Rémes lelki állapotban élünk.
Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Amíg a közepesen súlyos depressziós tünetek 1988-ban csak a lakosság 4,6 százalékát érintették, addig (fogyó népességszám mellett) 2013-ban már a 6,8 százalékát. Nagy ugrás a súlyos depressziós tüneteknél történt, az elmúlt 20 évben számuk megháromszorozódott és ma már a lakosság 10 százalékát érinti, vagyis több mint 900 ezer embert.
Felbomlott a német Pegida mozgalom vezetősége
Belső viták miatt felbomlott az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom drezdai demonstrációit szervező egyesület elnöksége, a hétfőre tervezett tüntetést elhalasztották, és a testület volt tagjainak egy csoportja csütörtökön bejelentette, hogy új mozgalmat indít.
Az egyik távozó vezető, René Jahn, az egyesület volt alelnöke Drezdában újságíróknak elmondta, hogy az új mozgalom is hétfőként tart majd felvonulásokat Szászország tartományi fővárosban. Ugyanakkor "nem akarjuk lejárni a lábunkat" - jegyezte meg. Kifejtette, hogy a kezdeményezés a folytonos tüntetés helyett inkább arra irányul, hogy felkarolják "az emberek gondjait és aggodalmait", és párbeszédet kezdjenek ezekről az ügyekről a politikai rendszer és a média képviselőivel.
Az új mozgalom tervezett nevét nem árulta el, a Sächsichche Zeitung című helyi lap viszont az online kiadásában azt írta, hogy a Mozgalom az európai közvetlen demokráciáért (Bewegung für direkte Demokratie in Europa) elnevezést választhatják.
A lap szerint az új mozgalom a konzervatív CDU/CSU pártszövetség politikája felé orientálódik, és nem a menekültügyi rendszer bírálatát állítja a középpontba.
A Pegida tavaly októberben kezdődött hétfő esti tüntetéssorozatát szervező egyesület elnöksége szerdán indult bomlásnak. A Pegida Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a vezetőség legismertebb tagja, Kathrin Oertel szóvivő és öt társa csupán azért távozott, mert a mozgalom szervezése hátrányosan befolyásolta a munkájukat, magánéletüket.
Számos lap viszont arról számolt be csütörtökön, hogy áthidalhatatlan nézeteltérés alakult ki a testületben a mozgalom irányvonaláról. René Jahn pedig a Bild című lapnak azt mondta, a lemondás hátterében az áll, hogy az egyesület korábban lemondott elnöke, Lutz Bachmann továbbra is részt vesz a szervező munkában, és nem sikerült elérni, hogy a Pegida elhatárolódjon a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződéstől.
A Legida jóval radikálisabb, mint a Pegida, és szervezői között van a helyi szélsőjobboldali szubkultúra több ismert szereplője, Bachmann pedig azért kényszerült lemondásra, mert gyűlöletre uszítás gyanújával eljárás indult ellene egy Facebook-bejegyzés miatt, amelyben egyebek között állatoknak nevezte a Németországban menedékjogot kérő külföldieket, és úgy vélekedett, hogy nincsenek "igazi" háborús menekültek. Bachmann körül botrány alakult ki egy szelfi miatt is, amelyen Adolf Hitler náci vezért idéző bajusszal és hajviselettel látható.
A szakítás két irányzat konfliktusának következménye - mondta az ARD közszolgálati televíziónak Werner Patzelt, a drezdai egyetem (TUD) politológusa, aki kezdettől fogva vizsgálja a Pegida alakulását, és úgy véli, hogy a Bachmann körül csoportosuló szárny szélsőjobboldali mozgalmat szervezne a Pegidából, míg Oertel és társai mérsékeltebb programot javasolnak, és leginkább a CDU/CSU-tól jobbra álló euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) felé kormányoznák a mozgalmat.
A bevándorlási és menekültügyi szabályok szigorítását követelő, Németország állítólagos iszlamizálódását és a német sajtó állítólagos elfogultságát - a mozgalommal szemben ellenséges beállítódását - bíráló Pegida felvonulásain október óta egyre több ember menetel, de a legutóbbi tüntetésen visszaesett a résztvevők száma, a 25 ezres csúcsról 17 ezer 300-ra.
