Rumen Radev bolgár államfő az Oroszország elleni szankciók eltörlésének szükségességéről beszélt egy Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Politikai megoldást kell találni az Oroszország ellen hozott szankciók helyett, mert a gazdasági korlátozások nem maradhatnak véglegesen érvényben – mondta Rumen Radev bolgár államfő, varsói sajtótájékoztatója során.

Radev csütörtökön Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó során a két vezető a migrációs válsággal és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban egyeztetett, valamint közös álláspontra jutottak számos biztonságpolitikai kérdésben. Ennek részeként a lengyel fél továbbra is segít Bulgáriának megvédeni az Európai Unió külső határszakaszát. Andrzej Duda szerint azonban az EU zárva kell tartsa határait a nyugat-balkáni országok előtt.

A megbeszélésnek része volt az Oroszország elleni szankciók kérdésköre is. Radev szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a szankciók főként az Európai Unió számára voltak károsak, emiatt politikai megoldást kell találni a konfliktus rendezésére – anélkül, hogy az a kereskedelemben további károkat okozna -, és meg kell kezdeni a szankciók visszavonását.

Radev a sajtótájékoztató során kijelentette: Bulgária nem fogja megtenni az első lépést ezzel kapcsolatban, de a lengyel elnökkel folytatott tárgyalásnak részét képezte a szankciók kérdésköre, és Bulgária készen áll támogatni a szankciók visszavonását, ha azt egy másik uniós tagállam kezdeményezi.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-szankciok-eltorleserol-nyilatkoztak-egy-varsoi-sajtotajekoztaton/

Zeman: a szankciók fenntartása megosztja Európát

Milos Zeman cseh köztársasági elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy a Moszkva-ellenes állapot fenntartása helyett az emberek érdekét szem előtt tartva kezdjen tárgyalásokat a szankciók eltörléséről.

Az Európai Unió a jelenlegi konfrontatív politika helyett az emberek érdekét kell szem előtt tartsa, ezért el kell törölje a mindkét fél számára károsnak bizonyult oroszellenes szankciókat – mondta Milos Zeman cseh köztársasági elnök az Európa Tanács keddi plenáris ülésén felszólalva.

Zeman szerint a szankciók nem érték el a várt eredményt, ehelyett mindkét fél veszített a gazdasági korlátozásokon, és tovább mélyítette a megosztottságot Európában.

“Európában számos belső törésvonal van, ezek közül egyik Oroszország és Európa többi része közt húzódik. Nem akarom túlzásokba esve azt kijelenteni, hogy egy újabb vasfüggöny jelent meg, de bizonyos törésvonal létezik” – mondta.

A köztársasági elnök emellett kifejtette, hogy nem a szankciók okát vitatja, hanem arról próbálja meggyőzni az európai vezetőket, hogy vegyék figyelembe a saját maguknak és országaiknak okozott károkat.

“Nem vitatom a szankciók jogosságát, én a szankciók hatákonyságát vitatom. Éppen a mai napon a német Die Welt publikált egy cikket, amiben az áll, hogy az Európai Unió veszít a szankciókon, miközben Oroszországnak nem okoz jelentős károkat. Mindkét fél csak veszített a gazdasági korlátozásokon.” (ez itt olvasható)

A cseh elnök szerint az Európai Unió el kell törölje az Oroszország elleni szankciókat, s ehelyett közvetlen párbeszédet kell kezdjen, melynek során az emberek érdekét tartja szem előtt.

http://www.hidfo.ru/2017/10/zeman-a-szankciok-fenntartasa-megosztja-europat/

Kettős mércével vádolja az Európai Uniót Aleksandar Vucic szerb államfő, amiért kiállt Spanyolország területi egységének fenntartása mellett. Koszovót erőszakkal leszakították Szerbiáról, pedig függetlenségi népszavazást sem tartottak.

Aleksandar Vucic szerb államfő képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolja az Európai Uniót, amiért illegálisnak nevezte a katalán népszavazást, Koszovó függetlenségét viszont elismerte.

