztartás elenyésző hányada, legfeljebb 15-20 ezer lakóegység rendelkezik napelemmel. Ez a szám a belátható jövőben nem is fog érezhetően bővülni, mivel már a mostani drasztikus emelés előtt is tíz év körül volt egy otthoni napelemes beruházás megtérülési ideje.
(NOL)