https://balrad.wordpress.com/2015/03/25/haboru-es-beke-donbasszban/
Június 13-a és 15-e között háromnapos nemzetközi konferencia keretében a déli hunok fővárosának, Tongwanchengnek a múltját és jövőbeli szerepét elemezték kínai és külföldi kutatók a kínai Shaanxi-tartomány Jinbian nevű városában (Csinbien). A résztvevő magyarokat különös tisztelet övezte.
A déli hun város történetének átfogó kutatása az 1990-es évek végén kezdődött meg. Az első jelentős nemzetközi konferenciára tíz éve, 2003-ban került sor, amikor japán és kínai kutatók elemezték a város korszakainak a történetét. Ennek az első és számunkra is legfontosabb időszaka a hun periódus 413 és 431 közötti szakasza, amikor Helian Bobo hun főkirály megtervezte és megépítette a várost. Ennek a kínai, jelképes neve Tongwancheng lett, amelynek jelentése „egyesüljön tízezer város”, de ma már a kutatók nagy többsége úgy véli, hogy valószínűleg a hunok a Fehérvár nevet használták. Ez a név gyakran tűnik fel a kínai forrásokban, valamint a város mellett két kis település is ezt a nevet viseli mind a mai napig.
A konferencián körülbelül 80 kutató vett részt a világ számos országából, de nem mindenki tartott előadást, így például egyetlen nyugati-belga, angol, kanadai, amerikai- kutató sem kapott megszólalási lehetőséget, míg a két magyar előadó, köztük magam is, megszólalási lehetőséget kaptunk, és az előadások nagy sikert arattak. A szervezők műsorra tűzték Daubner György filmrendező dokumentumfilmjét, a Hunok titkos történetét, amely szintén nagy sikert aratott a kínai kutatók körében.
Ordosz és Fehérvár
A hun város kutatása nagyon sok ázsiai egyetemen folyik, tajvani és koreai kutatók is elmélyülten foglalkoznak Helian Bobo városalapító és a hunok történetével. A konferencián részletes képet kaphattunk a város szerkezetéről, lakosainak számáról, valamint a hunok és a kínaiak kapcsolatáról. A belső-mongol Ucsiraltu professzort a szervezők felkérték, hogy legyen a konferencia egyik szekcióvezetője. A neves hun kutató az egyik előadás kapcsán felszólalt, és elmondta, hogy nagyon fontos a környékbeli nevek eredetének a tisztátázása, hiszen sok kínai kutató nem ismeri fel a környékben található mongol eredetű neveket. Utalt arra, hogy a környéken nagyon sok fehér jelentésű kifejezés van, de nem mindegy, hogy városról, nevezetesen fehérvárról vagy tóról esik-e szó. A mongol professzor egyébként Helian Bobo nevét elemezte és kiderítette, hogy az egy kései kerej, kerejt törzsnévvel áll kapcsolatban. Nagyon valószínű, hogy a magyar király szó is abból ered, amely kifejezést Attila felmenői hozhattak maguknak és a régi törzsi név méltóságnévvé vált Európában.
Mongol kutatás
A konferencia résztvevőin túl az Ordoszban élő mongolok is foglalkoztak egy keveset a hunok kutatásával. Bennünket rendszeresen úgy mutattak be, mint hunokat, akik onnan vándoroltak el. Az ordoszi térség egyik leggazdagabb területe Uusin, amely szóban a hús szavunk található meg, amely egy különlegesen tartósított húsféle volt a régi mongolok számára, állítja Ucsiraltu.
Az ordoszi mongol értelmiségek szerint nemcsak egy hunokhoz köthető rom lehet, hanem akár több kis város nyomát érdemes lenne kutatni, amelyek szintén a fehér nevet viselik. Az uusini járás egyik tanára, Gangarudi elmondta, hogy ő három olyan romot tud a környéken, amely a hunokkal kapcsolatos lehet. Az egyik rom körül előkerültek olyan cserépedények, amelyek Han-koriak voltak, ez akár a hunok emléke is lehet. A konferencián igazolták azt, hogy a Kr. e. 206-Kr. u. 220 között valóban ismertek régi településnyomok a térségben, ezt a vidéket egyébként Shuo-fangnak, vagyis északi körzetnek is nevezték a kínaiak.
A hun tudat
A konferencia fő szervezője, Hou Yong Jiang professzor, a Shaanxi Tanárképző Egyetem oktatója nem egyedül állítja azt, hogy a magyarok a hunok utódai, hanem nagyon sokan osztják ezt a véleményt. Sajnos azonban nem mindenki ismeri alaposan a hunok nyugati vándorlásának a történetét, hiszen Kínában nem jól ismertek a nyugati történeti krónikák. Annyit azonban tudnak, hogy Attila volt az ottani hunok legnagyobb királya és tőle származunk mi, magyarok. Lehet, hogy hamarosan kínai nyelven is megjelennek majd azok a művek, amelyek ezt a kérdést taglalják, legalább is élénk érdeklődés mutatkozik az európai hunokat emlegető források iránt.
