Pénteken ülésezett (volna) az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban, hogy színvallásra és a konkrétumok kiadására kényszerítse mindkét felet. Az ülést Volner János (Jobbik) hívta össze, hogy meghallgassák a nemzetgazdasági minisztert, a NAV elnökét, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét és az amerikai ügyvivőt is. Az ülésen ezek közül senki nem jelent meg, és a kormánypárt képviselői sem "tették tiszteletüket".
Ennek a "nem megjelenésnek" igen mély üzenete van, amiből muszáj levonni a következtetéseket. A konkrét vádakkal érintett felek meg nem jelenése mindenki számára érthető. Kínos ügy ez nekik, minden egyes számonkérés és nyilvános megjelenés egy újabb alkalom számukra, amiben csorbát szenvedhet a megítélésük. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Vida Ildikó NAV elnök és Heim Péter a Századvég részéről - számukra ez csak egy újabb alkalom lett volna, ahol célkeresztbe vannak állítva a törvény és média által, egy olyan helyzet, amiből csak hátrányuk származhat, előnyük nem. Hogy egy bizottsági ülésen megjelenésről az egyéni előny/hátrány mentén dönthetnek és a nem megjelenésnek semmilyen következménye nincs, az igen sokat elárul nem a magyar demokráciáról, hanem magáról a liberális demokráciáról. Csakis egy liberális demokráciában történhet meg ugyanis, hogy egy felelős pozícióban lévő személy nyíltan a saját egyéni érdekei mentén dönti el, hogy felel-e a közösségi számonkérésnek vagy nem.
Goodfriend - jóbarátja-e Magyarországnak?
André Goodfriend amerikai ügyvivő kapcsán ez szintén sokat elárul. Egyrészt azt, hogy nevével ellentétben (Magyarországon használt személyazonosság) egyáltalán nem "jóbarát" (de ezt eddig is tudtuk). Ő azonban nem egyéni érdek mentén dönthetett a meg nem jelenésről. Egy nagyhatalom hivatalos képviseletében eljárva megteheti, hogy egy kis ország kis pártjának kezdeményezésére nem megy el és arra indokot sem ad. "Ki vagy te, hogy számon kérj engem?", "Mindegy, milyen bizottságozást hív össze, nem megyek el és kész, semmilyen következménye nem lesz", "Mit tehet, ha nem megyek el? Semmit." Ilyen hozzáállásról tanúskodik a bizottsági ülésen meg nem jelenés az amerikai fél részéről. Mindez nyíltan kifejezésre juttatja, hogy az Egyesült Államok - mint nagyhatalom - egy jelentéktelen csatlósállamként kezeli Magyarországot, és ezt a diplomáciában is kifejezésre juttatja, ahogy tette azt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter esetében is, akit az amerikai külügy nyilvánosan és hivatalosan lekezelt (mert megtehetik, és a jelentéktelen kis ország még-jelentéktelenebb vezetője nem tehet semmit). Mindez az amerikai külpolitika szokványos megnyilvánulása, lezser módon, nagyhatalmi pozícióból és erőpozícióból tárgyalnak, a tisztelet minimális látszatát is elkerülve, mert az megalázó lenne a Ki Ha Ő Nem, Világ Ura Egyesült Államok számára.
A kormánypárti politikusok részéről szintén ki nem mondott tartalmak vannak e mögött a nem megjelenés mögött. Azt jelenti, hogy a nyilvánosság számára tálalt ügy mögött egy nagyobb játszma ma van folyamatban, és mindkét fél (az amerikaiak és a kormány) pontosan tudják, hogy a valós problémának köze nincs se a NAV-hoz, se korrupcióhoz. Kizárólag ahhoz van köze, hogy a kormány megpróbál elszakadni a póráztól, amit Washington egykor a nyakába tett. Tépik a láncot, Washington pedig húzza a láncot, rövidebbre fogná a pórázt, hogy a hűséges házőrző ne szaladjon el.
A kormánypárti politikusok meg nem jelenése a bizottsági ülésen azt jelenti; tisztában vannak azzal, hogy amiről az ülésen szó lenne, annak semmi köze nincsen a diplomáciai botrányhoz és valós problémákhoz. A kormány is, és az amerikaiak is tisztában vannak vele, hogy van a valós ügy (amiről csak zárt ajtók mögött tárgyalnak), és van a nyilvánosság felé tálalt mese, mindenféle korrupcióról, és a demokrácia hiányáról. Ez egy színészkedést, ami előre meghatározott kellékekkel, előre meghatározott forgatókönyv alapján zajlik? Kizárólag Washington és a kormány dönt arról, hogy a hatalmi viszonyok éppen aktuális állást mikor és hogyan tálalják a közvéleménynek, vagy mikor milyen számonkérés-színdarabot adnak elő.
