A bulin részt vett a Jobb Szektor által összeválogatott “Harkov-1″ latorzászlóalj néhány szabadságos bérgyilkosa is. Ők nem is olyan régen menekültek ki a gyjebalcevoi katlanból. Nem sokáig örvendezhetett közülük kettő. Ugyanis harkovi ellenállók közéjük dobtak egy bombát. Kettő közülük azonnal kiadta a páráját. A harmadik egy velük korzőzó, szintén jobbszektoros fiatal luvnya volt. Már őmiatta sem kellett mentő.

Tizenöt Majdan-rajongó viszonylag olcsón megúszta a ramazurit, bár lesz közöttük néhány, akik életük végéog emlékezni fognak a mai délelőttre, ha ránéznek lábuk-helyére.

Az összeröffenet természetesen széjjelspriccelt a dolgot követően. A rendőrség nagy erőkkel keresi a bombavetőket, akik egy autóból kínálták meg a dicstelen bandát!

https://balrad.wordpress.com/2015/02/22/harkovban-udvozoltek-a-majdanovcikat/

Február hava a télűző és tavaszváró mulatságok ideje hagyományainkban. Van több olyan télűző néphagyomány mely nagyobb publicitást kapott már a külömböző hazai médiákban, mint a busójárás vagy a kiszehajtás. Mi most egy kevésbé ismeretes, regionális - Heves megyére jellemző - télűző mulatságot mutatunk be hasábjainkon. A Remélést...

Remélés Novajon...

Milyen szép kifejezése ez a zordon fagyosságra megidézett kellemesen simogató napsugaraknak. No de szóljunk magáról a cselekményről is, mely nem csak a természetes körforgás játéka, hanem az ember természetének, lelkiségének kifejezése, vágya, akarata egyben. Reméléskor farsang „farkán” a helybéli fiúk, férfiak alkotta csoport házról házra járva bekormozza a lányok arcát, hirdetve a tavaszt. A kormozásért szalonnát, tojást, hurkát, kolbászt kapnak, melyből megrendezik az utolsó farsangi lakomát. A bekormozottak a tisztálkodással nem csak a port mossák le magukról, hanem a betegségeket, valamint a rontásokat is. Az álarcos csoportban különböző alakoskodók vesznek részt: menyasszony, vőlegény, várandós asszony. A népszokást, mely egyedülálló a megyében, napjainkban is tartják. Például Novajon közösségi disznóvágással kezdik a napot, amiből külömböző ételek formájában jut a település apraja-nagyjának és még a vendégségbe érkezők sem maradnak éhen. Majd elkezdik a férfiak a leányok hajkurászását a keserű korommal - ami az előző év "bűneit" jelképezi, amit majd lemosva arcukról a megtisztulás, a "tavaszi" ragyogás, az ígéretes kezdet, új szerelem szerjévé vállik. Majd estevén táncos mulatsággal döngölik el a hosszú fagyos telet...

Bíró Dalma

Több aspektus szerint is napjaink világa kísértetiesen hasonlít az 1930-as évekre. A növekvő pénzügyi egyensúlytalanságok által fűtött politikai feszültségek közepette az európai zsidóság növekvő elbizonytalanodása, sőt félelmei is azt az évtizedet idézhetik. Ráadásul Európa ma már 13 millió muszlim lakhelye is és a közel-kelet politikai turbulenciái óhatatlanul lecsapódnak Európa zsidó közösségein. A párizsi, brüsszeli és koppenhágai terrorcselekmények után Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította Európa zsidóságát, hogy telepedjen le Izraelben (’Aliya’). Valóban, tavaly a 2013-as adatokhoz képest 88%-kal, 8636-ra nőtt a nyugat-európai országokból a Szentföldre települt zsidók száma és ez két évtizedes rekord. 2014-ben kétszer annyi zsidó hagyta el Franciaországot, mint az Egyesült Államokat, holott az előbbi zsidó népessége 11-ed része (478 000) az utóbbinak (5,4 millió). Elképesztő adat, hogy a nyugat-európai kitelepülők 82%-a Franciaországból érkezik.

