Hírfigyelő Szolgálat

Bíró Dalma összeállítása

Hírfigyelő Szolgálat

1286-an 2010 és 2015 között, további 1191-en pedig 2005 és 2010 között – tudatta a Magyar Szociális Fórum a rendkívüli kihűléses halálesetekről szombaton közzétett összesítő jelentésében.

A Szociális Fórum kimutatása szerint 2010-2011 telén több mint 400, 2011-2012 telén 330, 2012-2013 telén csaknem 300, 2013-2014 telén 119, 2014-2015 telén pedig 137 fagyhalál eset történt az országban.

2005-2006 telén 271-en, 2006-2007 telén 215-en, 2007-2008 között 203-an, 2008-2009 telén 222-en, 2009-2010 között pedig 280-an fagytak meg.

A mögöttünk hagyott télen 137 honfitársunk távozott az élők sorából. Még márciusban is tucatnyian fagytak meg – tűnik ki a március 31-i legfrissebb adatokból.

Az elmúlt tíz év átlagát tekintve lényegében fele-fele arányban hűltek ki a szabad ég alatt (közterületen), és saját fűtetlen otthonukban. Az elmúlt öt év arányait tekintve viszont túlsúlyba kerültek a fűtetlen otthonukban elhunytak (52 százalék) a szabad ég alatt meghaltakkal szemben (48 százalék). A hatósági nyilvántartás szempontjából külön kategóriának számít a kórházba szállítás közben, illetve a kórházba kerülés után meghalt népesség. Ez a bekövetkezett összes fagyhaláleset kb. 22 százalékára tehető.

Túlnyomó többségükben férfiak távoztak az élők sorából. A nők aránya kb. 17 százaléknyi. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint az áldozatok között nem volt gyermek. Az eddigi legfiatalabb áldozat 20 éves volt, a legidősebb pedig 92. Mindketten az elmúlt télen fagytak meg.

A Magyar Szociális Fórum köszönetét fejezte ki azoknak, akik annak dacára sem tagadták meg a rendkívüli kihűléses halálesetekre vonatkozó adatszolgáltatást, hogy a jelzett időszak kormányai – politikai színezetüktől függetlenül – igyekeztek akadályozni a tényekről szóló tájékoztatást, és elkendőzni az emberéletben bekövetkezett tömeges pusztulást.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/05/az-uj-horthyzmus-dicserete/

NATO - 2001-2014 között a szövetség – és benne Magyarország, Magyarország alig két héttel a koszovói műveletek megkezdése előtt csatlakozott az észak-atlanti szervezethez – volt az atlantista titkosszolgálatok által gerjesztett világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója - a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás alapjaiban változtatta meg a világ biztonsági környezetét, és egyben adott komoly; a mai napig tartó feladatot a szövetséges tagállamoknak. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet némileg megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem nyugat-kelet; vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Pedig ez elkerülhetetlennek bizonyul a gyakorlatban. "Napjainkban - fogalmaznak a nyugati körök és ez áll Oroszországra is - a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, hiszen közel hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam jelentette kihívás minőségileg nem új, de méreteiben igen.” Az IÁ a nyugati és zsidó titkosszolgálatok legnagyszabásúbb vállalkozása az eddigi világtörténelemben. Aztán elindult az ukrán program is, a viharos gyorsasággal beköszönő ukrajnai események gyakorlatilag teleírták az előzetesen kissé üresnek gondolt európai népekre szerkesztett forgatókönyvet is. Az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO-történelmében, a kialakult helyzetre válaszként Walesben - a NATO-csúcson - durván kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, melyek lényege, hogy a szerintük közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a szövetségtől. Nem véletlen, hogy a Közép-kelet-európai térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma. A készenléti akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak. Aztán a meglepetés álomvilága is kitárulkozik előttünk; „Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, de valljuk be: az utóbbi években szövetségesi szinten elszoktunk az ilyesfajta hadgyakorlatoktól, mert missziós feladatok voltak előtérben." Ez egy kissé elhamarkodott kijelentés szerintünk...



