Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra minden magyarnak, bárhol is éljen a nagyvilágban, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk, megőrizzük és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket méltón őseinkhez az utódoknak - ahogy mi is kaptuk, hogy most szellemben és jellemben jelen lehessünk teljes nemzeti valónkban.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az állításokkal ellentétben Magyar himnusz ezelőtt is volt vallási énekekből eredően. A reformátusoknál a "Tebenned bíztunk elejétől fogva" 90. Zsoltár töltötte be ezt a szerepet, míg a katolikus magyarok néphimnusza a "Boldogasszony Anyánk" és az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének szolgált vészterhes idők kollektív enyhítésére. Ezeken kívül még létezik nemzettestünk részeként a közismert Székely-himnusz és a Kárpát-medence legkeletibb részén Csángó-himnusz is.  A kommunista idők Rákosija kísérletet tett arra, hogy megváltoztassa egy "szocialista" identitású himnuszra nemzeti imádságunkat. Erre Illyés Gyulát, mint szövegalkotót és Kodály Zoltánt, mint zeneszerzőt kérte fel. Erre Kodály azt válaszolta, hogy "Minek nekünk új? Jó a régi Himnusz is". A bolsevik rezsim emberei nem mertek hozzányúlni a nagy népszerűségnek örvendő Kodályhoz és így lekerült a változtatás ténye a kommunista pártnapirendről. Helyette orosz népdalok lettek magyarítva és intarnacionálissá téve, amit persze megköveteltek az ünnepségek alkalmával a Himnusz eléneklése mellett. Mintegy mellékvágányra szorítva annak valós nemzetmegtartó tartalmát.

Várhegyi Kálmán

Márciustól megszűnik a méltányossági ápolási díj: az, aki ezek után otthon ápolja valamelyik családtagját, és alanyi juttatásra nem jogosult, nemhogy egy fillér támogatást nem kap, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetnie kell. Mivel a változás többféle betegségcsoportban viszonylag kevés embert érint, és az igények is az önkormányzatoknál jelentkeztek, a kormánynak nem kell hangos ellenállással számolnia.

Ági édesapja enyhe demenciában szenved. Az állapota nem súlyos, de már folyamatos felügyeletet igényel. Ha jó napja van, akkor egyedül felöltözik, és megmelegíti magának az ételt, de ez egyik percről a másikra változik. Egyszer csak elfelejti elzárni a gázt, elindul otthonról papucsban és egy szál alsónadrágban télvíz idején. Ráadásul cukorbeteg, a vércukrát naponta négyszer kell ellenőrizni és ez alapján beadni neki az inzulinját. Ezt ő már egyedül nem képes megcsinálni.

„A betegsége kezdetén elég volt időnként rátelefonálni, cetliket kirakni a lakásba – meséli Ági. – Ma már, ha rosszabb napja van, hiába cseng a telefon, nem tudja, mit is kéne vele csinálni. Egy darabig saját zsebből fizettünk ápolót, aki napi két órát volt vele, amíg én dolgoztam. Aztán ez kevés lett, viszont ennél többet nem tudtunk finanszírozni, így végül úgy döntöttünk a férjemmel, hogy én feladom a munkám és ápolom, amíg bírom.” Ági tehát 50 évesen otthagyta munkahelyét és 24 órás készenlétben ápolja édesapját. „Mivel apu tud mozogni, egyelőre szobatiszta, az alanyi ápolási díjra nem vagyunk jogosultak, így az önkormányzattól kértünk méltányossági ápolási díjat, amit megkaptunk. Ennek összege valamivel több, mint 23 ezer forint, nem sok, de legalább ez az időszak is beszámít szolgálati időként a nyugdíjba, illetve az egészségbiztosításom is rendben van így.”

