Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra kéri a Bizottságot, hogy sürgősen vitassa meg, milyen választ ad az Európai Unió azokra az újabb oroszellenes szankciókra, melyek bevezetését jelenleg tervezi az Egyesült Államok.
A Bizottság szerdai találkozójára előkészített levél tartalmáról a Financial Times számolt be. A lap szerint Juncker azt írta, Brüsszel készen kell álljon arra, hogy napokon belül cselekedni tudjon, ha az Egyesült Államok az EU aggodalmainak figyelembe vétele nélkül fogadja el az újabb Oroszország elleni szankciókat.
Az egyik javasolt intézkedés lenne, hogy az Európai Unió “nyilvános és írott biztosítékot” kér az amerikai elnöktől arra vonatkozóan, hogy az újabb szankciókkal nem sérti az EU érdekeit. Egy másik lehetséges intézkedés, hogy az Európai Unió megakadályozná, hogy az európai jogban elismert vagy végrehajtható legyen az USA által tervezett újabb oroszellenes szankció. Emellett az EU a Kereskedelmi Világszervezet segítségével hozhat ellenlépéseket Amerikával szemben.
Szombaton az amerikai kongresszus nyilvánosságra hozta egy újabb törvénytervezet szövegét, mely Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen hozna szankciókat, melyekkel kapcsolatban a republikánusok és demokraták közt kedden megállapodás született. A törvényjavaslat úgy hivatkozik az Északi Áramlat 2 projektre, mint az Európai Unió és Ukrajna energiabiztonságára leselkedő veszélyre, és ehelyett azt javasolja, hogy inkább az Egyesült Államok nyújtson pénzügyi segítséget az állítólagos orosz befolyás ellensúlyozására. Ez alatt azt értik az amerikai törvényhozók, hogy az európai cégek az orosz gáz helyett inkább az amerikai cseppfolyósított földgázt vegyék meg, és ezzel kapcsolatban hozzanak beruházásokat amerikai támogatással.
Szombaton a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy az Európai Bizottság közleményében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat: a transzatlanti egység szempontjából negatív következményei lehetnek annak, ha az EU-val folytatott előzetes egyeztetések nélkül újabb oroszellenes szankciókat hoz.
Az Európai Bizottság felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy előzetes egyeztetést folytasson az EU-val minden egyes újabb, Oroszország ellen hozott intézkedéssel kapcsolatban. A Bizottság figyelmeztetése szerint az egyoldalú intézkedések aláássák a transzatlanti egységet.
Szombaton az amerikai republikánusok és demokraták megállapodásra jutottak azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban is szankciós politikát kívánnak folytatni Oroszországgal szemben. Egy tervezett új törvényjavaslat – elfogadása esetén – felhatalmazná a kongresszust arra, hogy vétóval éljen az elnök olyan kezdeményezéseivel szemben, melyek enyhítenék az Oroszország ellen korábban hozott szankciókat.
A tervezet szerint az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetne életbe, többek közt egyéni szankciókkal sújtanák azokat az európai cégeket, melyek az EU területén orosz gázprojektekben vesznek részt. Az intézkedés célja többek közt, hogy megakadályozza az Északi Áramlat 2 gázprojekt megvalósulását, melyet Németország legnagyobb energetikai cégei támogatnak, és évente 55 millió köbméter orosz gázt szállítana Németországba.
Hangsúlyozni kell, hogy az USA újabb oroszellenes szankciói már nem csak Oroszországot vennék célba, hanem európai cégek ellen hoznának büntetőintézkedéseket, amennyiben eltérnek az amerikai külstratégia európai célkitűzéseitől, és az amerikai alternatíva helyett orosz vállalatokkal folytatnak együttműködést az EU területén.
A Reuters hírügynökség szerint az Európai Bizottság hevesen tiltakozik a tervezett újabb szankciók ellen. A Bizottság egyértelművé tette, hogy amennyiben az Egyesült Államok további szankciókat hoz, és ezt az EU illetékeseivel egyeztetés nélkül teszi, ez a transzatlanti egység megtöréséhez vezethet.
“Mint azt korábban is kijelentettük, különösen fontos, hogy a lehetséges újabb intézkedéseket koordináljuk a nemzetközi partnereinkkel, hogy partnereink közt fenntarthassuk az egységet a szankciók kapcsán” – áll a Bizottság által kiadott közleményben. “Aggódunk amiatt, hogy az amerikai kongresszus által megvitatott intézkedéseknek nemkívánatos következményei lehetnek, nem csak a G7 és transzatlanti egység viszonylatában, de az EU gazdasági és energiabiztonsági érdekeire nézve is.”