Stratégia - Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagáló képességgé kell átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell, 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO haderő integrálási egységeket (force integration unit), melyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de a második körben már hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd. Tehát az Oroszország elleni harcokban úgy tűnik a nyugat mellett tettük lke a voksunkat - legalábbis kormányzati szinten, mert a magyar namzet erre tudomásunk szerint nem adott felhatalmazást... Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához; illetve ne csökkenjenek az alá. Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek.

Hazánk betöltött szerepe a NATO-ban

Hazánk NATO-tagságából adódó előnyei: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek – és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége -; nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének. Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban.

- MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, Nehéz Légiszállító Ezred, amely az okos védelem kiváló – és a gyakorlatban is működő – példája,

- Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, tudomásul kell venni, hogy egy háborúban megsérült katonákat meg kell gyógyítani,

- mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges Balti-állam területére települt – utalnánk a 2014. év végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában.

- a NATO biztonsági beruházási programjából a Veszprémben működő légiirányító-központ - és ezen keresztül az egész ország is – komolyan profitált.

Mindez persze a magyar katonai küzdőszellemiségnek köszönhető képességek és nem a nagypolitikának álláspontunk szerint.

Várhegyi Kálmán

A kiemelések tőlünk.

A Paris Match riporterei nemcsak azt a mobiltelefonnal készült állítólagos, és nyilvánosságra nem hozott videót láthatták, ami a zuhanás előtti perceket rögzíti, hanem meghallgathatták a pilótabinban rögzített teljes hanganyagot is. Ez alapján rekonstruálták a történéseket, amelyeket a német Focus magazin ismertet.

10.01 A Germanwings düsseldorfi járata 26 perc késéssel száll fel Barcelonából 144 utassal és 6 fős személyzettel a fedélzetén.

10.10 "Nem volt időm elmenni vécére a felszállás előtt", mondja a kapitány a pilótafülkében Andreas Lubitznak, a másodpilótának. Lubitz azt feleli: "Menj csak nyugodtan, amikor szeretnél".

10.27 A gép 38 ezer láb (11 500 méter) magasságban repül. A kapitány arra kéri Lubitzot, hogy ellenőrizze, megkezdhetik-e a süllyedést. Lubitz visszajelez, hogy rendben, majd azt mondja a kapitánynak: "Mehetsz, most mehetsz"

10.28 A felvételen zajokat hallani. A kapitány kikapcsolja a biztonsági övét, és kinyitja a pilótafülke ajtaját. "Most akkor nálad az irányítás", mondja Lubitznak, aki halkan csak annyit válaszol: "remélhetőleg." A kapitány kilép a pilótakabinból, Lubitz átveszi a kormányt.

10.30 Lubitz egyedül van a pilótafülkében. Bezárja az ajtót a lock-kapcsolóval. A pilótakabin ajtaját ezután már nem lehet kívülről nyitni. A felvételen ezután azt hallani, hogy Lubitz átprogramozza a robotpilótát. Olyan utasítást ad, hogy a gép meredek, de kontrollált süllyedésbe kezdjen. Ezt a manővert csak a robotpilóta egyik kapcsolójának elfordításával lehet elindítani. A robotpilótának adott utasítás úgy szól, hogy a gép 30 méteres magasságig süllyedjen, derül ki a fekete doboz adataiból.

10.31 Megkezdődik a süllyedés. A gép percenként 900 métert veszít a magasságából. A légiforgalmi irányítók érzékelik a problémát, és többször is megpróbálnak kapcsolatot létesíteni a géppel, de Lubitz nem válaszol. A felvételen azt hallani, hogy a kapitány többször megpróbálja kinyitni az ajtót. Én vagyok az - mondja, miközben kopog az ajtón. Belenéz a pilótafülke ajtajába szerelt kamerába. Lubitz látja őt egy képernyőn, de nem válaszol. A kapitány valamilyen nehéz tárggyal, talán egy oxigénpalackkal vagy poroltóval próbálja meg betörni az ajtót. A hangfelvételen hallatszanak a fémes hangok. Lubitz továbbra sem válaszol, a kapitány azt kiabálja, hogy "az Isten szerelmére, nyisd ki az ajtót!".

