Németországban nincs olyan vezető politikus, aki kerítést építene és lezárná a határokat, emiatt egy külföldi politikus vált alternatívává, és a kancellárjelöltek egy televíziós vita során az ő lejáratásával foglalkoztak.
Már az első két kérdés után Magyarország bevándorláspolitikája került a német kancellárjelöltek televíziós vitájának középpontjába. Martin Schulz és Angela Merkel tegnap esti összecsapásán gyakorlatilag két kérdésre kellett válaszoljanak, máris szóba került Magyarország és a magyar bevándorláspolitikai alternatíva. Schulz a hirtelen romló népszerűség okára, Merkel az Alternatíva Németországnak párt növekedésével kapcsolatban felmerülő esetleges felelősségére kellett válaszoljon. Ezt követően a kancellárjelölti vita gyakran ki nem mondottan is a magyar alternatíváról szólt.
Schulz szerint Merkel hibát követett el, amikor az uniós tagállamokkal egyeztetés nélkül engedte be a “menekülteket”, illetve ezzel magyarázta, hogy több keleti tagállam is kivonta magát a menekültek elosztásából. Merkel szerint Magyarország “nem állt készen arra, hogy szolidaritást mutasson”, emellett a magyar kormányt vádolta azzal, hogy válogatás nélkül beengedte a menekülteket az EU területére, majd továbbengedte őket Németországba. Schulz szerint Magyarország “cserben hagyta Németországot” a menekültek továbbengedésével, bár utóbb kiderült, hogy a határkerítést sem tartja elfogadhatónak egyik jelölt sem.
Bevándorlásellenes tüntetés Németországban (Leipzig). Mivel nincs hazai alternatíva, Orbán Viktorra kezdenek alternatívaként tekinteni a németek.
A kancellárjelölti vita érdekes vonása, hogy mindkét jelölt ugyanazt az álláspontot képviselte; Merkel nem akarja lezárni a határokat (“vízágyúval oszlatni a menekülteket?” – kérdezte felháborodva), Schulz szerint pedig “nem lehetséges és nem is kell lezárni az EU külső határait”.
A két német kancellárjelölt tehát nem képviselt két alternatív álláspontot, ami közül a választók eldönthetnék, melyik jobb az országnak. Két bevándorláspárti jelölt vitatkozott élő adásban, miközben a választók többsége ellenzi a bevándorlást. Így nem is lehet meglepődni azon, hogy a választók egy külföldi politikust kezdenek példaképnek tartani (fenti képen), a kancellárjelöltek pedig egy külföldi politikus és az általa képviselt bevándorláspolitikai alternatíva lejáratásával foglalkoznak az élő televíziós vitában.
A ki nem mondott tény, hogy a magyar kormányfő alakja és a határok lezárása Merkel és Schulz mellett egyenlő alternatívaként jelen volt a német kancellárjelölti vitán. Nem tehették meg, hogy nem foglalkoznak vele, mert a német választók támogatják ezt az alternatívát.http://www.hidfo.ru/2017/09/a-magyar-alternativa-lejaratasarol-szolt-a-kancellarjeloltek-vitaja/
Szeptember 3.-án este került sor a várva-várt televíziós “párbajra” a két kancellárjelölt között.
A két propagandatelevízió 20 millió nézőt várt a készülékek elé – hiszen sorsdöntő kérdésekre kellett a két jelöltnek válaszolni.
Alaposan felkészültek: 4 műsorvezető, a legnagyobb TV társaságok kiválóságai, alapos előkészítés, még a DIMAP közvélemény kutató intézet is megkérdezte a kiválasztott nézőket.
Ki nyerte meg a párbajt, ki volt a jobb? Kinek volt szakszerűbb és hihetőbb a válasza, ki volt szimpatikusabb – alaposan kivesézve mindent?
Kényes kérdések nem hangzottak el – konkrétumok természetesen egyáltalán nem.
Schulznak, az SPD kancellárjelöltjének tették fel az egyik legizgalmasabb kérdést: miért tartja a menekülteket az aranynál is értékesebbnek?
Körülírta – de konkrétan nem válaszolt, de sejthető: az SPD-nek szüksége van elsősorban a térék szavazókra. Merkel 2015-ös döntését, hogy nem engedte a határok lezárását, nem javasolná, mert szerinte Merkel nem döntött helyesen. Még egyszer azért nem javasolná, mert szolidaritást kell tanúsítanunk a menekültekkel, s az őket befogadó országokkal. Külön hivatkozott Orbánra, a magyar miniszterelnökre, s felsorolta: nem helyes a határok lezárása, a vonatok visszatartása, a menetjegyek elvétele. Semmi reménye sincs arra, hogy Orbán megváltoztatja ezt a döntést..
