A szaúdi légvédelem elfogott két, a húszi felkelők által indított rakétát, melyek Najran városában csapódtak volna be – áll az Al Arabiya TV-csatorna vasárnapi beszámolójában. A Szaada (Jemen) területéről indított rakétákat állítólag azonnal elfogták, miután behatoltak a szaúdi légtérbe.

Nem ez az első alkalom, hogy Szaúd-Arábia ehhez hasonló, Jemenből indított rakétatámadást hárít el. A múlt hónap végén Jazan területéről indítottak rakétákat a húszi felkelők, napokkal azt követően, hogy a jemeni legfelsőbb politikai tanács elnöke, Saleh Ali Al-Sammad életét veszítette egy szaúdi légicsapás során.

Korábban a nemzetközi sajtó több alkalommal is tévesen állította, hogy a szaúdi légierő elhárította a húszi felkelők által indított rakétatámadást.

Tavaly decemberben a Jemenből indított rakéták a rijádi repülőtér közelében csapódtak be. Az atlantista sajtó először egy álhírt közölt le, miszerint az ott állomásozó amerikai védelmi rendszer elhárította a rakétatámadást. A New York Times azonban cáfolta ezeket az értesüléseket. Kiderült; a húszi felkelők rakétái a Patriot-komplexumok jelenléte ellenére elérték céljukat.

Április végén szintén a szaúdi védelmi erők azt állították, hogy hét, Jemenből indított közép hatótávú ballisztikus rakétát fogtak el. Egy szemtanúk által rögzített és a The Aviationist által leközölt videofelvétel szerint azonban az amerikai gyártású Patriot rakéták két célt is eltévesztettek, és az egyik Patriot rakéta lakott területen csapódott be. Az incidens során egy családi ház megsemmisült, és haláleset is történt.

http://www.hidfo.ru/2018/05/allitolag-elharitottak-egy-raketatamadast-szaud-arabiaban/

Migránsok Stockholm külvárosában.

Az Európai Bizottság egy friss közvélemény-kutatása szerint Svédországban a lakosság többsége úgy látja, hogy a kormány bevándorláspolitikája kudarcot vallott, és nem lehetséges a migránsok integrációja.

Bár a közhidelem szerint Svédország az egyik legbefogadóbb ország Európában, egy nemrég készült közvélemény-kutatásból kiderült, hogy csak a kormány befogadó; a svéd lakosság 73%-a úgy gondolja, hogy túl sok a migráns Svédországban, a kormány bevándorláspolitikája és az integrációs törekvések pedig kudarcot vallottak.

Összehasonlításként; Portugáliában a lakosság 13, Írországban pedig 18 százaléka vall ugyanilyen nézeteket.

Az Európai Bizottság kutatása közel azonos eredményeket hozott az Ipsos felmérésével, melyet a Dagens Nyheter svéd napilap számára végeztek. Az Ipsos mérési eredményei szerint 10-ből 4 svéd állampolgár azt akarja, hogy “draszikusan csökkenjen az országban élő migránsok száma”.

A 2015-ben mértekhez képest ez a migránsok elutasítottságának megkétszereződését jelenti.

A mérés szerint összességében a svédek 60%-a támogatja a bevándorláspolitika szigorítását, eközben két év alatt felére csökkent (26-ról 12%-ra) azok aránya, akik támogatnának egy liberálisabb migrációs politikát.

Egy svéd politológus, Stig-Björn Ljunggren azzal magyarázta ezeket az eredményeket, hogy a svéd társadalom alapvetően nagyon befogadó, de ez nem azt jelenti, hogy az emberek egy arab-afrikai társadalomban akarnának élni. A lakosság többsége addig befogadó és barátságos az idegenekkel, ameddig ez nem veszélyezteti a társadalom homogenitását.

A svéd társadalom homogenitása azonban megszűnt a tömeges bevándorlás miatt, az afrikai és arab tömegek jelenléte alapvetően változtatta meg a mindennapokat és általánosságban a városképet. Ljunggren szerint ettől a ponttól a még több migráns beengedése csak a társadalmi feszültségeket élezi és a migráció elutasítottságát fokozza.


http://www.hidfo.ru/2018/05/a-svedek-73-a-szerint-nem-lehet-integralni-a-migransokat/

http://www.hidfo.ru/2018/05/nemetorszag-a-belbiztonsagra-osszpontositana-a-bundeswehr-ujjaszervezesevel/

Belgium társadalmi integrációs minisztere, Denis Ducarme bejelentette, hogy a továbbiakban a szociális munkásokat meg kell tanítani az iszlám radikalizáció jeleinek felismerésére, hogy kiszűrhessék a terroristákat a segélyezett személyek közül.