10.33 Andreas Lubitz többször is megváltoztatja a robotpilóta beállításait, növeli a süllyedési sebességet.

10.34 Elhangzik az első vészjelzés, a "sink rate, pull up". A másodpilóta nem reagál rá. Hallható, hogy többen sietve hátrafelé futnak a gép utasterének folyosóján.

10.35 Hallható, hogy kint a kapitány a feszítővasat kéri, ami a gép hátuljában van. Aztán fémes hangok hallatszanak, megpróbálja azzal befeszíteni az ajtót.

10.37 A nyílegyenesen az Alpok sziklái felé tartó gépen elhangzik a második vészjelzés, a "terrain, pull up", de Lubitz erre sem reagál. A kapitány kint azt kiabálja: "nyisd ki azt az átkozott ajtót". A gép utolsó perceiről az utastérben is készül egy videó egy mobillal. Ezen arcokat nem lehet kivenni, de az érzékelhető, hogy többen is Istenhez fohászkodnak és kiabálnak (a felvételt állítólag a roncsok között találják meg később egy memóriakártyán).

10.38 Lubitz lélegzése nyugodt a zuhanó repülőgépen. Valószínűleg felvette az oxigénmaszkot. A gép 4000 méteres magasságnál jár.

10.40 Egy hatalmas ütés zaja hallható: a gép jobb szárnya az egyik hegyet súrolja. Egyfolytában sípol a vészjelzés hangja, és hallható az utasok kiáltozása. A gép eltűnik a radarokról.

10.41 A gép 1500 méteres magasság körül kb. 800 km/órás sebességgel csapódik neki az Estrop hegynek.

10.49 Egy Mirage vadászgép kíséretében felszállnak a francia hadsereg helikopterei, hogy az eltűnt gép keresésére induljanak.

11.10 A helikopterek megtalálják a gép roncsait. (index, részlet)

A gép állítólagos kapitányáról máig sincs semmilyen kép!

A kékkel kiemelt részekben annyi hazugság van, hogy azt oldalakon keresztül lehetne cáfolni. Ez egy nevetséges dajkamese, felnőtt, gondolkodó ember ebből semmit sem hisz el.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/f%C3%BChrer-v%C3%A9lem%C3%A9nye-n%C3%A9met-g%C3%A9pr%C5%91l

A Germanwings 9525-ös járatát a francia légvédelem lötte le

Miután „valakik“ a gépet távirányítással hatalmukba kerítették, és rá akarták vezetni egy „nagyon kényes célpontra“. Egyesek szerint a Barrage de Serre-Poncon-i vízierömü gátjára, mely Európa legnagyobb védögátja, mások szerint a Cadarachban található hatalmas, magfúziót kutató kísérleti nukleáris létesítményre. A cél a BRICS-szövetség felé egyre jobban kacsintgató francia és német vezetés, Merkel és Hollande megfélemlítése lett volna (eltérített német gép lett volna rávezetve nagyon kényes francia célpontra). A francia légvédelem szerencsére még idöben beavatkozott. Lényegében kénytelenek voltak a gépet lelöni, megakadályozva ezzel a jóval nagyobb katasztrófát.

Ha valaki megnézi a lehuzant gép erösen szétszóródott roncsairól készült felvételeket, azokon jól látszik, hogy a gép a földön nem gyulladt ki. Utóbbi lényegében elkerülhetetlen lett volna földi becsapódás esetében. A gép még sok száz méterrel a föld felett robbant szét a kilött légvédelmi rakétáktól, aminek következtében apró darabokra tört szét, s szóródott szét több hegytetön. A gép korábban azért ereszkedett le alacsony magasságra, mert rá készült zuhanni valamire....

