Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Washington terve hamar kudarcba fulladt
Mexikó felülbírálta olajkitermelésre vonatkozó terveit, és 2015-ben mintegy 5%-al, 2,4 millióról 2,29 millió hordóra csökkenti a napi kitermelést. A Pemex mexikói olajvállalat vezérigazgatója, Gustavo Hernandez Garcia azzal magyarázta a lépést, hogy eleve 4,1 milliárd dollárral csökken a költségvetésük az alacsony olajárak miatt. A vállalat emellett határozatlan időre elhalasztja azt a tervet is, miszerint 2020-ig napi szinten 3 millió hordóra növelnék a kitermelést.
Az olaj világkereskedelmi ára tavaly június óta közel 50%-ot zuhant. 2014 első negyedévében Barack Obama tárgyalásokat folytatott a szaúdi uralkodóval arról, hogy az olajkitermelés fokozásával mesterségesen csökkentsék az olaj világpiaci árát. A túlkínálat miatt az olaj ára alig felére csökkent átmenetileg, ami veszteséget okoz az amerikai hegemónia riválisainak, melyek természeti erőforrásaik kiaknázásával jelentős sikereket tudnak elérni a nyugati tömbbel szemben. Az amerikai-szaúdi manőver elsődleges célja az volt, hogy megfosszák az orosz állami költségvetést olajbevételeinek egy részétől, de ezzel csapást mérnek többek között Venezuelára és más dél-amerikai országokra is. A nyugati olajvállalatok azonban nem tudják sokáig fenntartani a mesterségesen leszorított árat. A Wall Street Journal februári jelentése szerint az amerikai cégek által működtetett olajkutak száma több mint 28%-kal csökkent 2014 júniusához képest.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/13/washington-terve-hamar-kudarcba-fulladt
Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt!
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert újrakonfigurálási folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben amilyen az EU is a régiók, a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak.
Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben.
Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Ezen kívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér (autópálya, gyorsforgalmi) megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz/Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb.
A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig melyek inváziójára Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, míg ezeket a városokat hetente több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot!
Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése!
Meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy ez az elnök etnikailag kisebbségi. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannis urat terhelni fogja az a tudat, hogy ha ez netalán mégis megtörténne, akkor egy etnikai kisebbségi idejében következne be, holott őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudjuk, pontosan mit vár el tőle Erdély! Talán éppen a leválást Bukarestről, mert az erdélyi többségi románok és nem mások fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák pedig csak szórják a pénzt!
Erdély Romániáról történő leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti már javában zajló tárgyalásoktól függ. Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is?! Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést! Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon!
A szerzőről kevés angol, magyar nyelvű infót találtam. Leginkább román anyagok vannak. Közgazdaságtant végzett (1978), Kormánytag volt (1996-1998) 4 publikációja van (1978, 1980, 1994, 1996) - Ion
Forrás:
Ilie Serbanescu
Tiltsák be a dohányzást az egész világon!
Ha nem így történik, akkor egymilliárd ember halhat meg a dohányzás következtében az évszázad végéig. Ezt állítja két egyetemi professzor Új-Zélandról. Abu Dhabiban nemzetközi konferenciát tartanak arról, hogy miképp lehetne megszüntetni a dohányzást az egész világon.
Az elmúlt tíz év során 50 millió ember halt meg a dohányzás következtében az egész világon. Ezért turbó támadást javasol a dohányzás ellen a két új-zélandi professzor, akik az aucklandi egyetemen tanítanak. Szerintük az ENSZ-nek és a WHO-nak kellene a mozgalom élére állnia. A cél pedig az lenne, hogy vegyék rá a kormányokat: tiltsák be a dohányzást a következő 25 év során. Így a Föld 2040-re dohányzásmentes övezet lenne.
A fejlett világban csökken a dohányzás, de Afrikában és a Közel-Keleten kifejezetten növekszik. A nagy dohányipari cégek most azokat az országokat célozzák meg, melyek nem képesek védekezni, mert az állam gyenge. Földünk csak minden tizedik lakója él olyan államban, ahol komolyan megadóztatják a dohányzást. Különösen veszélyes, hogy mind több nő és mind több fiatal szokik rá a dohányzásra – hangsúlyozza a két új-zélandi professzor. Javasolják minden dohányreklám betiltását és a dohányboltok kiszorítását a bevásárló központokból. A két új-zélandi professzor szerint a nagy dohánycégek továbbra is hatalmas profitokat zsebelnek be, miközben emberek milliói halnak meg a dohányzás miatt minden évben.
