Felmondta az új görög kormány a nemzetközi hitelszerződést, emellett leállítják a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját is. A radikális baloldali vezetés minimálbér-emelést és a korábban elbocsátott közalkalmazottak visszavételét ígéri.
Elhordták a korlátokat a görög parlament elől Athénban. A kordonbontás szimbolikus: az emberek mostantól nemcsak a parlament előtti tér, hanem saját országuk felett is visszanyerhetik uralmukat. Legalábbis ezt ígéri a választásokon győztes radikális baloldali pártszövetség, a Sziriza, valamint a jobboldali Független Görögök alkotta új kormány. „Nem azért jöttünk ide, hogy átvegyük az intézményeket és élvezzük a hatalmat. Célunk, hogy radikálisan megváltoztassuk a politikát és a kormányzást ebben az országban” – jelentette ki Alexisz Ciprasz miniszterelnök.
A kormány első lépésként felmondta az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződés feltételeit, vagyis azokat a vállalásokat, amelyekért cserébe 240 millió eurós kölcsönhöz jutott. Leállították például a legnagyobb áramszolgáltató, a legnagyobb olajfinomító és a pireuszi kikötő privatizációját. Emellett a repterek és az autópályák magánosításának is gátat szabhatnak. „Van egy második terület, amelyen a kormány nem folytatja az eddigi politikát. Ez pedig a vidéki repülőterek és hasonló létesítmények privatizációja” – mondta George Stathakisz görög gazdasági miniszter.
A kínai kormány máris aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, a pireuszi kikötőt ugyanis egy kínai cég próbálta megszerezni.
A görög kormány emellett emeli a minimálbért. Számos tanácsadót elbocsátanak, sok közszolgát viszont visszavesznek – így azokat a minisztériumi takarítókat is, akik hónapok óta tüntettek kirúgásuk ellen. „Megszületett rólunk a döntés, mi és a családunk is nagyon örülünk, és ismét elkezdhetünk álmodni” – mondta az egyik takarító.
Mindemellett a kabinet új megállapodást kötne a nemzetközi hitelezőkkel: valószínűleg az adósság egy részének elengedését vagy átütemezését kérik majd.
A hírek után az athéni tőzsde csaknem tíz százalékot esett, a Standard & Poor’s hitelminősítő pedig negatív felülvizsgálat alá vette Görögország amúgy is bóvliban lévő adósbesorolását. Németország, amely a legtöbb pénzt adta a görög hitelcsomagba, továbbra is elutasítja az adósságelengedést. „Az adósságelengedést elképzelhetetlennek tartom. Csak azt tudom elképzelni, hogy a program folytatódik és így a segítség is folytatódik, valamint Görögország többet tesz a korrupció ellen és egy fejlettebb adórendszerért” – mondta Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.
Görögország államadóssága tavaly év végén elérte a GDP 180 százalékát, elemzők szerint ezt szinte lehetetlen törleszteni, ahhoz ugyanis évi 8 százalékos növekedésre lenne szükség a recesszióból éppen kilábaló országban.
Mi történik? Az USA figyel
Nagy érdeklődéssel figyeli az Egyesült Államok a baloldali Sziriza párt vezette új görög kormány tevékenységét, miután az újra akarja tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Ha Ciprasz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újratárgyalják a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, akkor Görögország összeütközésbe kerülhet Németországgal és a többi hitelezőjével – vélik a szakértők. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF német tévének nyilatkozva azt mondta: „döbbenten értesültem arról, hogy Görögország eltért az Oroszországgal szembeni közös uniós állásponttól. Ciprasz egyszerűen nem kérheti Európától, hogy legyen szolidáris az országával, miközben első hivatalos lépésével eltér a közös európai állásponttól.” Schulz, aki a kormányon lévő szociáldemokraták tagja Németországban, csütörtökön Athénban találkozik Ciprasszal, hogy áttekintse vele az új görög kormány programját.
MNO