A felvonulásokon menetelők nézeteiről szóló, interjúkon alapuló kutatások szerint a Pegida támogatóit jellemzően a képviseleti demokráciával való általános elégedetlenség viszi az utcára, és kevéssé zavarja őket az állítólagos iszlamizálódás.
Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak a Pegida vezetőségének felbomlását kommentálva azt mondta, szerinte a mozgalom leszálló ágba került, de a politikának komolyan kell vennie azokat a gondokat, amelyek miatt az emberek a mozgalom támogatói lettek.
A Pegida megjelenésének leginkább kézzelfogható következménye a menekültek és bevándorlók elleni erőszakos cselekmények megszaporodása - számolt be a napokban az ARD egyik háttérműsora, a Report Mainz, amely szerint a Pegida megjelenése előtti három hónapban 33 rasszista indíttatású támadás történt menekültek, bevándorlók ellen, a mozgalom októberben tartott első felvonulása óta pedig 76.
A Report Mainz szerkesztői rendőrségi sajtóközlemények, hírügynökségi jelentések, lapok és hírportálok beszámolói, valamint a társadalmi integráció előmozdításáért dolgozó civil szervezetek szövetsége (RAA) gyűjtése apján összesítette az adatokat.
Hiradó
A mozgósítás kudarcba fulladt, egész falvak férfilakossága menekült el, korlátozhatják a hadkötelesek külföldi utazásait.
Az úgynevezett „oktatási központokba” tegnap kezdték átszállítani a január 20-án mozgósított kárpátaljaiakat. Az idei mozgósítás első szakaszában Ukrajna-szerte ötvenezer 20-60 év közötti férfit akartak behívni, ebből Kárpátaljára háromezres kvóta esett – ami arányaiban duplája az országos átlagnak. Azonban az ukrán hatóságoknak a megyében csak az érintettek 75 százalékát sikerült elérniük, a többiek külföldön tartózkodtak. Tegnapi ungvári információink szerint azonban azok egy része sem jelentkezett, akiknek sikerült átadni a behívót. Azaz a 700-800 főből jó, ha pár száz mehet kiképzésre az elkövetkező hetekben. Úgy tudjuk, hogy Kijevben felmerült: Kárpátalján is megtiltják a 18–60 év közötti férfiak külföldre utazását – rövidesen kezdetét veszi a tavaly visszaállított sorkötelezettség miatti behívók kézbesítése is, ezért az alacsonyabb alsó korhatár. Luhanszk megye ukránok által ellenőrzött területein már meghozták ezt a döntést. Igaz, a keleti megyékből a férfilakosság már eddig is tömegesen menekült Oroszországba. Aligha véletlen, hogy Vlagyimir Putyin is „hozzájárul” a mozgósítás sikeréhez, az elnök a hadköteles ukrán férfiak ideiglenes tartózkodási engedélyét harminc napról kilencvenre hosszabbította meg.
Nem jobb a helyzet a kijevi vezetést támogató nyugati régióban sem. Ivano-Frankivszk megyében a lakosság akadályozza a hadkiegészítők munkatársait abban, hogy értesítsék a mozgósítandó személyeket. Tucatnyi település polgármesterei is támogatják a megmozdulásokat. Csernovici megyében egész falvak ürülnek ki, a helyi hadkiegészítő parancsnokság vezetője, Vitalij Csuraja szerint a férfilakosság különbuszokon távozik Lengyelországba. Kijev válaszul a már említett kiutazási tilalom mellett „a katonai felelősség elkerüléséért járó büntetőjogi felelősség” szigorítását tervezi, amely nemcsak a behívottakra, hanem a mozgósítást végző hivatalnokokra is vonatkozna. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy ez meggátolja a mozgósítással szembeszegülők számának növekedését, mivel az amúgy is egyre inkább megkérdőjelezett „terroristaellenes hadművelet” népszerűségét tovább rontják a frontról érkező hírek. Az elmúlt napokban a szeparatisták támadásában független források szerint is ötszáznál is többen veszítették életüket, Debalceve térségében pedig több ezer ukrán katona kerülhet gyűrűbe. A kijevi cáfolatok ellenére egyre több hír jelenik meg az úgynevezett „elhatároló” egységekről, amelyek fegyvert használnak a visszavonuló csapatokkal szemben.
