Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Aggasztó: magyar családok százezrei élnek 78 ezer forintból -Ez a TÉNY Magyarország veszte! Mert az ugyan kétséget kizáróan igaz, hogy a TELJES NÉPESSÉG TÍZ SZÁZALÉKÁNAK növekedett a közmunka által a jövedelme, ám ez a jövedelemforrás pontosan a nyer
Érdekes képet ad a magyar családok anyagi helyzetéről az a kutatás, amit pénteken publikált a TÁRKI. Az átfogó felmérés szerint 1,7 millió ember él jövedelmi szegénységben: ijesztő, hogy évek óta nem csökkent a szegények száma.
2014 őszén készült el a TÁRKI Társadalomkutatási intézet Zrt. kutatása, amely friss ismereteket ad a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről, a szegénységről és a háztartások anyagi-fogyasztási helyzetéről.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka – 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. E tekintetben nem történt nagyobb változás 2012 óta. Ezzel a becslések szerint a hazai szegénység mértéke megegyezik ez Európai Uniós átlaggal.
Csökkent a szegénység mélysége, azaz javult a rászorulók helyzete az elmúlt két év folyamán. Azonban 2012 és 2014 között megemelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyerekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülőkön kívül más felnőtt is él, továbbá az egy gyermekes háztartásokban is.
A szegénység előfordulásának valószínűsége továbbra is magas, a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfővel élők, az egyszülős és sokgyermekes családok tagjai, a romák, és az inaktív vagy a munkanélküli háztartásfővel élők, valamint az egykeresős háztartásban élők körében.
100 szegénységben élő ember közül 34 gyerek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. Továbbá 100 szegényből mindössze 5 fővárosi, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg a városok és a községek között.
Javult az alsó középosztály és a középosztály anyagi helyzete, csökkent a pénzügyi kiszolgáltatottság. A legnagyobb mértékben a hitellel, a közműszámlákkal összefüggő fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelő fűtése tekintetében történt javulás.
A magyar háztartások 2014-ben havonta átlagosan 155 ezer forintot költöttek. Összességében, a korábbi periódustól eltérően a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése következett be 2012 és 2014 között.
A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók a diplomások, a szellemi munkát végzők háztartások érik el. A legalacsonyabb fogyasztási szintet pedig az alacsony képzettségűek körében találunk.
Csökkenés következet be a megtakarításokat illetően, jelenleg tízből négy magyar háztartásnak van valamilyen típusú pénzügyi-vagyoni megtakarítása, emellett pedig ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik, döntő többségük teljes mértékben birtokolja azt. A háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíj célú megtakarítással.
Míg 2010-ben a lakosság 35 százaléka törlesztett valamilyen hitelt, ez most csupán 18 százalék ami összefüggésbe hozható a gazdasági válság hatására megszigorodó banki hitelkihelyezésekkel.
A hitel és egyéb törlesztésekkel rendelkező háztartások havi jövedelmüknek átlagosan bő egynegyedét költik törlesztésre, ami 2014-ben átlagosan 55 ezer forintot tett ki. A háztartások közel ötöde törleszt valamilyen adósságot.
A fiatalok áltagosan nagyobb arányban vesznek fel hitelt, míg az időseknél többen vannak a megtakarítással rendelkező háztartások. A jövedelmi helyezet javulásával a megtakarítások is nőnek a háztartásokban. Az eladósodottság mértéke azonban nem függ a jövedelem mértéktől.
A teljes népesség közel egy tizede érintett a közmunkavégzésben. Az alacsony végzettséggel rendelkezők 15 százaléka dolgozik közfoglalkoztatottságban, még az érettségizettek 1-2 százaléka. A kis településeken magasabb arányban: 11 százalékban, míg a fővárosiak 1-2 százaléka végez közmunkát.
(penzcentrum)
Dorog
Szaúd-Arábia készen áll az olaj árának felhajtására
Szaúd-Arábia márciusban 10,3 millió hordó/nap mennyiségre növelte olajkitermelését – a Wall Street Journal jelentése szerint -, de a szaúdi olajminiszter, Ali bin Ibrahim Al-Nuaimi most bejelentette, készen állnak közreműködni az olajárak növelésében és az olaj világpiaci árának hosszú távú stabilizálásában. Ennek feltételéül azt állította, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC) egyetértés alakuljon ki az árak kapcsán. Ugyanakkor a magasabb olajárak mellett is tartani fogják a 10 millió hordó/nap kitermelést.
