Márciustól megszűnik a méltányossági ápolási díj: az, aki ezek után otthon ápolja valamelyik családtagját, és alanyi juttatásra nem jogosult, nemhogy egy fillér támogatást nem kap, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetnie kell. Mivel a változás többféle betegségcsoportban viszonylag kevés embert érint, és az igények is az önkormányzatoknál jelentkeztek, a kormánynak nem kell hangos ellenállással számolnia.
Ági édesapja enyhe demenciában szenved. Az állapota nem súlyos, de már folyamatos felügyeletet igényel. Ha jó napja van, akkor egyedül felöltözik, és megmelegíti magának az ételt, de ez egyik percről a másikra változik. Egyszer csak elfelejti elzárni a gázt, elindul otthonról papucsban és egy szál alsónadrágban télvíz idején. Ráadásul cukorbeteg, a vércukrát naponta négyszer kell ellenőrizni és ez alapján beadni neki az inzulinját. Ezt ő már egyedül nem képes megcsinálni.
„A betegsége kezdetén elég volt időnként rátelefonálni, cetliket kirakni a lakásba – meséli Ági. – Ma már, ha rosszabb napja van, hiába cseng a telefon, nem tudja, mit is kéne vele csinálni. Egy darabig saját zsebből fizettünk ápolót, aki napi két órát volt vele, amíg én dolgoztam. Aztán ez kevés lett, viszont ennél többet nem tudtunk finanszírozni, így végül úgy döntöttünk a férjemmel, hogy én feladom a munkám és ápolom, amíg bírom.” Ági tehát 50 évesen otthagyta munkahelyét és 24 órás készenlétben ápolja édesapját. „Mivel apu tud mozogni, egyelőre szobatiszta, az alanyi ápolási díjra nem vagyunk jogosultak, így az önkormányzattól kértünk méltányossági ápolási díjat, amit megkaptunk. Ennek összege valamivel több, mint 23 ezer forint, nem sok, de legalább ez az időszak is beszámít szolgálati időként a nyugdíjba, illetve az egészségbiztosításom is rendben van így.”
Márciustól azonban az önkormányzatok által adható méltányossági ápolási díj megszűnik, így Ági egy fillért sem kap majd azért, mert hozzátartozóját ápolja. Sőt, mivel ezzel együtt az egészségbiztosításuk is megszűnik, köteles lesz egészségügyi szolgáltatási díjat fizetni, amelynek jelenlegi összege 6810 forint havonta. „Ezt eddig sem a pénzért csinálta az ember, de azért valami segítséget jelentett. Nekem fontos, hogy ebben az időszakban együtt lehessek az apámmal, ami a jobb napokon nagyon jó, de egyre kevesebb ilyen nap van. Amíg bírom fizikailag, addig csinálom, még akkor is, ha nekem kell érte fizetnem” – mondja Ági.
A méltányossági megszűnésével a tb is elveszik
Magyarországon nagyjából 10 ezer lehet azoknak a száma, akik méltányossági ápolási díjat kaptak az önkormányzatuktól. A szociális törvény szerint alanyi jogon az jogosult ápolási díjra, aki súlyosan fogyatékost – tekintet nélkül az életkorra – vagy tartósan beteg gyermeket ápol. Fogyatékosnak a jelenlegi szabályok szerint a különböző érzékszervi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, autisták, értelmi fogyatékosok számítanak. Ezen felül az állapottól függően számít valaki súlyosan fogyatékosnak, illetve szintén ebbe a kategóriába tartoznak az olyan kromoszóma-betegségben szenvedők, akik önálló életvitelre képtelenek.
Ugyanakkor számos beteg, illetve betegség nem tartozik ebbe a kategóriába, akkor sem, ha a beteg önálló életvitelre nem alkalmas. Ilyenek lehetnek például egyes pszichiátriai betegek, enyhébb fokú demenciában szenvedők, de akár egy végstádiumban szenvedő rákos beteg is. Bár az ápolási díjat sokan hajlamosak szociális kérdésként kezelni, itt mégis arról van szó, hogy a hozzátartozók kvázi állami feladatot vállalnak át, hiszen a súlyos beteg hozzátartozójukat 24 órában gondozzák. Az ápolást végző maximum négy órában dolgozhat mellette, vagyis az ápolás a „főfoglalkozása”. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege 29 500 forint havonta, illetve fokozott ápolást igénylőknél emelt összeg jár, ami jelenleg 44 250 forint.