Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter tegnap értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy Izland mégsem csatlakozik az Európai Unióhoz, és visszavonják a csatlakozási kérelmet. Sigmundur David Gunnlaugsson kormányfő szerint az EU-tagság többé nem képezi politikai vita tárgyát, arról egyértelmű és végleges döntés született. A Reykjavik Grapevine magazinban korábban közölt interjúból az is kiderül, mi vezetett ehhez a döntéshez: az Európai Unióban zajló átalakulások vezettek oda, hogy a kormány mégis visszavonja a tagsági kérelmet. Az izlandi kormány nem kíván része lenni egy olyan szövetségi rendszernek, ami nem szövetségi rendszerként működik, hanem a tagállamokat véglegesen felszámolni akarja és egy Európai Egyesült Államokat akar létrehozni.

Izland 2009-ben nyújtott be kérelmet a csatlakozásra, idén azonban a miniszterelnök már bejelentette, hogy a közeljövőben azt visszavonják. Izland már tagja az Európai Gazdasági Térségnek, ami lehetővé teszi a személyek és termékek szabad mozgását az EU tagállamok közt. Izlandnak ez a felállás bőven elég, a tagállamok szuverenitását felszámoló Európai Unióból nem kérnek.

Gudmundur Steingrimsson, a Fényes Jövő párt elnöke korábban kijelentette, hogy amennyiben ez a döntés nagy mértékű elégedetlenséget okozna, szó lehet egy népszavazás kiírásáról. Izland számára az EU-tagság nem úgy lett lekommunikálva, mint hazánk számára: nem a megélhetési viszonyok sokszoros javulását ígérték a politikusok, hanem az izlandi lakosság figyelme végigkísérte azt a vitát, ami az izlandi kormány és az EU közt folyamatban volt. Az emberek tisztában vannak vele, hogy a kvótarendszer miatt gyakorlatilag a hazai gazdaság egy részét azonnal le kellene bontani, emiatt se a politikusok, se a tömeg nem támogatja az EU-tagságot. Izlandot a halászati kvóta érintené legkeményebben, amiben az Európai Unió nem volt hajlandó engedményeket adni, így az EU-csatlakozás miatt gyakorlatilag az ország egyik húzó ágazatát kellene azonnal lebontaniuk, ami az életszínvonal garantált romlását hozná.