A miniszter szerint a közelmúltban azzal szembesült, hogy a hatóságok ilyen irányú törekvései nem elegendőek, emiatt minden szociális munkásnak meg kell tanulnia felismerni a potenciális terroristákat.

“Lehetőségem volt szembesülni azzal, mennyire fontos felismerni a radikalizációt, és ennek a fenyegetésnek a leküzdéséhez nem elegendőek a rendőrség és igazságszolgáltatás erőfeszítései. Emiatt megkövetelhető, hogy a szociális munkások is felismerjék a radikalizáció jeleit” – mondta.

A miniszter ennek kapcsán közölte; százezer eurót különítenek el a kezdeményezés megvalósítására.

Augusztusban a La Libre Belgique újság arról számolt be, hogy Belgium hírszerző szolgálatai szerint segélyezett menekültek biztosítottak anyagi támogatást azoknak a terroristáknak, akik 2015 novemberében Párizsban, és 2016 márciusában Brüsszelben követtek el merényletet.

http://www.hidfo.ru/2018/05/belgium-beszuntetne-a-terroristak-segelyezeset/

Alig egy hónappal azután, hogy a német hatóságok megadták az Északi Áramlat 2 gázprojekt építéséhez szükséges engedélyeket, megkezdődtek az építési munkálatok. Az új gázvezeték évente 55 milliárd köbméter orosz gázt fog szállítani Németországba.

A Szputnyik hírügynökség a Nord Stream 2 AG képviselőjére hivatkozva azt írja, Lubmin területén már megkezdték az építési terület előkészítését, és az adminisztratív épületek kialakítását. Erre a tevékenységre a német hatóságok által kiadott engedélyekkel összhangban kerül sor; Németország hetekkel ezelőtt minden politikai konfrontáció és az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére engedélyezte az Északi Áramlat 2 megépítését.

Az Északi Áramlat 2 gázprojekt építéséről azt követően született döntés, hogy a nyugati országok egy hibrid háborús beavatkozással elmozdították az ukrán kormányt, és az Amerikai Egyesült Államok az ukrán energetikai infrastruktúra felvásárlásával ellenőrzése alá vonta Európa egyik legfontosabb gázszállítási útvonalát. Az Északi Áramlat 2 Ukrajna megkerülésével, a Balti-tenger mélyén fekvő vezetéken át juttatja el az orosz gázt az Európai Unióba, ezzel lehetővé téve, hogy az EU energiaigényének kielégítése amerikai kontroll nélkül történjen.

Számos ország ellenzi az Északi Áramlat 2 megépítését (pl. Ukrajna és Lengyelország), ezek többnyire olyan országok, melyek az amerikai befolyás térségi hídfőállásaként működnek, emiatt nem részesülnek majd az új gázszállítási útvonal létrehozásából adódó profitból. A projekt megvalósítását az Amerikai Egyesült Államok is nyíltan ellenzi; az USA az orosz-német gázprojekt megakadályozásával saját cseppfolyósított földgázát próbálná értékesíteni az európai gázpiacon.

http://www.hidfo.ru/2018/05/nemetorszagban-megkezdodik-az-eszaki-aramlat-2-epitese/

Belgium miniszterelnöke szerint az Európai Unió függetlenné és önellátóvá kellene váljon a védelmi ipar terén, ahelyett, hogy az amerikai fegyvergyártó cégek piacaként funkcionál. A NATO-együttműködést azonban fenntartaná a belga politikus.

Európa mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy biztosítsa önállóságát a védelem terén, ugyanakkor a NATO keretein belül kell maradjon – mondta Charles Michel belgiumi miniszterelnök.

“A biztonság szavatolása közös felelősség. El kell érnünk egy autonóm és megbízható készséget, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk reagálni a potenciális fenyegetésekre. Emellett folytatnunk kell a külső határ megvédésére tett törekvéseket is” – mondta az Európai Parlament előtt felszólalva.

A politikus hozzátette; Belgium továbbra is megbízható partner marad a NATO számára.