Mit csinált a Jobbik? Felmászott egy színész a színpadra, a már folyamatban lévő előadásban részt venni. Ugyan van megfelelő jelmeze, ismeri a darab forgatókönyvét és be akar állni a színpadon folyamatban lévő történésekbe, de a színpadon a munkájukat teljesítő színészek csak értetlenül néznek, hogy mit keres ez a darabhoz megfelelően beöltött idegen, aki előre el nem tervezett módon a közönség sorából egyszercsak felugrott a színpadra. A színészek tovább folytatják a színdarabot, akkor és ahogyan nekik az meg van határozva.
Ha a közönség sorából felugrik valaki a színpadra, azt nem a színdarabot játszó személyek feladata eltávolítani. Következésképp a színészek próbálják nem figyelembe venni, és tovább játszani a daraboot anélkül, hogy reagálnának a színpadra felugró ismeretlen valakinek a cselekedeteire. Bizottsági ülés? A színészek nem mennek el rá. Nekik nem ez a forgatókönyv van előírva.
Tehát annyi történt, hogy a Jobbik megpróbált cselekvőként beszállni egy színdarabba, aminek meghatározott forgatókönyve van, meghatározott kellékekkel és színészekkel anélkül, hogy a forgatókönyv írójával egyeztetett volna. Emiatt senki nem veszi komolyan (a színészek részéről). A magyarországi demokráciában akkor van számonkérés, ha arra az író részéről meghatározott forgatókönyv van, és előre jól begyakorolták a színészek. Az improvizáció - az egy másik színpad. Nem ez a színpad, nem ez az ország. Amerikának talán kellően felkészült politikusai vannak az ilyen standup-comedy-hez, mert ők már kellően sok darabot eljátszottak, kellően sok forgatókönyv alapján. Magyarországnak nem. Washington szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy ezen a kis magyar színpadon minden a forgatókönyv szerint menjen. Pontosan abból lehet tudni, hogy a Jobbik szándéka komoly volt ezügyben, hogy semelyik színész nem reagált rá.
http://www.hidfo.net/2014/11/15/igy-reagal-egy-igaz-szinesz-ahogy-diplomaciai-botrany-resztvevoi-reagaltak
Nyilvánosságra hozta az orosz Egyes Csatorna azt a fotót, melyet egy meg nem nevezett katonai kém műhold készített a malajziai Boeing kilövésekor Ukrajnában.
Az Egyes csatorna tette közzé George Bilt légi szakértői csapatának vizsgálati eredményeit. A szakértők azt állítják, hogy Boeinget egy vadászgép üldözte, majd gépágyúval, illetve levegő-levegő rakétával lőtt rá.
A képen jól látható a Boeing 777 támadója egy SZU-25-ös vadász. Szintén jól látható a jobboldali képen a vadászgép pilótafülkéje és az elindított rakéta is. A terep, az időjárás, a repülőgép mérete teljes mértékben összhangban van a katasztrófa körülményeivel.
Magunk ellenőriztük a műholdas felvételt, mely alacsonyabb kozmikus pályáról lett készítve. Ilyen légi és földi felvételeket készítenek a katonai kémműholdak. Összhangban a megadott koordinátákkal azt feltételezhetjük, hogy a fotó egy amerikai vagy brit műholdról készült. Végeztünk egy részletes képelemzést, és semmi jele nincs, hogy hamisítvány lenne, mondta az orosz mérnöki kamara szakértő alelnöke, Ivan Andrievsky.
Érdemes megjegyezni, hogy ez a kép megjelent a világhálón október 15-én, azzal a megjegyzéssel, hogy az Orosz Wikileaks tette közzé.
Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium az adatokat objektíven, a greenwichi időhöz viszonyítva ellenőrizte, így a kapott adatok alapján leszűkült a bizonyítás, mely szerint a fotót egy amerikai felderítő műhold készítette.
Már korábban, a rendelkezésére állt egy dokumentum, amely igazolja, hogy a maláj MH17 közelében volt egy katonai repülőgép, amely tényt próbálta figyelmen kívül hagyni a Nyugat.
Ez a pillanatfelvétel olyan dokumentum, melyet a nemzetközi légirányítók radar képeivel megegyeznek.
A Rostov légiforgalmi irányító központ rekonstruálta a a radar adatokat- a kép a lelövés előtt 20 másodperccel készült, plusz egy fotó a katasztrófa után szintén ugyanannyi idővel.