Márciustól azonban az önkormányzatok által adható méltányossági ápolási díj megszűnik, így Ági egy fillért sem kap majd azért, mert hozzátartozóját ápolja. Sőt, mivel ezzel együtt az egészségbiztosításuk is megszűnik, köteles lesz egészségügyi szolgáltatási díjat fizetni, amelynek jelenlegi összege 6810 forint havonta. „Ezt eddig sem a pénzért csinálta az ember, de azért valami segítséget jelentett. Nekem fontos, hogy ebben az időszakban együtt lehessek az apámmal, ami a jobb napokon nagyon jó, de egyre kevesebb ilyen nap van. Amíg bírom fizikailag, addig csinálom, még akkor is, ha nekem kell érte fizetnem” – mondja Ági.

A méltányossági megszűnésével a tb is elveszik

Magyarországon nagyjából 10 ezer lehet azoknak a száma, akik méltányossági ápolási díjat kaptak az önkormányzatuktól. A szociális törvény szerint alanyi jogon az jogosult ápolási díjra, aki súlyosan fogyatékost – tekintet nélkül az életkorra – vagy tartósan beteg gyermeket ápol. Fogyatékosnak a jelenlegi szabályok szerint a különböző érzékszervi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, autisták, értelmi fogyatékosok számítanak. Ezen felül az állapottól függően számít valaki súlyosan fogyatékosnak, illetve szintén ebbe a kategóriába tartoznak az olyan kromoszóma-betegségben szenvedők, akik önálló életvitelre képtelenek.

Ugyanakkor számos beteg, illetve betegség nem tartozik ebbe a kategóriába, akkor sem, ha a beteg önálló életvitelre nem alkalmas. Ilyenek lehetnek például egyes pszichiátriai betegek, enyhébb fokú demenciában szenvedők, de akár egy végstádiumban szenvedő rákos beteg is. Bár az ápolási díjat sokan hajlamosak szociális kérdésként kezelni, itt mégis arról van szó, hogy a hozzátartozók kvázi állami feladatot vállalnak át, hiszen a súlyos beteg hozzátartozójukat 24 órában gondozzák. Az ápolást végző maximum négy órában dolgozhat mellette, vagyis az ápolás a „főfoglalkozása”. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege 29 500 forint havonta, illetve fokozott ápolást igénylőknél emelt összeg jár, ami jelenleg 44 250 forint.

Vagyis hiába vállalja valaki, hogy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg rokonát főállásban ápolja és így nem az amúgy is zsúfolt intézményrendszert terheli, még a minimálbér összegét sem kapja meg havonta. Csak a példa kedvéért: ha ugyanez az ember magánzóként vállalna napi 8 órában házi ápolást, havonta minimum150 ezer forintot keresne. Még rosszabb helyzetben vannak, akik alanyi jogon nem kaphattak ápolási díjat. Ők eddig a helyi önkormányzattól kérhettek méltányossági ápolási díjat, amelynek összege 23 600 forint volt. Mivel a méltányossági ápolási díj eddig is csak adható volt, így az önkormányzatok hatáskörébe tartozott, hogy adott településen kaphat-e valaki méltányossági ápolási díjat, és ha igen, kicsoda.

A szociális segély is elveszhet

Éva édesanyját ápolja már évek óta, mint elmondta, náluk az önkormányzat nem adott senkinek méltányossági ápolási díjat, helyette rendszeres szociális segélyben részesültek. „Ennek összege egyébként magasabb volt, mint az ápolási díj, viszont így az ápolással töltött évek nem számítanak szolgálati időnek.” A rendszeres szociális segélyt eddig az állam adta, márciustól ez kikerül a kötelező ellátások közül, ezt követően az önkormányzatok döntenek arról, hogy a rászorulók kapnak-e szociális segélyt, aminek a neve is megváltozik, így a jövőben aktív korúak ellátása vagy rendkívüli települési támogatás néven kérhetnek segítséget a rászorulók. Mivel a feladathoz pluszforrás nem jár, így várhatóan a szegényebb önkormányzatok nem tudják majd a rászorultak támogatását megoldani.