Az olajminiszter szerint a világkereskedelemben jelentős zavarokat okozott az olaj árának ingadozása, emiatt a főbb exportáló országok tartós együttműködésére van szükség az árak stabilizálása érdekében.
Szaúd-Arábia korábban együttműködött az Egyesült Államokkal az olaj árának mesterséges leütésében. Barack Obama amerikai elnök az Ukrajnában kezdődő orosz felkeléseket követően látogatott Szaúd-Arábiába, ahol Abdullah királlyal megállapodott az árak leütéséről. Az Egyesült Államok ettől az orosz költségvetés bevételi oldalának csökkentését, a szaúdi király pedig a rivális exportőr országok olajkitermelésének veszteségessé tételét remélte. Abdullah király azóta halott, és az új uralkodó, Szálmán már nem működik együtt az amerikaiakkal az árak leütésében.
Az Egyesült Államokban számos olajkút működését felfüggesztették az árcsökkenés miatt, és az olajfinomítók több mint harmada leállt 2014 tavasza óta, mert Észak-Amerikában sok helyen 90-100 dolláros ár alatt már veszteséges a kitermelés. Miközben az áresés főként az amerikai vállalatokat sújtotta, és a rivális országokban az alacsony olajárak miatt nagy mértékben korlátozták a kitermelést, Szaúd-Arábia a kitermelés fokozásával megszerzett piaci előnyt megtartja, és az ország az árak növelésével jelentősen jobb pozícióba került a nemzetközi olajpiacon. Szaúd-Arábia a jemeni katonai beavatkozással és tengeri blokáddal szintén az olajárak felhajtása érdekében lépett fel, az olaj világpiaci ára önmagában az első tengeri blokád híre miatt is növekedni kezdett.
Esztergom
Esztergomi énekesek, zenekarok és a városhoz kötődő zenészek közreműködésével elkészült Esztergom Dala, amely szilveszter éjjel került bemutatásra több ezer ember előtt a Széchenyi téren! Hallgassátok olyan szeretettel ezt a dalt, mint amilyennel készítették az alkotók!
Kisebb szívrohamot kapott, mikor meglátta a bank levelét a devizahiteles
A devizahiteles elszámolás szabályai szerint a bankok nem emelhetnek kamatot a forintosítás során. Egy olvasónk viszont az elszámolási értesítőjében kamatemeléssel szembesült. Lehet, hogy mégis megemelkedhet a kamatunk?
A napokban kaptunk egy olvasónktól levelet, amiben arra panaszkodik, hogy az elszámolási értesítője szerint az elszámolás során kamatemelést hajtott végre a bankja. Előfordulhat, hogy a hitelezőnk kamatot emeljen? A Pénzcentrum utánajárt, hogyan emelhetett kamatot a bank és, történt-e szabálysértés.
Magasabb lett az adós kamata
Az olvasónk devizahiteles elszámoló levelén egyértelműen látszik, hogy az ügyleti kamat szintje 5,35 százalékról 6,6 százalékra emelkedett. A forintosítás kamatszabályai szerint viszont ez nem lehetséges:
Kiindulópont: a jelenleg 1,84 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk az elszámolás után
Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék
A kamat nem lehet magasabb sem az eredeti, sem a jelenlegi szintnél, kivéve, ha a kamatfelár alacsonyabb lenne, mint 1 százalék
Mit mond erre az MNB?
Megkérdeztük Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogyan fordulhatott elő, hogy kamatot emelt a bank.
A forintosításról szóló törvény induló kamat meghatározására vonatkozó rendelkezései figyelembe veszik az esetlegesen felszámított kamat jellegű kezelési költséget is
– állt a jegybank válaszában. Az MNB a forintosítási törvényre hivatkozik, amiben a következő áll:
Az a költség, amely 2015. február 1. előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad, azonban a törvény 11. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a kamatfelárra vonatkozó, 4,5 százalékos, illetve 6,5 százalékos felső határt az eredeti induló kezelési költség százalékos mértékével csökkentve kell figyelembe venni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azokat a költségeket, amelyek százalékosan voltak meghatározva a forintosítás során gyakorlatilag a kamattal együtt kell kezelni 2015. február elseje óta.
Emiatt fordulhat elő, hogy az ügyleti kamat szintje megnő az elszámolás során, igaz, a rendszeres költségeknek és a kamatnak együtt már alacsonyabb, vagy azonos szinten kell lennie.
Az olvasónk esetében is ez történhetett, hiszen az elszámoló levélen látható, hogy a bank eltörölte a 1,9 százalékos kezelési költséget, viszont kisebb ügyleti kamat emelést hajtott végre.
