Az orosz gazdaság elmúlt öt évének legsúlyosabb visszaesése már látható, és a helyzet tovább romolhat majd, de nem fog összeomlás bekövetkezni – ezt jósolja a kínai Kortárs Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, Csen Fenin, aki a „People’s Daily” újságban kommentálta a térségben zajló gazdasági átrendeződést. Oroszországot nem fenyegeti gazdasági összeomlás, a kínai közgazdász szerint az olaj ára rövidesen visszaáll a hordónkénti 70 dollár árra. Fenin Csen úgy véli, a jelenlegi orosz helyzet jelentősen eltér 1998 és 2008 eseményeitől. Az Oroszországi Föderáció gazdasági nehézségeit elsősorban külső tényezők okozzák, de az ország pénzügyi és gazdasági helyzete stabilizálódni fog.

Ugyanakkor Oroszország számíthat Kína támogatására. A két ország több mint 150 milliárd jüan összegű devizacseréről kötött megállapodást, ami egyelőre nem lépett életbe, de szükség esetén a káros folyamatok megállítására érvénybe léphet.

„Amennyiben Oroszország előterjeszti ezt az igényt, a kínai fél minden bizonnyal pozitívan reagál majd. Amennyiben a szerződés érvénybe lép, az egyik fél a megállapodással összhangban elvégzi az aktuális árfolyam számításait, majd kijelöl egy időpontot, amikorra az összeg kamatostul visszafizetésre kerül. Kína nem szenved semmilyen veszteséget. Másrészt, Kína tapasztalatra tehet szert egy ilyen interakcióból. Kína a közelmúltban 28 megállapodást írt alá devizacserékről, ezeknek egyike sem lépett még érvénybe.” – Mondta Cheng Fenin.

A közgazdász szerint az olajárak csökkenése az orosz-kínai olajüzletet sem érinti. Épp ellenkezőleg, az orosz gazdasági elleni támadás a két ország közti fokozott együttműködésre ad okot. A kínai állami sajtó szerint amennyiben Oroszországot térdre kényszerítené a nyugat, Kína lenne a következő célpont. Így a kínai kormánynak meg kell segítenie az orosz gazdaságot, mert ezzel magát védi a nyugati hatalomtól, ami Oroszország természeti erőforrásainak megkaparintásával a jelenleginél nagyobb veszélyt jelentene Kínára.

A Wall Street Journal szerint az olaj világpiaci árának összeomlása miatt a US Steel Corporation átmenetileg felfüggeszti Ohio-i üzemét, amely az olaj- és gázipar számára gyárt csöveket, vezetékeket.

A cég így 614 alkalmazottját küldi el fizetés nélküli szabadságra. A US Steel alkalmazottainak értesítéseket küldtek a felfüggesztésekről és elbocsátásokról, mondván, hogy az olajpiacon a termékeik iránt csökken a kereslet, emiatt nehéz a helyzet. A cég alkalmazottai várhatóan 2015. márciusától mennek fizetés nélküli szabadságra.

A világpiaci olajárak meredeken estek tavaly nyár óta, ami a nyugati szakértők szerint a piacon mutatkozó túlkínálatnak köszönhető. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete november 27.-i döntése, miszerint tartják a napi 30 millió hordó olaj termelési kvótát, csak hozzájárult az árzuhanás súlyosbodásához. A kvóták elhagyásáról végül azt követően született döntés, hogy Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere, Ali Al-Naimi szerint a szervezet meg kell védje piaci részesedését, és meg kell akadályozza az árak tovább zuhanását, hogy csökkentse az OPEC-en kívüli termelést.

2015 január 1-jétől megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió, az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alapított szövetségi rendszer, ami alternatívát jelent hazánk EU-tagságával szemben.