“Most minden egyes szerb állampolgár ezt kérdi Európától: hogyan lehet, hogy Katalónia esetében nem érvényes a függetlenségi népszavazás, miközben Koszovó elszakadását népszavazás nélkül is támogatták” – mondta Vucic, a B92 beszámolója szerint.

“Hogyan nyilváníthatták Koszovó elszakadását legálissá, ráadásul referendum nélkül, és hogyan ismerhette el az Európai Unió 22 tagállama legálisként az elszakadást, ezzel semmibe véve az európai jogot és azt a jogot, amire az európai politika alapjai épültek?”

Hétfőn az Európai Bizottság a spanyol kormány álláspontját fogadta el, miszerint a Katalóniában tartott referendum illegális volt – a választók rendőrökkel megveretését pedig spanyol belügynek nevezte. Összehasonlításként: 2010-ben az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el Koszovó függetlenségét.

“Leglátványosabb példája a világpolitika képmutatásának és kettős mércéjének” – mondta Vucic.

Az albán többségi lakosságú Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától a háború után, melynek során (1999) az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai beavatkozást kezdtek az albán lázadók oldalán, szemben a kormányerőkkel (akkor még Jugoszlávia). Koszovó helyzete miatt a NATO Belgrádot bombázta több mint két hónapon át. Ma azonban nem bombázzák Madridot Katalónia függetlenségi törekvése mellett kiállva. A nyugati hatalmak ehelyett az ország alkotmányát és területi egységének fenntartását támogatják.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nato-egyelore-nem-bombazza-madridot/

G. Soros alapítványai által támogatott civil szervezetek rendkívüli találkozót tartottak, hogy megvitassák, hogyan segítsék pártjaikat a kampányidőszakban.

G. Soros alapítványai által támogatott civil szervezetek rendkívüli találkozót tartottak Budapesten, hogy megvitassák, hogyan segítsék a szponzoraik által preferált politikai pártokat a kampányidőszak során. A résztvevő szervezetek mindegyike G. Soros pénzén működik, politikai tevékenységükkel bizonyítottan külföldről pénzelt szervezetek akarják formálni a magyar közéletet.

“A független civil szervezetek politikai szerepvállalásáról szervezett nemrég kerekasztal-beszélgetést az Eötvös Károly Intézet. Az eseményen a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Policy Solutions, a Republikon, a Szalay kör, a TASZ, valamint a Transparency International Magyarország képviselői voltak jelen” – áll a HVG.hu beszámolójában. A lap szerint a külföldről finanszírozott civilek háborús helyzetre készülnek, ami szó szerint is elhangzott a konferencián.

“Háborús helyzet van, harcosabbnak kell lennünk, nyíltabban kell szembemenni a hatalommal”

– mondták. Ráadásul kiderült:

a konferencián résztvevő szervezetek mindegyikét G. Soros alapítványai finanszírozzák.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003-ban, szakmai tevékenységével az Együtt nevű pártot támogatta (az Együtt korábbi elnöke személyesen részt vett a Bilderberg-csoport 2014-es koppenhágai találkozóján). A szervezet pénzügyi beszámolója szerint támogatásokat kapnak a Nyílt Társadalom Intézettől, G. Soros civil szervezetétől, emellett az amerikai Rockefeller Brothers Fundtól kaptak jelentősebb összegeket. A szervezetet az a Majtényi László elnökli, aki korábban a Soros által támogatott erők közös államfőjelöltje volt.

A konferencián résztvevő K-Monitor Közhasznú Egyesület szintén Soros-alapítványoktól kapott 17,5 millió, 5,3 millió és 6,5 millió összegű támogatásokat. Az Open Society Foundations és a Transparenty International mellett közvetlen az amerikai külügyminisztérium is támogatta, ezen felül 34 milliós támogatásban részesült a Norvég Civil Alaptól.

A Helsinki Bizottságot szintén G. Soros támogatta több száz millió forinttal, elsősorban a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül. Emellett az Európai Bizottságtól kaptak 433, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától pedig 113 millió forintot.

