http://www.hidfo.net/2014/09/08/forbes-magazin-szerint-putyin-hirneve-csak-erosodhet

http://www.hidfo.net/2014/09/08/ero-nelkul-politikai-nyomasgyakorlas-nem-volt-okos-dontes

Telefonon “körbeérdeklődtük” Újoroszország neuralgikus pontjait. A tűzszünet – úgy fest – ma délelőtt valóban tűzszünet.

Informátoraink elmondásai szerint itt – ott hallatszott csak egy – egy kósza durranás, de azokra már szinte a varjak sem reagálnak.

Érdekes hir, hogy – meg nem nevezett helyen – a már jószerével “kivérzett Ajdar” zászlóaljból fél tucatnyian dezertáltak a népfelkelőkhöz, és “érdekes hireket” hoztak a készülődésekről. A miliciák igy meg tudtak hiúsitani egy komolyabb átcsoportositást.

Jacenyjuk kishiéna Kijevben ma bejelentette: elkészültek a tervek, és kivitelezési szakaszbába lépett az Ukrán Nagy Fal épitkezése. A műtárgy hivatott szolgálni Maradék – Ukrajna területi biztonságát – Misától! Az ambiciózus gigaberuházást erőltetett ütemben kivánja Nyalókakirály Udvara megvalósitani.

A Fekete – tenger északnyugati medencéjében igen nagy nyüzsgés támadt. Forr a viz az amerikai hadihajók tömegétől, amelyek a valcmanista “haditengerészetet” okitják.

Németország és Finnország pedig szinte egyidejűleg jelentette be, hogy nem áll szándékukban Nyalókakirály birodalmának fegyvereket szállitani. (A Bal-Rad véleménye szerint anyagi megfontolások állhatnak a két ország durcáskodása mögött. Azaz: Valcmanék valószinűleg nem tudnának fizetni a portékáért.)

http://balrad.wordpress.com/2014/09/08/amerikai-izmozas-a-fekete-tengeren-es-fegyverszunet-donbasszban/

http://www.hidfo.net/2014/09/08/nemetorszag-nem-tesz-eleget-nato-keresenek

http://www.hidfo.net/2014/09/08/lengyel-politikus-krim-felsziget-oroszorszag-resze

Bár az ukrán válság kezdete óta számos posztunk született a témában érdemes néhány pontot tisztázni most, hogy már súlyos háború zajlik a szomszédos országban és a magyar közvélemény számára a helyzetet szokás szerint politikai elfogultságok szerint tálalják.

Elsőként fontos megállapítani, hogy a nemzetközi jogi értelmezési szint alatt létezik egy világpolitikai folyamat is. Ez utóbbi megmutatja, hogy a térségben nem csupán egy nemzeti alapokon zajló polgárháború zajlik, hanem két nagyhatalom saját befolyási övezeteként vetélkedik Ukrajnáért. Ehhez a vetélkedéshez használja a belső társadalomban meglévő törésvonalakat.

A fontosabb, a geopolitikai szintet érintő megállapítás, hogy Ukrajna egy olyan térség, amelyben történelmileg soha nem volt tartósan jelen egy Moszkvától független hatalom – utoljára a rossz emlékű második világháborúban, időlegesen. Tehát korántsem evidens egy nyugatbarát kijevi főhatalom léte. A térképre rápillantva láthatóvá válik az is, hogy Oroszországnak milyen típusú érdekei vannak a térségben és milyenek lehetnek az Egyesült Államoknak. Észlelhető, hogy egy NATO-tag vagy NATO-barát Ukrajnát fenyegetésként él meg Oroszország – logikus folytatásaként az 1990-et követő, térségbeli NATO-terjeszkedésnek. Érdemes azt is számításba venni, hogy a világpolitikai vetélkedés kiéleződése egybeesik az orosz energiavagyon felértékelődésével és az USA szempontjából Európa orosz függőségével (lásd az USA részéről az “energiabiztonság” fogalom használatát). Az ukrán konfliktus továbbá nem szemlélhető külön a Szíriában évek óta zajló USA-Oroszország összecsapástól sem. Nem szemlélhető külön attól, hogy a szír konfliktusban nem teljesültek be maradéktalanul az USA szándékai: Asszad részlegesen hatalomban maradt, az Iszlám Állam pedig délkeleti irányban kiterjedt.

