http://www.hidfo.net/2014/11/14/spanyolorszag-elismerheti-fuggetlen-palesztinat

Szeged – Havonta parkgondozásra 500 ezer, tanácsadásra 440 ezer, reklámra 350 ezer forint megy el a Szegedi Vásár és Piacüzemeltető Kft.-nél. Információnk szerint ezek csak a legkiugróbb számok, amelyekre a revizorok bukkantak.

Parkgondozásra havi 500 ezer forintot, a gázórák leolvasásáért 200 ezret fizet ki havonta a Szegedi Vásár és Piacüzemeltető Kft. Ezek csak a legdurvább szerződések, amelyeket információink szerint az önkormányzati cég az elmúlt négy évben kötött. A városi társaságnál egy hete kezdődött az átvilágítás. A kiszivárgott információk szerint a revizorok egyebek mellett kiderítették azt is, hogy a Mars téri parkolóautomaták működtetéséért havi nettó 990 ezer forintot számláz egy cég a piacnak. Ezen felül pedig még 360 ezerbe kerül a karbantartás és az üzemeltetés.

Az összesen 8 térfigyelő kamera és 3 másik eszköz 33,5 milliós árát a piac egy sajátos lízingszerződés alapján 5 év alatt törleszti. Ez a konstrukció a revizorok szerint szabálytalan. Azt is belefoglalták a megállapodásba, hogy ha a szállítónak hamarabb felmondanak, akkor is ki kell fizetni neki a teljes futamidőre járó pénzt. Hasonló szerződés született a 13 millió forintos tűzvédelmi jelzőrendszerről; azért 5 év alatt összesen 35 millió forintot utalnak, ami 40-50 százalékos kamatnak felel meg. Az ISO-minősítéssel is akadtak furcsaságok: miután az egyik cég elkészítette, a másik negyedévente 450 ezerért újra auditálta. Reklámra havi 350 ezer forintot fordítottak.

A gázóra-leolvasásra nyáron szerződött cégnek tavaly mindössze 620 ezer forint bevétele volt, vagyis idén, a sorsa jobbra fordultával három hónap alatt megkeresi a korábbi egész éves bevételét. A tulajdonosi háttere egy másik cégvezetéssel mutat átfedést, azzal, amelyik havi 120 ezerért vállalta a kispiacok karbantartását. Az őrzés-védelmet ellátó alvállalkozó is biztosra megy; a szerződésében kikötötték, hogy felmondás esetén 4 havi díjat követelhet titoktartás fejében.

A kiszivárgott adatok szerint a Mars téri piacnál gázóra-leolvasón és parkgondozón kívül tanácsadónak legjobb lenni: a havi 353 ezret kereső ügyvezetőt havi 440 ezerért látja el tanácsokkal.

Kerestük Erdei Péter ügyvezető igazgatót, de az átvilágítás lezártáig nem kívánt nyilatkozni a szerződésekről. Részeredményről nem hallott sem a revizoroktól, sem a városvezetéstől. Arról sincs információja, hogy a cégnél vagy az élén változás lenne a közeljövőben. Botka László polgármester pénteken sajtótájékoztatót tart az önkormányzati cégeket érintő változásokról.
(Dombai Tünde)

A rendszerváltás óta nem volt ilyen feszült a viszony az Egyesült Államok és Magyarország között. A Lengyel külügyi intézet szerint az sem kizárt, hogy gazdasági szankciók is lesznek.

Dariusz Kalan, a PISM egyik vezető kutatója és közép-európai elemzője az intézet szerdai hírlevelében azt írta, hogy a magyar-amerikai viszony 1989 óta nem volt olyan hűvös, mint mostanában. Az USA korábban is kritizálta az Orbán-kormány kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti átalakításokat, amelyet úgy értékelt, mint az 1990-es években a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő intézkedésekkel való szakítást.

Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.

Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy az amerikai kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.

Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat is ennek megfelelően egy tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni, s a Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

Az elemző úgy véli, precedenst teremtett Washington október közepi döntése, amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna.

A lengyel külügyi intézet szerint a magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire is számíthat Washingtontól – például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt), sőt végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.

Az Egyesült Államok valószínűleg arra fog törekedni, hogy közös álláspontot alakítson ki Brüsszellel, vagy azt is elvárja majd, hogy a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság vegye át a kezdeményezést, ha a Fidesz-kormány további lépéseket tenne, például megkerülné az EU Déli Áramlattal kapcsolatos előírásait, vagy nyíltan megkérdőjelezné az unió politikáit. Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével.

Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet.

A lengyel külügyi intézet elemzője végül úgy véli, hogy a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz-ukrajnai konfliktust és annak közvetlen fenyegetését országukra és a régióra. A szakértő szerint a jövőben Washington élénkebb párbeszédet fog folytatni közép-európai partnereivel, hogy egységesebb álláspontot képviseljenek a tőlük keletre zajló fejleményekkel kapcsolatban.
(vs)

Bal-Rad komm: Nem az ukrán – orosz konfliktus jelent veszélyt hazánkra és “néhány más visegrádi országra”, hanem maga az USA és a NATO!

Mindenki számára világossá válhatott az utóbbi időkben, hogy a ’89 – es rendszerváltással a latorszövetségek egy olyan karámba terelték be Magyarországot, amely egy valódi börtön – rabmunkával. A legkissebb nemzeti önállóság vagy önrendelkezés joga is megvonva! Mindent csak a GAZDA elképzelései és parancsai szerint!

Azok, akik napjaink erőszakos amerikai nyomulása ellenére is úgy vélik, hogy ennek a latorszövetségnek a tagja lenni bármiféle biztonságot is jelent ORSZÁGUNK ÉS NÉPÜNK számára, azok minimum tévednek!

http://www.hidfo.net/2014/11/13/keresztenyeket-befogad-soraiba-hezbollah