Az amerikai lap szerint az európai országok el kell osszák egymás közt a sokszínűséget, a magyar kormány pedig arrogáns, amiért nem beengedte a migránsokat, hanem kerítést épített.

A migrációs válság elmélyítésével vádolja Magyarországot a New York Times egy tegnap kiadott szerkesztőségi állásfoglalásban. Az amerikai lap szerint a migrációs válság megoldását az jelentené, hogy az európai országok kitalálják, hogyan osszák el egymás közt a nyitott határokon át beáramló arabokat és afrikaiakat.

“Vitathatatlanul egy bonyolult probléma ez, amit nem könnyít meg bizonyos közép- kelet-európai országok barátságtalan magatartása – különösen Magyarországé, ami makacs módon ellehetetlenítette a menekültek belépését” – írták.

Az amerikai lap szerint “szégyen, amit Magyarország művel”, mert általánosságban elfogadta az emberi jogok és humanitáriusság nemzetközi alapelveit, és a publicisztika szerint a határvédelem sérti ezeket az elveket.

Az amerikai lap publicisztikája leplezetlenül sértegeti a magyar lakosságot, és bővelkedik a különböző negatív jelzőkben Magyarországra vonatkozóan. Amellett, hogy “szégyenről” és “barátságtalanságról” beszél, a magyar kormány tagjaira is különféle sértő megjegyzéseket tesz. Például az Európai Bíróság által hozott kvótadöntés kapcsán tett magyar külügyminiszteri nyilatkozatot “mérges” reakciónak nevezte, a miniszterelnököt pedig “arrogánsnak” nevezi, amiért arra kérte az Európai Uniót, hogy részben finanszírozza a schengeni övezet külső határainak védelmét.

“Magyarország keményvonalas miniszterelnöke, Orbán Viktor ráadásul odáig merészkedett, hogy pénzt kért az Európai Uniótól arra, hogy megvédje a határokat a migránsoktól – az arrogáns kérést az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker határozottan visszautasította” – írták.

Az amerikai lap szerint az Európai Bíróság döntése “emlékeztetőül kell szolgáljon Magyarország számára”, hogy az emberi jogok és humanitárius eszme elfogadása nem opcionális. A publicisztikában az áll, hogy az európai országok a tolerancia és sokszínűség jegyében el kell osszák egymás közt a migránsokat, és ebben Magyarország is részt kell vegyen.

http://www.hidfo.ru/2017/09/magyarorszagra-eroszakolna-a-migransokat-a-new-york-times/

Helyretette a New York Timest a kormányszóvivő

Válaszul a New York Times Magyarországot sértegető szerkesztőségi állásfoglalására, Kovács Zoltán kormányszóvivő saját blogján rendre utasította az amerikai lap szerkesztőségét.

A New York Times szerkesztősége a valóságtól elszakadva, a manhattani kényelemből kritizálja a migrációs válsággal küzdő európai országokat, elsősorban “limuzin-liberális” olvasóközönségét próbálja megszólítani a nemzetközi jogra és emberi jogokra hivatkozással – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a NYT Magyarország kapcsán kiadott szerkesztőségi állásfoglalása kapcsán.

A kormányszóvivő blogján kifejti, hogy az amerikai lap szerkesztői láthatóan nem értik a migrációs válságot, hiszen a magyar határkerítés nem elmérgesíti a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg; a nyitott határok motiválják emberek millióit arra, hogy útnak induljanak Európába.

Kovács válaszában emellett leírja, hogy a NYT szerkesztői valószínűleg az Európai Unió működésével sincsenek tisztában, mert ellenkező esetben tudnák, hogy Magyarország uniós kötelezettségeit teljesíti azzal, hogy megvédi a schengeni övezet külső határát – a schengeni együttműködés zavartalan működése pedig az uniós közös piac létfeltétele.

A kormányszóvivő azonban azt a kérdést is helyretette, hogy a nemzetközi jog szerint van-e külföldi hivataloknak joga ahhoz, hogy migránsokat telepítsenek Magyarországra.

“Nincs olyan nemzetközi törvény, vagy európai egyezmény, ami felhatalmazást ad Brüsszelnek arra, hogy bevándorlással kapcsolatos döntéseket hozzon. Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság elosztási kvótákkal kapcsolatos döntését, de mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is mondta, elutasítjuk azt a brüsszeli politikát, ami a nemzetállamok akarata ellenére akar a tagállamokban bárkit letelepíteni. Kizárólag Magyarországnak van joga ahhoz, hogy eldöntse, ki élhet Magyarországon.”

