Érdekes összefüggések fedezhetően fel a tegnapi, internetadó elleni tüntetés, és a 2006-ban lezajlott tüntetések közt. A két eseménysorozat ugyan látszólag különbözik: akkor egy balliberális kormány volt hatalmon, ma pedig egy látszólag jobboldali, a nyugati sajtó által "konzervatívnak" nevezett kormány.

A két eseményt hazánk geopolitikai elhelyezkedése teszi összefüggő egésszé. Ahogy 2006-ban is, ma is Washington játékszerévé válik az ország. A tegnapi tüntetést megelőzően Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke, liberális holland politikus saját twitter profilján biztatta a tüntetőket, és felszólítást adott ki, hogy minél többen vegyenek részt az internetadó elleni tüntetésen. Ami ugyan nem az internetadó elleni tüntetés volt, hanem lényegében egy kormányellenes agitációra adódó alkalom, amit a hibás kormányzati kommunikáció tett lehetővé (nem a fogyasztó fizeti ugyanis, az internetadót, hanem a szolgáltató, és az adónem áthárításának megakadályozása nem volt kellően megfogalmazva, amit a kormány most gyorsan orvosolni próbál).

Tehát nem elég, hogy az európai politika buzdítja a kormányellenessé kovácsolt megmozdulást, tegnap este kiderült, hogy mire az ultrák átvonultak a Fidesz-székház elé, ott André Goodfriend, az amerikai követség ideiglenes ügyvivője is jelen volt. A szurkolói közösségek időközben nyilatkozatban tagadták, hogy részt vettek volna a Fidesz-székház előtti megmozdulásban. Azonban sállal-maszkkal takart arcú, a riporterek által "szurkoló kinézetűnek" nevezett személyek mégiscsak behatoltak a Fidesz székházába, amit a rendőrök nem mertek magakadályozni, mert a tömegben jelen volt az amerikai ideiglenes ügyvivő. Tehát amennyiben a rendőri erők kellő határozottsággal lépnek fel a rongálókkal szemben, az az amerikai külügyet közvetlenül érintette volna.

A szónok felszólítására, közös fotó a nyugati médiának

Mi a közös a 2006-os események és a tegnapi történések közt?

Az, hogy a kormány napokkal ezelőtt elfogadott egy törvényjavaslatot, ami alapján immár biztosra vehető, hogy Magyarországon megépül a Déli Áramlat gázvezeték egy szakasza. Mindezt az "uniós és nemzetközi egyeztetést kijátszva", ahogy az atlantista média fogalmazott. Vonjunk tehát párhuzamot: 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként hiába akart Nabuccot építeni, hosszas számítgatások után mégiscsak tárgyalásokat kezdett Moszkvával a Déli Áramlat magyar szakaszának megépítéséről. Azt követően (reakcióként) igen gyorsan megtörtént az öszödi beszéd kiszivárogtatása, ami a fentiek miatt az amerikai titkosszolgálat tevékenységének tudható be. Arra alapozva pedig igen egyszerű volt bevonni a műveletbe a hazai jobboldalt, mivel egy balliberális kormány volt hatalmon, ami egyébként is általános megvetés által övezett volt, különösen a jobboldalon.

Az elmúlt hetek során megismétlődött, ami 2006-ban. A kormány elkezdett tárgyalásokat folytatni a Déli Áramlat megépítéséről, és hosszas huzavona után egyértelművé vált, hogy kijátsszák Brüsszel korlátozásait. Ahogy 2006-ban, a fővonalú média ezúttal is megkezdte a kormányellenes agitációt, a kormánypolitikusok elleni személyes rágalomhadjáratot, majd igen hamar Facebook-csoport szerveződött a kormány első intézkedésére, ami ellen tömeget lehetett mozgósítani.

Aztán az internetadó elleni tüntetésen már nem is csak internetadóról volt szó, hanem a kormány egészéről. Nagyon hamar megjelent a "ruszkik haza" skandálás, valamint az amerikai külügy képviselője is "kinézett" a tüntetésre, mintha teljesen normális lenne, hogy amerikai állampolgárok a magyar kormány intézkedése ellen tüntetnek. Valójában nem egyedüli eset, a szabadság-téri tüntetéseken szintén volt amerikai állampolgár.