A Bizottság közleménye szerint, amennyiben az USA további szankciókat hoz Oroszország ellen, és ezt az Európai Unióval egyeztetés nélkül – egyoldalúan – teszi, ezzel veszélybe sodorja a transzatlanti egységet.
Az Európai Unió szankciókat hozhat amerikai vállalatok ellen
Brüsszel, Mártírok tere.
Az Európai Unió korlátozná az amerikai vállalatok hitelhez jutásának lehetőségeit, ha Washington az EU-val egyeztetés nélkül bevezeti az újabb oroszellenes szankciókat.
Az Európai Unió korlátozásokat vezetne be az amerikai vállalatoknak adható banki hitelekre vonatkozóan, válaszként arra az újabb amerikai intézkedéscsomagra, mely az Oroszország elleni szankciók részeként az EU energiaügyi érdekeit is sértené – derült ki a Szputnyik hírügynökség keddi beszámolójából.
A lapnak nyilatkozó diplomáciai forrás szerint az Európai Unió számára az egyik legkézenfekvőbb ellenintézkedés, ha korlátozza az amerikai vállalatok hitelhez jutásának lehetőségeit az EU területén.
Tegnap az Egyesült Államok képviselőháza nagy többséggel elfogadta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni újabb szankciókat. A szankciók elsősorban az orosz védelmi iparnak, hírszerzésnek, bányászatnak, hajóiparnak és vasúti iparágazatnak próbálnak károkat okozni, emellett korlátozzák az orosz bankokkal és energetikai cégekkel együttműködést. A törvény emellett korlátozná az államfő jogköreit is.
Hétfőn Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólította a bizottságot, hogy vitassa meg, milyen válaszlépéseket hozhat az Európai Unió, ha az USA Brüsszel beleegyezése nélkül hoz újabb oroszellenes szankciókat. A Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó diplomáciai forrás szerint az első ilyen ellenlépés az lehet, hogy korlátozzák az amerikai vállalatok hitelhez jutásának lehetőségeit az EU területén.
Az alábbi képek egyrészt bizonyítják a nemzetközi agymosást, másrészt az elhallgatott hírekre is utalnak, amikről nem írnak. Ebben az évben igen jelentős európai és világpolitikai jelenségek történnek, amelynek a végkimenetele még nem látszik. De a nagy változások tanúi lehetünk.
1-ső DW képen a hamburgi Vörös Ház, ahol a kommunista-anarchista söpredéknek van a főhadiszállása, innen indították a rendőrök elleni támadásokat a közelmúltban. Hitler kancellár első dolga a vörös bűnözők félreállítása volt, minek következtében a romboló bűnözőket kiiktatták és ennek következtében rend és jólét uralkodott a III. Birodalomban. Most Hamburgban a városi rombolások során a rendőrök olyan parancsot kaptak, hogy nem szabad bántani a bűnözőket, mert ezek „antinácik”, tehát a rendszernek igen kedvesek. Több mint 500 rendőr sérült meg és sokan megtagadták a szolgálatot, mert nem kaptak még önvédelemre sem lehetőséget. Nálunk ehhez hasonló jelenségek az elmúlt években sűrűn előfordultak, hiszen söpredékekből nálunk is bőség van. 2-3-as képen a rendszer által védett bűnözők.
4-5-ös képen a londoni pokoli torony, ami véletlenül az EU-ból való kiválási tárgyalások előtt égett le, állítólag „zárlatos” hűtőszekrénytől. Zárlatos hűtőszekrénytől semmi sem gyullad meg.
6-os képen a két zsidó jól elvolt egymással a Vatikánban. Mindkettőjük a migráncsbűnözők nagy támogatói.
7-es DW képen a német védelmi miniszter katonái között. Azért a Wermacht és a Bundeswehr között óriási különbség van, az előbbi javára. 8-as képen a Fehér Bika és a Vörös Cár.
A 9-es kép egy kínai strand, csak hogy el tudjuk képzelni. A 10-11-es képen a Kedves Vezető, aki sok borsot tör Amerika orra alá, de a Buddha-fejű sem képes a jövőbe látni. A 12-13-as képek a hazai mocsok tobzódását látjuk, mi közterületi szennyezés, állami támogatással.
A lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy a folyamatban lévő igazságügyi reform nem sérti az országát alkotmányát, és nem gyengíti a lengyel jogállamiságot – áll az amerikai külügyminisztérium által kiadott közleményben.
Élesen bírálta Lengyelország igazságügyi reformját az amerikai külügyminisztérium egy pénteken kiadott közleményben. A KM szerint a lengyel kormánynak be kell tartania a nemzetközi jogi irányelveket, és garantálnia kell a bírói hatalom függetlenségét.
“Arra kérjük az érintett feleket, hogy biztosítsák, hogy az igazságügyi reform nem sérti Lengyelország alkotmányát vagy nemzetközi vállalásait, tiszteletben tartja a bírói függetlenséget és a hatalmi ágak szétválasztását” – áll a közleményben.
A KM hozzátette, hogy a kormány által elfogadott új törvények sértik a bírói hatalom függetlenségét – tehát az amerikai külügyminisztérium gyakorlatilag egy törvény visszavonását várja el a lengyel kormánytól.
A lengyel elnök teljesítette a külföldi követeléseket
Lengyelország elnöke, Andrzej Duda bejelentette, hogy vétójogával él a tervezett igazságügyi reformmal kapcsolatban – napokkal azt követően, hogy külföldi érdekközösségek követelték a tervezett reformok leállítását.
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta a kormány által tervezett igazságügyi reformtervezetet, amely felhatalmazva volna a kormányt arra, hogy maga nevezze ki a Legfelsőbb Bíróság tagjait. A szenátus július 22-én már elfogadta az új törvényt, ám a szavazás után néhány órával tüntetések kezdődtek Varsóban, majd az elnök is közölte; megakadályozza a reform keresztülvitelét.
“Úgy döntöttem, visszaküldöm a parlamentnek. Következésképp a Legfelsőbb Bírósággal, és az országos igazságszolgáltatási tanáccsal kapcsolatos törvény esetében egyaránt vétójoggal élek.” – áll a 24-én megjelent elnöki közleményben, mely szerint a tervezett reformok “nem erősítenék az igazságszolgáltatást”.
A tervezett átalakításokat korábban számos külföldi kritika érte. Az Európai Unió vezetői szerint a reform sértené a bírói függetlenséget és a jogállamiságot. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans a tervezet kapcsán azt mondta, amiatt Lengyelország szavazatának megvonására is sor kerülhet. Az EU július 19-én megindította a szankciós procedúrát Lengyelországgal szemben.
A tervezett igazságügyi reformot az amerikai külügyminisztérium is kritizálta; a július 22-én megjelent közlemény szerint a lengyel ormány által elfogadott új törvények sértik a bírói hatalom függetlenségét. A közleményben emellett az állt; meggyőződéssel hiszik, hogy a lengyel demokrácia képes lesz kezelni ezeket a problémákat.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint azonban a Varsóban kezdődő tüntetéseket külföldi érdekközösségek pénzelik, céljuk pedig nem az igazságügyi reform megakadályozása, hanem a kormány megdöntése.
“Hatalmas pénzügyi háttér és befolyás áll a kezdődő tüntetések mögött. Ezek média-konglomerátumok, bankok és multinacionális cégek. Ezek a hatalmak jelenleg beavatkoznak a lengyelországi helyzetbe.” – mondta Waszczykowski egy televíziós interjú során.
A külügyminiszter hozzátette; az ellenzéki csoportok és több európai vezető nem ismeri el a lengyel elnökválasztás és az országgyűlési választások eredményeit. “Kormánydöntési kísérleteknek lehetünk szemtanúi. A bíróságok, a reformok kérdése csak kifogás.”
Közel 700 német vállalat került feketelistára Törökországban, terrorszervezet támogatásának gyanúja miatt. Hónapokkal ezelőtt a török hatóságok ugyanezzel az indokkal német politikusokat is kitiltottak.
A Zeit német lap beszámolója szerint több tucatnyi német vállalkozás került feketelistára Törökországban, amiért felmerült a gyanú azzal kapcsolatban, hogy terrorszervezetet támogatnak. A listán szerepel többek közt a Daimler, a BASF és számos, világszerte ismert német cég. Bár a török államfő tagadta, hogy létezik ilyen feketelista, később a Handelsblatt arról számolt be, hogy ez a lista nagyon is létezik, ám nem néhány tucatnyi, hanem összesen 681 német vállalat szerepel rajta.