A Mérték Médiaelemző Műhely fő támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány, a Political Capitalt szintén tízmilliókkal támogatta az Open Society Institute. A Policy Solutions szintén szerepelt G. Soros donorszervezetének – saját bevallású – listáján. A Társaság a Szabadságjogokért egyik vezetője szerint nem is próbálják titkolni, hogy Soros támogatja őket, mert ebben nincs semmi szégyellnivaló. A Transparency International Magyarország szintén tízmilliókat kapott a Soros féle Nyílt Társadalom Alapítványtól.

Mint a fentiekből kiderült, a konferencián kizárólag Soros által finanszírozott szervezetek vettek részt. Nem összeesküvés-elmélet, hanem pénzügyi beszámolók, saját bevallás alapján. Ezek a külföldről finaszírozott szervezetek arról folytatnak tárgyalásokat egymás közt, hogyan támogassák a szponzoraik által preferált magyarországi pártokat a kampányidőszakban. Ráadásul valamiféle háborús helyzetet vizionálnak, amiért be kell(ene) vallaniuk, hogy külföldi pénzből működnek. Egyelőre kérdéses, hogy melyik párt mellett állnak ki nyíltan a kampányidőszakban, de valószínűleg díjazni fogják a magyar választók, ha egy politikai pártot főként külföldről lélegeztetőgépen tartott csoportok akarnak pozícióba hozni.

http://www.hidfo.ru/2017/10/haborus-helyzetre-keszulnek-soros-civiljei/

Katalónia a spanyol alkotmánybíróság döntése ellenére is kinyilvánítaná függetlenségét.

A katalán függetlenségi referendumon résztvevő 2,26 millió választó 90%-a arra szavazott, hogy Katalónia elszakadjon Spanyolországtól. Carles Puigdemont kormányfő az eredmények alapján ígéretet tett a függetlenség egyoldalú kinyilvánítására.

Carles Puigdemont, Katalónia vezetője szerint az elszakadó régió a tegnapi népszavazással elnyerte jogát az önálló államiságra, emiatt a szavazás eredményei alapján egyoldalúan ki fogják nyilvánítani a függetlenséget. Jordi Turull, a katalán kormány szóvivője azt mondta, a régió függetlenségéről a következő napokban dönt a parlament.

Katalónia parlamentje szeptember 6-án szavazta meg, hogy népszavazást tartsanak az elszakadásról. A szavazás során 135-ből 71 képviselő támogatta a referendum kiírását, az azt ellenző képviselők azonban tiltakozásként kivonultak az ülésről. A spanyol alkotmánybíróság később felülvizsgálat alá vette a katalán parlament által a referendumról és az átmeneti időszakról elfogadott törvényeket, ezzel illegálissá nyilvánítva az október 1-i népszavazást.

Az átmenetet szabályozó törvény a népszavazás után egy nappal lép életbe, és a törvény szövege szerint a parlament ki kell nyilvánítsa a függetlenséget, ha a népszavazáson az “igen” szavazatok jutnak többségbe. Az átmeneti időszak akár éveket is igénybe vehet – ezzel elhúzódó alkotmányos válságot von magával -, a népszavazást követően már egy új parlament fogja megkezdeni a katalán alkotmány kidolgozását.

http://www.hidfo.ru/2017/10/katalonia-egyoldaluan-kinyilvanithatja-fuggetlenseget-a-referendum-utan/

Ha magasabb béreket akarunk, búcsút vehetünk ettől a multinacionális cégtől.

A multinacionális cég nem akar nyugat-európai béreket fizetni Kelet-Európában – inkább kivonul az országból, és ott folytatja működését, ahol olcsóbb a munkaerő.

Kivonulhat a Tesco hazánkból, sőt a négy kelet-közép-európai leányvállalatot összefogó Tesco Europától is megválhatnak jövőre, amennyiben kitartanak követeléseik mellett a helyi munkavállalók – áll a Magyar Idők hétfői beszámolójában.

A lap londoni forrásokra hivatkozva azt írja, a multinacionális cég egyértelműen kettős mércét alkalmaz több európai országban az alkalmazottak bérezése kapcsán, a nyugat- és kelet-európai bérek közt tátongó szakadékot nem akarják áthidalni. A Tesco ehelyett elhagyná a térséget, és ott folytatja tovább működését, ahol ez kevesebb kiadással jár.