Érdekes, hogy ukrán oldalról a fotó ellenére azt mondják, hogy abban az időpontban nem végeztek katonai repülést az ország felett.
A Malaysia Airlines Boeing 777-es járata Amszterdamból tartott Kuala Lumpur irányába, és lezuhant Donyeck keleti régiójában Luhansk határához közel, melyeknek területén kiterjedt fegyveres konfliktus van.
A fedélzeten 283 utas és 15 főnyi legénység volt, akik mindannyian meghaltak.
Kapcsolódó:
Oroszország küldi a 11. segély konvojt Kelet-Ukrajnába
A NATO mesterlövésze robbantotta ki a kijevi forradalmat
Örményország is csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz
Kadirov 20 ezer csecsen harcost ajánlott fel Vlagyimir Putyinnak
Cseh alezredes: a NATO egy szervezett bűnözői csoport
Előretolt NATO-bázissá fejlődik Pápa
Finnország folytatni kívánja az együttműködést Oroszországgal
Száz magyar katona megy Afganisztánba
Svájcban is hozza a formáját az amerikai diplomácia
Berlin szerint Görögország kilép az euróövezetből
Szaúd-Arábia az USA-val szövetkezve felégeti saját tartalékait
A magyar kormány rendezze a viszonyt Szíriával!
Az összeesküvés 2014-ben hatalmas vereségeket szenvedett, így a 2015-ös Kecske éve is hasonlóan fájdalmas lesz számukra




A terrorizmus és a bűnözés elleni harc égisze alatt a megfigyelés globális iparággá nőtte ki magát. Az adatvédelmi aktivisták természetesen folyamatosan próbálják felemelni szavukat a gátlástalan cégek és rendvédelmi erők visszaéléseivel szemben, az átláthatóság és a felelősségre vonás lehetőségének hiánya miatt azonban sajnos igen keveset lehet tudni arról, hogy milyen mértékben vagy gyakorisággal sérülnek az egyén jogai.
Az Edward Snowden által elindított megfigyelési botrány még frissen él az emberek emlékezetében, különösen, hogy egyre újabb területekre derül fény.
Ennek eredményeként a közvélemény egyre inkább beletörődik, hogy a megfigyelés az élet állandó részévé vált.
Íme, néhány példa (csak azokat a technológiákat részleteztük, amelyek viszonylag újnak számítanak) at alkalmazott módszerekre:
○ Nagy területek megfigyelése a levegőből: kisebb városok és területek megfigyelése pilótával ellátott, több kamerával felszerelt kisrepülők segítségével, a gépjárművek és lakosok megfigyelésére.
○ Automata rendszámleolvasók: nagy sebesség mellett is képesek minden elhaladó gépjármű rendszámát leolvasni.
○ Testen hordható kamerák
○ Zárt rendszerű térfigyelő kamerák (Egy magyar példa: Híradó)
○ Drónok: Kamerákkal felszerelt pilótanélküli repülők. Ezeknek sok fajtája létezik. Lehetnek akkorák, mint egy utasszállító repülő, vagy olyan aprók, mint egy madár.
○ Arcfelismerés
○ GPS nyomonkövetés
○ Lövésérzékelők: ezek az érzékelők képesek észlelni, ha valahol lövés dördült el, rögzítik a beérkező hangokat, azonosítják a helyszínt és automatikusan kiküldenek egy járőrt a helyszínre, aki egy percen belül is kiérkezhet.
○ StingRay: Ez az eszköz mobil helyszín szimulátor néven is ismert, mivel képes utánozni a mobil tornyokat, így a közelben lévő mobiltelefonok a szolgáltató tornya helyett ehhez csatlakoznak, a tornyot üzemeltető pedig lehalássza róluk a kívánt adatokat. A kamu tornyokat repülőkre is telepíthetik. (Index)
○ Közlekedési kamerák: a legújabb típusú közlekedési kamerák automatikusan fotóznak, ha egy gépjármű bizonyos szabályokat megszeg.
A rendfenntartó erők bizonyára örülnek ezeknek az újításoknak, azonban egyre több aggasztó eset kerül napvilágra a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekkel kapcsolatban.
B állampolgárok – „Hát… legalább az anarchia miatt már nem kell félnünk…” (Ron Cobb karikatúrája 1968-ban készült)
A kormányhivatalok mellett pedig egyre több vállalat próbál hasznot húzni az emberek megfigyeléséből.