A német sajtóorgánum hírszerzési és kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy ezek a vállalatok amiatt kerültek feketelistára, mert valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak Fethullah Gülen mozgalmával, amit Törökországban terrorszervezetként tartanak nyilván.
Csütörtökön Brigitte Zypries német gazdasági miniszter azt mondta, Németország meg fogja védeni a Törökországban működő német vállalatokat az igazságtalan gyanúsítgatásokkal szemben. A török államfő azonban közleményében elítélte Zypries nyilatkozatát, egyúttal azzal vádolva Németországot, hogy el akarja riasztani a befektetőket Törökországból.
Törökország korábban több német politikustól is megtagadta a belépést az Incirlik légibázisra, ami a kivonulás előtt éveken át a német misszió térségi központja volt. Velük kapcsolatban szintén azt állították a török hatóságok, hogy terrorszervezetet támogatnak.
A világ nemzeteinek komoly hányada nem lesz képes fenntartani népességét az elkövetkezendő generációk során és ez baj. Elon Musk pedig nincs egyedül a véleményével.
Amikor legközelebb vendégségbe mész vagy akár a szeptemberi szülői értekezlet utáni spontán kupaktanácson, vesd fel, hogy mennyire aggódsz a népességnövekedés miatt és, hogy milyen világot örökölnek majd az unokáid. Meglátod, mennyien bólogatnak majd őszinte egyetértésben, miközben az arcokra kiül az apokaliptikus aggodalom.
Tényleg tennünk kell valamit, hiszen lassan nem férünk el! Nem lesz mit ennünk! Ez szörnyű! Egyszerűen szörnyű!
Majd pontosítsd, hogy nem a túlnépesedés miatt aggódsz, hanem épp ellenkezőleg. Nem az a baj, hogy túl sok ember lesz, hanem az, hogy túl kevés. Az aggódó pillantásokat azonnal felváltja a teljes megrökönyödés. Na ne viccelj már!
Elon Musk pontosan ezt a reakciót váltotta ki néhány napja közzétett provokatív Tweetjével:
New Scientist: Elképzelhető, hogy a népességbomba teljesen váratlan módon robban fel? Nézzük, mit tartogat a jövő
Elon Musk: A világ népessége az összeomlás felé tart, de csak nagyon kevesen veszik észre vagy törődnek vele
Mégse a túlnépesedés a probléma
Sokan a „népesség”, „világ” és „összeomlás” szavakat látva automatikusan azt feltételezték, hogy Musk, mint minden valamirevaló és előrelátó gondolkodó, a túlnépesedésre akarta felhívni a figyelmet. Ez manapság szinte zsigeri reakció.
Musk azonban nem ezt az unalomig játszott disszonáns lemezt tette fel. A CNN Money számára adott rövid interjúban pontosan elmondja, hogy mire gondolt. A történet elég egyszerű: a világ nemzeteinek jelentős hányadában nem születik elég gyerek ahhoz, hogy fenntartsa a jelenlegi népességet. Ez az érintett nemzetek és valamennyiünk számára komoly probléma.
Kína, Olaszország, Japán, Dánia, Kanada, az USA és sok más nemzet, csakis úgy maradhat fenn, ha a jelenlegi kínai, olasz, japán, dán, kanadai és amerikai emberek kínai, olasz, japán, dán, kanadai és amerikai gyerekeket nemzenek, illetve az ő gyerekeik is ezt teszik. Ha minden párnak legalább 2.1 gyereke születik, az is csak a jelenlegi népességszám fenntartására elég. Ez csupán egy maréknyi fejlett országban van így. Egyes országokban a felnőtt pelenkák forgalma meghaladja a babapelenkákét. Az idősgondozás piaca gyorsabban nő a gyerekgondozásénál. Ez az igazi népességprobléma.
Mi történik, ha a jelenlegi népesség nem pótolja önmagát?
Minden nemzetnek szüksége van az új nemzedékekre, hogy belőlük váljanak az új adófizetők, ápolók, tanárok, feltalálók, rendőrök, művészek, szerelők, hivatalnokok, hősök vagy politikusok. Ők lesznek a társadalom új építőkövei és ők lesznek azok, akik a jelen nemzedékről is gondoskodnak majd, amikor mi már túl gyengék és idősek leszünk, ahogyan a mi feladatunk gondoskodni az előttünk született nemzedékről. Ezek a nemzedékek a tenger hullámaihoz hasonló ütemben kell, hogy érkezzenek, legalább az előttük járókkal azonos számban. Ezek a nemzedékek többnyire újszülöttek formájában érkeznek hozzánk.
