Egy békepárti aktivista megpróbálta bizonyítani, hogy a Németországban tartott amerikai atombombák veszély jelentenek a német állampolgárokra, de a bíróság megalapozatlannak tartotta az érvelést, miszerint az atomfegyverek is a terroristák célpontjává válhatnak.

Az aktivista Karlsruhe szövetségi bíróságán azt próbálta elérni, hogy a bíróság kötelezze a szövetségi hatóságokat arra, hogy kérjék az Egyesült Államoktól az amerikai atombombák kivonását Németország területéről. A bücheli létesítményben tárolt atomfegyverek azonban Németországban maradhatnak, mert a bírósági ítélet szerint nem volt kellően megalapozott a kivonás követelésével kapcsolatos érvelés.

Az aktivista szerint az amerikai atomfegyver-arzenál jelenléte az ő élethez való jogát korlátozza, veszélyt jelent vagyontárgyaira és testi épségére. Érvelése szerint Németországban számos terrorcselekmény történt az elmúlt évek során, és az atomfegyverek a terroristák potenciális célpontjává válhatnak. Az aktivista szerint emellett illegális az amerikai atomfegyverek Németországban tartása, mert sérti a NATO egyezményét és a nemzetközi jogot.

A bírósági ítélet szerint az amerikai atombombák jelenléte azonban semmilyen szabadságjogot nem sért, és az aktivistának ugyanannyi joga van, mint bármely másik német állampolgárnak, akik terrortámadás célpontjainak közelében élnek.

A Deutsche Welle szerint emellett azt is kimondta a bíróság, hogy a német szövetségi hatóságoknak nem áll módjában kérni az amerikai atomfegyverek kivonását, mert hatáskörük csak addig a pontig terjed, ahonnan már nemzetközi egyezmények szabályozzák az idegen katonai jelenlétet.

http://www.hidfo.ru/2018/04/nem-vonjak-ki-az-amerikai-atomfegyvereket-nemetorszagbol/

Egy brit napilap szerint Brüsszel egyesítené az európai országok törekvéseit, hogy megalapozza a mesterséges intelligencia kutatásának stabil támogatottságát a következő években.

Az Európai Unió azt akarja, hogy az európai kormányok és magánvállalatok közös erőfeszítést tegyenek a mesterséges intelligencia kutatása terén – derült ki a The Guardian brit napilap beszámolójából. Az Európai Bizottság egy új választmányt is létrehozna, melynek nem titkolt célja, hogy közös fórumot biztosítson az üzleti szféra, a civil szféra szereplőinek és akadémikusoknak a témával kapcsolatos diskurzusra.

A kutatás ezen területének előmozdítása érdekében Brüsszel egy 20 milliárd eurós alapot hozna létre. A lap szerint az intézkedés azzal magyarázható, hogy az AI kutatása területén Európa jelentős elmaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest, így a képzett kutatók elvándorlásának leállítása érdekében Európa is közös alapra kell helyezze a fejlesztési munkát.

A The Guardian azt írja; elsődleges cél, hogy visszájára fordítsák az agyelszívás jelenségét, és ennek érdekében megteremtsék a kutatási terület bővítésének szilárd feltételeit. A stabilitás és megbízhatóság szintén egy megkerülhetetlen szempont, a Bizottság ennek okán garantálni akarja, hogy magánbefektetők részéről is biztosított legyen a részvétel. Kiemelt figyelmet kapnak olyan társadalmi kihívások, mint a fenntartható egészségügy, a kiberbiztonság, és a bevándorlás kezelhető szinten tartása.

A Bizottság tervei szerint szigorú határidők mentén zajlana a kutatási terület bővítése. A következő két év folyamán 1,5 milliárd euróval fokozzák a kiadásokat, és a Horizon 2020 program részeként összesen 20 milliárd eurót akarnak költeni az AI kutatására, annak reményében, hogy ez magánbefektetők részéről is további forrásokat vonjon be az elkövetkező években. Az új testület két hónapon belül megkezdi munkáját; elsőként júliusban fog összeülni, ekkor a mesterséges intelligencia társadalomra, munkavállalásra és magánszférára gyakorolt hatását vizsgálják majd.

A beszámoló szerint az új intézkedéssorozat azon feltételek mentén venné kezdetét, hogy az Európai Unió semmiféleképpen nem akar emberi jogokat adni a robotoknak, és mereven elhatárolja magát attól, hogy a mesterséges intelligencia kutatásának ilyen vonatkozása legyen.

http://www.hidfo.ru/2018/04/egyelore-nem-kapna-emberi-jogokat-a-mesterseges-intelligencia/

Katar rá van kötelezve arra, hogy fegyvereseket küldjön Szíriába, ha nem akarja elveszíteni az Egyesült Államok által nyújtott katonai védelet – mondta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter.

Kedden Donald Trump amerikai elnök kijelentette; azt akarja, hogy a közel-keleti országok fizessenek azért, ami a régióban történik, és a gazdag országok fegyveres erői avatkozzanak be a folyamatban lévő konfliktusba. Bár nem említette konkrétan, a szövegkörnyezetből ítélve Trump kijelentése Szíriára, Irakra és Afganisztánra vonatkozik.

A szaúdi külügyminiszter Adel al-Dzsubeir szerdán azt mondta, Trump kijelentését úgy kell értelmezni, hogy az Egyesült Államok csak azoknak az országoknak nyújt katonai védelmet, melyek kiszolgálják az amerikai érdeket a térségben.