Mindezidáig igaza volt a kritikusoknak abban, hogy ha kilépünk az Európai Unióból, az a magyar gazdaság összeomlásához vezethet, és hazánk elszigeteli magát. Ez igaz volt egészen addig a pontig, ameddig nem volt alternatíva, és az Európai Unióból kilépést követően hazánk egy elszigetelt pont lett volna Kelet-Európában, amit kizárólag a "szövetségesekhez" tartozó országok vesznek körbe. Ebben a helyzetben valóban nehézkes lett volna az Európai Unióból kilépés, így részben érthető, hogy még az EU-kritikus pátok sem vállalták fel azt. 2015. január 1-től azonban egyáltalán nem érthető.

Mostanra az Eurázsiai Gazdasági Unió már megkezdte működését. Ez egy olyan horderejű történés, ami szakértők szerint nem csak az Európai Unió alternatívája, hanem sokkal inkább az Amerikai Egyesült Államoké, és azé a szerepé, amit az USA most betölt az Európai Unióban. Most Washington politikája határozza meg Brüsszel politikáját, a közeljövőben azonban az Eurázsiai Gazdasági Unió egy olyan gazdasági erővé fejlődik, amit ilyen közelsége miatt Washington a tengeren túlról nem fog tudni ellensúlyozni, mert nem fogják tudni tartani a versenyt a szomszédunkban jelentkező üzleti lehetőségekkel.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítói

Az Eurázsiai Gazdasági Unió megalakulása válaszút elé állítja a magyarországi politikai pártokat. A Demokratikus Koalíció és a balliberális erők már döntést hoztak, ők besoroltak ahhoz a radikális atlantizmushoz, ami külpolitikáját tekintve oroszellenes, belpolitikája pedig röviden úgy írható le, hogy a magyar belpolitikát fel akarja számolni, és a magyar állam hatóköreit át akarja adni Brüsszel kezébe. Az MSZP köreiben már mutatkoznak annak jelei, hogy ők inkább a mérsékelt atlantizmust választják, és gyenge EU-kritikát kezdenek megfogalmazni, amivel kis ellenzéki pártként megmaradhatnak, akár nyugaton maradunk, akár a keleti szövetségi rendhez csatlakozunk majd.

A kormánypárt szintén meghozta a maga döntését: belső körei mostanra sikeresen átrendezték gazdasági kapcsolataikat keletre, évek óta folyamatban van az eurázsiai átmenet törvényeinek meghozásához szükséges jogi környezet biztosítása. A kormánypárt belső körei felkészültek arra, hogy a politikai környezet változása miatt alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, és a mérsékelt atlantizmus külsőségeit egyfajta mérsékelt eurázsiai berendezkedésre cseréljék. A nemzeti erők - sajnos azt kell mondani, hogy a magyar történelemben már-már megszokott módon - gyakorlatilag az utolsók a sorban, akik még mindig nem tudták eldönteni, hogyan alkalmazkodnak az új politikai környezethez, és hogyan használják ki az abból adódó lehetőségeket.

Január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió. A Jobbik pedig népszavazást akar tartani - de nem az Európai Unióból kilépésről, és az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozásról. Nem, - a Jobbik arról akar népszavazást, hogy legyen-e útdíj.

Mit is jelent a gyakorlatban az, hogy a jobboldali ellenzék az útdíjról akar szavaztatni? Elsősorban azt, hogy ha sikerrel járnak, az emberek odajárulnak majd a szavazóurnákhoz egy horderejét tekintve abszolút jelentéktelen dolog miatt. Igen: az, hogy kell-e fizetni több ezer forintot, egy jelentéktelen dolog ahhoz képest, hogy melyik szövetségi rendszerhez akarunk tartozni. Az Európai Uniónak kvótarendszere van, ami a legkülönbözőbb iparágakra vonatkozóan előírta, hogy 10 gyárból 9-et be kell zárni. Most itt van a nagy lehetőség: az új szövetségi rendszerhez csatlakozva új iparosítást lehet kezdeni Magyarországon. Nem pár ezer forinttal lenne több, hanem újra lenne munkahelyteremtés Magyarországon.