Egy adott nemzet népességének növekedésére egyetlenegy másik alternatíva létezik: a bevándorlás. Sok nemzet, mint például Kína, Spanyolország, Japán, Svédország, Dánia, Kanada, Belgium, Németország vagy Franciaország számára, nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen lenne a népességhiányt bevándorlókból pótolni. Arról nem beszélve, hogy egy nemzet nagyon nehezen őrizheti meg identitását és kultúráját, ha a lakosságát egy másik kultúra és identitás tagjaival próbálja helyettesíteni. Olaszországot az olaszok teszik olasszá, de sajnos az olaszok nagyon kevés olaszt nemzenek.
Na de mit tennénk mi ennyi új emberrel? Hová tennénk, mivel etetnénk őket? Aggodalomra semmi ok. De tényleg. És ezt még a Time Magazin is kénytelen volt elismerni. A bolygónkon élő valamennyi ember, mind a hétmilliárd akárhány millió elférne Texas államban, mégpedig New York városával megegyező népsűrűség mellett. Márpedig New York-ot sokan elbűvölőnek tartják. De ha nagyon akarnánk, akár Rhode Island-ra is beköltöztethetnénk mindenkit, és ha kedvük szottyanna, arra is lenne hely, hogy a kacsatáncot járják közben. Teljes gőzzel.
Hogy mit ennének? A világ már most is elég élelmiszert termel ahhoz, hogy 10 milliárd emberről gondoskodjon, akár vegetáriánus étrend szerint. Jelenleg a világon megtermelt élelmiszer fele a kukában landol. A fele!
Nem az a baj, hogy túl sok ember él a földön, hanem az, hogy túl kevés!
Szóval a kajával nincs gond, és hely is van. Akkor mi a baj? Csupán az, hogy nem jól gazdálkodunk azzal, amink van. A politikával van gond, nem pedig a termeléssel vagy a szaporodással. Erről beszél Elon Musk és sokan mások.
A CNBC igyekezett figyelmeztetni olvasóit, hogy ne dőljenek be Musk véleményének. Szerintük az öregek az új fiatalok, és ha kevesebb ember lenne, a föld ökoszisztémája végre fellélegezhetne és a háborúk is alábbhagynának.
Csakhogy amikor egy nemzet lakossága csökken, nagy a kísértés más nemzetek számára, hogy maguknak akarják megszerezni, az ilyen fajta tárgyalásokat pedig többnyire bombákkal és fegyverekkel folytatják. Azonkívül a meg nem született emberek nem fogják megoldani a világ környezeti problémáit.
Nem az a baj, hogy túl sokan vagyunk, hanem az, hogy túl kevesen. Musknak igaza van.
„A tolvaj nem másért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.” – János 10:10
Oroszország tárgyalásokat folytat Szerbiával az Sz-300 légvédelmi rendszerek értékesítéséről. Egy katonai szakértő szerint Szerbia amiatt akarja megvásárolni az orosz rakétavédelmi komplexumot, hogy védetté tegye magát egy olyan helyzettel szemben, mint amikor a NATO bombázta az országot.
“Szerbia és több másik ország amiatt érdeklődik az Sz-300 iránt, mert elméletben fennáll a lehetősége annak, hogy külföldi agresszió áldozatává válhatnak. Szerbia a múltban már a NATO általi agresszió áldozatává vált.” – mondta Konstantin Sivkov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának igazgatója, a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva. A katonai szakértő szerint a szerbiai vezetők úgy gondolhatják, hogy ismét fennáll egy ilyen külső beavatkozás lehetősége. Az Sz-300 megvásárlása azonban lehetővé tenné egy olyan helyzet elkerülését, mint amikor a NATO Szerbia bombázása közben nem ütközött ellenállásba.
Szerbia ezúttal megpróbálná megakadályozni az ország lebombázását.
“Szerbia azt akarja, hogy rakétavédelmi rendszere képes legyen elhárítani egy esetleges újabb agressziót a katonai szövetség részéről” – mondta, hozzátéve, hogy az ország ilyen biztonsági igényeinek kielégítésére az Sz-300 megfelelő választás.