Ugyanaz a helyzet állt elő, ami 2006-ban: a kormány elköteleződik a Déli Áramlat mellett, emiatt az amerikai titkosszolgálat kihasználja a első adandó alkalmat, hogy tömeget vigyen az utcára és kormányellenes agitációt folytasson. Hamar előkerült azonban, mire is van kihegyezve az egész felhajtás: nem az internetadó a lényege, hanem a tüntetésen EU-zászlót tűztek ki, provokátorok "ruszkik haza" skandálást kezdtek. Ugyanakkor a felvételeken látható, hogy a tömeg egyikre sem lelkesült különösebben, se az EU zászló kitűzésére, se a "ruszkik haza" skandálásra. A jobboldalt ma már nem olyan egyszerű eszközként használni, mint 2006-ban? Történt valamiféle fejlődés? Ez majd az események további szakaszában kiderül.

Lesz viszont újabb békemenet, ahol legalább ugyanekkora tömeg fog utcára vonulni az amerikai kormány magyar belügyekbe beavatkozása és Brüsszel "keménykedése" ellen. Akkor mihez kezd az amerikai külügy? Jönnek a gazdasági szankciók? Magyarország Washington játékszerévé vált; a kormánynak csak addig terjed a mozgástere, ameddig az nem ütközik az amerikai érdekkel.


http://www.hidfo.net/2014/10/27/washington-jatekszereve-valt-magyarorszag

Lezajlottak Ukrajnában az országgyűlési választások, a februári atlantista puccs óta ez az első nap, hogy a kormánynak látszólag demokratikus felhatalmazása van. Év elején a kisebbségben lévő ellenzék - a fegyveres utcai harcok idején -, a kormánypárti politikusok emigrálását követően jutott a parlamentben relatív többséghez, amivel megszavazta az államfő számonkérését és leváltását. Ukrajnában egyébként a parlament nem válthatja le az államfőt, csak ha az bűncselekményben érintetté válik, így az államfő leváltása alkotmányellenes volt. Az államfő alkotmányellenes leszavazása után kiírt elnökválasztás emiatt szintén alkotmányellenes, így az illegitim módon választott új államfő által kiírt országgyűlési választás is alkotmányellenes. A jelenleg ukrán kormány tehát nincs jogfolytonosságban a legitim ukrán kormánnyal. Azonban, kétségkívül a tegnapra kiírt választások után egy látszólagos demokratikus legitimitása van, emiatt más országok is kénytelenek kormányként kezelni a puccsistákat.

A nyugati szavazatszámláló programok eredményei szerint az EU-csatlakozást hirdető Arszenij Jacenyuk és Petro Porosenko pártjai kapták a hatalmat, ma már be is jelentették, hogy koalícióra lépnek. A szavazás százalékos megoszlása nem lényeges, - senki nem gondolhatta komolyan, hogy a nyugatbarát hatóságok által szervezett szavazáson nem ők jutnak kormányra.

Ami lényeges, hogy; képes-e ez a kormány nem csak uralni az országot, aláírogatni a dokumentumokat, amit Brüsszel eléjük tol a tárgyalóasztalon, hanem az emberek hétköznapi problémáit megoldani? Tudják-e kezelni azt a helyzetet, hogy még a hét folyamán kiürülnek a benzinkutak, télre nincs megoldva a fűtés, melegvíz Kijevben, az élelmiszerek ára drasztikusan nő, a pénz elértéktelenedik, és az ország fele már nem is ment el szavazni, hanem szabadságharcot folytat az illegitim kormány ellen? Az Jacenjuk-kormány legitimitását nem az fogja meghatározni, hogy a szavazatszámláló program ki tudta-e hozni nekik a megfelelő eredményt, hanem, hogy az egyszerű ember a hétköznapokban legitimnek tartja-e a kormányt. Ennek a kormánynak akkor lesz legitimitása, ha Ukrajna a következő években egy élhető ország állapotai felé mozdul el. Bekövetkezhet-e egy ilyen átmenet? Ezt majd abból állapíthatjuk meg, hogy nyugodt lesz-e a tél Kijevben, vagy újabb Majdan tér és tömeges tüntetések lesznek.