Valószínű, hogy a pénzügyi intézmény törölte a szerződésből a kezelési költséget. Erre van jogi lehetősége, miután e szerződésmódosítás a fogyasztó számára nem kedvezőtlen. Ebben az esetben annak mértékét a kamatfelár felső korlátjánál már nem kellett figyelembe vennie
– írta válaszában az MNB.
Az elszámoló többi részletét áttekintve egyébként látható, hogy az ügyfél törlesztőrészlete nagyjából 12 ezer forinttal csökkent, ami 11 százalékos esésnek felel meg.
Milyen lehetőségeink vannak?
Az elszámoló kézhezvétele után már láthatjuk, hogy mekkora törlesztőrészletet kell fizetnünk. Ha viszont nem vagyunk elégedettek a forintosított kölcsönnel, akkor a szerződés módosulása után (ami 31 nappal az értesítő kézhezvétele után van) 60 napunk van arra, hogy felmondjuk a szerződésünket és (hacsak egyben ki nem fizetjük) új, kiváltó hitelt vegyünk fel. Erre a felmondás után 90 napunk van.
Eddig már két bank is megjelent kifejezetten elszámolásban érintett hitelkiváltó konstrukcióval, de a bankok többsége eleve kínál ilyen kölcsönöket. Mielőtt végleg döntünk a hitelünk felmondásról, érdemes körülnéznünk, milyen lehetőségeink vannak, és az új szerződés megkötésének milyen költségei és feltételei vannak.
(penzcentrum)
Pusztaszabolcs
Tegnap késő este kezdődött és néhány helyen még mindig tartanak rendkívül heves összecsapások Donbasszban.
Donyecket és Gorlovkát kiáltásnyi távolságra megközelítették a valcmanista tankkonvojok. Ezen a két helyen hozzávetőleg százötven-kétszáz latortank csörömpölt Avgyejevka és Peszki irányából Donyeck felé. Az elővárosnak számító Szpartakot szabályosan letarolták. Donyeck “Kijev” és “Petrovszkij” lakókerületei felől kapták a népköztársaságiak ellencsapását. A donyecki repülőtérnél és Jaszinovatajánál sem sikerült a valcmanisták meglepetésszerűnek indított tankrohama. Váratlanul ugyan, de nem felkészületlenül érte a népfelkelőket a széles fronton indított tankroham. A ma délelőtti jelentések a martalóchorda igen súlyos veszteségeiről szólnak.
Volnovahából az éjszaka közepén nyitottak Valcman latorbandái tüzérségi tüzet Dokucsajevszkre, ahonnan a lakosság pánikszerűen menekül.
Zolotoje, Novotoskovszk és Popasznaja latortüzérsége megállás nélkül ténykedik tegnap este óta.
Összecsapások kezdődtek tegnap este Zselobok és Szlavjanoszerbszk térségében is, és ezek még mindig tartanak.
Ugyancsak tegnap kora este tört ki meglehetősen súlyos harc Sirokino térségében. A népköztársaságiak öt milicistája elesett a harcok során. A martalócok legkevesbb tizenöt egyede nem érte meg a mai napot. A harcok kellős közepébe csöppent orosz REN Tv. stábja alig-alig úszta meg a kalandot.
Igor Sztrelkov mintegy kétórával ezelőtti bejelentése szerint véget ért a tűzszünet.
https://balrad.wordpress.com/2015/04/10/elkezdodott/
Donbassz a Húsvétra vár
Donbasszban a legészakibb pontoktól a déli Sirokinoig bezárólag tart az erőfelmérés az éjszakai és délelőtti összecsapások folyományaként.
Szcsasztyénál egy valmanista mesterlövész kísérletezgetett. Egy milicistát megsebesített, de már nem maradt ideje ismét belekukkolni a puskatávcsőbe. Vitték el lepedőn. Már amit összekotortak belőle. Mert pontosan a leshelyét kapták telibe a milicisták egy rakétagránáttal. Koporsó helyett egy vödör is elég lesz naki.
Sztanyica Luhanszkánál is megkísérelt valami támadásfélét a martalócbanda kora délután, de belevásolt a foguk. Jelentések szerint tucatnyinak már nem volt ereje visszavonulni.
Donyeck nyugati peremvidékén megszűntek a harcok, de megszámlálhatatlanul sok latortank van felsorakozva. Az éjszakai délelőtti harcok elültével Szpartakot “ellepték” az EBESZ megfigyelői. Szemlélgetik a letarolt falut. Nyolc helyi civil holttestét találták meg délig.