Szegény német másodpilótát is az emberiség ellenségeinek kezében levö globális médiumok alaposan meghurcolták, befeketítették. Lényegében semmi, az égvilágon semmi sem igaz abból a tengernyi ocsmányságból, amit kitaláltak rá.

Úgy néz ki, ugyanazok a cionista-atlantista-európai uniós hatalmi körök álltak a Germanwings járatának távirányításos eltérítése mögött is, akik a párizsi hamis zászlós merényleteket is szervezték. A párizsi merényletek egyik fö célja az iszlamofóbia növelése volt, de emellett volt egy másik rejtett cél is: a francia elnök megfélemlítése. A francia és német eliteken belül jelenleg durva hatalmi háttérharc zajlik azon frakciók közt, akik le akarják bontani az Európai uniót, majd csatlakoztatnák Franciaországot és Németországot a BRICS szövetséghez, míg mások inkább midenáron egyben akarják tartani az uniót, majd pedig a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményen keresztül késöbb összeolvasztanák azt az USA-val.

Az egyik valószínü célpont a Cadarachban található nukleáris létesítmény lehetett. Az intézmény magfúzóval kísérletezik. A magfúzió (atommagok „összeolvasztása“) abban különbözik a jelenleg többségiben alkalmazott maghasadástól (uránatomok hasításából nyert energia), hogy jóval biztonságosabb, mivel magfúzió esetében elhanyagolhatóan kevés rádioaktivitás szabadul fel, és a kinyert energia mennyisége is jóval nagyobb mint maghasadás esetében.

Mint ahogy a The Guardian cikke is írja:

http://www.theguardian.com/science/2015/jan/25/iter-nuclear-fusion-cadarache-

„... a huge experimental nuclear fusion reactor in rural France, could be the site of breakthroughs that will provide limitless, clean energy and secure the planet’s future“

A cadarachi kísérleti reaktor hatalmas áttörést jelentene a nukleáris kutatásban, és lényegében korlátlan mennyiségü energiát lenne képes termelni teljesen biztonságos és környezetkímélö módon, biztosítva ezzel bolygónk jövendöbeni energiellátását.

Nem csoda, ha ezt az emberiséget extrémül sanyargatni készülö sátánista háttérhatalom inkább lerombolná...

Szóval ennyit elözetesben, ha még valami kiszivárog, a cikk alatti hozzászólásokban jelezni fogom.

http://www.independent.co.uk/n...31891.html
"Ms Royal confirmed this morning that, soon after 10.30am, when the pilots had stopped responding by radio, the French military scrambled a Mirage jet fighter to investigate. This aircraft was seen by eye-witnesses following the doomed airliner as it skimmed the Alpine ridges before crashing into a sheer mountain-side."
Szemtanúk egy Mirage harci gépet láttak, amely követte az alacsonyan repülö, a hegycsúcsokat szinte súroló Germanwings gépet az Alpok felett, mielött az lezuhant volna. Valójában nem "nyomozni ment" a térségbe, mint ahogy a cikk állítja, hanem az lötte le...

http://news.yahoo.com/france-a...42448.html
"The Airbus A320 jet that crashed in the French Alps had only just reached a cruising altitude of 38,000 feet before it descended rapidly for eight minutes"
A Germanwings tájékoztatása szerint a gép elöször normál, 38 000 láb magasságban repült, majd nagy sebességen, csökkenteni kezdte a repülési magasságát. (mert rázuhanni készült valamire)

http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=155:2015-04-07-10-51-56&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58

Tavaly élénkült a belföldi és a külföldi vándorlás is. Rengetegen hagyták el az országot, közel 50 százalékkal többen mentek el tavaly, mint 2013-ban.

Rengetegen hagyják itt az országot

Tavaly 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem 50 százalékkal többen az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalomról szóló kiadványából. A KSH szerint az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás üteme, ám ennek mérése nem könnyű. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától.