A nemzetközi jogi értelmezés esetén érdemes figyelnünk arra, hogy maga ez a nemzetközi jog (amelyből az következik, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását, így a nemzetközi jogot) – nem a szereplőktől független semleges mechanizmus. Ez a nemzetközi jogi keret a Nyugat hegemóniájának egyik megnyilvánulási formája. Olyan intézményrendszer és fogalmi hálózat, amely úgy állapítja meg a szabályokat, ahogyan egyes szereplők érdeke azt megkívánja. Az euroatlanti világ érdekei szerint alakul az, hogy mikor ad elsőbbséget a nemzeti kisebbség önrendelkezése elvének és az ezt érvényesítő nagyhatalmi intervenciónak az állami szuverenitással szemben (Koszovó) – és mikor állapítja meg az ellenkezőjét (Ukrajna). Eszerint a nemzetközi jog szerint tehát az albán kisebbség érdekében katonailag jogszerűen beavatkozhat az USA és később kiszakíthatja azt Szerbiából, de Oroszország az Ukrajnában élő oroszokra hivatkozva nem avatkozhat be és nem szakíthatja el az érintett területeket. A nemzetközi jogra hivatkozó diskurzus nem lendül mozgásba attól, hogy a kijevi hatalom a keleten élő fegyvertelen saját lakossággal szemben is alkalmaz tüzérségi támadást, míg más hasonló esetekben háborús bűncselekményt állapított meg.

A harmadik megállapítás, hogy a háború mind Ukrajnában, mind Oroszországban egy 1990-et követő neonacionalista nemzetépítés kicsúcsosodását jelenti. Az előbbi esetében fontos tudni, hogy Ukrajna történetileg legalább háromféle, nagyhatalmi befolyási övezet által is kialakított, három történeti régiót foglal magában. Nyugatról Keletre: Galíciát és Volhíniát, Kis-Oroszországot (Malorosszija, Kijevi Fejedelemség) és az Orosz Birodalom részét képező területeket. Ezeknek a régióknak a tapasztalatait eltérő alárendelődés alakította: lengyel-litván, osztrák-magyar és orosz. Az ukrán neonacionalista nemzetépítés a nyugat-ukrajnai (galíciai és volhíniai) egykori lengyel és osztrák-magyar uralom területein élők identitását veszi zsinórmértékül és teszi meg az új összukrán identitásnak. Ez pedig az említett régiókon kívül élő ukránok és oroszok ellenállásába ütközik.

Negyedik szempontként pedig hasznos látni, hogy az egy hatalmi-szövetségi rendszerbe tartozó (NATO és EU) tagországok érdekeit is eltérően érinti a konfliktus.

Az Egyesült Államok számára másodlagos fontosságú, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politika milyen károkat okoz európai szövetségeseinél, akik közül egyesek – Bulgária, Magyarország, Németország, Olaszország – eltérő mértékben, éppen érintettségük miatt is, más elbánásban részesítenék Oroszországot.
(fenteslent)

Mostanában egészen korán kelek. Ma negyed tíz előtt pár perccel ébredtem, holott régebben simán aludtam délig is. Egy ideje nem megy. El kell ismernem azt is, hogy nem is vagyok fent sokáig, éjszakai életemet leadtam, az igaz, hogy nem önszántamból, hanem a sors kényszerítő erejének nyomására, de nem bánom, megvallom őszintén. Frissen fekszem az ágyban, jólesik még vagy tíz percet heverészni, lassan beindul fejemben a motor, a gondolatok elővánszorognak; nem hívja őket senki, ez benne a gyönyörűség, maguktól alkotják a szép körtáncot. Nincs ború, semmiféle melankólia, bár igazán jókedv sincs… Fekszem, nézem a mennyezetet, majd kezembe veszem a telefont, hogy megnézzem, mi történt a nagyvilágban. Ezzel eltelik tíz perc, talán negyed óra is.

Globálisan látni mindent lehetetlen, egy írónak mégis meg kell próbálkoznia vele, pontosan azért, hogy hideg fejjel, szerető szívvel, építő jelleggel adjon ki valamit a keze alól. Írónak lenni nem kiváltság, nem valamiféle sztárélet, ahol az ember mindenféléket megtehet, ez vérbő kötelesség, vaskos hivatás, amely egy életen át tart, s komoly kézzel művelendő. Ha valaki nem országát és nemzetét szolgálja tollával, olcsó firkász csupán, mint ilyennek pedig nincs helye az Irodalomban, ha az Irodalom kicsit is ad magára…      

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/mveszetek/sz-kovacs-peter/3316-ebredes-utan

A magyar labdarúgó-válogatott megint leszerepelt. Gyalázatosan. Rémisztően rossz játékkal, otthon kapott ki Európa egyik leggyengébb válogatottjától. Így nehéz lesz…

Pedig úgy tűnt, ezúttal minden a kezünkre játszhat. A 2016-os Európa-bajnokságon 24 csapat vehet majd részt. Ez azt is jelenti, hogy a selejtezőcsoportokból az első két helyezett automatikusan továbbjut, sőt, még a legjobb harmadik is, a többi harmadik helyezett pedig pótselejtezőt játszhat. Majdhogynem az UEFA tagállamok fele ott lesz a kontinensviadalon.