Rohamosan növekvő kivándorlás Franciaországból

Az európai zsidó szervezetek képviselői elutasítja a keményvonalas nacionalista Netanjahu ajánlatát, amelyet a többségük hangulatkeltésnek bélyegez. Szerintük a kivándorlás Izraelbe nem megoldás a muszlim terror által jelentett veszélyre. A harcot együtt kell fölvenni, mert muszlim terror a teljes európai demokráciát veszélyezteti és ássa alá az európai társadalmak értékeit.

Franciaországban, Európa legnagyobb zsidó közösségében óriási az elbizonytalanodás. Ebben az évben Tel Aviv 10 000 kitelepülő francia zsidóval kalkulál, és ez még a párizsi merényletek előtti tervezést tükröz. A zsidók elleni erőszak már sokkal kevésbé a szélső-jobboldali körökből érkezik, mint inkább muszlim közösség részéről, és ennek fő mozgatórugója a közel-keleti konfliktus.

Zsinagóga a franciországi Sedanban

Franciaországban a rasszista cselekmények fele zsidók ellen irányul és az elkövetés gyakorisága robbanásszerűen emelkedik. 2014 első kilenc hónapjában 527 antiszemita támadás sértettjét regisztrálták, ami 90%-os ugrás 2013 azonos időszakához képest. A számmal együtt az elkövetések brutalitása is növekszik.

A maga 300 000-es tagságával a nagy-britanniai zsidó közösség Európában a második legnagyobb. A brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet adatai szerint 2014-ben 1 168 antiszemita incidens történt, több mint kétszer annyi, mint 2013-ban, amikor 535 ilyen esetet regisztráltak. Ez a legmagasabb szám azóta, hogy a szervezet 1984-ben adatokat kezdett gyűjteni.

Egy zsidó szervezet (Campaign Against Antisemitism) felmérése szerint a brit zsidók 45%-a arra az álláspontra jutott, hogy nincsen jövője a szigetországban. A Survation és a Jewish Chronicle közös felmérése szerint ez viszont szimpla félelemkeltés, mert csupán minden tizedik hittestvérük vándorolna ki, miközben a fiataloknál ez az arány 17%. A brit belügyminiszter határozottan kiállt a közösség mellett a párizsi támadás után: nemcsak megerősítette az objektumaik védelmét, hanem kijelentette, hogy „Nagy Britannia nem lenne Nagy Britannia a zsidó testvérei nélkül.”

Törökországban a megoldatlan palesztin kérdés teljesen megmérgezte az ottani, 17 000-es zsidó közösség életét. Erdogan török elnök múlt nyáron kijelentette, hogy Izrael brutális hadműveleti Gázában túltesznek „Hitler barbárságán”. A második világháború után még 120 ezres közösség jó része az elmúlt évtizedekben kivándorolt. Bár Európa második legnagyobb zsinagógáját a nyugat-török Edirne városában most ujítják fel, a hatóságok inkább múzeumnak rendezik be és nem adják át a helyi közösségnek.

Magyarországon az izraeli World Jewish Population 2010 című évkönyv "szűkebb értelemben vett zsidóságra" vonatkozó adata szerint 48 600 főt tesz ki a zsidó közösség. A február elején Budapestre látogató Merkel kancellárnak két Holokauszt-túlélő, Pusztai Éva és Bartha Ágnes elmondta, hogy hazánkban rendszerszintű az antiszemitizmus és az áthatja a mindennapokat valamint a kultúra egy jó részét. Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság helyettes vezetője szerint Magyarországon már a Parlamentben lehet tapasztalni a történelem átírásának kísérletét, amelynek keretében az ország a zsidók deportálásának felelősségéből ki akarja magát vonni.

A magyar kormányfő Auschwitz felszabadításának idei, 70 éves évfordulóján egy zsidó temetőben emlékezve ismerte el először Magyarország társtettesi szerepét az európai zsidók tömeggyilkosságában.

Hírfigyelő Szolgálat

A MÁV Lévay úti telephelyén lévő hatalmas téglaépület alatt mélyen a földben húzódik az az atombiztos irányítási pont, ahonnan légitámadás esetén is biztosítani lehet a Tiszai pályaudvar vasúti közlekedését.

 

A közel háromszáz négyzetméter alapterületű betonkolosszus polgárvédelmi célokat is szolgál. Veszély esetén közel négyszáz fő találhat itt menedéket.