“Amennyiben a régióban tovább feszítik a húrt az elégedetlen munkavállalók, akkor a kivonulás mellett döntenek az érintett piacokról”

– írták, hozzátéve, hogy ez kifejezetten a magyar, cseh, lengyel és szlovák leánycégeket fogja érinteni, vagyis az eddig kis befektetéssel nagy profitot hozó kelet-európai térséget.

“A magyarországi minimálbérek kötelező év eleji emelését elkerülhetetlen rossznak tartották a központban, ami a tervezettnél jobban megterhelte a pénzügyi eredményt. Önkéntes pénzosztásra azonban nem lehet számítani, még úgy sem, hogy egyébként a dolgozók követelései megalapozottak.”

A lap szerint a Tesco fenn akarja tartani a keleti és nyugati piacok közti kettős mércét, és inkább olyan feltételek mellett működne tovább, ahol az adókönnyítések mellett olcsó munkaerővel biztosított a kiemelkedően nyereséges működés.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-tesco-nem-tamogatja-az-europai-egyseges-berezest/

A NATO egy célpontja Belgrádban.

Szerbia jogi eljárást indít 19 NATO-tagállam ellen, melyek részt vettek az ország lebombázásában. A NATO-beavatkozás után megszaporodtak a rákos megbetegedések, autoimmun betegségek és a terméketlenség.

Szerbiában egy orvosszakértőkből álló csoport a következő hét folyamán fog találkozni az egészségügyi és környezetvédelmi minisztérium vezetőivel, hogy előkészítsék az 1999-es NATO-bombázás egészségügyi hatásainak átfogó vizsgálatát. A friss vizsgálati eredményeket arra fogják használni, hogy alátámasszák a katonai beavatkozásban résztvevő 19 NATO-tagállam elleni eljárást.

A NATO-bombázások helyszínén a radioaktív szennyezettség miatt máig általánosságban véve rossz az emberek egészségi állapota; elterjedt a terméketlenség, nagyságrendekkel gyakrabban fordulnak elő rákos megbetegedések és autoimmun betegségek. Goran Trivan környezetvédelmi miniszter elmondása szerint minden olyan civil kezdeményezést támogatnak, ami ennek kivizsgálását kezdeményezi, ennek megfelelően részt vesznek a vizsgálati bizottság létrehozásában.

“A múltban a nyilvánosság gyakran rámutattot, hogy a háborús bűncselekmény helyszínén a föld máig szennyezett. Mi teljes mértékben támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek ennek feltárását kezdeményezik, és részt veszünk az ezt vizsgáló bizottság létrehozásában” – mondta.

Az állami hírszolgáltató megjegyezte, hogy a NATO-bombázások után radioaktív szennyeződést találtak Bujanovac, Presevo és Vranje környékén, a koszovói határ mentén.

A vizsgálatban számos szakterület képviselője vesz részt – köztük radiológusok, epidemiológusok és toxikológusok -, akik a föld, víz, levegő és élelmiszerek szennyezettségét fogják vizsgálni. Emellett létrejön egy testület, ami gazdasági és jogi vizsgálatot folytat. A vizsgálati eredményeket arra fogják használni, hogy alátámasszák a bombázásokban résztvevő 19 NATO-tagállam elleni eljárást.

A szerb hatóságok szerint az 1999-es NATO-bombázások során több mint 2500 civil veszítette életét, köztük 89 gyermek, mintegy 12500 ember pedig sérüléseket szenvedett. Becslések szerint az okozott anyagi kár 30-100 millió dollár. A katonai beavatkozást az ENSZ jóváhagyása nélkül hajtották végre, a nyugati országok azon állítására alapozva, miszerint a jugoszláv erők etnikai tisztogatást folytatnak Koszovóban.

http://www.hidfo.ru/2017/10/szerbia-vizsgalja-a-nato-bombazasok-egeszsegugyi-kovetkezmenyeit/