A devizahiteles elszámolás szabályai szerint a bankok nem emelhetnek kamatot a forintosítás során. Egy olvasónk viszont az elszámolási értesítőjében kamatemeléssel szembesült. Lehet, hogy mégis megemelkedhet a kamatunk?

A napokban kaptunk egy olvasónktól levelet, amiben arra panaszkodik, hogy az elszámolási értesítője szerint az elszámolás során kamatemelést hajtott végre a bankja. Előfordulhat, hogy a hitelezőnk kamatot emeljen? A Pénzcentrum utánajárt, hogyan emelhetett kamatot a bank és, történt-e szabálysértés.

Magasabb lett az adós kamata

Az olvasónk devizahiteles elszámoló levelén egyértelműen látszik, hogy az ügyleti kamat szintje 5,35 százalékról 6,6 százalékra emelkedett. A forintosítás kamatszabályai szerint viszont ez nem lehetséges:

Kiindulópont: a jelenleg 1,84 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk az elszámolás után

Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet

Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

A kamat nem lehet magasabb sem az eredeti, sem a jelenlegi szintnél, kivéve, ha a kamatfelár alacsonyabb lenne, mint 1 százalék

Mit mond erre az MNB?

Megkérdeztük Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogyan fordulhatott elő, hogy kamatot emelt a bank.
A forintosításról szóló törvény induló kamat meghatározására vonatkozó rendelkezései figyelembe veszik az esetlegesen felszámított kamat jellegű kezelési költséget is

– állt a jegybank válaszában. Az MNB a forintosítási törvényre hivatkozik, amiben a következő áll:
Az a költség, amely 2015. február 1. előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad, azonban a törvény 11. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a kamatfelárra vonatkozó, 4,5 százalékos, illetve 6,5 százalékos felső határt az eredeti induló kezelési költség százalékos mértékével csökkentve kell figyelembe venni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azokat a költségeket, amelyek százalékosan voltak meghatározva a forintosítás során gyakorlatilag a kamattal együtt kell kezelni 2015. február elseje óta.
Emiatt fordulhat elő, hogy az ügyleti kamat szintje megnő az elszámolás során, igaz, a rendszeres költségeknek és a kamatnak együtt már alacsonyabb, vagy azonos szinten kell lennie.

Az olvasónk esetében is ez történhetett, hiszen az elszámoló levélen látható, hogy a bank eltörölte a 1,9 százalékos kezelési költséget, viszont kisebb ügyleti kamat emelést hajtott végre.

Valószínű, hogy a pénzügyi intézmény törölte a szerződésből a kezelési költséget. Erre van jogi lehetősége, miután e szerződésmódosítás a fogyasztó számára nem kedvezőtlen. Ebben az esetben annak mértékét a kamatfelár felső korlátjánál már nem kellett figyelembe vennie

– írta válaszában az MNB.

Az elszámoló többi részletét áttekintve egyébként látható, hogy az ügyfél törlesztőrészlete nagyjából 12 ezer forinttal csökkent, ami 11 százalékos esésnek felel meg.

Milyen lehetőségeink vannak?

Az elszámoló kézhezvétele után már láthatjuk, hogy mekkora törlesztőrészletet kell fizetnünk. Ha viszont nem vagyunk elégedettek a forintosított kölcsönnel, akkor a szerződés módosulása után (ami 31 nappal az értesítő kézhezvétele után van) 60 napunk van arra, hogy felmondjuk a szerződésünket és (hacsak egyben ki nem fizetjük) új, kiváltó hitelt vegyünk fel. Erre a felmondás után 90 napunk van.

Eddig már két bank is megjelent kifejezetten elszámolásban érintett hitelkiváltó konstrukcióval, de a bankok többsége eleve kínál ilyen kölcsönöket. Mielőtt végleg döntünk a hitelünk felmondásról, érdemes körülnéznünk, milyen lehetőségeink vannak, és az új szerződés megkötésének milyen költségei és feltételei vannak.
(penzcentrum)