(Máté T. Gyula)
A Gazprom félbehagyja az Északi Áramlat projektet
Az orosz energetikai cég úgy döntött, nem folytatja az Északi Áramlat bővítését és nem hosszabbítják meg a hálózatot Angliáig, mivel a vállalatnak nem adnak hozzáférést az Opal gázvezetékhez. A Gazprom jelenleg két ágon szállít földgázt Európába, ezek teljes kapacitása 55 milliárd köbméter. A gázvezeték most fél kapacitáson üzemel, mert az európai vezetékhez a Gazpromnak nincs hozzáférése. Kiszivárgott információk szerint az Északi Áramlat korábban tervezett két újabb ága már nem épül meg.
Az Északi Áramlat a Balti-tengeren halad át és közvetlen összeköti Oroszországot Németországgal. 2014 decemberében a Gazprom kivonult a Déli Áramlat projektből, miután Ankarában török-orosz kormányközi bizottság megállapodott arról, hogy sokszorosára növelik a Törökországba irányuló orosz gázexportot, és az Európai Unióba a török vezetéken keresztül fognak gázt szállítani. Alekszej Miler szerint Ukrajna gáztranzitban betöltött szerepét a nullával teszik egyenlővé, az Európába irányuló gázexportból pedig kiszorítják a dollár és az euró használatát.
A Gazprom vezérigazgatója január 15-én bejelentette, hogy a jövőben az Európai Unió csak Törökországon keresztül juthat orosz gázhoz. Európa gázellátása így a Törökország-Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország nyomvonalú vezetéken át lesz biztosítva. Hazánk kulcsszerepet tölt majd be a gáztranzitban, az Északi Áramlat megszűnésével rajtunk keresztül húzódik majd az Európai Unió "ütőere".
A NATO fokozott ütemben haderő-összpontosítást folytat az orosz határ mentén, főként a balti államokban és Ukrajna térségében. Orosz katonai szakértők szerint a NATO két éven belül nyílt offenzívát kezdhet Oroszország ellen. A Gazprom a gázexport átcsoportosításával kivonja az energiaellátás infrastruktúráját az Oroszország és a NATO határán épülő frontvonalról.
http://www.hidfo.net.ru/2015/01/29/gazprom-felbehagyja-az-eszaki-aramlat-projektet
Könnyen átroboghatnának az oroszok Ukrajnán
Ukrajnának nem érdeke, hogy tovább élezze a viszonyt az oroszokkal, mert abból nem jönne ki jól. Most 52 ezer fősre becsült orosz haderő van az ukrán határok közelében, 4-500 harckocsival és több mint 1000 páncélozott szállító harci járművel, ez a haderő könnyedén robogna át Ukrajnán – mondta Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tanára.
Petro Porosenko ukrán államfő levélben szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást az oroszbarát szakadárokra a kelet-ukrajnai harcok beszüntetése érdekében. Előzőleg a Kreml sajtóosztálya közölte, hogy Porosenko csak január 26-án válaszolt az orosz elnök január 15-i üzenetére, amelyben Putyin a nehézfegyvereknek a harcvonalról történő azonnali visszavonását javasolta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben egy szerbiai lapnak írt cikkben úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának meg kell őriznie a NATO-tól való semlegességét annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az ország további szakadása, Oroszország pedig meghosszabbította a hadköteles ukrán állampolgárok oroszországi tartózkodási idejét, hisz Oroszországba több mint 2 millió 430 ezer ukrán állampolgár menekült a harcok elől, akik közül 1 millió 172 ezren hadköteles korú férfiak.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője szerint az elmúlt napokban ezalatt újabb három ukrán katona halt meg és 15 sebesült meg a keleti országrészben folyó harcokban.
Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanára szerint bár közel azonos fegyverekkel harcolnak az ukránok és az oroszbarát szakadárok, Ukrajna mégsem használhatja ki helyzeti előnyét.