A Szíriai Arab Hadsereg alakulatai bevonultak Morek külvárosába (Háma provinciában) és közel teljesen megtisztították a települést az idegen zsoldosoktól.

Mostanra a hadsereg átvette az irányítást a város nagy része felett, nagyszámú terroristát megsemmisítettek a mintegy két hete kezdődő offenzíva során. A SANA hírügynökség szerint két héttel ezelőtt tudtak a kormánycsapatok aktív offenzívához fogni, miután elfoglaltak Tel Sejk Ali környékén néhány stratégiai magaslatot (északkeleti, külvárosi részek), ami lehetővé tette, hogy felszabadítsák a város központi negyedeit és a Morektől keletre található nyílt területeket is.

A hét eleje óta már csak a város északi és északkeleti területein maradtak nagy létszámú terrorista csoportok. Október 22-én a kormányerők masszív tüzérségi tüzet zúdítottak az ellenség állásaira és a légierőt is bevetették, - ennek eredményeként a terroristák jelentős létszámbéli veszteséget szenvedtek, erődítményeik megsemmisültek. Október 23. éjszaka a terroristák elkezdték elhagyni a várost, hajnalra pedig a hadsereg tüzérségi előkészítést követően felszabadította a nyugati negyedeket is, illetve közel teljesen az északi régiót.

A jelentések szerint a kormányerők nem szenvedtek veszteségeket a városban a héten végrehajtott akciók során. Jelenleg egy Dzebat en-Nuszra nevű csoport tartja még magát a város északi peremén, ahol a légierő bevetését követően indul meg a végső offenzíva.

Morek egy stratégiai fontosságú település, ami az ország fővárosát - Damaszkuszt - és az északnyugati Aleppo várost összekötő főútvonalon fekszik. Morek visszafoglalása a szíriai hadsereg sikersorozatának legújabb történése; korábban Aleppo keleti szomszédságában foglaltak vissza jelentős területeket a kormányerők.

Szíriában 2011 óta tart a háború, melynek során a nyugati hatalmak és térségi szövetségeseik próbálják destabilizálni a szíriai kormányt. Katar, Szaúd-Arábia és Törökország bizonyíthatóan részt vesz  terroristák támogatásában, miközben az Egyesült Államok nyíltan támogat és fegyverrel lát el egyes terrorista csoportokat. Az ENSZ jelentései szerint 2011 óta mintegy 200 ezer ember vesztette életét a szíriai háborúban. Ebbe az adatba még nem tartoznak bele az ISIS terrorszervezet felbukkanása óta történtek.

Hiába az atlantisták beépített emberei által folytatott provokáció, a szurkolói közösség nem vesz részt a Budapesten zajló felforgatásban. Alább az Ultras Liberi oldalán hétfőn megjelent publikáció olvasható. Az eredeti cikk itt.

***

Tegnap lezajlott a hétvége legnagyobb rendezvénye. Nem az 1956-os hősökre emlékeztek a magyar szabadság örökösei, hanem egy pár száz forintos adó ellen tüntettek.

Az ellenzéki keménymag „demokráciát” követelt, miközben beverte a hatalmi párt ablakait. Letépte a magyar zászlót, kifüggesztette az EU-vásznat. Olyan kemény a magyar diktatúra, hogy a rendőrség tétlenül nézte az eseményeket. 2006-ban, ilyenkor kőkemény karhatalmi fellépés történt, oszlatással, könnygázzal, gumilövedékkel, lovasrohammal, őrizetbe vétellel, eljárással. Mindeközben Brüsszel, Washington kussolt. Ez senkit nem lepett meg, hiszen az Egyesült Államok ötvennyolc éve sem mozdult meg.

Ennek a tiltakozásnak a hangulatfelelősei, szervezői mégis az amerikai nagykövetség munkatársai, az MSZP, a DK, az LMP politikusai. Nem is a netadó lett a kizárólagos téma, felcsendültek az oroszellenes jelszavak, az „Orbán takarodj!”.