Merkel szerint a döntés a nemzetközi jog alapján történt, a döntés közös volt. Csak azt felejtette el elmondani – kivel döntött közösen. Ugyanis (mint egy, mar korábbi írásomban részletesen leírtam – Merkel a belügyminiszteri döntést a határok lezárásáról egyszerűen felülírta, nem engedte a határokat lezárni. Ez tehát egyszemélyes döntése volt – őt terheli a felelősség a kialakult helyzetért. De, hogy erről mikor kérdezte meg az EU többi tagállamát, ezt nem árulta el, csak annyit: szolidárisnak kell lennünk a többi befogadó tagállammal, mert a menekültkérdésben a humanitás elvének kell érvényesülnie.
Megállapította: országunkban mindent jól csináltunk, de nem segítettük a kb. 3 millió menekültet befogadó Törökországot. (Az azonban nem hangzott el meg véletlenül sem, hogy 30 milliárd Eurót ad az EU Törökországnak, hogy tartsa vissza a menekültáradatot. Hangsúlyozta: ő a válságos időben az „Emberek“ javára döntött.
Nagy probléma, hogy a globalizáció idején Németország élvezte a globalizáció előnyeit (azért lett 5 millió munkanélküli), – sajnos, nem vettük komolyan az Afrikában uralkodó állapotokat, nem tettünk ellene semmit!
Véleménye szerint ő a koalíciós partner SPD-t vitatkozó pártként ismerte meg, de a választás eredményéről nem bocsátkozik jóslásokba, de a koalíciós partnert illetően sem – holott szinte köztudott, hogy az FDP az általa favorizált koalíciós partner.
Schulz ugyancsak nem lebbentette fel a fátylat a választás kimenetelét illetően – de a koalíciós partnerről sem nyilatkozott. A szokásos taktika: elmondjuk a szokásos frázisokat de konkrétumok nélkül – abból nem lehet baj’
Mindét kancellárjelölt semmitmondó választ adott az integráció és a munkavállalás kérdéseire. Schulz szerint nagyon sokáig fog tartani a menekültek integrálása, szakképzettségük megszerzése (holott mérnököket, orvosokat vártak!). Holott szakemberhiányban szenved az ország – a menekülteket nem tudjuk olyan gyorsan munkába állítani –előbb meg kell szerezniük a szakképesítést. Az integráció 1-2 GENERÁCIÓ –nyi időt vehet igénybe! Természetesen – ha egyáltalán elég lesz ez az idő. Főleg, ha nem is akarnak integrálódni.
Szerinte meg kell mondani a menekülteknek, hogy a német törvények szerint integrálódniuk kell. Szerinte a menekült muszlimok 95 %-a jó irányban halad ezen az úton.
Merkel szerint az imámok képzése már Németországban folyik, a negatív elemek prédikálják a gyűlöletet, de az imámok itteni egyetemi képzésének alapja a német alaptörvény. Azt azonban nem említette meg, hogy ehhez a képzéshez a német adófizetők vagy az iszlám államok adják a pénzt.
Szerinte a líbiai határvédelem nagyon fontos, hogy visszaszállítsák a tengerből kimentetteket Líbiába. Ebben a német határvédelem nem vesz részt, csak a kiképzésükben.
Szerinte Törökország nem lehet az EU tagja, mert túl negatív a hozzáállása a kérdéshez, amit mi sem bizonyít jobban, mint a 14 német állampolgár bebörtönzése. Ő megszakítaná a tárgyalásokat a törökök belépéséről – Schulz inkább a párbeszédet részesíti előnyben. A törököket szerinte gazdasági szankciókkal lehetne kényszeríteni a török börtönökben lévő német állampolgárok kiengedésére, ezt a véleménye megegyezik Merkelével.
Egyetértenek abban, hogy a bűncselekményeket elkövető menekülteket a lehető leggyorsabban ki kell az országból toloncolni, amit Merkel a rendőrség jobb technikai eszközellátásával, Schulz a bürokráciamentesítéssel kívánna elérni.
Merkel elmondta, hogy a menekültügyi kérelmek elbírálásának idejét 2 hónapra csökkentették, de még mindig vagy 100 000 kérelem nem került feldolgozásra. Őszinte részvétem azoknak az állami alkalmazottaknak, akik a papírok nélkül érkező rengeteg “menekült” személyazonosságát kideríti 2 hónap alatt. Az irrealitás csúcsa.