“Ukrajnának nem érdeke, hogy kenyértörésig eszkalálja a viszonyokat az oroszokkal, mert abból semmiképpen nem jönne ki jól. Ugye most olyan 52 ezer fősre becsült orosz haderő van az ukrán határok közelében, 4-500 harckocsival és több mint 1000 páncélozott szállító harci járművel, most ez a haderő gyakorlatilag úgy robogna át Ukrajnáig, hogy már egyszer csak azt vennénk észre, hogy megjelentek Kárpátalján is.”
Kijev és a nyugati országok továbbra is azzal vádolják Moszkvát, hogy katonailag támogatja a szakadárokat és reguláris csapatokat küld Kelet-Ukrajnába. Oroszország mindezt tagadja, a konfliktus viszont kilenc hónap alatt több mint 5000 emberéletet követelt.
(inforádió)
Tízből négy magyar önként a zsebében hordja az NSA lehallgatókészülékét
A Kutatópont Kft. szerdán közzétett reprezentatív felmérése szerint Magyarországon egyre terjed az okostelefonok használata, de egyelőre még a hagyományos mobiltelefonok vannak többségben. A felmérés szerint a felnőtt lakosság 90%-a rendelkezik mobiltelefonnal, ennek 39%-a okostelefon.
Az okostelefonok értékesítése mára gyakorlatilag "ingyen a vásárló után hajítják" jellegűvé vált. Nem egy alkalommal a mobiltelefon szaküzletbe érkező vásárló azzal szembesül, hogy a telefonok ára ki sincs írva, a "0 forint" feliratok közt az apró betűs szövegben kell keresni, hogy hány hónapon keresztül kell fizetni a készülékért. Sajnos a közelmúlt politikai fejleményei azt mutatják, hogy ez a marketingfogás nem "véletlen".
Edward Snowden, az amerikai NSA (National Security Agency) volt alkalmazottja 2013 júniusában hozott nyilvánosságra nagymennyiségű információt az amerikaiak globális megfigyelési programjára vonatkozóan. Az Egyesült Államokban vádat emeltek ellene, amely magában foglalja a kémkedést és kormánytulajdon eltulajdonítását is.
Snowden többek között információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az okostelefonokon használatos programokba az NSA "biztonsági réseket" épít be, amin keresztül a készülék használója bármikor lehallgatható. A telefonokba rejtett módon beépített távoli vezérlés lehetővé teszi az amerikai titkosszolgálat számára, hogy bárki okostelefonját távoli vezérléssel bekapcsolja, aktiválja a kamerát, a hangrögzítést, vagy hozzáférjen a felhasználó valamennyi személyes adatához.
Az NSA lehallgatókészülékeit 0 forintért, kisösszegű havi részletre hajítják a vásárlók után Magyarországon, és mostanra tízből négy magyar önként a zsebében hordja az NSA lehallgatókészülékét.
Nemrég Anatolij Kucserena, Edwar Snowden ügyvédje a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ügyfele soha nem használ okostelefont, a fent említett okok miatt. "Edward soha nem használ iPhone-t, egyszerű telefonja van... az iPhone egy speciális szoftverrel rendelkezik, ami egy gomb lenyomása nélkül is, távoli vezérléssel bekapcsolhatja a készüléket, hogy az rejtett módon információkat gyűjtsön használójáról" (pl. hangrögzítés).
Ésszerű a kérdés, hogy ugyan miért érdekelné az egyszerű ember magánélete az amerikai titkosszolgálatot? A válasz: semmiért. Egyetlen ember magánélete nem fontos. Sokmillió ember személyes információit monitorozva, korszerű programokkal feldolgozva azonban a társadalmi folyamatok előre jelezhetőek.
Minden olyan személy, aki a hagyományos telefon helyett a legmodernebb készülékeket használja, tudatlanságában önként hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a társadalmi folyamatok irányítása idegen kézben legyen.