“A NATO keretein belül képzeljük el a kollektív európai védelmi képességek fejlesztését. Az európai strukturált együttműködés és az Európai Védelmi Alap megfelelő eszközök ennek eléréséhez. Operatív képességeink segítségével kell biztonsítanunk értékeink és geopolitikai érdekeink védelmét” – mondta.

Michel beszédében az is elhangzott, hogy Európa aktívabb kell legyen a geopolitika terén, mert az úgynevezett nemzetközi normákat egyre kevésbé tartják be a világ országai.

“A nemzetközi normákat egyre kevésbé és kevésbé tisztelik. Ki kell dolgozzunk egy valós kapcsolati stratégiát szomszédaink vonatkozásában, és jobban kell teljesítsünk a helyi konfliktusok elhárítása terén” – mondta, hangsúlyozva, hogy ez alatt elsősorban a líbiai és szíriai háborús gócpontokat érti.

Egy nappal ezelőt az Európai Bizottság az EU 2021-27-re vonatkozó költségvetési tervezetében javasolta a védelmi kiadások 40%-os növelését. A Bizottság emellett javasolta a külpolitikai kiadások fokozását és egy 13 milliárd eurós védelmi alap létrehozását.

http://www.hidfo.ru/2018/05/europa-onellatova-kell-valjon-a-vedelem-teren/

http://www.hidfo.ru/2018/05/ukrajna-felfuggeszti-reszvetelet-a-fuggetlen-allamok-kozossegeben/

Oroszország tömegesen tartóztatja fel az Ukrajnába tartó hajókat

George Soros amerikai-magyar üzletember, exkluzív interjút adott tegnap este egy amerikai lapnak. Az interjú fő témája, hogy a migránsok miért épp Európába mennek, mi ennek a háttere.

Kép: Politico

Az interjúból közlünk fontos részleteket:

Riporter: Információink szerint, az Afrikában élő elszegényedett lakosság, nem véletlenül vette az útirányt Európa felé. Mit tud erről mondani?

George Soros: Igen, az ötlet a 2000-es évek elején bennem fogalmazódott meg, hogy telepítsük át a kontinensről a társadalmak azon rétegeit, akik mélyszegénységben élnek, és a saját hazájukban is gondot jelentenek a kormányoknak.

Riporter: Mit jelent ez konkrétan? Milyen gondot jelentenek azok az emberek a saját országaikban?

George Soros: Elsősorban társadalmi problémáról van szó. Nem dolgoznak, túlszaporodnak, terhelik az adott országot, amelyben az országvezetés nem kíván szociális infrastruktúrát felállítani életterük szélesítésére, mert az nagy munkával és nagyon sok pénzköltséggel jár.

Riporter: Értem, de ebből még nem következik az, hogy Európába kell letelepedniük. Hogyan jutott el a köztudatba, hogy Európa legyen a kontinens, ahova mehetnek.

George Soros: Most nagy titkot árulok el olvasóiknak: Én, azokban az években személyesen megkerestem, illetve érdekeltségi körömben levő megbízottaim megkeresték az illetékes kormányvezetőket, és mindegyikkel megállapodtunk abban, hogy egy számomra is jelentős összegért, én “deportálom” a mozogni tudó afrikai őslakosokat, azaz az “afrikánát” Európába.

Riporter: Mekkora összegről van szó kormányonként és mely kormányokkal jött létre konkrét megállapodás?

George Soros: Globális kérdésről van szó. Az összeg trilliós nagyságrend dollárban, konkrét számokat nem kívánok mondani! Abból a pénzből, annak egy csekély részéből csináltunk ott egy propagandát, elhúztuk a “mézesmadzagot”, hogy Európa várja őket, dolgozni ugyanúgy nem kell, mint otthon, a segélyekből nagyon jól lehet élni.

Riporter: Az európai vezetők, gondolom, erről semmit nem tudtak. Nem volt Önben egy félelem, hogy Európa nem fogja befogadni ezeket az embereket, és Ön, a megállapodásban foglaltakat nem tudja majd teljesíteni?

George Soros: Igen, átfutott az agyamon, de mások is nagy mahinátornak tartanak, magamat pedig felértékeltem világmegmentőnek, így az európai oldalon is kötöttem megállapodásokat, melynek lényege, hogy a “jövő nemzedékét” átadom, az olcsó munkaerőt, akik dolgozni és élni akarnak az “új világban”. Mint ahogyan Amerika volt az új világ az aranyásó-korszakban, most Európa az új világ az “afrikána” számára.