GloboPort
Donbassz
Donbasszi családi idill. Tóval, romokkal, pisztollyal
Donbasszban egyelőre viszonylagos nyugalom van, ám a feszültség óráról-órára nő. Mindössze idő kérdése, hogy a háború mikor fog minden eddiginél hevesebbem kiújulni.
Valcmanék Kijevben meg is tesznek mindent az ügy érdekében. Tegnap “nagyszabású hadgyakorlatot” kezdett a junta martalóchordája Majorszktól északnyugati irányban. A Minszk-2 egyezmény pedig a térséget fegyvermentessé teendőként jelölte meg-a végrehajtásra kiszabott idő pedig lejárt. Ehhez képest…
Makejevkában a népköztársaságiak reparálgatják a hadra fogható szerzeményeket.
Mára virradóan Donyeck “kijev”-lakókerületét lőtte négy alkalommal a valcmanista latortüzérség.
A repülőtér ellen folyamatosak a tüzérségi támadások.
Dzserzsinszkből ismét lőtték a martalócok Gorlovkát és Putyilovkát.
Bugyenovszknál tankokkal és kézifegyverekkel vívott csata volt ma reggelre.
Bolotennoje és Bahmutka térségben egész éjjel tüzérségi párbaj zajlott.
Késő este Red Partyizán közelében a latortüzérség kilőtt egy személyautót. Két felnőtt és két gyermek (egy egész család) meghaltak.
Pertvomajszkot egyfolytéában ágyúzzák a valcmanista pribékek.
Sirokinoban éjszaka is folytatódtak a tegnap intenzívre váltott harcok. Éjszakára sem csitult a helyzet.
Törésvonalak jelentkeznek
Washington fokozza a nyomást Moszkvára Ukrajna ügyében, a Szenátus Külügyi Bizottsága követeli a halált okozó fegyverek szállításának megkezdését. Az EU-ban nő az ellenállás az eszkalációval szemben, Berlin pedig mintha szélmalomharcot vívna a washingtoni héjákkal. A Fehér Ház tegnap átnyúlt főbb kontinentális európai szövetségesei feje fölött és a hadianyag-szállításokat jelentett be Ukrajnának.
Drónok és Humvee típusú páncélozott harcjárművek is lesznek az Ukrajnának küldött, megnövelt amerikai támogatásban - közölte telefonon Petro Porosenko ukrán elnökkel Joe Biden amerikai alelnök. Az Egyesült Államok Raven típusú, kis méretű, kézből indítható drónokat, 30 nehéz páncélzatú és 200 szabványos Humveet, valamint rádiókat, aknavető elleni radarokat és más felszerelést küld majd Ukrajnának, 75 millió dollár értékben. A segélyszállítmány kivétel nélkül halált nem okozó eszközökből áll majd, a drónok nem lesznek felfegyverezve. Washington emellett szerdán újabb szankciókat léptetett életbe nyolc ukrajnai szakadár vezető, valamint egy orosz bank ellen. A szankciókkal Washington tovább fokozza a nyomást Moszkvára, egy nappal azután, hogy megvádolta Oroszországot tankok és nehéz katonai járművek Ukrajnába küldésével, amelyet a hírhedt Victoria Nuland helyettes államtitkár a február 12-i Minszk II megállapodás megsértésének nevezett. Kedden megérkezett Lettországba az a 120 amerikai tank és páncélozott harci jármű, amelyet Moszkva tekinthet a NATO csapat-megerősítésének a határainál.