A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk részük nőtlen. Az elvándorolt magyar állampolgárok döntő többsége az Európai Unió államaiban, azon belül is Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Ausztriában él.

Európából jönnek a bevándorlók

Az idei év elején az érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma közel 140 ezer fő volt. A külföldi állampolgárok jelenleg az ország népességének 1,4 százalékát teszik ki. A bevándorlók túlnyomó többsége, 70 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, valamint Németországból érkezett. További 22 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából és az amerikai kontinensről 3-4 százalékuk származik. Ázsiából a kínaiak és a vietnamiak részesítik előnyben Magyarországot.

A külföldiek között összességében több a férfi, mint a nő. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 45 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében. A külföldiek 45 százaléka Budapesten, 35 százaléka a fővároson kívüli városokban, 20 százaléka pedig községekben él.

Élénkül a belföldi vándorlás

Tavaly az állandó vándorlások száma a korábbi évek csökkenő tendenciájától eltérően növekedett, a lakóhely-változtatások száma közel 215 ezerre nőtt, ezzel megközelítette az öt évvel ezelőtti szintet. Az ideiglenes vándorlások számában 2014-ben közel 5 százalékos növekedés mutatkozott az előző évhez képest. A bejelentett 275 ezer tartózkodásihely-változtatással így megfordult a 2013-ban tapasztalt csökkenő tendencia.

A településtípusok közötti mobilitásban a lakóhely-változtatásoknál nem történt számottevő változás az előző évhez képest. Budapest esetében továbbra is pozitív, 5400 fős vándorlási többlet figyelhető meg, amely ismét növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A többi városra 2014-ben is az elvándorlás volt jellemző, ennek mértéke tovább erősödött, 3600 fős vándorlási veszteség jelentkezett ezeken a településeken.

Közép-Magyarországra mennek az emberek

Területi összehasonlításban Közép-Magyarország (16 650 fő) és Nyugat-Dunántúl (2950 fő) tudott felmutatni pozitív vándorlási egyenleget, míg a többi régióra továbbra is az elvándorlás volt jellemző. Míg Közép-Magyarország esetében nőtt a vándorlási többlet az előző évhez viszonyítva, addig Nyugat-Dunántúlon az előző évivel azonos szinten mozgott. A megyék közül a legvonzóbb lakóhely 2014-ben is Győr- Moson-Sopron volt.

A régiók közül a leggyengébb Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje volt, ezekben a régiókban 5750, illetve 7000 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.

A megyék esetében 2014-ben is a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyéből vándoroltak el a legtöbben. Győr-Moson- Sopron és Pest megye mellett csak Vas megyében volt pozitív belföldi vándorlási egyenleg.
(vg.hu)

https://hidfo2015.wordpress.com/

Kedves devizakárosultak! Most kell összefognunk, és erőt felmutatnunk!

Semmis lesz az adósmentés? Brüsszel vizsgálja a Léhmann-panaszt –írja a SomogyOnline.

Valóban az uniós jog helytelen átültetése, vagy értelmezése állhat fenn – ezt válaszolta Léhmann Györgynek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevében Veronica Manfredi, a brüsszeli Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője.

A siófoki jogász Junckernek írt levelében arra hívta fel a figyelmet: a tavaly nyáron a magyar parlament által elfogadott devizaadós-mentő törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.

„A levélben megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn” – áll a főigazgatóság vezetőjének válaszában. Arról is tájékoztat Veronica Manfredi, hogy Léhmann György levelét a panaszkezelési adatbázisba iktatták, és azt az Európai Bizottság értékelni fogja.

– Hájjal lehet kenegetni – felelte a siófoki ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal olvasta a válaszlevelet. – Nagyon úgy tűnik, hogy – amint azt kezdettől fogva állítom – az Európai Unió alaptörvényébe ütközik az általam fércműnek titulált adósmentő jogszabályunk, ami az alapja a javában zajló elszámolásnak, forintosításnak. Ha pedig az Európai Bizottság ezt majd egyszer valóban ki is mondja, annak drámai következményei lehetnek.