A kormányszóvivő emellett kifejti, hogy az amerikai lap szerkesztői a valóságtól elszakadva szemlélik a migrációs válságot, amit így szemmel láthatóan nem értenek. A való világban azonban az emberek többsége elutasítja a betelepítési kvótát.

“Itt a való világban, a migrációs válság frontvonalán a magyar állampolgárok többsége a kormánytól – és nem Brüsszeltől – várja a bevándorlással kapcsolatos döntéseket (ugyanez igaz az európaiak többségére). Mivel a kormány felelős a magyar állampolgárok biztonságáért, nem fogunk bocsánatot kérni azért, hogy élünk saját jogainkkal és erősen tartjuk Európa határait.”

http://www.hidfo.ru/2017/09/helyretette-a-new-york-timest-a-kormanyszovivo/

A katalán parlament Madrid tiltakozása ellenére elfogadta a függetlenségi referendum kiírásáról szóló törvényt. Az októberi szavazáson azt kérdezik majd a választóktól, akarnak-e elszakadni Spanyolországtól és független köztársaságot alapítani.

11 óra intenzív vita után 72 függetlenségpárti képviselő támogatásával, 63 nem szavazat ellenében szavazták meg a népszavazás kiírását. Az ellenzék ötvenkét képviselője kivonult a parlamentből, miután a döntést kihirdették (a katalán parlamentet 2015 óta elszakadás-párti koalíció irányítja.)

Soraya Saenz de Santamaria spanyol miniszterelnök-helyettes gyors reakciót adott a szavazás eredményére; szerinte ami Katalóniában történik, az a politikai illem és demokrácia sárba tiprása. Közvetlen az ő sajtótájékoztatója után a madridi ügyészség vezetői közölték, hogy vádat emelnek a katalán parlament házelnöke, Carme Forcadell ellen, aki lehetővé tette, hogy a függetlenségi referendum kiírása napirendre kerüljön.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök hétfőn azzal vádolta a katalán kormányt, hogy a függetlenségi referendum kiírásával “megpróbál megkerülni minden jogi procedúrát”.

Katalónia a spanyol gazdaság egyötödét jelentő régió, ahol az ország összlakosságának mintegy 16%-a él. A katalán gazdaság az utóbbi évek során gyors növekedést mutatott, és a régió vezetői egyre nagyobb teherként tekintenek arra, hogy jóval több adót fizetnek mint amennyit utána a spanyol kormány a régió fejlesztésére fordít. Ez a gazdasági tényező az utóbbi évek során elsődleges közéleti témává léptette elő az elszakadás kérdését. 2014-ben egy szimbolikus jellegű referendumot tartott Katalónia, ahol a lakosság 80%-a az elszakadás mellett döntött.

http://www.hidfo.ru/2017/09/oktoberben-megtartjak-a-katalan-fuggetlensegi-nepszavazast/

Az Európai Bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia kötelező migráns-elosztási kvóták ellen benyújtott keresetét.

Az Európai Unió Tanácsa 2015 szeptemberben elfogadta az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a tagállamok kötelező jelleggel át kell vegyenek az Olaszország és Görögország által az EU területére engedett migránsok közül 160 ezret.

A bírói testület közlése szerint “Szlovákia és Magyarország, valamint a Cseh Köztársaság és Románia a Tanács döntése ellen szavazott, majd a döntés semmissé nyilvánítására kérte az Európai Bíróságot. A mai ítélettel a Bíróság elutasítja Magyarország és Szlovákia keresetét.”

A kötelező betelepítési kvóták alapján Magyarország 1294 migránst kellene befogadjon a 2015 szeptemberében elosztani szándékozott 160 ezer főből.

A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben kétmillió (!) migráns érkezett Németországba. A kötelező elosztási kvóta veszélye abban rejlik, hogy 2015 szeptembere óta újabb több millió migráns érkezett Európába, és ha sikerül kényszerrel elosztani az első 160 ezer főt, ez precedens értékű lesz, ami alapján a később érkező migránsokat is el akarják majd osztani az EU tagállamai közt – teszik ezt úgy, hogy az Európai Unió külső határai nincsenek lezárva, így elosztandó, letelepítendő migránsok terén mindig lesz utánpótlás.

Mivel az elosztás az EU határainak lezárása nélkül történik, az elosztási kvóta eredménye az lenne, hogy egy-két évtized elteltével minden keleti uniós országban is jelen lenne egy bizonyos százalékú afrikai és közel-keleti eredetű népréteg.

2016 nyarán Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter egy interjú során nyíltan beszélt arról, hogy a német kormány nem gazdasági vagy humanitárius megfontolások mentén, hanem demográfiai okokból döntött a migránsok beengedése mellett. A miniszter a Die Zeitnak adott interjú során arról beszélt; a migránsokat amiatt engedték be, hogy közösüljenek az európaiakkal. Schauble szerint a német lakosság “beltenyésztett” lenne, ha a németek nem keverednek afrikai és arab népséggel.