„Február végéig kapjuk a szociális segélyt – mondja Éva. – Hogy utána mi lesz, fogalmam nincs, de lehet, hogy ezt már anyu nem is éli meg, mert most már nagyon beteg. Nekem lassan 10 évem ment rá az ápolásra, amit nem bánok, de közel 50 évesen amúgy is nehéz lenne újra munkát találnom. Felénk alig van álláslehetőség, az emberek többsége munkanélküli, közmunkára jár, illetve idénymunkában dolgozik. Remélem, egy kapa majd jut nekem is.”

Mivel a méltányossági ápolási díj adhatóságát minden önkormányzat maga szabályozhatta, nincsenek pontos adatok, hogy pontosan hányan és kik vették igénybe ezt a támogatást. Az egyetlen adat, amit találtunk, azt mutatja, hogy 2012-ben 10 ezer érintettet számoltak. Azt viszont végképp nem tudni, hogy milyen betegségcsoportokat érinthet ez a változás nagy számban. Több betegszervezetet is megkerestünk, de pontos adatai senkinek sem voltak. Azon azért meglepődtünk, hogy érdekvédelmi szervezetként volt köztük olyan, amely most hallott először a méltányossági ápolási díj létezéséről, illetve megszüntetéséről. Azt gyaníthatjuk, hogy leginkább bizonyos pszichiátriai betegségben szenvedők családjai lehetnek azok, akik rosszul járnak, rájuk ugyanis nem vonatkozik a fogyatékos törvény: így például akkor sem kaphatnak fogyatékossági támogatást, ha az állapotuk miatt önálló életvitelre alkalmatlanok.

Szintén nagyobb számban lehetnek érintettek az olyan közvetlen családtagok, ahol idős demens beteg van, aki más krónikus betegséggel – magas vérnyomás, cukorbetegség – is küzd. Mivel az egyes települési önkormányzatoknál viszonylag kis számban vannak ilyen emberek, az állam gyakorlatilag lemondott a velük kapcsolatos felelősségéről. Ahogy egy általunk megkérdezett háziorvos elmondta, nagyon úgy néz ki, ahogy ezt a rendszer eddig is nagyjából egyéni szociális problémaként kezelte, miközben mindenki tisztában volt vele, hogy mekkora igazságtalanságról van szó, most még így fog történni.

A házi segítségnyújtás igénybevételét is nehezítették

Durván megemelte az Emmi a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét a vonatkozó pontszámítás átkalibrálásával, számolt be róla az Index egy hete. A múlt szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett változás szerint a jövőben nagyon sokan eleshetnek attól a lehetőségtől, hogy az otthonukba kijárjon valaki, aki segít a mindennapokban boldogulni, például gyógyszert adagolni, bevásárolni vagy mosakodni. A változás a leendő rászorultakat érinti, a meglévő jogosultságok érvényben maradnak: 2013-ban 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban, ami a 65 évesnél idősebb korosztály nagyjából 10 százaléka.
(Molnár Barbara)

Az orosz Gazprom 350 millió eurós hitelszerződést kötött az olasz Intesa Sanpaolo Csoporttal.

A Gazprom december elején egy másik olasz bankkal, az Unicredittel írt alá 390 millió eurós hitelmegállapodást.

Az orosz cég közleménye szerint a hitelszerződés az olasz hitelintézetekkel és egész Európával meglévő együttműködése bővítése szempontjából is különösen fontos. A Gazprom nem közölt részleteket a kölcsönszerződésekről és azok feltételeiről sem decemberben, sem most.

Korábban orosz elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók miatt a Gazprom csak drágán juthat kölcsönhöz külföldön.
MTI

Ingyenes lesz a budapesti Liszt Ferenc repülőtérig tartó útszakasz, az M8, M9 autóutak Duna-hídjainak használatáért sem kell majd fizetni. Annak, aki csak ezen szakaszok használatáért vásárolta meg az éves megyei matricát, visszaadják a pénzt, de ha már valaki például egy budaörsi szakaszra is kitévedt, akkor bukhatja az összeget. A fogyatékkal élők és a nagycsaládosok – legalább 4 gyerekkel rendelkezők – kedvezményben részesülnek.