(fotó: netadó elleni tüntetés)
Bulgáriában sok volt a mentősverés, nem mennek ki a cigányokhoz
Megtiltotta a bolgár egészségügyi miniszter, hogy a mentősök olyan területekre menjenek riasztás esetén, ahol korábban a helyi cigányság bántalmazta őket. A tárcavezető döntése hatalmas botrányt váltott ki Bulgáriában, a miniszter végül bocsánatot kért kijelentéseiért, és leült tárgyalni a romák képviselőivel.
225-ször támadtak tavaly mentősökre – ebből 175 esetért a bolgár kormány szerint a cigány kisebbség a felelős. Válaszul az egészségügyi miniszter arra utasította a mentőszolgálatot, hogy ne menjenek olyan helyekre, ahol korábban megtámadták őket. „Sosem tagadnám meg, hogy bármely más címre elmenjek, ha sürgősségi hívás van, de oda, ahol megtámadtak, soha többé nem megyek és senki sem kényszeríthet rá, hogy megtegyem” – mondta egy mentőorvos.
A mentősöknek a támadások miatt sokszor a rendőrök segítségét kell kérniük. „Sokszor hívtuk a rendőrséget, amikor megtámadtak, üvöltöztek vagy szétverték a mentőautónkat, kiszúrták a kerekeit a cigányok” – mondta egy másik mentőorvos.
A helyi cigány közösség szerint a mentősök általában időben érkeznek és nem szabadna néhány ember viselkedése miatt az egész közösséget megbélyegezni. „Azt mondanám, hogy nem minden cigány viselkedik így, vannak agresszív romák, de az orvosok is sokszor tehetnek erről” – mondta egy cigány nő.
A bolgár parlamenti ellenzék az ügy miatt lemondatná az egészségügyi minisztert. „Az az ember, aki hazudott a parlamentben, a gyűlölet nyelvén beszélt és xenofóbként adta elő magát, nem maradhat miniszter egy európai Bulgáriában” – mondta Lyutvi Mestan, a Jogok és Szabadság Mozgalom elnöke.
A tárcavezető viszont állítja, a támadásokról szóló adataik megfelelnek a valóságnak. „Ha Mestan hazugsággal vádol, akkor az egész bolgár orvostársadalmat is hazugsággal vádolja” – mondta Petar Moskov egészségügyi miniszter.
A miniszter később bocsánatot kért a kijelentéseiért és találkozott a roma vezetőkkel. A tárgyalás óta újabb mentőtámadásról nem volt hír. Egyébként Bulgáriában él az unió hatmilliós roma lakosságának legnagyobb része. Több mint 40 százalékuk nem fizet társadalombiztosítást.
MNO
Görögország felmondta a nemzetközi hitelszerződést
Felmondta az új görög kormány a nemzetközi hitelszerződést, emellett leállítják a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját is. A radikális baloldali vezetés minimálbér-emelést és a korábban elbocsátott közalkalmazottak visszavételét ígéri.
Elhordták a korlátokat a görög parlament elől Athénban. A kordonbontás szimbolikus: az emberek mostantól nemcsak a parlament előtti tér, hanem saját országuk felett is visszanyerhetik uralmukat. Legalábbis ezt ígéri a választásokon győztes radikális baloldali pártszövetség, a Sziriza, valamint a jobboldali Független Görögök alkotta új kormány. „Nem azért jöttünk ide, hogy átvegyük az intézményeket és élvezzük a hatalmat. Célunk, hogy radikálisan megváltoztassuk a politikát és a kormányzást ebben az országban” – jelentette ki Alexisz Ciprasz miniszterelnök.
A kormány első lépésként felmondta az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződés feltételeit, vagyis azokat a vállalásokat, amelyekért cserébe 240 millió eurós kölcsönhöz jutott. Leállították például a legnagyobb áramszolgáltató, a legnagyobb olajfinomító és a pireuszi kikötő privatizációját. Emellett a repterek és az autópályák magánosításának is gátat szabhatnak. „Van egy második terület, amelyen a kormány nem folytatja az eddigi politikát. Ez pedig a vidéki repülőterek és hasonló létesítmények privatizációja” – mondta George Stathakisz görög gazdasági miniszter.
A kínai kormány máris aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, a pireuszi kikötőt ugyanis egy kínai cég próbálta megszerezni.