Én mindenesetre ezen levél birtokában az összes peremben felfüggesztést kérek addig, amíg a bizottsági állásfoglalás meg nem születik. Az adósmentőnek nevezett törvény alapján meg kéne, hogy szüntessék a bíróságok ezeket a pereket (holott fogyasztói szerződésben az igazságszolgáltatást nem lehet akadályozni, ez szintén uniós alapjog), de úgy vélem, mivel immár egyértelmű, hogy a bizottság vizsgálja a panaszomat, szó sem lehet megszüntetésről. Vagyis viszem tovább a pereket. Az a hazai törvényekből is világos: ha a per eldöntése előzetes eljárástól függ, akkor azt addig fel kell függeszteni.

Léhmann György amondó: az Európai Bizottság jövőbeni állásfoglalása az egész adósmentő jogszabályt teheti semmissé visszamenőlegesen. Éppen e törvény alapján zajlik most az elszámolás és forintosítás, a bankoknak e hónap végéig kell megküldeni az elszámolást az adósoknak, majd rövid időn belül csökkentik követelésüket.

– Az uniós jogszabályok megkerülésével nem lehet „erőszakosan” elszámolni, forintosítani – így a siófoki jogász. – Az általam várt európai bizottsági döntés ennek a jogalapját döntheti romba, ez visszamenőlegesen érvénytelenítheti az egész elszámolást, forintosítást. Gondoljunk bele: a bankok néhány hónapon belül fizetnek az adósoknak, az európai bizottsági döntés után azonban nyilván azonnal visszakérnék ezt a pénzt, hiszen ha semmis az egész törvény, akkor a követelés-csökkentésnek is megszűnik a jogalapja.

Blama ide, vagy oda, meg kéne ezt fontolni alaposan a kormánynak és akár most, azonnal felfüggeszteni az elszámolást és forintosítást, ha nem akar hülyét csinálni magából. Most ugyanis nagyon úgy áll, hogy megnőtt az esélye, amit kezdettől mondok: fiúk, ez így nem fog menni, Magyarországon lehet bármilyen törvényt alkotni, azt a bíróságokra kényszeríteni, sőt, akár Alkotmánybírósággal is elfogadtatni, de az emberek százezreit tönkretevő, valójában éppen hogy bankmentő csalássorozathoz az Európai Unió nem fog asszisztálni…

A forintosítás sem garancia semmire

A devizahitel-szerződések tele vannak további, bírósági vizsgálatra váró tisztességtelen pontokkal Léhmann György szerint, egy korrekt elszámolás előtt ezeket mind ki kéne belőle iktatni és azt követően meghatározni, mennyivel tartozik az adós, mit követelhet a bank.

A forintosítással azonban megszűnik a szerződések peresítési lehetősége!

Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet: hiába hangoztatják a kormányzati szereplők, tévesen értelmezik a kúriai állásfoglalást, az árfolyamkockázat sem minden esetben és teljes egészében az adóst terheli. S Léhmann szerint arra sincs semmi garancia, hogy a most forintosított hitelek törlesztőrészlete később nem emelkedik ugyanúgy az egekbe (egy jegybanki kamatemelkedés következtében), mint ahogyan a svájci frank esetében történt.

Mindeközben a kényszerforintosítás kapcsán a Magyarországi hitel károsultak petíciót nyújtottak be, demonstráltak és közmeghallgatáson ismertették valós helyzetüket, amely a kényszerforintosítással teljes kiszolgáltatottságba taszította őket.

Bízzunk benne, hogy az átvert devizakárosult magyarok összefogása és kitartása meghozza a várt eredményt, és az igazság végre a Horvát példa alapján a felszínre tör. A devizahitelnek álcázott befektetési ügyletek megkötésére a magyar károsultak szerződéses akarata nem terjedt ki!

http://www.civilkontroll.com/semmis-lesz-a-forintositas/