A tervezők nem bízták a véletlenre: légzsilippel védett telefonközpont lövészjáratokkal

A vasbeton épület falvastagsága több mint kétszáz centiméter, saját vízellátó- és szellőző rendszere van. Óriási visszacsapó szelepek védik az épület belsejét attól, hogy külső robbanás esetén keletkezett túlnyomás ne tudjon behatolni. Rendeltetésének megfelelően telefonközpont és távirda is megtalálható benne.

Túravezetőinktől megtudtuk, hogy ezeket az óvóhelyeket 1955-ben építették, majd a 60-70 es években, a kubai rakétaválság idején korszerűsítették. Élesben nem volt használva a létesítmény, szerencsére eddig még csak légoltalmi gyakorlatokat szerveztek itt.

Az épület egyébként nem a MÁV, hanem a Magyar Államkincstár tulajdonában van. A vasút csak a kezelője ennek az épületnek.

Mint megtudtuk, minden berendezése tökéletesen működik, néhány évvel ezelőtt karbantartási munkálatokat végeztek, de ahogy túravezetőnk is fogalmazott:

„Mire erre az épületre szükség lesz, addigra már nem lesz senki, aki be tudná üzemelni a berendezéseket. Ebben a pillanatban azonban minden egység működőképes, jó állapotban van. Az ’50 es években készült aggregátort még úgy csinálták meg, hogy az még kétszáz év múlva is aggregátor legyen”

Ez egy típus épület, a hidegháború idején több ilyen is épült az országban, csak sokan nem tudják, hogy ez az.

Időutazás az óvóhelyen, képgaléria fotó: Végh Csaba

 

Hírfigyelő Szolgálat

A magyar kormányfő maga vetette fel, hogy Magyarország szálljon be komolyabban az Iszlám Állam elleni harcba. Egy kurdisztáni bázison folyó kiképzési munka vagy a tábor őrzése akár reális cél is lehetne. Kérdés, hogy milyen felhatalmazás szükséges ehhez. Milyen érdeket szolgál a szerepvállalás, és megnövelheti-e a terrorfenyegetettséget Magyarországon?

Orbán Viktor február 4-én a Hír TV-nek adott interjújában több más téma mellett említést tett róla, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan magyar misszió mehet a Törökország, Irak és Irán határán található régióba. Ehhez a parlament kétharmados felhatalmazására lesz szükség. A Honvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban úgy érvelt: már Irakban és Afganisztánban is vállaltunk hasonló szerepet, így nem lenne újdonság a szolgálat katonáink számára.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke először egy keddi konferenciát követően, az MTI kérdésére erősítette meg, hogy mérlegelik az Iszlám Állam (IÁ) elleni fellépést. Az MNO-nak később tömören nyilatkozott az ügyben, és azt mondta: védelmi célú katonai szerepvállalásról lenne szó. Orbán Viktor végül egy szerdai háttérbeszélgetésen a HVG kérdésére árulta el, hogy ő kezdeményezte a Fidesz-frakciónak, hogy a németekkel és az olaszokkal karöltve indítsunk egy nemzetközi missziót Kurdisztánba. Hozzátette, a parlamenti kétharmad mellett saját képviselőcsoportja többségének is támogatnia kellene a javaslatot, hogy legyen belőle valami, de a kormánypárti honatyák egyelőre nem túl lelkesek.
Nem volt bőbeszédű a külügy

A katonai kontingens számát, célját, konkrét feladatát illetően a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hátha kapunk konkrétumokat. Hiába reménykedtünk, a tárca száraz, diplomatikus választ adott. Mint írták, a terrorfenyegetés egyre közelebb kerül Európához, és mivel az Iszlám Állam egyre durvább eszközökhöz nyúl, az európai felelősség megnőtt a tekintetben, hogy megvédjük magunkat a terroristáktól. Az IÁ-val szemben felállt nemzetközi koalícióban való szerepvállalás növelése nyilvánvalóan segítené a szövetségesi szolidaritást, de az esetleges katonai misszió részleteiről ők is csak akkor tudnának részletekkel szolgálni, ha a pártok támogatnák a parlamentben a szerepvállalást – írták.