Hangzatos, ez így ’56 évfordulóján, csak éppen ostoba hozzáállás.

Mert a pesti srácok nem kérhetetlen ruszófobok voltak, hanem szabadságharcosok, akik ténylegesen egy materialista diktatúra ellen léptek fel. Mert az elnyomás érkezhet keletről, nyugatról, délről, északról vagy éppen saját magunk felől. Mert a kommunizmus ugyanolyan anyagelvűség, mint az, amikor pár száz forintért utcára vonul egy képmutató tömeg, a fogyasztói társadalom krémje, hogy okostelefonokkal világítsa be a Hősök terét.

Én magam előremutatónak tartom, hogy a szurkolók javarészt elhatárolódtak a Lendvay utcában történtektől. Ugyanakkor azt nem értem, hogy a Jobbik miért asszisztált mindehhez. Azelőtt is ráfázott, amikor támogatni kezdte a Hallgatói Hálózat nevű anarchista csoportot.

Ki az a politikai analfabéta aki elhiszi, hogy ezek civilek, akik most jöttek létre a semmiből? Egy Facebook-csoportnak nyilván nem telik csak úgy több milliós színpadtechnikára, megafonokra, CB-rádiós, profi rendezvénybiztosítókra.

Tisztázzunk valamit, az internetadó vagy a telefonadó egy faszság, mert a kommunikációt és az információáramlást egy prosperáló társadalomban, minden eszközzel elő kell segíteni, nem pedig gátolni.

A tegnapi nap esszenciája azonban nem ez volt.

Az atlantizmus elkötelezett hívei, a megtévesztett gyülevész sokasággal betartottak Magyarországnak.

Eredménytelenül.

Budapest nem lesz Kijev.

Ultras Liberi

Kétezer futball-huligánt szerveztek ma a Kossuth-térre egy tüntetésre órákkal azelőtt, hogy a belvárosban megkezdődik a fővonalú média teljes skálája által beharangozott, internetadó elleni tüntetés. A megmozdulás alig egy órája ért véget, így a kétezres tömegből néhány száz fős, látszólag egyelőre tanácstalan keménymag várakozik a belvárosban. Nem kizárt, hogy ezek a csoportok bekapcsolódhatnak a délután 6-kor kezdődő, a internetadó bevezetése ellen meghirdetett tömegdemonstrációba is, ami valószínűsíti, hogy provokátorok a kormányellenes tüntetés radikalizálására készülnek.

Mint ismeretes, a kormány is számít egy az amerikai titkosszolgálat által szervezett felforgatási kísérletre. Idén februárban Kijevben ugyanezzel a módszerrel távolították el az ukrán kormányt a nyugati titkosszolgálatok: a nagy létszámú, ám békés civil tüntetésbe futball-huligánok és szélsőjobboldali csoportok aktivistái szivárogtak be, akik összecsapásokat provokáltak ki a tüntetők tömege és a rendőri erők közt. Ennek következményei ismeretesek; a kormányfő lemondott, az államfőnek el kellett hagynia az országot, Kijevben pedig egy olyan kormány jutott hatalomra, ami Washington céljait maximálisan kiszolgálja.

Igen sokatmondó, hogy a Kossuth-téren nem tegnap vagy valamelyik másik nap jelennek meg az ultrák, hanem éppen azon a napon, amikor vélhetően civilek tízezrei vonulnak majd utcára a belvárosban. Mindez valóban azt jelenti, hogy Washingtonban "magasabb fokozatra kapcsolták" az Orbán-kormány elleni politikát.

A Kijevben zajló felforgatás sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a CIA el tudta hitetni a hazai szélsőjobboldali szervezetekkel, hogy a kezdődő kormányellenes tiltakozásokat saját hasznukra fordíthatják és részesülnek a hatalomból. Ennek következménye egy az ország területi egységét megbontó háború lett, amiben az amerikaiak báb-kormánya az első sorba küldte meghalni a jobboldali fiatalokat.

Reméljük, hogy a magyarországi jobboldal tanult az ukrán példából és nem ringatják magukat abba az illúzióba, hogy az internetadó elleni tüntetésbe bekapcsolódással további szavazatokat szerezhetnek.