A donyecki repülőtér közelében közel egy tucat valcmanista latortankot olvasztottak le a népköztársaságiak. Dél óta azon a részen is csend van. Ugyanakkor Marinyka és Avgyejevka irányából újabb tankok nyomakodnak a repülőtér irányába.
A DNR tájékoztatási központja szerint a népfelkelők CSAK ÖNVÉDELMI jellegű csapásokat mérnek a betolakodókra, mindezidáig harcot nem kezdeményeztek. Várnak türelmesen. Hátha mégiscsak békés lesz a Húsvét.
A kiújult, és eszkalálódni látszó Donbasszi harcok miatt Moszkvában az Állami Duma mai plenáris ülésén Roman Hugyjakov liberális demokrata képviselő javasolta, hogy Szergej Sojgu haladéktalanul vezényeljen orosz békefenntartó csapatokat a térségbe.
“A két Népköztársaság már kérte ezt. Kijev nem fog miatta lelkesedni, de garantálnunk kell donbasszi testvéreink biztonságát, meg kell védenünk őket és saját határainkat!”-mondta a Goszdumában ma kora délután Hugyjakov.
https://balrad.wordpress.com/2015/04/10/donbassz-a-husvetra-var/
Ötödével nőtt a Németországban dolgozó magyarok létszáma
Januárban 21 százalékkal, közel 13 ezer fővel több magyar állampolgárt alkalmaztak hivatalosan Németországban, mint egy évvel korábban. Ez a velünk egyszerre csatlakozott nyolc kelet-európai ország mezőnyében csúcs, de a románok és bolgárok ennek többszörösét produkálták. A dél-európai válságállamok polgárai viszont nem sietnek annyira.
Egy német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit új jelentése szerint január végén 74 074 magyar állampolgár dolgozott Németországban. Ez 12 783 fővel több, mint egy évvel korábban, és mintegy hétszáz fővel haladja meg a decemberi értéket. Egy év alatt 21 százalékkal, mintegy ötödével nőtt az ott dolgozó magyarok száma.
A nyolcak között vezetünk
Sok ez, vagy kevés? Abból a szempontból sok, hogy a velünk leginkább összehasonlítható országcsoportban, az EU-8-ak között a legmagasabb érték. (EU-8: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia.) A csoport átlagosan 16 százalékos növekedést ért el, ez 67 500 munkavállalót jelent. Százalékban a mienknél alacsonyabb, de létszámban nagyobb volt a lengyel létszám növekedése (42 300 fő körül), de Lengyelország lakossága is hasonlóképpen magasabb, 38 millió fő körüli.
Nagyon jönnek a románok
A németek nemrég új fogalmat vezettek be, az "EU-2" országok csoportjába Románia és Bulgária tartoznak, amelyeknek 2014 januárjától vált szabaddá a munkavállalás Németországban (és Ausztriában is, lásd erről múltkori cikkünket). Azóta náluk nagyon erősen megnőtt a kivándorlás, csak most januártól januárig 67 százalékkal, 96 600 fővel nőtt a németeknél dolgozó polgáraik száma. (Hogy a kiemelt jelentőségű 2014. januárt is beleszámoljuk, 2013. december és 2014. december között pedig 77 százalék, 103 ezer fő volt a változás.)
A 74 ezer kint dolgozó magyar, bár négy és félszeres növekedést jelent 2010. januárja óta, bizonyos értelemben nem annyira sok. Hiába a gyors növekedés, amit a grafikonunkon a piros vonal is mutat, ha a bázis alacsony volt. Ugyanis 2010. januárjában még csak 16 351 dolgozót jelentettek be, ami megtöbbszöröződött ugyan, de így sem állunk még kiugró szinten más országokhoz képest. (Más kérdés, hogy valószínűleg sokan feketén dolgoztak korábban.)
Ami még leolvasható a dokumentumról, hogy kevésbé hullámzik a piros vonal évszakok szerint, a magyar munkavállalók valószínűleg kevésbé szezonális munkákat végeznek, mint a románok vagy a lengyelek.
A PIGS nehezebben mozdul meg
A lengyelek vannak a legtöbben, 305 ezren, utánuk a román állampolgárok következnek 171 ezer fővel. A problémás dél-európai államok (PIGS, azaz Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) polgárai úgy látszik, annyira nem sietnek emigrálni: januártól januárig csak hat százalékkal nőtt a létszámuk. Igaz, így is meghaladja a félmillió főt, aminek fele olasz, nagyjából negyede görög.