Különös, hogy az egyetemi oktatók mellett a tongwanchengi felújításon dolgozó kínai munkások is tisztában voltak a hunok történetével, illetve azzal, hogy a magyarok valahonnan onnan vándoroltak nyugatra. Sőt, közöttük máig él az építőáldozat emléke, máig ismerik azt a régi hun történetet, miszerint a rosszul dolgozó építőmunkásokat beépítették a falba. A konferencián az is kiderült, a mongol és kínai kutatók azért nem tartották igaznak az építőáldozatról szóló történetet, mert nem kerültek elő csontok a falból. Előadásomban azonban bemutattam, hogy elsősorban nem csontot, hanem hamut kevertek az építőanyagba, amelyet nem lehet megtalálni az építkezés során.
A páratlan hun város mellett az Ordosz tele van olyan épített emlékekkel, amelyek a magyar pásztorkultúrában is megtalálhatók, az ideiglenes szállástípusok, a kerítések, majd a házak szerkezete és építési stílusa is hasonló a magyar házakéval. A nevekben is feltűnő hasonlóságokat találunk. Az ottani mongol szavak sok esetben eltérnek a belső-mongol, vagy akár a halha, mai mongóliai nyelvjárástól és a régi magyar alakokkal mutatnak hasonlóságot. Sajnos ezeknek a kutatása magyar oldalról nem történt meg, elképzelhető, hogy a közeljövőben a mongol kutatók kezdik meg ennek a feltérképezését.
Magyar zarándokhely
[Forrás: alfahir.hu, Obrusánszky Borbála]
A Welt am Sonntag német hetilap szerint több mint 100 német állampolgár harcol a délkelet-Ukrajnából kiszakadó régiók függetlenségéért, és többségük korábban szolgálatot teljesített a Bundeswehrben, ott magas szintű katonai kiképzésben részesült. A német megfigyelők szerint a felkelők látványos sikerei részben azzal magyarázhatóak, hogy számos országból - mint kiderült, Németországból is - képzett katonák érkeztek Donbasszba és részt vettek az ukrán fegyveres erők elleni harcban. A hetilap szerint bizonyíthatóan több mint száz volt német katona harcolt a függetlenségi harcokban, de a pontos számot hiányos információk miatt nem tudják megállapítani. Annyi azonban biztos, hogy a Szergej Prokofjev Nemzetközi Repülőtér ostromakor egy német katona életét vesztette az orosz népfelkelők oldalán, tehát már a repülőtér ostroma idején jelen voltak német harcosok.
A hetilap igyekszik azzal magyarázni a német jelenlétet Donbasszban, hogy többnyire a volt Szovjetunió területéről érkező bevándorlók, orosz kapcsolattal rendelkező keletnémetek harcolnak az orosz többségi lakosságú területek függetlenségéért. A Donbassz régióba érkezők közt azonban 42 éves német ápolónő is akadt, emellett tény, hogy többségük pár éve még a Bundeswehr kötelékében teljesített szolgálatot. Ez némileg árnyalja a képet, a nyugati sajtó ugyanis mindeddig igyekezett démonizálni a Donbassz régió függetlenségéért harcolókat, és többnyire tényként kezelték, hogy "orosz katonák" ellen folyik a harc délkelet-Ukrajnában. Többek között ezt nevezik a nyugati országok "orosz katonai beavatkozásnak", "Ukrajna lerohanásának". Most, hogy hivatalos megfigyelők is elismerik; német katonák harcolnak az ukrán hadsereg ellen, mi lesz az orosz megszállás mítoszával? Németország is szembe kell nézzen az Európai Unió szankcióival, amiért támogatja a függetlenségi harcot?
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/24/tobb-mint-szaz-nemet-katona-harcol-az-orosz-felkelok-oldalan
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Moszkva elkötelezett nemzeti érdekeinek védelme mellett az északi sarkon is, a területet készen állnak katonai eszközökkel megvédeni. A védelmi miniszter elmondása szerint az utóbbi években a sarkköri terület megszerzésére tesznek politikai és katonai lépéseket olyan országok is, melyeknek nincs hozzáférése az északi területekhez (nem határosak).