Magyarország 2003-ban és 2004-ben is küldött már szállítózászlóaljat Irakba, és nagykövetséget is nyitottunk Bagdadban, de néhány év elteltével lelassult, majd leállt a közeledés a két ország között. A követséget azóta bezárták (2014-ben újranyitották), és a magyar haderő is hazatért Irakból. 2010 óta a keleti nyitás politikájába illeszkedve élénkült a viszony, és a nagykövetség után egy konzulátust is megnyitottunk – a kurdisztáni Erbilben. Ezenfelül katonai segélyt is küldtünk, többek között akna- és páncéltörő lőszerek, illetve fényjelzős töltények formájában. Innen már csak egy lépés lenne katonákat is bevetni Irakban, ez ugyanakkor katonapolitikai, diplomáciai és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.
Olaszok, németek, magyarok

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő már korábbi blogbejegyzésében is joggal teszi fel a kérdést: vajon milyen felhatalmazással mennének a magyar katonák? Ha ugyanis ENSZ-, NATO- vagy uniós misszió résztvevőiként lennénk jelen, ahhoz nem feltétlenül lenne szükség parlamenti felhatalmazásra. Az elmúlt két évtizedben ehhez hasonló magyar katonai szerepvállaláshoz nem kellett szavaznia a honatyáknak. Amennyiben például az iraki és a magyar kabinet köt bilaterális megállapodást a katonai együttműködés részleteiről, akkor arra elég kormányzati szinten rábólintani. Wagner jelzi, a németek január végén 46 millió eurós katonai segélyről döntöttek, aminek része a fegyverszállítás és a kurdisztáni pesmergák kiképzése. Az olaszok – akik a németekhez hasonlóan már most is jelen vannak katonákkal Irakban – hamarosan több száz fős, főleg kiképzéssel, logisztikával foglalkozó csapattal indulnak útnak Kurdisztánba.

Az Iszlám Állam elleni koalíció eddig három kiképzőbázist állított fel, most jön a negyedik. Elképzelhető, hogy mivel a magyarok már Koszovóban és Afganisztánban is hosszú távon őriztek tábort a nemzetközi misszió kötelékében, a Kurdisztánba szánt egységnek is ez lesz a feladata. Persze a magyar katonák – például a Balkánon – kiképzéssel is foglalkoztak korábban, így akár ez is szóba jöhet Irakban.

Wagner Péter az MNO-nak inkább a fenti, negyedikként felállítandó bázis őrzés-védelmét látja valószínűbbnek, ha a magyar haderő tényleg megkapja mandátumát. A szakértő úgy véli, a tábor az erbili nemzetközi repülőterén lenne, ahol több száz, főként európai ország katonája végezné a helyi kurd biztonsági erők kiképzését. Ez egybevág egy magas rangú amerikai katonai tisztségviselő csütörtöki nyilatkozatával, mely szerint 20-25 ezer fős, több dandárból álló iraki haderő kiképzését kezdik meg. A végső cél Moszul visszafoglalása az IÁ-tól valamikor áprilisban–májusban. A délről támadó iraki katonákat észak felől a kurd pesmergák támogatnák, az ő felkészítésükkel foglalkozna az egyre duzzadó nemzetközi koalíció.
Ne féljünk a terrortól!

Az Iszlám Állam szélsőségesei az elmúlt hónapokban több alkalommal is lecsaptak azokra az országokra, melyek támadták állásaikat. Felmerül a kérdés: vajon Magyarország is potenciális célponttá válhat, ha bevonul Irakba? Wagner szerint nem nőne érdemben a terrorfenyegetettségünk. Miután humanitárius és katonai segéllyel már több hullámban is támogattuk a kurd biztonsági erőket, így komoly változás nem következne be iraki szerepvállalásunkban. A szakértő leszögezte, a fenyegetettség alakulásában annak is nagy szerepe van, hogy az adott országban szélsőséges személyek és csoportok milyen mértékben tudnak gyökeret ereszteni, és ez Magyarországra egyáltalán nem jellemző.

A magyar katonai misszió sokkal inkább célozhat diplomáciai erőfeszítést, mint konkrét segítséget. A nemzetközi koalíciót gründoló Egyesült Államokkal az utóbbi időben megtépázott kapcsolatunkat – Ökotárs-ügyek, orosz közeledés, Goodfriend-konfliktusok – legalábbis helyrepofozhatná némileg.
(MNO)