A 74 ezer foglalkoztatott mellett még 5913 magyar állampolgár munkanélküliként van nyilvántartva Németországban, ez mintegy 7,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelent. Érdemes még megjegyezni, hogy ezek az adatok az úgynevezett csekély mértékű foglalkoztatást is tartalmazzák. (Ezek a 450 euró/hó alatti fizetésűek, illetve azok, akiket két hónapnál rövidebb időre foglalkoztatnak.) Ebben a cipőben 6490 magyar járt az említett 74 ezerből.
Forrás: PrivátBankár
Gárdony-Velence
GMO: szabad a vásár? - avagy Előkészítve az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény, mely többnyire kivégzi a magyar mezőgazdasági exportot
Végképp a tagállamokra bízná az Európai Bizottság a genetikailag módosított termékek behozatalát egy kiszivárgott javaslat szerint. Ha a tervezetet elfogadják, két évtizedes terméketlen vita érne véget, hiszen ki-ki maga dönthetne a vitatott termékekről. A zöldek így is tiltakoznak, a javaslat ráadásul nehezen lesz betartható a közös piac keretei közt.Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy jelentősen egyszerűsíti a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok importengedélyezési mechanizmusát. Az elképzelés szerint Brüsszel a tagállamokra bízná annak eldöntését, hogy az adott termék importálását engedélyezik-e vagy sem – számolt be tegnap az eubusiness.com. Az uniós szakportál minderről név nélkül nyilatkozó informátorokra hivatkozva írt.
A szabályozás szervesen illeszkedik ahhoz, hogy az Európai Unió januárban már a tagállamok hatáskörébe utalta a GMO-növények termesztését azzal, hogy jelentősen kibővítette a kimaradás lehetőségét az EU-ban amúgy engedélyezett rendszerből. Az akkori döntést lényegében az importra is kiterjesztené Brüsszel.
A lap forrása szerint az Európai Bizottság április 22-én fogja előterjeszteni javaslatát, amely lényegében engedélyezné egy sor olyan genetikailag módosított termék értékesítését az Európai Unióban, amelyeket korábban a protestáló tagállamok miatt kizártak ki a közösség piacairól. Azzal ugyanakkor, hogy az egyes tagállamok szabadon dönthetnek a szóban forgó termékek importálásáról, Brüsszel szerint kompromisszum születik. A lap hozzáteszi: ha a tervet elfogadják, 19 GMO-termék, döntően élelmiszer, takarmány és néhány dísznövény esetében szabadulhat fel a jelenleg blokkolt importengedély. A tagállamokra bízott döntés egyben azt is jelentené, hogy a GMO-ellenes országok, például Franciaország vagy Magyarország, többé nem korlátozhatná a GMO-val szemben megengedő tagállamok, így Spanyolország nemzetközi kereskedelmét.
A tervezet lényegében lezárná az évtizedek óta zajló európai GMO-vitát azzal, hogy a közös piacot megnyitná az ilyen termékek előtt, de az uniós szabályozásban meglehetősen ritkának számító kimaradási lehetőséget, opt-out jogot adna a tagállamoknak. A Greenpeace, a Friends of Earth és több más környezetvédelmi szervezet máris tiltakozott a tervezet ellen, mondván: a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker beadta a derekát a GMO-párti érdekcsoportoknak. A Greenpeace uniós igazgatója, Jorgo Riss kijelentette: miközben Juncker az EU vonatkozó szabályozásának demokratizálását ígérte, a szabadkereskedelem zászlaja alatt lehetővé teszi több genetikailag módosított növény behozatalát.
Jelenleg a GMO-termékeket tekintve nincs egyetértés a tagállamok között, az ellenzők miatt azonban a legtöbb ilyen termék kereskedelme nem engedélyezett az EU-ban. A közösség eddig mindössze egy kukoricafajta, a MON810 termesztését engedélyezte, ezt Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban termesztik. Ezen felül azonban nagyjából 50 genetikailag módosított termék van forgalomban, döntően takarmányösszetevők.
Ha a tervezetet elfogadják, az kapóra jöhet a GMO-ellenességben piaci lehetőséget látó magyar agrárpolitikának. Azt, hogy génmódosítás-mentes tej, hús és tojás előállítására készül Magyarország, idén januárban jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István akkor a termesztésre vonatkozó uniós szabályozás változásaira hivatkozott, és kijelentette: a kormányzat fontos célkitűzésének tekinti, hogy az említett termékek esetében elérje a teljes GMO-mentességet. A januári, Brüsszelben megtartott Mezőgazdasági és Halászati Tanács alkalmával Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is megerősítette, hogy Magyarország uniós GMO-mentes övezet létrehozását hirdette meg.
VG