Az egyik legújabb hír ezzel kapcsolatban például, láss csodát, a Google-t érinti, mégpedig az új Google Fit alkalmazás formájában, aminek segítségével a megacég már nem csupán a digitális, hanem a való világban is gyűjti az adatokat felhasználóiról.
Az Apple HealthKit szolgáltatásához hasonló alkalmazás, amellyel a felhasználók egy helyen gyűjthetnek minden egészségügyi információt, remek kiegészítő információforrás a Google számára. A hírek szerint a Facebook is egy hasonló szolgáltatás bevezetésén gondolkozik, tehát az egészségügyi információk központi gyűjtése minden jel szerint fontos lehet valakik számára. Vajon miért?
Az ilyenfajta adatgyűjtés különösen aggasztó a Google és hasonló vállalatok részéről, amelyek mindig is nehezen tudták megtalálni az egyensúlyt saját vélt adatgyűjtési jogosultságuk és az állampolgárok jogainak tiszteletben tartása között. Köztudott például, hogy a cég megpróbálja minél több felhasználó aktuális földrajzi helyzetét nyomon követni, hogy minél relevánsabb reklámokat jeleníthessen meg számukra.
Emellett egyre több olyan szolgáltatásra teszi rá a kezét, amelyek már a felhasználók lakását is megfigyelik. Most pedig olyan drónok építésén dolgozik, amelyek a gép útvonala alatt tartózkodó emberekről gyűjtenek majd adatokat.
Ki fogja megállapítani, ha Nagytestvér és nagyhatalmú partnerei, mint a Google vagy a Facebook megsértik a fogyasztók adatvédelmi jogait?
Mivel Nagytestvér és a nagy cégek saját ágazatuk csúcsán helyezkednek el hatalom és befolyás tekintetében, vajon bízhatunk bennünk, hogy saját magukat felügyeljék? Vagy esetleg akkor járunk közelebb az igazsághoz, ha azt feltételezzük, hogy együttműködésük eredményeként végül nem lesz hová bújni a Földön? A helyesen tippelőknek sajnos nem jár jutalom…
Forrás: prophecynewswatch.com
http://idokjelei.hu/2014/11/nagytestver-es-a-globalis-megfigyeles/
Gyerekek! Sopronnál és Harkánál látták a Szentgotthárdnál bejött amerikai páncélozott járművekkel, hammerekkel, rakétaszállítókkal, megrakott vasúti szerelvényt. Az a baj, hogy minket is megakarnak védeni, mit gondoltok mi lesz ebből? Ja! Nemrég beszéltem egy osztrák katona tiszttel, 5-6 éve ismerem a fickót,spontán meg kérdeztem tőle, hogy szerinte lesz-e 3. világháború? Nem mintha nem tudnám, hogy lesz, csak érdekelt a véleménye. A válasz rövid volt és valamilyen szinten megrázó. "Benne vagyunk a közepébe és csak idő kérdése mikor ér ide" volt a válasz, még annyit hozzá tett, hogy nekik elsőfokú háborús készültségre van parancsuk már egy ideje és, hogy jó sok konzervet tegyek el a nehéz időkre ami hamarosan bekövetkezik.
Bóna Mária Ilona: 2 008-ban tudomásomra jutott, hogy Bajnai Gordon, területfejlesztési törvénybe bújtatva meg akarja szavaztatni 2008. április 22-én azt a törvényt, amely lehetővé tenné a NATO számára az egész ország területét 11 körzetre osztva - LOGISZTIKAI KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁRA. http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=10145&n=furaila..

Az offenzíva jellegű manőverező háború súlyos, a lövészárok háborúkra emlékeztető helységharcba ment át az elmúlt időszakban. Mindkét oldal jelentett veszteségeket, bár az ukrán adatok erősen kozmetikázottak a napi -1-2 halottal és sebesülttel, a valóságban ennél jelentősen nagyobb veszteségeket szenvednek. Napi szinten 15-20 halottal számolhatnak, de volt nap, hogy 150 ukrán esett el. A milícia napi szinten 10 milicista halálát tartja reális átlagnak - köszönhetően a jobb helyismeretnek, kisebbek a veszteségeik.
Az elmúlt napokban a legádázabb harcok Debalcevo környékén zajlottak. A városból nagy erőkkel támadják a környező településeket, a milícia több harcosa életét vesztette a támadásokban. A harcokban kilőttek számos ukrán tankot, BMP és BTR harcjárműveket, légvédelmi eszközökkel felszerelt teherautót. Debalcevotól észak-nyugatra, ahol a várost a bekerítés fenyegette a minszki megállapodás előtt, a milícia megállapodásban rögzített visszavonulását kihasználva az ukránok kiszélesíteni igyekeznek a katlan bejáratát. Itt szintén tüzérséggel és nagy erőkkel támadják a környező településeket.

