Ramzan Kadirov csecsen államfő húszezer harcost ajánlott közvetlen az orosz államfő szolgálatába, akik mind önkéntesen vállalkoznak azokra a küldetésekre, melyek csak életáldozattal teljesíthetők. Az önkéntesek közvetlen Vlagyimir Putyintól várják a parancsot, és a világon bárhol készen állnak Oroszország védelmében cselekedni.

A csecsen államfő beszéde (és alább annak átirata):

Hosszú éveken át fegyverrel a kézben harcoltunk a nemzetközi terrorizmus ellen, és vereséget mértünk rá. De a terrorizmus veszélye Oroszországban nem tűnt el. Biztos vagyok benne, hogy nem vagytok közömbösek az Apaföld sorsát illetően. Emlékszünk még a napokra, amikor minden irányból ellenség vette körbe Csecsenföldet, de nem volt egyetlen barát, aki készen lett volna kiállni a csecsen népért. Nem egy katona, nem egy politikus, és nem is egy tábornok hozta ránk ezt a helyzetet.

Akkor Csecsenföld vallási vezetője, Hádzsi Ahmad Kadirov kelt a nép védelmére és kiállt Oroszország területi egységéért. Nem volt hadserege, nem voltak fegyverei, pénze, csak a Kegyes Koránt tartotta kezeiben. A bátorság, tisztesség és az igazságba vetett hit volt az ő félelmetes fegyvere. Mondhatnánk, hogy az egész világ Ahmad Kadirov ellen volt. Vlagyimir Putyin volt az első, aki hitt benne, támogatta és barátsággal segítő kezet nyújtott. Nem volt könnyű megtenni. Az orosz elnök meg kellett győzze a politikusokat, a hadsereget és a népet, hogy kizárólag Hádzsi Ahmad az, aki újraegyesítheti a megosztottságba taszított csecsen népet, elhozhatja a békét és stabilitást, és megbirkózhat az ország elpusztítására törekvő nemzetközi terrorizmussal. A legnehezebb pillanatban, amikor az elhatalmasodó problémákra nem volt megoldás, amikor népünk léte vagy nem-léte volt a kérdés, Hádzsi Ahmad Vlagyimir Putyinhoz fordult, és egyszer sem talált elutasítást - a saját szememmel láttam.

2004 május 1-jén Hádzsi Ahmad a néphez szólt és azt mondta; eljött az idő, amikor mindannyiunknak meg kell hoznia saját döntését.

Ma megismétlem Hádzsi Ahmad szavait: itt az idő, hogy egy megalapozott döntést hozzunk, és az egész világnak kinyilvánítsuk, hogy mi Vlagyimir Putyin harcosai vagyunk. Ha parancsot kapunk, bizonyítani fogjuk. 15 éven át Putyin segítette a népünket. Most te és én - és mögöttünk több tízezren, akik különleges képzésben részesültek - arra kérjük Oroszország nemzetvezetőjét, hogy tekintsen minket a legfelsőbb parancsnok különleges önkéntes egységének. Készen állunk, hogy védelmezzük Oroszországot és határait, hogy bármilyen nehéz megbízást végrehajtsunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy országunk reguláris hadsereggel, légierővel és nukleáris erőkkel rendelkezik. Vannak azonban olyan feladatok, melyek kizárólag önkéntesekkel végrehajthatók, és mi végrehajtjuk ezeket.

Amerika, Európa gazdasági háborút hirdetett Oroszország ellen. Káoszt, pánikot, zavargásokat akarnak előidézni az országban. De az orosz nép Vlagyimir Putyin támogatásában egységes. A csecsen nép központi helyet foglal el ebben az egységben. Hádzsi Ahmad útját választottuk, aki határozottan járta Allah Küldöttjének útját, Allah áldása és béke Rá. Hádzsi Ahmad azt mondta, készen áll alávetni magát, ha bárki is bizonyítani tudja, hogy akár egyetlen lépést is tett a Korán vagy a Szunna ellen, Allah áldása és béke Rá. Ilyen személyt senki nem talált. Így határozottan hiszem, hogy te és én Allah és az ő Küldöttjének útján járunk, Allah áldása és béke Rá. Erről az útról soha le nem térünk. Mától fogva, mindegyikünknek készen kell állnia, hogy bármely pillanatban bizonyítsa létezésünk oka iránti elkötelezettségét. Találkozni fogunk Oroszország ellenségével, legyen bárhol is, akár a saját odújában. Nyilvánosan kijelentjük, hogy mindenki számára tiszta és érthető legyen - soká éljen az Anyaföld, soká éljen Oroszország! Soká éljen Oroszország nemzetvezetője, Vlagyimir Putyin! Allah Akbar (Allah hatalmas)!