Sajtótájékoztatót tartott Kurucz Éva kormányszóvivő és Fónagy János, a fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára az útdíjrendszer véglegesítése ügyében. A szóvivő elmondta, hogy a kormány január 1-jén kibővítettt és igazságosabb útdíjrendszert vezetett be. Szerinte az első hónap próbaüzem volt az első hónap. Kurucz szerint a lényeg az volt, hogy azok fizessék meg a gyorsforgalmi úthálózat fenntartását, akik használják. Az emberek jelentős része kedvezőbb áron használhatja az úthálózatot a kormányszóvivő szerint. Kurucz elmondta, hogy az új rendszer értelmében számos település környezeti terhelése csökken. A magyarok döntő része elfogadta a rendszert és támogatja. 20 nap alatt egymillió matricát vásároltak.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az első perctől folyamatosan gyűjtötték a próbaüzem tapasztalatait. Az igazi tapasztalatokat ugyanakkor csak alapján lehet megnézni. Térképpek nem igazán lehet meghatározni – tette hozzá.

A főbb változások:

• a megyei matricák a megyehatár utáni első csomópontig érvényesek, veszprémi matricára így nem lesz szükség,
• a Megyeri-híd mintájára a két másik érintett Duna-híd (Pentele híd – M8 és Szent László híd – M9) is ingyenes lesz,
• a 4-es számú főút budapesti reptérig tartó szakasza ingyenes lesz,
• a 61-es főút kaposvári elkerülője, illetve az M86-os Szombathely és Szeleste közötti szakaszának használata ingyenes lesz addig, amíg az el nem éri az autópályát,
• a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nem kérheti el a 1470 forintos szolgáltatási díjat azoktól, akik januárban matrica nélkül használták a fizetős utakat, de később megveszik a megyei matricát,
• visszaváltásra február 28-ig lehetőség (akár postai úton is),
• a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok (legalább 4 gyerekkel rendelkezők) kedvezményben részesülnek, ennek feltételi ugyanakkor csak áprilisra teremtődhetnek meg, mivel törvényi változtatásra is szükség lehet.

Aki csak a budapesti reptér miatt vette meg a matricát, annak visszaváltják a matricát Fónagy szerint. Ugyanakkor ellenőrizni fogják, hogy ha valaki csak Ferihegyre ment ki, akkor visszaadják a pénzt, de ha már Budaörsig elautózott valaki, akkor nem adják vissza a pénzt.

A változások február 1-től lépnek hatályba az államtitkár szerint. A Duna-hidakat külön kezelte a kormány azért, mivel a Megyeri-hídnál kivételt tettek. Budapest közigazgatási határa bebicsaklik (Szentendrei-szigetnél), ha ez nem lenne, akkor a főváros belterületén menne az út. Ezért eleve díjmentes volt a híd.

A budapesti reptérre vezető út kakukktojás

Az előzetes elképzeléseknek – például az elektromos útdíj (Fónagy így mondta, nem elektronikus) –, ezek körülbelül három éve készülnek az államtitkár szerint, a ferihegyi út nem nem volt része. Magyarországon ugyanis az úttörvény szabja meg, hogy mi egy út minősítése. A besorolás alapján pedig a ferihegyi szakasz gyorsforgalmi útnak minősül. Itt két dolgot vettek figyelembe Fónagy szerint az ingyenessé tétel érdekében. Az egyik az, hogy nincs alternatívú útszaksz. A másik: nem csak az utasok járnak a reptérre. Jelentős számú munkás dolgozik a repülőtéren, az ő terhüket nem akarták jobban terhelni.