A görög kormány emellett emeli a minimálbért. Számos tanácsadót elbocsátanak, sok közszolgát viszont visszavesznek – így azokat a minisztériumi takarítókat is, akik hónapok óta tüntettek kirúgásuk ellen. „Megszületett rólunk a döntés, mi és a családunk is nagyon örülünk, és ismét elkezdhetünk álmodni” – mondta az egyik takarító.
Mindemellett a kabinet új megállapodást kötne a nemzetközi hitelezőkkel: valószínűleg az adósság egy részének elengedését vagy átütemezését kérik majd.
A hírek után az athéni tőzsde csaknem tíz százalékot esett, a Standard & Poor’s hitelminősítő pedig negatív felülvizsgálat alá vette Görögország amúgy is bóvliban lévő adósbesorolását. Németország, amely a legtöbb pénzt adta a görög hitelcsomagba, továbbra is elutasítja az adósságelengedést. „Az adósságelengedést elképzelhetetlennek tartom. Csak azt tudom elképzelni, hogy a program folytatódik és így a segítség is folytatódik, valamint Görögország többet tesz a korrupció ellen és egy fejlettebb adórendszerért” – mondta Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.
Görögország államadóssága tavaly év végén elérte a GDP 180 százalékát, elemzők szerint ezt szinte lehetetlen törleszteni, ahhoz ugyanis évi 8 százalékos növekedésre lenne szükség a recesszióból éppen kilábaló országban.
Mi történik? Az USA figyel
Nagy érdeklődéssel figyeli az Egyesült Államok a baloldali Sziriza párt vezette új görög kormány tevékenységét, miután az újra akarja tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Ha Ciprasz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újratárgyalják a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, akkor Görögország összeütközésbe kerülhet Németországgal és a többi hitelezőjével – vélik a szakértők. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF német tévének nyilatkozva azt mondta: „döbbenten értesültem arról, hogy Görögország eltért az Oroszországgal szembeni közös uniós állásponttól. Ciprasz egyszerűen nem kérheti Európától, hogy legyen szolidáris az országával, miközben első hivatalos lépésével eltér a közös európai állásponttól.” Schulz, aki a kormányon lévő szociáldemokraták tagja Németországban, csütörtökön Athénban találkozik Ciprasszal, hogy áttekintse vele az új görög kormány programját.
MNO
A Sberbank is átáll a nemzeti fizetési rendszer használatára
A Sberbank bankkártyás fizetésért felelős igazgatója, Rosztiszlav Janikin elmondása szerint a bank február elején megkezdi a nemzeti fizetési rendszert használó bankkártyák tesztelését. Oroszországban minden bank legfeljebb április 1-ig véglegesen átáll a nemzeti fizetési rendszer használatára, és ez alól a Sberbank sem kivétel. Az orosz hazai fejlesztésű program a Visa és Mastercard által használt rendszer alternatívája, de a nyugati fizetési rendszerrel is kompatibilis lesz, tehát nem jelent majd gondot a két rendszer közti pénzmozgás.
A Mastercard április 1-ig végez az ehhez szükséges módosításokkal. Azt követően, ha a nyugati országok politikai nyomásgyakorlása miatt a Visa és Mastercard által használt rendszer újra működésképtelenné válik, az mindössze annyit jelent majd, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és a nyugati országok pénzrendszerei közt lehetetlenülnek el az átutalások, de a szankció nem vezet az orosz rendszer működésképtelenségéhez.
2014 tavaszán a nyugati fizetési rendszer megszűnt működni Oroszország területén, miután a Krím-félsziget csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. A nyugati vezetők úgy gondolták, hogy lekapcsolják az átutalásokhoz használt programot Oroszországban, hogy így destabilizálják a politikai rendszert. Ezeket a programokat a bankok az átutalások lebonyolításához és a bankkártyás készpénzfelvétel műkötetéséhez használják. Tehát, amennyiben a programok megszűnnek működni, az adott országban lehetetlenné válik átutalást intézni, bankkártyával fizetni, és bankautomatából készpénzt felvenni.