Riporter: Európában kikkel kötött megállapodást, és volt-e anyagi vonzata ezeknek az ügyleteknek?

George Soros: Most nem kell neveket említenem, a történelem azóta megformálta a neveket. Akik támogatják ma is az „afrikána” Európában való letelepedést, azokról van szó. Nekem ők is jelentős összegeket fizettek, hogy segítsem az „afrikána” betelepülését. Én, a világon több alapítvánnyal rendelkezem, ahol az alapítványban dolgozó önkéntesek, az utasításaimnak eleget téve (természetesen valójában díj ellenében), eleget tesznek a projektemben foglaltaknak.

Riporter: Arra gondolt Ön, hogy az afrikai nép, Európában nem ismert betegségeket visz majd magukkal az új világba?

George Soros: Ez már részletkérdés. Európa fejlett, kutasson, fejlesszen, oldják meg, ha saját népük jövőjét is szem előtt kívánják tartani!

Riporter: Mi arról a véleménye, hogy a terroristák is beszivárognak Európába a betelepülő bevándorlókkal együtt, illetve azok égisze alatt?

George Soros: Ön rosszul látja a helyzetet. Afrikában nincs terrorizmus. A terrorizmus akkor alakul ki, amikor népek érdekei ellen lépnek fel erőszakos módon, és a népek egyes kiemelkedő vezetői, a népakaratnak vagy vallási fanatizmusuknak megfelelően, ellenállást szerveznek, és ellenállnak, saját akaratukat kívánják érvényre juttatni. A fejlett társadalmak alkották meg a “terrorizmus” fogalmát. .. De visszatérve a kérdésére, ha a kialakult terrorsejtek beszivárognak Európába, az is Európa gondja. Én nem foglalkozom ezzel a problémával! Én itt, Amerikában, biztonságban vagyok! (Gonosz mosoly George Soros arcán..) .. És még egy fontos részlet: Az “afrikánához” csatlakozik az iszlám, és minden nép, aki munka nélkül akar jól élni. Európában van pénz, ebben a migrációs-válságban, osszák szét az arra rászorulok között!

Engem csak az érdekel, hogy 2030-ig, minimum 100 millió fő vegyes népet, “afrikánát” és iszlámot, valamint kevert népeket telepítsek be Európába!

Riporter: Nem szeretném Önt megbántani, de nekem erkölcsi aggályaim vannak az Ön tevékenységét illetően!

George Soros: Óh, drága, ifjú barátom! Ugye mondhatom ezt? Az erkölcs és tisztesség értéktelen és értelmetlen szlogenek. Ma már senkit nem érdekel az erkölcs! Ma a pénz dominál! Én elmúltam 80 éves, egész életemben “borsot törtem mások orra alá”, ez éltet. Azt ajánlom Önnek, ha sokáig szeretne élni, Ön se foglalkozzon olyan lényegtelen kérdésekkel, hogy “erkölcs”!

Riporter: Köszönöm a beszélgetést!

George Soros: Máskor is szívesen állok rendelkezésére!

Forrás: a dga-uk.com nyomán, Hirmagazin.eu

Az Alternatíva Németországnak párt tagjai 2018. márciusában jártak Szíriában.

Az Alternatíva Németországnak párt szerint az EU Szíria ellen hozott szankciói csak tovább ösztönzik a bevándorlást, pedig a biztonsági helyzet alapján már hazatérhetnének a szíriai menekültek.

Az AfD tagjai hetekkel ezelőtt ellátogattak Damaszkuszba, hogy elsőkézből származó tapasztalatot szerezzenek arról, lehetséges-e már a szíriai menekültek hazaküldése. A látogatás során a német delegáció tagjai biztonságban érezték magukat, emellett meggyőződtek arról, hogy a nagyvárosokban a helyi lakosság is biztonságban él, emiatt Németország már biztonsággal hazaküldhetné a szíriai menekülteket.

Christian Blex a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a fővárosban már semmi nem zavarja meg a normális életet. Bár néha történnek kisebb terrorellenes műveletek a külvárosi területeken, az emberek élete visszatért a normális kerékvágásba, összességében újra élhetővé vált a főváros.