Minden vezető politikus tudja, hogy a népszavazás egy különösen egyedi dolog. Az embereket nem lehet rendszeresen elhívni szavazni, mert elmennek egy népszavazásra, és a következőt fél éven belül már jobb, ha ki se írják, mert egy második népszavazásra olyan alacsony lesz a részvételi arány. Tehát, a gyakorlatban: ha szavaznak az útdíjról, az minimálisra csökkenti a részvételi arányt egy esetleges következő népszavazáson, amit akár a kormánypárt, akár a Jobbik kiír(at)na az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozás támogatásáról. Márpedig ne legyenek kétségeink afelől: a kormánypártnak nincsenek ideológiai elköteleződései. Nem támogatják se a liberalizmust, se a rendpártiságot, se a nemzeti eszmét. Ők a saját gazdasági érdekeiket érvényesítik, és ha a gazdasági érdekük azt diktálja, akkor ki fognak írni egy népszavazást az Európai Unióból kilépésről. Ennek kapcsán csak annyi a kérdéses, hogy mikor diktálják azt a gazdasági érdekeik. Mert amikor azt diktálják, akkor a nemzeti erők számára elúszott egy újabb történelmi lehetőség. A legkülönbözőbb érdekcsoportoknak ülnek beépített emberei minden pártban. Az a folyamat viszont aggasztó, hogy míg a kormánypártnál a nyugati megmondó-emberek kerültek belső ellenzéki szerepbe, a Jobbik esetében láthatóan nem születnek meg olyan döntések, melyek a nyugattól elszakadást tekintve kellően radikálisak lennének. Ha ezektől a személyektől nem szabadulnak meg igen hamar, a kormánypárt ezen a téren is kifogja majd a szelet a nemzeti erők vitorlájából.

2015. január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió. Van alternatíva. Kiléphetünk az Európai Unióból, és nem leszünk elszigeteltségben, hanem eurázsiai közös forrásokból újjáépíthetnénk, amit az elmúlt 25 év alatt privatizációval, kvótarendszerrel felszámoltak.

A kormánypárt ugyan veszít a népszerűségéből egy-egy intézkedés miatt, de a lepergő szavazatokat semelyik párt nem kapja meg, mert semelyik párt nem vállalja fel határozottan, hogy az Európai Unióból ki kell lépni. Annak ellenére, hogy a választók több mint fele ezt akarja. Minden pártnak megvan a maga közvéleménykutató-intézete, és az elvégzett felmérések alapján pontosan tisztában vannak ezzel, ahogy mi is tisztában vagyunk vele. A lakosság több mint kétharmada támogatja az Európai Unióból kilépést, ha van alternatíva. Egy hete már van alternatíva, a helyzet alapjaiban megváltozott. Ha a nemzeti erők nem vállalják fel a népszavazás kockázatát, és jelentéktelenebb témákkal terelik a figyelmet, miközben egyedül a kormánypárt mer kockázatokat vállalni, akkor valami nagyon nincs rendben.

______________________________________________________________

ORBÁN NEM HAGYJA MAGÁT MERKELTŐL KIOKTATNI

Az első PressTV képen az a hajó, amit 2010-ben a zsidók megtámadtak és 10 törököt megöltek. Most a hajó egykori angol szereplői perlik a zsidókat. A 2-dik kép mutatja a dollár árfolyamának legutóbbi alakulását. A dollár nálunk olyan 200-220 között volt mindig. Most éppen 224. A 3-dik PressTV kép azt ábrázolja, hogy Irán közel két tucat nyugati műholdas tévét tiltott be, amelyek lázítottak Irán ellen. Bezzeg nálunk! Itt ugyanezt a hazai gennycsatornák csinálják és senki sem tiltja be ezeket. A 4-dik képen a BRICS országok képviselői, ahol januártól Oroszország elnököl. 5-dik képen Merkel kancellár, aki három hét múlva ideugrik Orbánhoz, hogy letesztelje a helyzetet és utána Obamakinak elmesélje mit látott Budapesten. Persze Ovi Viki erre alaposan fölkészül és előre tudható, hogy Merkel esetleges ukázait Orbán kicselezi.