“Katar be kell küldje fegyveres erőit Szíriába, mielőtt az USA megtagadja a védelmet Katartól, amit jelenleg az ország területén működő amerikai katonai bázis képvisel” – mondta.

A külügyminiszter szerint, ha az Egyesült Államok már nem védelmezi az országot, Katar kormánya egy héten belül megbukhat.

http://www.hidfo.ru/2018/04/kiderult-miert-agresszivak-bizonyos-arab-allamok/

A dél-koreai hatóságok több mint háromezer rendőrt kellett tömegoszlatásra küldjenek, hogy véget vessenek egy tüntetésnek, melyen a résztvevők az amerikai rakétarendszerek Dél-Koreából kivonását követelték.

A vasárnapi demonstráción kétszáz tüntető lezárta a kérdéses katonai létesítményhez vezető hidat, ahol az amerikaiak a THAAD-rakétarendszert működtetnék. A YTN hírügynökség szerint a tüntetések feloszlatása után a hatóságok már megkezdték az építőanyagok beszállítását a bázis bővítéséhez.

Dél-Korea egy 2016-os megállapodás alapján engedélyezte az amerikai rakétarendszerek jelenlétét, az észak-koreai rezsim által folytatott nukleáris fegyverkezés és ballisztikusrakéta-tesztek okán.

A THAAD-rakétarendszerek dél-koreai jelenlétét nem csak a helyi lakosság ellenzi, de Kína és Oroszország is kifejezte tiltakozását az amerikaiak további terjeszkedése miatt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/haromezer-rendor-oszlatta-az-amerikai-jelenlet-ellen-tunteto-tomeget/

Margarete Schramböck digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák miniszter szerint szakítani kell a kiújuló protekcionizmus gyakorlatával, Ausztria híd szerepet kellene betöltsön az Európai Unió és Kína közt.

A miniszter kifejtette, hogy Ausztria megpróbálja kihasználni az amerikai protekcionizusból adódó lehetőségeket, vagyis nyitottabbá tennék az osztrák piacot olyan kínai termékek számára, melyekre Washington importkorlátozást vagy nagyobb vámokat vetett ki.

Schramböck szerint Ausztria általánosságban véve fokozni kívánja kereskedelmi kapcsolatait Ázsiával, megpróbál további befektetéseket vonzani a térségbe, különösen az e-kereskedelem és elektromos autók vonatkozásában.

“Legalább kétszerezni vagy háromszorozni akarjuk a kínai befektetéseket Ausztriában” – mondta a Global Times-nak adott interjú során. Elmondása szerint Ausztriában a kínai befektetői tevékenység még gyerekcipőben jár, a jelenlegi helyzetnél “sokkal többet tehetnének”.

Schramböck elmondása szerint Ausztria kiváló kapcsolatokat ápol a kelet-európai gazdaságokkal, Kína pedig kaput jelenthet más ázsiai piacok irányába.

A miniszter élesen elítélte az Egyesült Államok Kínával szemben folytatott protekcionista politikáját. “Kereskedelmi háborút senki soha nem nyerhet meg, akkor sem, ha egyik fél átmenetileg úgy gondolja, hogy számára ez lehetséges” – mondta.

A kormánytisztviselő szintén része volt ebben a hónapban annak a delegációnak, mely a tárgyalássorozat eredményeként több mint 1,5 milliárd euró értékben 30 üzleti megállapodást tudott megalapozni kínai és osztrák vállalatok közt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/egy-kereskedelmi-haboruban-nincsenek-gyoztesek/

Távozik Magyarországról és Berlinbe helyezi át központját Soros György donorszervezete, az Open Society Institutions. Ez az a szervezet, amin keresztül az amerikai oligarcha minden európai országban finanszírozza a társadalomellenes eszmék terjesztését.

A Die Presse információi szerint Patrick Gaspard, az Open Society Foundations (OSF) vezetője csütörtökön bejelentette a szervezet budapesti központjának bezárását, miután a választási eredmények miatt egyértelművé vált, hogy a kormány keresztül tudja vinni a Stop-Soros törvénycsomagot. Az új szabályozás szerint átláthatóvá válna a külföldről finanszírozott szervezetek működése, adót kellene fizessenek a külföldi támogatások után, tiltottá válna a bevándorlás szervezése, emellett az ügynökeik külföldre utazgatását is megnehezítené a kormány.

Az Open Society Foundations-nek több mint 40 központja van világszerte. A budapesti központ Berlinbe költöztetése azonban jelzés értékű: Angela Merkel korábban maga is szó szerint említette, hogy a német kormány a “nyílt társadalom” ideológiáját képviseli. Emellett számos olyan hír jelent meg a sajtóban, miszerint a német rendőrség letartóztat olyan kommentelőket, akik a Facebook-on vagy máshol az interneten kritizálják Soros ideológiáját.

Miután kiderült, hogy a német rendőrök az éjszaka közepén rúgják rá az ajtót a kormány migrácós politikáját kritizáló kommentelőkre, a szövetségi rendőrhivatal szintén azt nyilatkozta, hogy ez a fajta véleménynyilvánítás “egy nyílt társadalomban megengedhetetlen.” Ebbe a közegbe költözik el Soros alapítványa, ahol a rendőrség az ő érdekeiket védelmezi, emellett az antifasiszta mozgalmak is állandó jelleggel terrorizálják a kormány bevándorláspolitikája ellen tüntető civileket.

http://www.hidfo.ru/2018/04/tavozik-magyarorszagrol-a-soros-alapitvany/