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/03/kadirov-20-ezer-csecsen-harcost-ajanlott-fel-vlagyimir-putyinnak

Benkő Tibor: A Honvédség alakulatait nem bemondás alapján osztályozzák, hanem az ellenőrök szigorú követelményei szerint

Úgy tűnik, ma Magyarországon két témához mindenki ért, az egyik a foci, a másik pedig a hadsereg – mondta lapunknak Benkő Tibor vezérezredes. A Honvéd Vezérkar főnöke aláhúzta, soha sehol nem mondta, hogy „házon belül” minden a legnagyobb rendben van. Utalt a közelmúltban megjelent cikkekre, amelyek bizonyíthatóan félinformációk, rosszul értelmezett hírek, adatok nyomán kerültek föl az internetre, s keltettek zavart a közvéleményben.

Benkő Tibor 20150103„A kormány még augusztusban döntést hozott Pápa húszmilliárdos fejlesztési csomagjáról” (Fotó: Csudai Sándor)

– Valóban csak tizenöt működőképes harckocsink van?

– Aki effélét terjeszt, nem tudja, mit beszél.

– Akkor mennyi van?

– Akadnak kérdések, amelyekre nem lehet szabatos választ adni. A hadseregek működésének velejárója a titoktartás, ezt el kell fogadni. Ám hogy a kérdést se hagyjam megválaszolatlanul, közelítsünk más irányból. A NATO rendszeresen vizsgálja a Magyar Honvédség felajánlott alakulatai- nak felkészültségét, hadrafoghatóságát. Vagyis nem a mi bemondásunk alapján osztályozzák alkalmazhatóságukat, hanem ideutaznak, és szigorúan elszámoltatják őket. Teljes ésszel élő ember elhiheti azt a sületlenséget, hogy fegyveres erőink tucatnyi, bizonyítottan harcképesnek besorolt egysége az előírt technikai eszközök – mondjuk – harmadával bír, s erre szövetségeseink szúrós szemű ellenőrei azt mondják, ez így maga a mennyország, a tökély?

– Legyen akkor mondjuk negyvenöt T–72-es…

– Mielőtt azt mondaná, hogy az sem sok – ami egyébként igaz –, hozzátenném, ma más a világ, mint 1990 előtt. Nem tömegekben, hanem speciálisan képzett, de nem túl nagy alakulatok együttműködésében kell gondolkodnunk.

– Az erőt az átlagember szemében mégis a tankhadosztály képviseli.

– Persze, ez igaz, különösen bizonyos korosztálynál, főleg akik még a Magyar Néphadseregben töltötték katonai szolgálatukat.

– Nem vitatkozni akarok, de akkor faltól falig állt a technika.

– Jól mondja, sokszor csak állt. Viszont nézzük reálisan. A páncélozott szállító harcjárművekkel (PSZH) vagy a hatvanas évek csőrös ZIL-jeivel (ZIL–157) valóban végigporoszkáltunk volna az Alpok bizonyos részein? De igaza van, hiszen a most negyvenéves eszközökből mégiscsak több volt, és ráadásul fiatalabbak is voltak.

– Magyarán nem kell annyi eszköz, mint régen?

– Annyi nem, de korszerűbb, modernebb és hatékonyabb az igen. Egy kérdés a kétkedők felé, Oroszország gépesített lövész-, tüzér- és tankhad- osztályok bevetésével csatolta magához a Krímet? Ugye nem. Egy külső szemlélő, elnézve a sok, honvédséggel foglalkozó cikket, blogot, eszmefuttatást, könnyedén úgy hiheti, nálunk a honvédelemhez mindenki ért.

– Ne feledkezzünk el a politikáról sem.