Sojgu emlékeztetett, hogy mostanra a világ összes országa számára egyértelművé vált; az északi sarkkör válik a világ szénhidrogén-termelésének központjává és kulcsfontosságú terület a szállítmányozás szempontjából is. A terület leggazdagabb régiói Oroszország felségvizeihez tartoznak, emiatt Oroszország biztonságpolitikájának szerves része, hogy az északi sarkot készen állnak fegyveres harc árán is megtartani. A védelmi miniszter elmondása szerint jelentős haderőépítést folytatnak az északi sarkkör védelmére, mert felségvizeik sikeres megtartása esetén a közeljövőben Oroszország a világ elsőszámú szénhidrogén-kitermelőjévé válhat.
Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly áprilisban elrendelte egy új katonai struktúra létrehozását, ami a flotta legmodernebb harceszközeit és új generációs tengeralattjáró-erőt összpontosít, melynek elsődleges célja Oroszország fennhatóságának biztosítása a sarkkörön. A kérdéses régióval határos Izland is, emiatt vált annyira fontossá Izland Európai Uniós tagsága az utóbbi időben; a nyugati országok hozzá akarnak jutni a kontinentális talapzaton található bőséges földgázkészletekhez.
https://balrad.wordpress.com/2015/03/24/ismet-gyermeket-gyilkolt-donbasszban-a-kijevi-junta/
A lengyel hadsereg azonnali hatállyal behívta a tartalékosokat - ugyanazon a napon, amikor az ukrán határra tartó amerikai hadsereg első alakulatai megérkeztek az országba. A védelmi minisztérium tegnap adta ki a közleményt, majd erőteljes tájékoztatási-kampány kezdődött a lengyel médiában, hogy a tartalékosok órákon belül elérjék a számukra kijelölt alakulatokat. Tomasz Siemoniak védelmi miniszter szerint egy készenléti ellenőrzésről van szó, melynek célja a műveleti és mozgósítási készültség tesztelése. A katonai vezetők előzetes információval nem rendelkeztek a várható mozgósításról, azt közvetlen az amerikai csapatok érkezése után rendelték el.
A balti államokba és az ukrán határra tartó amerikai haderő hétfőn érte el Lengyelország területét, többek között Stryker lövészpáncélosok érkeznek, melyek az utakon nagy feltűnést keltve, amerikai zászlót lobogtatva haladnak végig. A látványos bevonulás azonban egyértelmű erődemonstráció, korábban ugyanis ugyanilyen egységeket szállítottak át Magyarországon, több mint egy héttel ezelőtt. Ha a mozgósítás gyorsasága számítana, értelemszerűen vasúti szállítással oldanák meg a kérdést, - hazánkon keresztül ilyen módon már március 14-én megérkeztek az amerikai páncélosok az ukrán-lengyel határra. Az a tény, hogy az amerikaiak látványosan, zászlót lobogtatva, a közutakon haladnak végig, az amerikai dominanciát hivatott bemutatni.
Ez a dominancia azonban eddig sem volt kérdés, a liberális sajtó büszkén tudatta a közvéleménnyel, hogy az amerikaiak látványos vonulással "bosszantják az oroszokat". "Bosszantják" - ezt a kifejezést használták az évszázad legnagyobb háborús készülődésére, ami miatt pillanatokon belül egy újabb nagy háború kellős közepén találhatjuk magunkat.
Lengyelországban és Csehországban már forrong a közvélemény az amerikaiak bevonulása miatt, a cseh hatóságok több helyen óva intették az embereket, nehogy megdobálják az átmenetileg a városokban tartózkodó amerikai páncélosokat. A magyarországi politikusok továbbra is hallgatnak az amerikaiak háborús készülődéséről, valamint arról, hogy ebben hazánk is közvetlenül érintett.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/24/az-amerikaiak-bevonultak-lengyelorszagba-elrendeltek-mozgositast
A Belügyminisztériumtól úgy értesültünk, hogy várossá válna: 1043 lakosú Magyarszék, 2382 lakosú Szászvár nagyközség, 2882 lakosú Dusnok, 4947 lakosú Tiszaalpár nagyközség, 2735 lakosú Bőcs, 2886 lakosú Tarcal, 2032 lakosú Fábiánsebestyén, 4100 lakosú Etyek nagyközség, 5113 lakosú Egyek nagyközség, 3774 lakosú Nyírábrány nagyközség, 2537 lakosú Abasár, 3624 lakosú Hort nagyközség, 2696 lakosú Recsk nagyközség, 1777 lakosú Tarnalelesz, 5604 lakosú Jászladány nagyközség, 1606 lakosú Nagykörű, 3598 lakosú Ecser nagyközség, 7541 lakosú Erdőkertes nagyközség, 1985 lakosú Balatonszárszó nagyközség, 2967 lakosú Nyírbéltek nagyközség, 1774 lakosú Csopak, 1200 lakosú Révfülöp nagyközség és 1381 lakosúTihany.