Ez a célkitűzés részükről sikerrel járt, hiszen Németországban hivatalos adatok szerint naponta tíz nőt erőszakolnak meg migránsok. A kvótarendszer lényege, hogy ugyanezt a modellt megpróbálják exportálni az unió keleti tagállamokba is, többek között Magyarországra.

http://www.hidfo.ru/2017/09/itelet-az-eu-megkezdene-a-kenyszerbetelepitest/

Az Európai Egyesült Államokból kaptunk ízelítőt a kvóta-döntéssel

Az Európai Bíróság lesöpörte az asztalról a migráns-kvótákkal kapcsolatos tiltakozást, ami ízelítőt adott abból, hogyan működne az Európai Egyesült Államok: távoli ország érdektelen hivatalnokai döntenének magyar belügyekről, az érintettek tiltakozását pedig elutasítják.

Politikailag motivált döntést hozott a kvótaperben az Európai Bíróság, amikor elutasította Magyarország és Szlovákia kötelező migráns-elosztási kvótákkal szemben benyújtott keresetét – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1-nek nyilatkozva.

Kovács István szerint az Európai Bíróság érdemben nem cáfolta a magyar és szlovák felek által felhozott tényeket, ehelyett azokat figyelmen kívül hagyva, politikai alapon hozott ítéletet. A szakértő azt mondta, a Bíróság abban az egy esetben hozott tárgyszerű döntést, hogy kimondásra került a migránsok áthelyezéséről szóló határozat határideje; a határozat szeptember 26-án jár le, az Európai Unió eddig kellene keresztülvigye a migráns-relokációt.

A szakértő szerint az Európai Bizottságot nehéz helyzetbe hozta az ítélet, mert az mindössze azt mondta ki, hogy a 2015 szeptemberében a kvótákról hozott döntés valóban érvényes. Kikényszerítése azonban már egy újabb eljárást jelentene, amit annak ellenére kellene keresztülvigyenek, hogy a migránsok áthelyezését előíró határozat szeptember végén lejár.

A kvóták esetében azonban egyértelműen megmutatkozik a politikai akarat és a demokrácia-ellenes jelleg: Magyarország 2016. október 2-án tartott népszavazást az Európai Unió migránskvóta-rendszeréről, melynek során a választók abszolút többsége azt a választ adta, hogy nem támogatja a migránsok betelepítését. A Bizottság a kötelező elosztási kvóták programját a népszavazás, a demokratikus többség tiltakozása ellenére akarja keresztülvinni.

Az Európai Bíróság szerdai döntése ráadásul ízelítőt adott abból, hogyan működne az Európai Egyesült Államok; egy távoli nyugati országban jogot és jogszerűen kinyilvánított népakaratot figyelmen kívül hagyva magyar belügyekről döntenének olyan emberek, akik még soha nem jártak Magyarországon. A döntés következményei által közvetlenül érintettek tiltakozását pedig hagyják ugyan bíróság elé vinni, de végül úgyis lesöprik az asztalról.

Kovács szerint ráadásul a migránskvóta támogatói más szempontból is kellemetlen helyzetbe kerültek. Szeptember 26-án érvényét veszíti a határozat, és ennyi idő – két év – alatt nem sikerült megvalósítani az abban írtakat. “Döglött év” volt ez a kvóta támogatói számára, hiszen Máltán kívül egyetlen uniós tagállam sem fogadott be annyi migránst, amennyit a kvóták előírtak számára. A sikeres áthelyezés is precedens értékű lenne, de a sikertelenség szintén szimbolikus jellegű: azt jelenti, a V4 országokra nem lehet rákényszeríteni az idegen kultúrák meghonosítását.

http://www.hidfo.ru/2017/09/az-europai-egyesult-allamokbol-kaptunk-izelitot-a-kvota-dontessel/

A német rendőrség egy újabb brutális nemi erőszak után azt tanácsolta a nőknek, hogy legyenek óvatosabbak, és bizonyos helyeken inkább csak párosával tartózkodjanak. Németországban naponta tíz nőt erőszakolnak meg migránsok.

Kritikák kereszttüzébe került a német rendőrség, miután egy újabb, Lipcsében történt brutális nemi erőszak után azt tanácsolták a nőknek, hogy legyenek óvatosabbak, és lehetőleg csak párosával menjenek futni a parkba.