A budaörsi és a budapesti bevezető szakaszokat a véglegesítésre vonatkozó kormánydöntés nem érinti. Fónagynak személy szerint is meggyőződése, hogy az első 1-3 hét esetleges forgalomátterelődése nem lesz tartós. Szerinte figyelembe kell venni, hogy olcsóbb az üzemanyag, "ergó több ember használja az autót". A január első pár hete az ünnepek utáni mozgást jelentette az államtitkár szerint. A budaörsi autópályaszakaszok közvilágításával kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy ha Budaörs a közvilágításról nem gondoskodik, akkor az állam, vagy az autópályakezelő azt majd megteszi.

Pest megye eddig kivételezett helyzetben volt

Fónagy szerint Pest megye kivételezett helyzetben volt eddig. Az ország többi részén az emberek korábban is fizettek a gyorsforgalmi utak használatáért. Az államtitkár szerint lehet úgy nézni, hogy a Pest megyében közlekedők most rosszabbul jártak, de lehet úgy is nézni, hogy most ők is fizetnek, csakúgy mint az ország többi részén.

Az államtitkár az útdíjrendszer sikeresnek tartja. Elmondása szerint ráadásul az év első két hetében a 43 ezer forintos éves bérletet vásárlók száma is megduplázódott. A mostani döntésekkel véglegesítették a szabályozást, újabb lobbiérdekek érvényesítésére ebben az évben nincs lehetőség Fónagy szerint. A tárca azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a forgalom áramlását a fejlesztések célja érdekében.

HVG

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/22/veget-ert-donyecki-repuloter-ostroma-nepfelkelok-atvettek-az-ellenorzest

Fél pályán lezártak négy főutat Balmazújvárosnál az általuk földadónak nevezett helyi adó bevezetése ellen tiltakozó gazdák csütörtök reggel.

A nemzeti zászlókkal és transzparensekkel felszerelt traktorokkal és más munkagépekkel érkező gazdák felsorakoztak a városháza előtt is.

A gazdák nehezményezik, hogy az önkormányzat aranykoronánként évi 300 forint települési adót vetett ki a földekre, ami számításaik szerint hektáronként 10 ezer forint adót jelent évente.

A reggel 8-tól délután 4-ig tartó félpályás demonstráció idején rendőrök irányítják a forgalmat az érintett útszakaszokon.
(MTI)

Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.

És a kasza vissza lett akasztva az eresz alá

A fideszes vezetésű Balmazújvároson tiltakozó megmozdulás zajlik a földadó ellen, mintegy ötven traktorral félpályán lezárták a városból kivezető utakat. Az agrártárca egyetért a tüntetőkkel.

– Hány bőrt akartok még lehúzni rólunk? Elég volt! Ne üssetek tovább bennünket! Több adót már nem bír el a nép! – ilyen feliratú molinókkal mentek utcára ma azok a balmazújvárosi gazdák, akiknek a helyi önkormányzat által január elsejével bevezetett rendelete szerint idén már adózniuk kell a termőföldjük után. Méghozzá nem is keveseknek és nem is keveset.

Az új adó csaknem ezer földtulajdonost érint a Hajdú-Bihar megyei mezővárosban a legkisebbektől a legnagyobbakig. Aranykoronánként háromszáz forintot kell fizetniük az egy hektáros zártkert-tulajdonosoknak éppúgy, mint az ezer hektáros nagygazdáknak.

Az utóbbiaknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen – átlagosan húsz-harminc aranykoronás területekkel számolva – egy-egy nagygazdálkodó évi földadója elérheti a 6-9 millió forintot. Nem csoda, hogy a parasztíró Veres Péter szülővárosában felbolydult a nép.

Tegnap reggel nyolc órától öt helyszínen mintegy ötven traktorral félpályás útlezárást szerveztek, kivonultak a Balmazújvárosból kivezető négy út mindegyikére, és demonstráltak a városháza épülete előtt is. A főtérre vezényelt traktorok egyikére még egy kiegyenesített kaszát is tűztek, éppen átellenben a talapzatán sztoikus nyugalomban üldögélő Veres Péter szobrával.