Az EU-ban viszont nő az ellenállás az eszkalációval szemben. Róma és Athén eltökélt, hogy kiszáll a szankciók spiráljából, mert gazdaságaik túl nagy árat fizetnek érte. Franciaországban is recseg-ropog a politikai centrum, amint megpróbálja a Front National előretörését megakadályozni és ezzel az euró-zónát is megmenteni. A német nagypolitika kétségbe van esve. A Der Spiegel már múlt héten jelentette, hogy bár Obama elnök támogatja Merkel kancellár diplomáciai erőfeszítéseit Ukrajna ügyében, a washingtoni héják elszántak arra, hogy megtorpedózzák Berlin hozzáállását. Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is számos olyan feszültségkeltő kijelentést tett az elmúlt hetekben Ukrajnáról, amelyet a berlini kancellária-hivatal „veszélyes propagandának” nevezett. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter már panaszt tett Breedlove kommunikációja miatt Jens Stoltenberg NATO főtitkárnál. A tegnapi washingtoni bejelentés Berlinnek azért is zavarbaejtő, mert pont azokban az órákban találkozott Steinmeier John Kerry amerikai kollégájával azzal a céllal, hogy lebeszélje Amerikát a fegyverszállításokról. Steinmeier elmondta Washingtonban, hogy Berlin előrehaladást lát az erőszak visszaszorulásában, a nehézfegyverek visszavonásában és a nemzetközi megfigyelők térségbe jutásával kapcsolatban. Steinmeier ma találkozik Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval és számos kongresszusi képviselővel, akik közül többen folyamatos nyomás alatt tartják a Fehér Házat Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatban. Kedden mindkét amerikai párt törvényhozói halált okozó fegyver szállítását követelték a Szenátus Külügyi Bizottságában. A wisconsini republikánus Ron Johnson szenátor, aki a Szenátus Külügyi Bizottságának Európai Albizottságát vezeti, kijelentette, hogy a republikánus és demokrata tagok között „nem kérdés”, hogy Washingtonnak többet kell tennie.
Oroszország a maga részéről újra hadgyakorlatokba kezdett konvencionális és nukleáris erőivel. Továbbá kijelentette, hogy természetesen joga van nukleáris erőket a Krím-félszigeten állomásoztatni. Az EU-ban és az atlanti táborban a törésvonalakat szélesítendő pedig a Nikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter tegnap kijelentette, miszerint Moszkva fontolgatja az élelmiszerek import-tilalmának lazítását Görögország, Magyarország és a Ciprus esetében. Olyan megoldást kell találni, amely „nem okoz problémákat a brüsszeli kapcsolataikban” - tette hozzá.
Hírfigyelő Szolgálat
Amerika kérdezi: Miért nem "nemzetközi" beruházás a Paks 2.?
Az Európai Unió blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal egyes atlantista híresztelések szerint.
Ami valószínűleg tovább fokozza majd a feszültséget Moszkva és Brüsszel között. Az Európai Bizottság döntése Magyarország számára is közvetett csapást jelent(het), ugyanis Magyarország jó kapcsolatot igyekezett ápolni Moszkvával a nyugatosztó ukrán konfliktus közepette.
Magyarország és Oroszország tavaly kötött megállapodást arról, hogy Pakson kettő, egyenként 1200 megawattots nukleáris blokkot épít az orosz Roszatom. Moszkvának ezzel sikerült komoly üzleti kapcsolatot létesítenie Európa közepén, és a megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy a szerződés csak tovább növeli Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól. Megjegyezném zárójelben, hogy az orosz energiafüggés jelen helyzetben el- és megkerülhetetlen nem csak számunkra, de egész Európa számara is, ha tetszik ha nem... Ezzel szemben számos uniós illetékes korábban is úgy vélekedett, hogy Oroszország az energiapolitikát használja fel Európa megosztására és az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika konszenzusának aláásására.
Hetekig folyt a vita a Roszatom-szerződésekben foglalt technikai, pénzügyi és energetikai kérdésekről, mert minden atomenergetikai szerződést jóvá kell hagynia az Euratom Ellátási Ügynökségnek (ESA). Aztán az Euratom előző héten elutasító döntést hozott az ügyben; azt kifogásolta, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot. Az elutasító döntéssel záruló brüsszeli ülésen állítólag ott volt mind a 28 EU-s biztos, köztük Navracsics Tibor is. Magyarország ugyan megfellebbezte a döntést, azonban az Európai Bizottság kiáll az Euratom elutasító döntése mellett. A döntés blokkolja a paksi bővítést, ezt ha Magyarország nem hagyja annyiban, akkor a magyar kormánynak újabb fűtőanyag-megállapodást kell kötnie az orosz fél beleegyezésével valamely nyugati érdekeltségű céggel is, vagy jogi lépéseket kell kezdeményeznie a Bizottság döntése ellen.
Időközben kiderült, hogy a z ügynökség nem fogadta el a vonatkozó szerződésrészt, az ESA jóváhagyása nélkül pedig uniós tagállam nem léptethet hatályba ilyen megállapodást.
A kormánypárt határozottan cáfol: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette azt is, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodnak azokhoz az atlantista forrásokhoz, amelyek ezzel vádolják hazánkat.
Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságát kifejezetten az érdekli a paksi bővítéssel kapcsolatban;
- hogy miért maradt el a korábban ígért nemzetközi tender a beruházásra.
Az uniós stratégia szerint ugyanis nem lehet, hogy egyvalaki építsen, üzemeltessen, és szállítsa is a fűtőanyagot, mint ahogy azt Paks esetében a Roszatom tenné.
Az EU-ban olyan erőművet fogadnak csak el, amelyikbe több cég vagy több ország is szállíthat fűtőanyagot. Ezért a kormányzatban arra számítanak, hogy az EU által megfogalmazott kifogások utat nyitnak majd annak, hogy nyugati cégek, a többi között az amerikai Westinghouse, illetve a német Siemens részt vegyen az orosz hitelből megvalósuló beruházásban. Ezzel „nemzetköziesítenék” a beruházást. Tehát a nyeregből kiütött Amerikának és az általa vezérelt nyugati világnak ez fáj igazán. Valójában volt itt versenykiírás, mint ismeretes, de az USA labdába sem rúghatott ekkorra ezen a közép-európai érdekszférán, hiszen már jóval azelőtt elvesztette a befolyását a térség felett.
Bíró Dalma összeállítása
Az ellenség keze betette a lábát, és felütötte fejét a fejetlenség!
Blokkolta az Európai Bizottság Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal – állította a Financial Times. Bár az Index szerint az ő kérdésükre Navracsics Tibor EU-biztos is megerősítette a vétót, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár később tagadta az FT hírét és hozzátette, helyreigazítást kértek a laptól.
Nem hagyta jóvá az Euratom a leendő paksi blokkok fűtőanyagának Oroszországból történő kizárólagos importját – közölte csütörtökön a Financial Times.
A lap szerint Magyarország ugyan fellebbezett döntés ellen, de három, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint az Európai Bizottság is a döntés mögé állt. Ennek pedig az az eredménye, hogy az egész paksi bővítést blokkolták – írta a lap. Hozzátették, hogy a döntést az EU-biztosok – köztük Navracsics Tibor magyar biztos – múlt heti találkozójakor hozták meg.
A Financial Times szerint Magyarország most két dolgot tehet: vagy új fűtőanyag-szerződést köt, vagy jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság ellen. Hozzátették, hogy az Európai Bizottság a Roszatommal kötött szerződések közbeszerzési aspektusát is vizsgálja, de ezek a vizsgálatok még nem értek véget.
Giró-Szász tagadta, Navracsics az Index szerint megerősítette
Az FT információjával kapcsolatban kerestük Havasi Bertalant, a kormányfő sajtófőnökét és Menczer Tamás külügyi szóvivőt is. Ők tőlünk értesültek a hírről és azt ígérték, később reagálnak.
Ezt követően Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár késő este határozottan tagadta az FT értesüléseit. Szerinte nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez
Navracsics Tibor EU-biztos viszont az Index megfogalmazása szerint megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja.
Hozzátette, hogy ezekről jelentésekről az Európai Bizottságban nem szoktak szavazni, most sem tették. Navracsics azt is elmondta: a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de még nem kaptak rá választ, most pedig ki is szivárgott a lényeg.
A Financial Times szerint a mostani döntés tovább növelheti a feszültséget Brüsszel és Moszkva között, és nagy csapás Orbán Viktornak, aki az ukrán konfliktus ellenére körbeudvarolta a Kremlt.
A tervezett paksi blokkok fűtőanyag-ellátásával kapcsolatban múlt héten hírbe hozták az amerikai Westinghouse céget is. A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól akkor úgy értesült, kifejezetten az EU szervei lobbiztak azért, hogy a paksi beruházásnál jelenjen meg egy európai és lehetőleg egy amerikai beruházó is az oroszokon kívül.
Egy hétfői sajtóbeszélgetésen Szijjártó Péter külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva viszont azt mondta, nem tud a Jávor Benedek PM-s európai parlamenti képviselő által felvetett ügyről, amely szerint a Westinghouse szerepet kapna a Paksi Atomerőmű bővítésében. Szijjártó hozzátette, hogy a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt.
Lehet, hogy ezzel Brüsszel mindent blokkol
Az Euratom döntése mögött az az egyértelmű, nagyon erős üzenet állhat, hogy a Paks 2 projekt így, ebben a formában nem indulhat el Brüsszel szerint – mondta Perger András, az Energiaklub vezető szakembere.