Péntek reggel egy 50-es éveiben járó nőt támadtak meg futás közben a Rosental parkban, Lipcse központjában. A személyleírás szerint az elkövető 25-35 éves, sötét hajjal, rövid szakállal és “déli kinézettel”. Az elkövető a parkban megragadta és brutálisan megerőszakolta áldozatát. Az áldozat a bántalmazás miatt azonnal műtéten kellett átessen, miután kórházba szállították.

Az elkövetőt egyelőre nem fogták el. Lipcse rendőrhivatala egy helyi újságnak nyilatkozva viszont azt nyilatkozta;

“jobb lenne, ha a nők párosával futnának, vagy legalább gondoskodjanak arról, hogy valaki mindig legyen a környéken.”

A rendőrségi közlés szerint ráadásul a nők “óvatosabbak kell legyenek”, és mindig nézzenek hátra, miután elhaladnak valaki mellett, hogy megbizonyosodjanak arról, nem kezdi-e követni őket.

A közösségi média robbanás szerű reakciót adott a rendőrségi nyilatkozatra. Ugyanis a rendvédelmi szervek ahelyett, hogy biztosítanák a közvéleményt arról, mindent megtesznek a nők biztonságának garantálásáért, inkább egy olyan nyilatkozatot adtak ki, miszerint a nőknek alkalmazkodniuk kell a veszélyes környezethez.

Lipcse polgármestere, Burkhard Jung hétfőn szintén reagált a történtekre; ő szerinte az állam erős választ kell adjon a történtekre, fokozni kell a rendőri jelenlétet a parkokban és az utcákon. A Bild napilapnak nyilatkozva azt mondta; “olyan városban akarunk élni, ahol önmagától értetődő, hogy a nők elmehetnek egyedül futni egy parkba. Olyan városban, ahol mindenki biztonságban van.”

Ehhez azonban a németek egyre inkább külföldre kell költözzenek. A szövetségi rendőrhivatal adatai szerint Németországban már naponta tíz nőt erőszakoltak meg “migrációs hátterű személyek”.

http://www.hidfo.ru/2017/09/nemet-rendorseg-nok-ne-menjenek-egyedul-futni/

Német politikus: a nők nem érzik magukat biztonságban

A menedékkérők miatt a közbiztonság nagy mértékben romlott Lipcsében – a nők már nem érzik magukat biztonságban.

A közbiztonság helyzete jelentős mértékben romlott Lipcse környékén, és folyamatosan növekszik a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma – mondta Frauke Petry a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva. Az Alternatíva Németországnak párt vezetője szerint a német kormány bevándorláspolitikája a felelős a múlt héten történt brutális nemi erőszakért és számos hasonló bűncselekményért, valamint azért, hogy a nők már nem érzik magukat biztonságban a korábban még nyugodt környéken.

Pénteken újabb nemi erőszak történt Lipcsében; a személyleírás szerint egy “déli kinézetű” személy támadt egy 50-es éveiben járó nőre a Rosental parkban. Nem ez az első eset: Lipcsében több hasonló bűncselekmény történt, és a sajtó már nem tudja elhallgatni a rendszeressé vált erőszakot. Az AfD vezetője szerint az emberek biztonságérzete is sérült, a nők már egyre kevésbé mernek egyedül megjelenni a város legnépszerűbb rekreációs helyein. Ezeket a bűncselekményeket főként külföldiek követik el, akik menekültként érkeztek Németországba.

“A külföldiek által elkövetett bűncselekmények esetében az állam felelőssége lenne az ok megszüntetése, és ez elsősorban a német határok megvédését jelenti. Továbbá, ha a hatóságok számára is ismert, hogy külföldi bűnözők élnek köztünk, ezeket a személyeket ki kell utasítani. Jelenleg az a legnagyobb problémánk, hogy a német kormány semmit nem tanult a 2015-ös migrációs válságból” – mondta.

A 2015-ös év folyamán kétmillió migráns érkezett Németországba, ezek egy része menedékjogot kért. A 2016-os Újév idején a nyilvánosság számára is ismertté vált, hogy az arab és észak-afrikai menekültek hordákba verődve járták az utcákat Kölnben, és csoportosan vadásztak a férfi kísérő nélküli nőkre, akik így rablás, szexuális zaklatás vagy csoportos nemi erőszak áldozatává váltak. Egyazon napon ugyanez megtörtént Frankfurtban, Düsseldorfban és Berlinben, majd később Finnországban, Belgiumban, Ausztriában, Dániában és Svédországban is ugyanilyen jellegű bűncselekmények váltak ismertté, ami igazolta, hogy ez a fajta elkövetési mód az arab és észak-afrikai menekültekre jellemző.

http://www.hidfo.ru/2017/09/nemet-politikus-a-nok-nem-erzik-magukat-biztonsagban/