– Ezt ön említi, én inkább a focit sorolnám ide. Nem kívánnék senkit megbántani, de a kesergő, múltba révedő megnyilvánulásoknak, a hajdanit dicsőítő és a mait leszóló párhuzamoknak kicsi a realitásuk. Kíváncsi lennék azoknak a „szakértőknek” a szakértelmére, akik bátran mondják és írják, hogy a Magyar Honvédségnek csupán négy-ötezer harcoló katonája van. Először is, még ha az alkalmazott terminológia szerint nem is harcolónak nevezzük őket, de ne bántsuk meg azokat, akik a sikeres harc megvívásához szintén nélkülözhetetlenek. A különleges műveleti erők katonáit, a felderítőt, a tábori, a páncéltörő és légvédelmi tüzéreket, az elektronikai hadviselést folytatókat, a műszaki és vegyi védelmi feladatokat ellátókat, a légi harcot és a légi támogatást végrehajtókat és kiszolgálókat, a híradós katonákat, és nem utolsósorban a harctevékenységhez nélkülözhetetlen anyagi és technikai feltételeket megteremtő katonáinkat. Elnézést a többiektől, akiket nem említettem. Másodsorban a békében szolgálatot teljesítők létszámát ne keverjük a különleges jogrend esetén alkalmazottak létszámával. Ugyanis a hadkötelezettséget – szerencsére – továbbra sem szüntette meg törvény, csupán a sorkatonai szolgálatot. Vagyis a mozgósítást követően a „szakértők” egy része szintén erősítené a hazájukat védő harcoló katonák létszámát. Legalábbis bízom benne, hogy nem lennének dezertőrök.

– Azt is a szemükre hányják, önök folyton csak a szép arcukat mutatják a társadalomnak.

– Soha sehol nem mondtam, hogy „házon belül” minden a legnagyobb rendben van – éppen ellenkezőleg. Gondok igenis akadnak, ám azok megoldásán folyamatosan dolgozunk.

– Például a ruházati kérdésen?

– Azon is, meg még sok minden máson.

– Értsük ezt úgy, hogy lesz mire elköltenie a ruhapénzt a honvédnek?

– Nem az az elsődleges cél, hogy el tudja költeni, hanem az, hogy korszerű és hasznos dolgokra tudja elkölteni.

– Tehát lesz mire költenie a honvédnek a ruhapénzt?

– Igyekszünk, hogy a következő évben már legyen.

– Ezt már sok vezérkari főnök állította ön előtt is.

– Két éve, 2012-ben, az új Nemzeti katonai stratégia kidolgozásával egy időben, lefektettük a Magyar Honvédség tízesztendős fejlesztési tervét, amely teljes mértékben összhangban van az ország fegyveres védelmének tervével. E dokumentumban – figyelembe véve a Magyar Honvédség költségvetési prognózisára vonatkozó kormányhatározatot – szabatosan kitűztük, hogy mikor mit, hogyan és legfőképpen miből egészítünk ki, építünk újjá. A katona egyéni harcászati felszerelése – az úgynevezett Lövész 2020 – egy komplex program. Ennek keretében 2015-től tervezzük, hogy hét fő területen fejlesztést indítunk el, s ezek magába foglalják a kor követelményeihez illeszkedő harci ruházatot, modernizált egyéni fegyverzetet, egyéni ABV védelmi felszerelést, műszaki eszközöket, egyéni egészségügyi felszerelést, kommunikációs eszközöket, valamint élelmezési felszerelést és anyagokat.

– Az URH után a rövidhullámú rádiókból is veszünk újakat?

– Botorság lenne tagadni, a felderítő és híradó képességek kiemelt szerepet játszanak korunk konfliktusaiban. A tízéves időszak alatt fejlettebb eszközökkel látjuk el a haderőt, növeljük a harcászati hírszerző képességet, s a tábori vezetési és irányítási rendszer kialakítása is folyamatban van. Utóbbi a harci feladatok végrehajtásakor a korábbinál biztonságosabb és korszerűbb kapcsolattartást eredményez.

– És a távcsövek, éjjellátók?

– Ha úgy vesszük, a sort a végtelenségig lehetne folytatni, a lőszertől a sapkán át a lánctalp csapszegén keresztül egészen a bakancsfűzőig. Képtelenség elégszer elmondani, a hadsereg nem olyan jószág, amit ha egyszer felfejlesztettünk egy szintre, utána el lehet felejteni tíz-húsz évre. A haza megbízható védelme érdekében folyamatos változásra, korszerűsítésre, modernizálásra van szüksége, s ez bizony pénzbe kerül. Ám hogy a kérdést sem kerüljem meg, zajlik a kor színvonalának megfelelő, korszerű optikai, elektronoptikai és felderítő eszközök biztosítása.