Hazánkra vonatkozóan kiemelkedő fontosságúak ezek a történések. Az orosz fejlesztésű nemzeti fizetési rendszer használata alternatívát jelent a jelenleg használt nyugati programokkal szemben. Magyarország ugyanebbe a helyzetbe kerülhet, ha egy magyar kormány határozottan úgy dönt, hogy függetlenítené magát Washingtontól; egyetlen gombnyomással lekapcsolják a rendszerről, az emberek percekkel később már nem tudnak hozzájutni a saját pénzükhöz. Külső beavatkozás nélkül a népharag söpörne el egy kormányt, aminek regnálása idején megtörténik, hogy az emberek nem tudják felvenni a bankszámláikon tárolt, saját pénzüket.
Magyarország politikai stabilitása szempontjából elsődleges fontosságú, hogy a magyar pénzrendszer a kormány politikai ellenfeleitől függetlenül is működőképes legyen. Ha a kormány valóban egy országvédelmi tervet készít, abban kiemelkedő helyen kellene szerepelnie, hogy a Sberbankkal megkezdjék a tárgyalásokat a független fizetési rendszer Magyarországra átvezetéséről. A nyugattól független fizetési rendszert használó bank leányvállalata jelen van Magyarországon is, a kormánynak mindössze arról kellene megállapodást kötnie, hogy a Sberbank magyar ága is elkezdje használni a hazai fejlesztést, és az kompatibilissé legyen téve a Magyarországon használt rendszerrel.
Ha a kettő egymás mellett működik, a nyugati országok számára értelmetlenné válna a kormánnyal szemben egy olyan nyomásgyakorlás, melynek részeként lekapcsolnák Magyarországot a nyugati pénzrendszerről. Ugyanis, ha a nyugati bankokból az emberek nem jutnak hozzá a pénzükhöz, az orosz bankból viszont igen, azzal a nyugati szankciók az orosz bankot juttatnák piaci előnybe Magyarországon, ami Washingtonnak nem érdeke.
http://www.hidfo.net.ru/2015/01/29/sberbank-atall-nemzeti-fizetesi-rendszer-hasznalatara
Brazil atomgyűrű! Nem volt jó ötlet.
1987. szeptember 13-án a brazil Goiânia városának egyik elhagyatott kórházából hajléktalanok elloptak és szétszedtek egy radioaktív terápiás gépet. A sugárzó forrását szétszedték, és továbbadták egymás között is. Nem volt jó ötlet.
A biliárdgolyó méretű gömb cézium-137-es izotópot tartalmazott, ami a veszélyes gamma-sugárzás mellett kék fényt is kibocsátott, ami nagyon tetszett a tolvajoknak, illetve azoknak, akiknek továbbadták a szajrét. Volt, aki a radioaktív porból testére is kent. A sugárterhelésbe máig négyen haltak bele, 249-en súlyos károsodásokat szenvedtek, az ő életüket is megrövidítette az incidens. Összesen 112 ezer ember érintkezhetett valamilyen formában az anyaggal, nem véletlenül emlegetik a Csernobil után a második legsúlyosabb nukleáris balesetként a goiâniai incidenst.
A bíróság nem hagyta, hogy elvigyék
AzInstituto Goiano de Radioterapia (IGR) egy radioterápiás magánintézet volt Goiânia központjában, Brazíliában. 1985-ben új helyre költöztek, a gyógyításhoz használt, 1977-ben vásárolt cézium-137-et pedig egyszerűen ott hagyták a régi épületben. Vita volt a telephely tulajdonjogáról az IGR és a Society of Saint Vincent de Paul nevű jótékonysági szervezet között, és 1986. szeptember 11-én a város bírósága ki is mondta, hogy tudnak az épületben lévő elhagyott radioaktív forrásról.
Négy hónappal a lopás előtt, 1987. május negyedikén a tulajdonjogi vita miatt rendőrök akadályozták meg, hogy az IGR igazgatója elvigye a hátrahagyott dolgokat. Ő ekkor figyelmeztette a jótékonysági szervezet embereit, hogy „övék a felelősség a céziumbomba miatt”. Az IGR többször is írt a brazil atomenergia-bizottságnak, figyelmeztették őket a veszélyre, azonban így sem tudták elvinni a radioaktív forrást, mert ezt a bíróság megtiltotta.