Újabb álcivil szerveződés felduzzasztását kezdte meg a liberális sajtó, ami ezúttal a liberálisok médiatámogatásával felfuttatott "civil" csoportokon és szakszervezeteken kívül a pártokat is várja a február 2-re időzített tüntetésére. Ez az úgynevezett "Összefogás menete" egy újabb kísérlet arra, hogy a lekülönbözőbb okok miatt szerveződő kormányellenes csoportokat összetereljék az Európai Unió zászlaja alá. A megmozdulást február 2-re tervezik, és ez egyben egy szimpátiatüntetés is lenne Angela Merkel német kancellár Budapestre látogatása alkalmából.

"Az eddigi tüntetések, megmozdulások tanulságait mérlegelve, a demokratikus oldal széthúzását tapasztalva, de nem elfogadva, a csoport elszánta magát és egy megtervezett program alapján elkezdte a szervezését egy olyan nagyszabású tüntetésnek, amelyre minden a közéletet alakító, befolyásoló szervezetet résztvevőként várnak a sok civil mellé". Ezzel lett beharangozva egy újabb összevont tüntetés. A közlemény szerint már megkezdték a tárgyalásokat a pártokkal és szakszervezetekkel. "A változáshoz minden demokratára szükség van, a tüntetésünk erről fog szólni" – közölték.

Görög zászlóval a kormány ellen - 2015. január 2., Budapest

Angela Merkel február 2-án érkezik Magyarországra. A csoport szerint az időpont kiválasztásában ez egy fontos szempont volt, hiszen ebben az időpontban a világ közvéleménye hazánkra fog figyelni.

A közvélemény figyelme amiatt fontos, mert ha Angela Merkel Budapestre érkezik, és azt látják, hogy megint alig 700 embert tudtak csak utcára vinni, az egy komoly csapás lenne nem csak az Európai Uniónak, de Washingtonnak is. A tüntetés lényege, hogy a szervezők összeszervezik a radikális atlantista pártokat és a velük együttműködő szakszervezeteket, a liberális sajtó pedig már egy hónappal a megmozdulás előtt népszerűsíti a Facebook-csoportot. Tehát egy igen összetett együttműködésről van szó, amiben szakszervezetek, pártok, sajtóorgánumok és álcivil szervezetek vesznek részt.

Az "Összefogási menet" szervezői közölték, hogy "minden tüntetés fontos, minden megmozdulást támogatnia kell, függetlenül a szervezők képviselte háttérről, szándékaiktól – kivéve a szélsőjobboldal bármilyen kezdeményezéseit". Úgy tűnik, ez a csoport a szélsőjobboldalt már nem akarja bevonni a kormányellenes tüntetésbe, ehelyett demokráciát játszanának.

Míg a korábbi tüntetéseknek az volt a célja, hogy jobboldali csoportok és szurkolói közösségek bevonásával összeütközéseket provokáljanak ki a rendőri erők és tüntetők közt, ennek a tüntetésnek az lenne a célja, hogy egy hatalmas - és lehetőleg békés - tömeg ácsorogjon az Európai Unió zászlaja alatt, amit a jobboldal unióellenes szimbólumai nem zavarnak meg.

Ebben az együttműködésben azonban úgy tűnik, nem csak balliberális pártok, sajtóorgánumok, szakszervezetek és álcivil csoportok vesznek részt. A Facebook december végén általános jellegű "nagytakarítást" tartott, és rengeteg jobboldali szervezet Facebook-oldalát egyszerűen törölték. Törölték többek között a Szent Korona Rádió és a Betyársereg oldalát, eltávolították a Romantikus Erőszak együttes és Lipusz Zsolt oldalát is, emellett kitörölték a "Támogatjuk a keleti nyitást" Facebook-csoport oldalát is. Ezek közül volt, aki már nem fogja használni a Facebook-ot, volt azonban, aki újraregisztrált.

Tehát egy igen sok elemből álló "együttműködést" láthatunk működni, aminek célja, hogy Angela Merkel budapesti látogatásáról remek sajtófotók készüljenek, amin tömegek állnak az Európai Unió zászlaja alatt, eközben pedig ellehetetlenítik a közösségi médiának azt a részét, ami nekik komoly gondokat okozhat.