Szerinte azt azonban nem lehet tudni, hogy az új atomerőmű építésre tavaly decemberben aláírt három szerződés, amit az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt szignált, milyen kereszthivatkozásokat tartalmaz.
A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. Ezek mindegyikét be kellett mutatni az Euratomnak, és ebből egyelőre az az üzemanyagellátásról szólót kaszálta el. Elképzelhető, hogy az üzemanyagellátás a megállapodások kulcsfontosságú eleme, és a brüsszeli döntés így az egész szerződéscsomagot blokkolja.
De az is lehet, hogy a kifogásol szerződés kivehető az egész projektből úgy, hogy azt újra lehet tárgyalni az oroszokkal. Ez utóbbi esetben viszont Paks2 építsének elindítása még nincs veszélyben – csupán más üzemanyagszállítót is be kell vonni az üzletbe. Erre kézenfekvőnek tűnik az amerikai Westinghouse, mely a Paksra tervezett reaktortípusba gyárt üzemanyagot, igaz, az technológiailag kicsit elmarad az oroszhoz képest.
(HVG)
Izland mégsem csatlakozik az Európai Unióhoz
No lám, no lám! Most megfizet az Unió a mesterséges csődhelyzetért, ugyanis Izland visszavonta az európai uniós csatlakozásra vonatkozó kérelmét.
Pedig most még nagyobb szüksége van az atlantista vezérelt európai érdekközösségnek a felvevőpiacra mint valaha... De ebből Izland láthatóan nem kér. A lépésre két évvel azután került sor, hogy az észak-európai országban euroszkeptikus, jobbközép kormány került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy leállítja a 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot. Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter közleménye szerint a döntésről Reykjavik értesítette az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lettországot.
Gölöncsér Miklós
Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter tegnap értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy Izland mégsem csatlakozik az Európai Unióhoz, és visszavonják a csatlakozási kérelmet. Sigmundur David Gunnlaugsson kormányfő szerint az EU-tagság többé nem képezi politikai vita tárgyát, arról egyértelmű és végleges döntés született. A Reykjavik Grapevine magazinban korábban közölt interjúból az is kiderül, mi vezetett ehhez a döntéshez: az Európai Unióban zajló átalakulások vezettek oda, hogy a kormány mégis visszavonja a tagsági kérelmet. Az izlandi kormány nem kíván része lenni egy olyan szövetségi rendszernek, ami nem szövetségi rendszerként működik, hanem a tagállamokat véglegesen felszámolni akarja és egy Európai Egyesült Államokat akar létrehozni.
Izland 2009-ben nyújtott be kérelmet a csatlakozásra, idén azonban a miniszterelnök már bejelentette, hogy a közeljövőben azt visszavonják. Izland már tagja az Európai Gazdasági Térségnek, ami lehetővé teszi a személyek és termékek szabad mozgását az EU tagállamok közt. Izlandnak ez a felállás bőven elég, a tagállamok szuverenitását felszámoló Európai Unióból nem kérnek.
Gudmundur Steingrimsson, a Fényes Jövő párt elnöke korábban kijelentette, hogy amennyiben ez a döntés nagy mértékű elégedetlenséget okozna, szó lehet egy népszavazás kiírásáról. Izland számára az EU-tagság nem úgy lett lekommunikálva, mint hazánk számára: nem a megélhetési viszonyok sokszoros javulását ígérték a politikusok, hanem az izlandi lakosság figyelme végigkísérte azt a vitát, ami az izlandi kormány és az EU közt folyamatban volt. Az emberek tisztában vannak vele, hogy a kvótarendszer miatt gyakorlatilag a hazai gazdaság egy részét azonnal le kellene bontani, emiatt se a politikusok, se a tömeg nem támogatja az EU-tagságot. Izlandot a halászati kvóta érintené legkeményebben, amiben az Európai Unió nem volt hajlandó engedményeket adni, így az EU-csatlakozás miatt gyakorlatilag az ország egyik húzó ágazatát kellene azonnal lebontaniuk, ami az életszínvonal garantált romlását hozná.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/13/izland-megsem-csatlakozik-az-europai-unioho
Újabb ukrán politikus lett öngyilkos
Holtan találták a lakásán Olekszandr Peklusenkót, az ukrajnai Zaporizzsja régió volt kormányzóját – közölte az ukrán belügyminisztérium csütörtökön. Két hét alatt ő a negyedik ukrán politikus, aki a feltételezések szerint öngyilkosságot követett el.