Erre még kaptunk egy elég kedvező sorsolást is. A legerősebb csapat a csoportban talán Görögország, akik azért nem említhetőek egy lapon mondjuk Hollandiával vagy Németországgal… A többiek sem tűntek épp verhetetlennek, kezdve Észak-Írországgal, amely még gólt is elvétve lő mostanság.

Ehhez képest… sikerült a britektől otthon kikapni. Úgy, hogy negyedórával a vége előtt szereztünk vezetést. Úgy, hogy kezünkben volt a mérkőzés egy harmatgyenge csapat ellen, amely négy éve nem nyert idegenben. Egyszerűen reménytelen, nulla játékkal sikerült máris, a selejtezősorozat legelején pocsék helyzetbe hozni magunkat.

Pintér Attila arról beszélt a mérkőzés után, hogy voltak lehetőségeink – de ez fantázia, leginkább. Persze, akadt néhány helyzetfélénk, de ha ezzel ő elégedett, akkor át kell értékelni a célokat, akkor a negyedik hely megszerzése legyen a kimondott célkitűzés (és most tekintsünk el attól, hogy lehet, mindenképpen csak ennyi a realitás). Mert itt futball nem volt, tudatos játék nem volt, semmi nem volt, csak néha sikerült kihasználni a nagyon gyenge képességű ellenfél hibáit. Néha. Egyszer lett belőle gól, az is egy pontrúgásból, ami azért sokat elmond a támadójátékunkról.

Dzsudzsák Balázs szerint nüanszokon fog múlni, hogy mit érünk el. Nos, így nem. Így Bukarestben nem nüanszokon múlik majd semmi, hanem éppúgy beledöngölnek a gyepbe, mint a világbajnoki selejtezőkön. Akkor sem “peches gólokkal” maradtunk alul, hanem közünk nem volt semmihez, amit bárminek lehetne nevezni.

Ez kilátástalan, sehova nem vezető “futball” volt, egy rendkívül gyenge válogatott ellen. Az a színvonal, amely még a magyar válogatott oly sok csalódásán keresztül keményre edződött focirajongókat is képes sokkolni. Lehangoló este volt, ami semmi jót nem ígér. Úgy fest, minket még maga az UEFA sem tud kijuttatni egy kontinensviadalra, hiába minden…

http://balrad.wordpress.com/2014/09/08/minket-meg-az-uefa-sem-tud-kijuttatni-egy-europa-bajnoksagra/

A hajdú-bihari Bojt határában tárták fel a Kárpát-medence első olyan központi sírját, amit egy geofizikai módszerrel azonosított kurgán alatt találtak meg. A leletről Dani János, a Déri Múzeum régészeti tárának vezetője számolt be pénteken az MTI-nek. A talált leletnek a Szasa nevet adták, mivel a neme még nem tisztázódott. A debreceni régész szerint fiatal férfi lehetett, míg mások egy éltesebb korú nőt vélnek felfedezni benne.

A magnetométeres vizsgálatot az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki közötti szakaszának előkészítő munkálatai során végezték. A kurgánsírt a járófelszíntől alig 90 centiméterre találták meg, és a szerencsének köszönhetően teljesen sértetlenül vészelte át a mintegy 5000 évet.

A csontvázat a temetkezési rítus során a hátára fektették, a fejét alátámasztották. A lelet kiváló állapotban van, fogai épek. Az elhunyt feltűnően magasnövésű volt, a szerves maradványokból pedig arra következtetnek a kutatók, hogy bőrből készült cipője lehetett, de vörös festékkel átitatott szőnyegmaradványokat és kagylókat is találtak mellette.

A Déri Múzeum, a Bristoli Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Karának Régészeti Intézete és a Krakkói Régészeti Intézet együttműködésével zajló kutatás eredményeként olyan fontos információkat tudhatunk meg, amelyek segítségével bepillantást nyerhetünk a kelet-európai sztyeppékről bevándorolt őskori nép szokásairól, életmódjáról, táplálkozásáról – mondta Dani János. A Hajdú-Bihar megyében hamarosan elkezdődő autópályaépítések miatt további hasonló vizsgálatok várhatók.

Hírfigyelő Szolgálat