A szakértő szerint önmagában az a tény, hogy a NATO az ENSZ BT megkerülésével és a nemzetközi jogot sértve lebombázta Szerbiát, azt mutatja, hogy a nemzetközi jog nem tudja garantálni többé az országok biztonságát. “Ez a katonai beavatkozás sértette a nemzetközi jogot. Más szóval, a nemzetközi jog nem tudja garantálni a nemzet biztonságát.” – mondta.
Nemrég Dmitrij Sugajev, a katonai-technológiai együttműködésért felelős orosz szövetségi hivatal igazgatója újságíróknak nyilatkozva nyilvánosan is elismerte, hogy szerbiai partnereik érdeklődnek az Sz-300 megvásárlása iránt.
Ősszel az Európai Parlament elé fog kerülni egy határozattervezet, ami gazdasági szankciókat helyez kilátásba bizonyos kelet-európai országokkal szemben, amiért “szemet hunynak a szélsőjobboldal térnyerése felett”.
A határozattervezetet az Európai Parlament Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja készíti elő. A tervezet előkészítésében résztvevő egyik képviselő, Jiri Mastalka az Izvesztyija orosz napilapnak adott interjú során egyértelműen beszélt arról, hogy a határozat kifejezetten a balti országokat és Ukrajnát célozza.
“Az Európai Parlament részéről az egyetlen adekvát megoldás, ha szankciókat hoz a balti országok ellen. Meg kell fosztani őket az uniós forrásoktól. Brüsszel jelenleg teljes mértékben ignorálja Európában – de különösen a balti országokban és Ukrajnában – a szélsőjobboldal erősödését.”
Mastalka elmondása szerint az ilyen gazdasági szankciók “egyértelmű politikai üzenetet közvetítenének az érintett országoknak, melyek jelenleg semmilyen magyarázatot nem adnak arra, miért nem tartják fenyegetésnek a neonáci mozgalmak terjeszkedését”.
A képviselő felrótta a balti országoknak, hogy a Szovjetunió összeomlása után nem léptek fel az erősödő szélsőjobboldallal szemben. A gazdasági szankciók azonban különösen az uniós csatlakozásra vágyó Ukrajna számára jelentenének komoly csapást, ahol a 2014-es kijevi puccs óta a kormány döntéseit is befolyásolja a fegyveres szélsőjobboldali szabadcsapatok tevékenysége. Az Oroszországgal határos uniós tagállamokban számtalan oroszellenes szélsőjobboldali mozgalom működik, ezek egy része fegyveres szervezet.
Magyarország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság sem fogja támogatását adni a lengyel igazságügyi reform miatt tervezett szankciókhoz, mert az ügy veszélyes precedenst teremthet – mondta egy a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó lengyel forrás.
Az Európai Bizottság szerdán megvitatta a Lengyelországban zajló igazságügyi reform kérdését, és az uniós vezetők arra a következtetésre jutottak, hogy az negatív hatást gyakorolhat a bíróságok működésére, ill. súlyosan sérülhet a jogállamiság Lengyelországban. A Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, melyek a lengyel EU-tagsággal járó jogok – pl. szavazati jog – felfüggesztését is magukban foglalnák. Egy lengyel EP-képviselő, Janusz Korwin-Mikke szerint az ügy veszélyes precedenst teremthet, emiatt több ország is nyíltan Lengyelország oldalára fog állni a brüsszeli nyomásgyakorlással szemben.
“Ha erre kerül a sor, Lengyelországot számos EU-tagállam fogja támogatni. A szankciók ellen fognak szavazni, mert ezek a szankciók veszélyes precedenst teremtenének, és senki nem akar ilyen precedenst. Magyarország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság a szankciók ellen fog szavazni” – mondta.
A politikus emlékeztetett, hogy az EU tagállamai egységesen kellene szavazzanak, ha az Európai Bizottság az alapjogok sértése miatt szankciókat akar hozni egy tagállam ellen. Ez azonban valószínűtlen, mert több uniós tagállamot is érint ehhez hasonló brüsszeli nyomásgyakorlás – ezen országoknak közös érdekévé vált a szankciók ellehetetlenítése.
Korwin-Mikke egyébként élesen kritizálta a tervezett igazságügyi reformot – elmondása szerint a kormány ezzel próbálja bebiztosítani, hogy a kormánypárttal szimpatizáló emberek működtessék az igazságszolgáltatást. A lengyel parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi a bírák menesztését – kivéve azokét, akiket az igazságügyi miniszter nevezett ki -, és alapjaiban megváltoztatja a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezését.
Szerbia ezúttal megpróbálná megakadályozni az ország lebombázását.