Lugansz környékén némileg nyugodtabb nap telt el, köszönhetően annak, hogy több "grad" köteléket semmisítettek meg, valamint az ukrán tüzérséget lőtték a milícia tüzérei. Ennek hatására jelentősen csökkent a várost támadó eszközök száma, de jutott még így is erő a város lövetésére. A "Bahmutka" nevű csatatér (Lugnszkból nyugati irányba kivezető autópálya) a mai napig az egyik legjelentősebb háborús gócpont. A milícia jelentős számú egységet semmisített meg, de folyamatosan özönlik az utánpótlás Harkovból és Szlavjanszk felől. Meddig fognak kitartani a felhalmozott tartalékok, nem tudni, de pillanatnyilag teljes frontos támadásban vannak az ukrán erők. Itt mégis védekezni kényszerülnek.
Mariupolból a hírek szerint özönlik ki a lakosság. Előzőleg arról jöttek hírek, hogy az ukránok mindent aláaknáztak, hogy elhagyják a várost, de ez eddig nem történt meg. A lakosság azonban valami okból elkezdte elhagyni a várost, és a kivezető főútvonalakon rengeteg jármű torlódott össze.
Eközben azonban a német sajtóban megjelent egy cikk, amely szerint a civil szervezetek jelentése erős háborús kedv visszaesést jelez. A Deutsche Welle rádió-televízió ukrajnai megbízottja szerint a háború támogatottsága jelentősen megfogyatkozott a lakosság körében, ami kihat a katonák harci kedvére is. A civil adománygyűjtő akciók sorra kudarcba fulladnak, a lakosság nem akar küldeni a fronton harcolóknak semmit. Vagy nincs mit, vagy nincs miből, vagy önmagában a háború már nem érdekli. Amíg az eddigi akciókban kamionszámra gyűlt össze a ruha, élelmiszer, tisztálkodószer, most egy-két teherautóra valót is alig lehet összegyűjteni. Ezt pedig érzékelik a fronton harcolók is, ami miatt romlik a katonák morálja. A morális állapotok romlása pedig meglátszik a katonák teljesítményén is. Ilyen erejű tüzérségi támogatás mellett ekkora harcjármű állománnyal, amelyet a tűzszünetet kihasználva a kormány összegyűjtött, eddig sokkal nagyobb sikereket értek el offenzívák formájában.
http://www.hidfo.net/2014/11/14/gyilkos-helysegharcok-uj-oroszorszag-teruleten

A cikk részletesen beszámol az internetadó elleni tüntetések előzményeiről és az azt követő eseményekről. Arról, hogy jóllehet a kormány megígérte, nem lesz internetadó, a tömeg bármikor kész az utcára vonulni. Nemes Balázs, a tiltakozás egyik vezetője elmondta: a demonstrációk résztvevői tartják egymással a kapcsolatot és ha a hatóságok újra megsértik polgári jogaikat, ők ismét elözönlik az utcákat. A liberális politikus a legarcátlanabb zsarnokságnak nevezte az orbáni kormányzást.
Bár Orbán folyamatosan azt állítja, hogy nem Oroszország, hanem Magyarország-párti politikus, nyugaton nem egészen így láják. A szavak és a tettek között ugyanis meglehetősen nagy az ellentmondás. A magyar miniszterelnök ellehetetlenítette a nyugati cégek munkáját, túl nagy hatalom összpontosul a kezében, megváltoztatta az alkotmányt. Orbán sokféleképpen sértette meg az európai demokratikus normákat – sorolja a lap. Nemcsak ellenállt az Oroszországgal szembeni szankcióknak, értelmetlennek nevezve őket, hanem még kártérítést is követelt Brüsszeltől arra hivatkozva, hogy az orosz üzleti partnerek elvesztése nagy érvágást jelent Magyarországnak.
Mostanában mégis úgy tűnik, mintha Magyarország első embere kevésbé bírná a nyugatról érkező nyomást. Nemrég ugyanis kénytelen volt olyan nyilatkozatot tenni, miszerint Magyarország Németország mellett áll, és indokoltnak találta az Oroszország elleni szankciók bevezetését is. A lap kiváró álláspontra helyezkedik, hiszen a következtetés nagyon kézenfekvő: a megváltozott hozzáállás a berlini nyomásnak köszönhető.
(Hírhatár)





https://balrad.wordpress.com/2014/11/14/kijev-nincs-eselyunk-donbasszra/