Örményország pénteken hivatalosan is csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, aminek így mostanra négy tagállama van, több tagjelölt országgal és több tucatnyi olyan országgal, amely a szabadkereskedelmi övezetben vagy az együttműködés mélyítésének más fajtájában érdekelt.

Az októberben aláírt megállapodás értelmében Örményországnak korlátozott hozzáférése van a szövetségi rendszerhez, egészen 2015 végéig. Az Eurázsiai Gazdasági Bizottságban az ország 3 szavazattal rendelkezik.

Moszkvai sajtótájékoztató az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek találkozója után, 2014 dec. 23-án

Nemsokára csatlakozik egy újabb tagállam is, Kirgizisztán május 1-re jelölte meg a csatlakozás céldátumát.

Örményország 2022-ig fokozatosan fog átállni a közös tarifarendszerre, eddigre zárul le az átmenet folyamatának egésze. A kormány jelenleg arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO), amelynek Örményország tagja, az eurázsiai csatlakozással azonban az ország WTO-ban tett vállalásai is megváltoznak.

Az örmény kormánynak évekkel ezelőtt még az Európai Unióhoz csatlakozás volt napirenden, mígnem 2013-ban éles váltást hajtott végre, és tárgyalásokat kezdett Vlagyimir Putyinnal az eurázsiai vámunióhoz csatlakozásról, ami az Eurázsiai Gazdasági Unió "előszobájának" tekinthető.

Alexander Knobel közgazdász szerint Örményország annak hatására döntött a külpolitikai váltásról, hogy az Európai Unióban "nyugati szintre" nőtt volna az energia ára, ám a gazdasági fejlődés nem volt egyértelműen prognosztizálható, Moszkva viszont felajánlotta, hogy Örményország orosz belföldi áron juthat hozzá a földgázhoz, így ezer köbméteréért 170 dollárt fizetnek. Az Európai Unió gyakorlatilag semmilyen téren nem tudott kedvezményeket biztosítani, viszont a csatlakozással egy sor, megszorításokat és csökkenő szociális kiadásokat jelentő elvárásnak kellett volna megfelelniük.