A volt kormányzóra – aki korábban a megbuktatott Viktor Janukovics volt ukrán elnök vezette Régiók pártja színeiben parlamenti képviselő is volt – saját házában talált rá a rendőrség. A hatóságok az első nyomozati eredmények alapján öngyilkosságot állapítottak meg, a halálát lőtt seb okozta a nyakán.
Két hét alatt a negyedik eset
Kedden Sztanyiszlav Melnyiket, szintén a Régiók Pártja volt képviselőjét találták holtan a kijevi térségben lévő otthonában. Az ő esetében is öngyilkosságra gyanakodnak a hatóságok, de előre megfontolt szándékból elkövetett emberölés gyanújával is nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen. A helyszínen a férfi vadászfegyverét is megtalálták, és egy búcsúlevélre is akadtak, amelyben „bocsánatot kért mindenkitől”.
Február 28-án Mihajlo Csecsetov, a Régiók Pártja frakciójának első-helyettese ugrott ki a tizenhetedik emeletről.
A férfit halála előtt egy héttel a kijevi főügyészség hivatali visszaéléssel és okmányhamisítással gyanúsította meg.
Február 25-én az ukrán hatóságok Szerhij Valter, a dél-ukrajnai Melitopol volt polgármesterének holttestét fedezték fel saját házában. A férfi – akit két éve függesztettek fel tisztségéből, mert egyebek között korrupció vádjával eljárás folyt ellene – a hatóságok szerint felakasztotta magát.
MTI
Gyurcsány pert vesztett, bebörtönzésére társadalmi igény van
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön elutasította Gyurcsány Ferenc Dézsy Zoltán filmrendezővel szemben benyújtott keresetét, amit a DK elnöke személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva adott be. Gyurcsány amiatt indított pert, mert az "Elment az Őszöd" című film kitalált, jövőben játszódó jeleneteiben az őt alakító színészt börtönfolyosón, bilincsben vezették. Gyurcsány szerint az "ennyire bántó, sértő bemutatásra semmiféle társadalmi igény nincs, semmiféle közcél, közérdek nem indokolja, a film személyiségi jogi jogsértés megállapítására alkalmas". A Fővárosi ítélőtábla elutasította a keresetet, vagyis indirekt módon elismerte, hogy Gyurcsány bebörtönzésére igenis társadalmi igény van, és közcélt szolgálna.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/12/gyurcsany-pert-vesztett-bebortonzesere-tarsadalmi-igeny
Japán elismerheti a krími referendum eredményét
Hatojama Jukio volt japán miniszterelnök szerint Tokió az Egyesült Államoktól független lépést kell tegyen és el kell ismernie a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozását, hogy javítsa a szomszédos Oroszországgal fennálló viszonyt. A volt miniszterelnök találkozót tartott a krími vezetőkkel, ahol kijelentette, hogy a Krím esetében hiba lenne erőszakos csatolásról beszélni, mert a Krím-félsziget lakossága demokratikus módon, sikeres referendumot követően csatlakozott Oroszországhoz, amit Japánnak is támogatnia kellene. A volt miniszterelnök emellett kijelentette, hogy Tokiónak függetlenednie kell az amerikaiaktól, el kell törölniük a szankciókat, és mostanra vannak is jól látható folyamatok ebbe az irányba. "Itt az idő, hogy Japán végre felébredjen és szembenézzen a valósággal. Hadd folytassák csak más országok a szankciós politikát, de Japán független módon kell döntsön saját politikájáról."
A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szankciókhoz csatlakozás miatt megszakadtak a Kuril-szigetek státuszáról folytatott tárgyalások, vagyis az amerikaiak miatt tovább romlott Japán viszonya egy szomszédos országgal. Hatojama arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány igyekszik a nép érdekét szem előtt tartani, de a média nagy része külföldi kézben van, szándékosan egyoldalúan és félrevezetően tudósítanak a Krímben történtekről, így a japán lakosság többsége nincs is tisztában azzal, hogy valójában mi történt Ukrajnában és a Krím-félsziget milyen körülmények közt csatlakozott Oroszországhoz. Hatojama ugyanakkor kiemelte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Krím csatlakozásának évfordulóján - alig egy hét múlva - Japán elismerje a tavaly ilyenkor tartott referendum eredményeit.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/12/japan-elismerheti-krimi-referendum-eredmenyet