– Mit szólna az öreg, ha ezt látná? – kérdezte valaki a tömegben, de válaszképpen csak elkeseredett legyintéseket kapott. Kérdeztem egy hetven körüli, munkásruhában lévő férfitől, hogy őrá idén mekkora összegű földadó esik, mire a fejét rázta:

– Még ki se mertem számolni! Így is az orvost járom, de ha számolnék, hát mentő vinne el.

Megtudom tőle: tősgyökeres balmazújvárosi, ötven hektáron gazdálkodik, és nem érti, hogy most miért sarcolták meg. Megemlítem neki, hogy a fideszes városvezetés azt ígéri: a befolyt pénzt az utakra fordítják, sőt a külterületi dűlőutakat is rendbe akarják szedni belőle, mire az öreg egyszerűen kiröhög:

– Maga még elhiszi, amit ezek mondanak? Ne legyen gyerek!

Szilágyi László nyakában egy tábla lóg ezzel a felirattal: „Viktor! Nem ezt ígérted!”. A 47 éves gazda marhát és juhot tart, s a jószág számára 15 hektáron termel kukoricát. Felindulva sorolja:

– Nem elég az iparűzési adó, a huszonhét százalékos ÁFA, a személyi jövedelemadó, az építményadó, de még földadót is fizessünk?! Ezek elveszik a munkánk eredményét? Lerágnak rólunk mindent, nem hagynak a csonton húst!
hirdetés

Kérdem tőle, hogy szerinte lesz-e foganatja a demonstrációnak, mire azt válaszolja:

– Ha nem vonják vissza, folytatjuk tovább. Ezt nem lehet hagyni, mert nem csak a gazdák nevében vagyunk itt, hanem minden magyar állampolgár nevében. Az okosabbja már külföldre ment, de mi maradtunk, hát álljunk magunkért!

A tömegben feltűnik Koroknai Imre fideszes alpolgármester, aki megérti a gazdák indulatát, de cserébe ő is megértést kérne a tüntetőktől.

– Nem öröm az új adó senkinek, de ha a városnak hitelt már nem szabad fölvennie, az úthálózat rendbetételére valahonnan forrást kell szerezni – magyarázza. – A lakosság részéről elvárás, hogy legyenek rendben az utak, úgyhogy úgy döntöttünk: járuljon hozzá, aki megteheti. Ráadásul arányos közteherről van szó! Akinek kicsi földje van, alig fizet, de az ezer hektáros gazda adója elérheti a hat milliót. Különben honnét lenne pénz? A város turisztikailag nem vonzó, az ipara pedig nem jelentős. Mi marad? A mezőgazdaság.

Nem tudni, hogy a balmazújvárosi gazdák tiltakozó akciója sikeres lesz-e, mindenesetre a demonstrálók közül sokan azt mondták: legközelebb nem félpályás útlezárás lesz, ha kell, teljes egészében megbénítják a forgalmat, mert az új adó szerintük igazságtalan és elviselhetetlen. Igaz, a megsarcoltak sorában nincsenek egyedül: a Hajdú-Bihar megyei kisvárosban két éve az építményadót is bevezették az üzlethelyiségekre. Volt egy kis morgás, de Veres Péter népe mit tehet? Fizet, mint mindig.

Az ügyről állásfoglalást kértünk a Földművelésügyi Minisztériumtól, amely közölte: a tárca továbbra sem támogatja a földadót. A minisztérium azt írta: a balmazújvárosi demonstrálók kifogásolják, hogy az önkormányzat aranykoronánként évi 300 forint települési adót vetett ki a földekre, ami számításaik szerint hektáronként 10 ezer forint adót jelent évente. Az agrártárca egyetért a tiltakozó földművesekkel.
(NOL)