Milos Zeman cseh államfő készen áll találkozni Andrew Shapiro amerikai nagykövettel, de csak abban az esetben, ha Barack Obama is személyesen fogadja Petr Gandalovic cseh nagykövetet Washingtonban, a Fehér Házban. Az Impulse rádió Hynek Kmonícek elnöki szóvivőre hivatkozva közölte ezt a hírt, ami méltán nevezhető fordulópontnak az európai politikában.

“Mint Prágában minden más nagykövetnek, Shapiro nagykövetnek is igen nyomós indoka kell legyen arra, hogy szemtől szemben találkozzon a cseh államfővel.” A közlemény szerint egyelőre jelenleg nincs ilyen indok, így elképzelhetetlen, hogy az államfő fogadja az amerikai nagykövetet. Ugyanakkor az elnöki szóvivő közölte, hogy “ha Barack Obama elnök holnap fogadja Gandalovic urat, Zeman elnök úr is találkozni fog az amerikai nagykövettel.”

Korábban az amerikai nagykövet kritizálta a cseh államfő Moszkvába tervezett útját, Zeman ugyanis részt vesz májusban a fasizmus felett aratott győzelem 70. évfordulóján rendezett győzelmi rendezvényen. Ennek kapcsán kijelentette, ő elképzelhetetlennek tartaná, hogy a cseh nagykövet ilyen módon bármit is tanácsoljon az amerikai elnöknek.

Zeman kifejtette, ő nem fogja engedni egyetlen nagykövetnek sem, hogy megjegyzéseket tegyen a külföldi utazásai kapcsán. “Attól tartok, hogy egy ilyen megnyilvánulás után a prágai kastély ajtói bezárulnak az amerikai nagykövet számára.”

A cseh államfő lépése fordulópontnak számít az európai politikában, Washington ugyanis mindeddig fenn tudta tartani saját döntőbírói szerepét az Európai Unióban. Az amerikai nagykövetek gyakran gondolják magukat feljebbvalónak az európai vezetőkkel szemben, és az amerikai diplomácia időről időre lekezelő magatartást tanúsít az európai országokkal szemben. Ennek egyik szembetűnő példája volt, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter nem volt hajlandó fogadni Szijjártó Pétert Washingtonban, ehelyett egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett, ami nyílt lekezelés, és a “partnerország” alávetett státuszát fejezi ki.

A prágai nagykövet Zeman külföldre tett utazásairól tett megjegyzése szintén azt mutatja, hogy Washington a demokrácia látszata ellenére nem kezeli egyenlő félként az európai országokat, hanem döntéshozatali szerepet akar felvenni az európai országok államközi kapcsolataiban.

Márciusban 238-al csökkent az aktív olaj- és gázfinomítók száma az Egyesült Államok területén februárhoz képest, és 693-mal a tavaly márciusi adathoz képest. Mostanra összesen 1110 létesítmény aktív, vagyis az amerikai gáz- és olajfinomítók több mint harmadát leállították az utóbbi egy év alacsony árai miatt. Kanada területén, márciusban 167 létesítmény működtetését függesztették fel, ezzel a létesítmények közel fele leállt, szintén az alacsony árak és gazdaságtalan működés miatt. Ezzel egy időben az Észak-Amerikán kívül eső területeken összesen csak 24-el csökkent az aktív olaj- és gázfinomítók száma, vagyis elsősorban az Egyesült Államok számára okozott veszteségeket az olajárak mesterséges leütése.

Barack Obama amerikai elnök 2014 tavaszán, a kijevi atlantista puccsot követő orosz felkelések kirobbanása után látogatott Szaúd-Arábiába, ahol a szaúdi uralkodóval megállapodott az olajárak mesterséges leütéséről. Ennek célja az lett volna, hogy az orosz költségvetést megfosszák a szénhidrogén-bevételektől és így rákényszerítsék a nyugati országok által követelt politikai változtatások meghozatalára, többek között a szociális kiadások csökkentésére.

2014 végére az amerikai olajkutakat elkezdték leállítani, mert a nyugati olajvállalatok nem bírták az alacsony árakat, és nem voltak hajlandók politikai célok miatt komoly veszteségeket elkönyvelni. A szaúdi uralkodó időközben elhunyt, és az új uralkodó, Szálmán már nem működik együtt az amerikaiakkal az olajár leütésében. Szaúd-Arábiában a vezetőváltással járó külpolitikai következmények miatt az ISIS megkezdte működését a szaúdi határon, Németország pedig beszüntette az országba irányuló fegyverexportot. A Báb el-Mandeb szoros körül kialakult helyzet (jemeni konfliktus) ugyan felhajtotta az olaj árát, a fenti adatok mutatják, hogy Washington az orosz költségvetés átszabása ellenére is vesztesen került ki ebből a műveletből. Európában az utóbbi egy hónapban csak kettővel csökkent az aktív olajfinomítók száma, az árzuhanás főként az amerikai olajvállalatokat érintette.

A The Guardian brit napilap szerint a UKOG (brit olajvállalat) kutatócége olajat talált Londonban, közvetlen a Gatwick Repülőtér mellett. Ráadásul hatalmas olajkészletről van szó, aminek kitermelése jelentős bevételt jelenthet a brit költségvetés számára is. Összehasonlításként: Szaúd-Arábia bizonyított tartalékai mintegy 260 milliárd hordónyi mennyiségre becsülhetőek, a Londonban fellelt tartalékot pedig 100 milliárd hordónyira becsülik. Ugyanakkor a vállalat közlése szerint ennek egyelőre csak 3-15%–át tudnák kitermelni, a tartalék nagy része technológiai fejlesztéseket igényelne. A bejelentés szerint azonban ez nemzetstratégiai jelentőségű, és a legjelentősebb felfedezésük az elmúlt 30 év távlatában.