– Újabban sokat beszélnek a pápai bázis fejlesztéséről. Mit terveznek ott konkrétan?

– A pápai katonai repülőtér kapacitásának további emelése szinte parancsoló szükséglet. A szeptemberi walesi NATO-csúcson vállalt magyar fejlesztéssel Pápa többek között képessé válik más típusú repülőgépek fogadására, és akár egy előretolt NATO-bázisként is funkcionálhat.

– Jut erre pénz?

– A kormány tavaly augusztus 27-én döntést hozott Pápa mintegy húsz­milliárd forintos fejlesztési csomagjának finanszírozásáról.

– Lesz magyar katonai repülő, ami leszállhat majd a hosszabbított betonon?

– Mire gondol?

– Helikopterekre és szállítógé-pekre.

– A haderő forgó- és merevszárnyú légi szállító képességének növelése aktuális probléma…

– Nem inkább akut?

– Aktuális. A jelenlegi helikopterflotta az eszközök életkorából és a nemzetközi, azaz orosz relációból származó logisztikai nehézségek miatt csak jelentős korlátozásokkal látja el feladatkörét. A megújulást célzó követelményrendszer szerint olyan berendezésekre lesz szükségünk, amelyek megfelelnek a 21. század kihívásainak, és a gazdaságosan üzemeltethető kritériumok mellett a katasztrófavédelem és más nemzetgazdasági feladatok kiszolgálására is kiterjednek.

– Mi lesz az AN–26-os „Ancsák-kal”?

– Az előbbiekhez hasonló képességfejlesztést tervez a honvédség a légi szállító flotta területén is. Itt ugyancsak költséghatékonyan kell kielégíteni a Magyar Honvédség jelentősebb távolságokra történő személy- és teherszállítási feladatait, valamint gondolnunk kell a humanitárius és katasztrófavédelmi feladatokra egyaránt, sőt a beszerzendő eszközök feladatrendszerébe tartozik a határainkon túl bajba jutott magyar állampolgárok megsegítése is.

– A sok terv nem győzi le a va­lóságot?

– Én lennék a legboldogabb, ha egyszerre mindent le lehetne váltani – ám ezt a luxust a nálunk gazdagabb államok sem engedhetik meg maguknak. Lépésről lépésre tudunk előre haladni, ahogy a haza gazdasági ereje engedi. Például az elmúlt években a szűkös költségvetés ellenére olyan különleges műveleti képességeket tudtunk és tudunk létrehozni, amelyre igenis büszkék lehetünk. Igényt tart rá a NATO és a visegrádi országok szervezete egyaránt. Ugyanakkor, ami konkrétan itt, a „nyilvánosság hasábjain” is nevesíthető, hogy a meglévő légvédelmi rakétarendszer modernizálása a stratégiai tervben szereplő időpontnál korábban, már 2013-ban elindult. S mindez együtt, tűnjön a kívülálló szemében bármilyen csekély dolognak is, a valóságban óriási lépés a haza biztonságának növelésében.

MH

Kína erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár  többször is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett. Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció katasztrófához vezetne. Obama úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az Egyesült Államok pozíciójának erősítését a térségben. Miközben Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan. Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott, mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két védelmi megállapodást is aláírt, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással, amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai, diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem várnak tényleges áttörést a két szomszéd viszonyában.


Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor  az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...

De Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot - minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.

Bíró Dalma

Az ország északnyugati részén lévő Pleszeck katonai űrrepülőtéren megkezdett rakétateszt nagyon fontos esemény az orosz népnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Ezzel megszilárdítjuk országunk biztonságát" - tette hozzá az államfő, aki videokapcsolaton keresztül követte figyelemmel a rakétaindítást. A különösen súlyos rakomány hordozására alkalmas rakétával kutató- és katonai műholdakat egyaránt útnak indíthatnak a világűr bármelyik részébe - idézte Putyint az Interfax orosz hírügynökség.

Korábban, július 9-én sikeresen tesztelték egyik könnyebb változatát. Az egy szibériai folyóról elnevezett rakéta a jövőben a Proton és a Rokot típusúakat válthatja le. Több mint tíz évig tartó fejlesztést követően, még kedden, először tesztelte új generációs Angara-A5 hordozórakétáját az űrkutatás terén nagyhatalomnak számító Oroszország. Az Angara az első olyan hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes egészében a szovjet utódállamok vagy más külföldi országok közreműködése nélkül épített meg.

Hírfigyelő Szolgálat