“Az emberek az utcán nyugodtnak tűntek, teljesen normális hétköznapi élet zajlik az utcákon. A biztonsági helyzet jónak tűnik, Damaszkuszt már nem éri el a terroristák tüzérsége, bombáktól és rakétáktól már nem kell tartani a fővárosban” – mondta.

Elmondása szerint az ehhez hasonló helyszíni látogatások amiatt fontosak, mert láthatóvá válik, hogy nem helyénvaló az az érvelés, miszerint a biztonsági helyzet miatt menedékjogot kellene adni a Szíriából érkező tömegeknek. A német hatóságok ehelyett megkezdhetnék a szíriai migránsok hazaküldését, és az Európai Unió fel kellene ismerje, hogy szankciók helyett inkább az ország újjáépítésében kellene segédkezzen.

Blex elmondása szerint az Európai Unió szankciói nem a kormányt sújtják, hanem az átlagos szíriai állampolgár életét nehezítik meg, emellett lehetetlenné teszi a segélyszervezetek működését is. Az AfD hivatalos álláspontja, hogy Németország el kell törölje a Szíria elleni szankciókat, mert a gazdasági nyomásgyakorlás csak az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomást fokozza.

http://www.hidfo.ru/2018/05/az-unios-szankciok-is-tovabb-osztonzik-a-bevandorlast/

A Financial Times szerint Brüsszel arra készül, hogy megvonja az uniós forrásokat azoktól az országoktól, melyek nem tartják be a liberális demokrácia alapelveit. Magyarország mellett Lengyelország is a szankciók célkeresztjébe kerülhet.

Az Európai Unió a közeljövőben javasolhatja a fejlesztési források megvonását olyan országoktól, melyek “veszélybe sodorják a bírói függetlenséget”, ilyen országok például Magyarország és Lengyelország – áll a FT beszámolójában. A lap szerint az Európai Bizottság szerdán jelentheti be az ezzel kapcsolatos új intézkedéseket.

Decemberben az Európai Bizottság javasolta az uniós alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetését, amiért Lengyelország kormánya eltökéltnek bizonyult a sokak által kritizált igazságügyi reform keresztülvitelében. A nyugat-európai liberális sajtó a “fékek és ellensúlyok” kiiktatásával vádolja a téségi országokat, ami szemmel láthatóan megosztottsághoz vezet az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/megvonnak-az-unios-forrasokat-a-nem-liberalis-demokraciaktol/

Lengyelország nem fogadja el az uniós költségvetést

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Varsó nem fogadja el az EU költségvetési tervét, ameddig nem módosítják azt a tagállamok igényeinek megfelelően. A lengyel vétó különösen amiatt valószínű, mert Brüsszel különféle szankciókat akar hozni a liberalizmust elvető tagállamok ellen.

A lengyel külügyminisztérium vezetője várhatóan május 3-án találkozik Frances Timmermansal, az Európai Bizottság alelnökével. A találkozó során a lengyel jogállamiság kérdését vitatják meg, azt követően, hogy az EU vezetői javasolták az uniós források megvonását a liberális demokrácia irányelveit be nem tartó tagállamoktól. Varsó ugyanakkor a találkozó előtt egyértelművé tette; ha nem a tagállamok igényeinek megfelelően alakul az uniós költségvetés, a tervezet egészét megvétózhatják.

“Az uniós költségvetés elfogadásához és a teljes kompromisszumhoz vezető út nagyon hosszú” – mondta Szymanski, egyértelművé téve, hogy Varsó a brüsszeli szankciók miatt a továbbiakban politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekint a költségvetés elfogadásának kérdésére.

Az Európai Bizottság által javasolt többéves költségvetési tervbe egyértelműen belefoglaltak olyan részleteket, melyek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Lengyelországtól megvonjanak bizonyos forrásokat az igazságügyi rendszer átalakítása miatt.

A nyugat-európai országok liberális irányelvei szerint a tagállamok kormányai nem szabad befolyást gyakoroljanak a bíróságok működésére; a tagországok bíróságain ehelyett olyan emberek kell ítéleteket hozzanak, akiknek külföldről finanszírozott ügynökszervezetek tartanak “szakmai továbbképzést.”

http://www.hidfo.ru/2018/05/lengyelorszag-nem-fogadja-el-az-unios-koltsegvetest/