Schulz szerint nem lehet az európai határokat lezárni – túl hosszúak!( Magyarul: maradnak a nyílt határok – jöhet, aki akar. )
Tud olyanról is, hogy vannak csak bevándorolni és itt élni, dolgozni akarók. Ha a bevándorlás nem sikerült, beadják az menekült státusz iránti kérelmet, holott semmi esélyük a megszerzésére.
Szerinte: feltétlenül szükség van Európában az EGYSÉGES törvényekre!
Merkel szerint a Törökországgal, Líbiával kötött szerződések azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a menekültek tömeges beáramlását az EU-ba. Akik már itt vannak, azoknak elő kell segíteni a szakképzettség megszerzését. Feltétlenül szükség van a Kék kártyára. (Már volt – csak nem azok jöttek, akiknek kellett volna).
Schulz kijelentette:ö mindig is Törökország EU tagsága mellett állt ki (naná, szüksége van a török szavazókra!!) – Törökországgal szerinte nem szabad megszüntetni a párbeszédet!
Szerinte Trump kiszámíthatatlan, soha nem lehet tudni, mi lesz a következő lépése.
Merkel azonban az USA, mint védőhatalom mellett tette le a voksot.
A szociális igazság kérdésében a jelöltek nem teljesen értenek egyet.
Merkel hangsúlyozta: amióta ő a kancellár, a munkanélküliek száma a felére csökkent, a nyugdíjkorhatár felemelése 70 évre azonban nem szükséges. Ahogy a PÁRT dönt – az fog történni, – ez a demokrácia. A munkakörülmények állandóan változnak, – ami ma érvényes, az 10 év múlva már elavult lesz.
A dízelautó botrány kérdésében is eltérő volt a jelöltek véleménye:
Schulz szerint az autóipar menedzserei nem dolgoztak jól, Németországban a dízelautó tulajdonosok nem járhatnak rosszabbul, mint az USA-ban – kártalanítani kell őket. A Maut kérdésében a Bundesrat döntött: lesz Maut.
Merkel felháborodott azon, hogy az autóipar nemcsak az autótulajdonosokat csapta be, de az egész német gazdaságot veszélyhelyzetbe hozta – az autóiparnak a jövő miatt feltétlenül be kell fektetnie a pénzt az új technológiákba. Az autóipar jól dolgozott , de ha ö lesz a kancellár – az autótulajdonosok kártalanítására nem fog sor kerülni. Lehet perelni – majd a bíróság dönt.
Mindkét jelölt egyetért a “menekültek” családegyesítésének kérdésében. Schulz szerint az elismert menekültek hozhatják a családtagjaikat – Merkel szerint a családegyesítés kérdése az elkövetkezendő 4 év feladata lesz.
De mi marad a bruttó fizetésből az állampolgárnak?
Schulz szerint a 3500 € bruttóból a dolgozónak megmarad 200 – 250 € plusz, emellett 600 Euró levonható az adóból.
Merkel elmondta: 50 MILLIÁRD Euró van betervezve az állampolgárok anyagi helyzetének megkönnyítésére, a gyerekpénzt viszont gyerekenként 25 €-val megnövelik (Hurrá, örülhetnek a 8-10 gyerekes muszlimok). De, hogy az az 50 milliárd hogyan fogja megkönnyíteni az állampolgárt, – egyelőre titok.
Merkel szerint a terrorral nem kell együtt élnünk, Schulz szerint azonban fel kell készülni és komolyan venni a veszélyt.
Befejezésül Schulz elmondta, hogy az európai államokkal kell a jövőt alakítani,
Merkel szerint a digitális fejlődést kell felgyorsítani – s együtt: SCHAFFEN WIR DAS! Mint általában mindig! Ha nem sikerül – akkor sajnos tévedtünk.
Átlapozva a mai olvasói kommentárokat – a választópolgárok igencsak keményen kritizálták a műsort – leginkább negatív előjellel szóltak az elhangzottakról. Mellébeszélés minden témában, semmi konkrétum – egyszerűen nem akarom a kedves Olvasót a negatív véleményekkel megismertetni. A nézőknek bosszantó volt, csalódást okozott – kár volt kidobni rá a pénzt, – teljes egészében igazuk van.
Most már csak a választási eredményeket kell kivárni, – s sok minden kiderül.
Júlia / Szabad Riport, Németország