1987. szeptember 13-án az ügyeletes biztonsági őr nem jelent meg, beteget jelentett, hogy megnézhesse a Herbie Goes Bananas című filmet a moziban. Ugyanaznap két guberáló, Roberto dos Santos Alves és Wagner Mota Pereira behatolt a részben már lebontott épületbe, és megtalálta a terápiás egységet, amiről azt hitték, jó pénzt kaphatnak érte a roncstelepen. Talicskára rakták, és elvitték, aztán elkezdték szétszedni.
Éjjel a sugárterhelés hatására mindketten hányni kezdtek, ennek ellenére tovább boncolták a gépet. Másnapra Pereirának hasmenése lett, szédült és bal keze bedagadt, és égési sérülések jelentek meg rajta. 15-én kórházba ment – azt hitték, valamit evett, az okozza a tüneteket. Alves közben szétszedte a gépet, a céziumkapszulát is megtalálta. A sugárzás miatt később fekélyes lett a jobb karja, amputálni kellett.
Csodálták, szétosztották
A kapszulát részben sikerült szétszedni, gyönyörű kék fény jött belőle. Alves először megpróbálta meggyújtani, mert azt gondolta, valamilyen lőpor, de nem reagált. Ezután eladta a gép darabjait a közeli roncstelepen. A telep tulajdonosa megtalálta a kéken világító kapszulát, és hazavitte (azt hitte, természetfeletti képességekkel rendelkezik). A következő három napban meghívta családját és barátait, hogy csodálják meg a világító dolgot. Pénzt ajánlott annak, aki teljesen szét tudja szedni. Azt tervezte, gyűrűt készíttet belőle a feleségének.
Egyik barátjának végül szeptember 21-én csavarhúzóval sikerült rizsszem méretű darabokat kiszedni a kapszulából. Egy részét eltette, valamennyit bátyjának adott, a többit megtartotta a roncstelep tulajdona, aki barátainak és családtagjainak osztogatta. A felesége még aznap beteg lett, testvérének lánya pedig meghalt (ő a port a testére kente, és a szendvicsére is jutott belőle, amit megevett, így halálos dózist kapott).
25-én a roncsokat eladták egy másik roncskereskedőnek. Az előző kereskedő felesége, Gabriela Maria Ferreira vette észre, hogy a környezetében egyre-másra megbetegszenek az emberek. 15 nappal a lopás után visszaszerezte a sugárzó anyagot és busszal, zacskóban vitte el a kórházba. Végül 29-én reggel mérte be egy egy orvos a cézium-137-et, és értesítette a hatóságokat.
Gabriela Maria Ferreira egy hónap múlva meghalt. Rajta kívül a roncstelep két munkása és a port a testére kenő hatéves kislány is belehalt a sugárzásba.
(Laza Bálint)
Oroszország megszakít minden kapcsolatot az Európa Tanáccsal
Az ET közgyűlése szerda este megfosztotta szavazati jogától az orosz küldöttséget, amire Moszkva úgy reagált: megszakít mindenfajta hivatalos kapcsolatot a szervezettel.
Oroszország úgy döntött, az év végéig nem vesz részt az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének munkájában, és fontolóra veszi kilépését a szervezetből, miután a közgyűlés úgy döntött, hogy az orosz küldöttség az áprilisi ülésszakon sem élhet szavazati jogával - jelentette be Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke.
Puskov az ET-közgyűlés szerda esti döntésére reagálva bejelentette azt is, hogy Moszkva megszakít mindenfajta hivatalos kapcsolatot a szervezettel, képviselői, megfigyelői sem látogathatnak Oroszországba. Így nem lesz lehetőségük kapcsolatba lépni Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanővel sem, aki a kelet-ukrajnai harcok idején esett a szakadárok fogságába, és most orosz börtönben van.
Az ET közgyűlése határozatában felszólította Oroszországot, hogy 24 órán belül engedje szabadon Szavcsenkót.
MTI