Giorgia Meloni olasz újságíró és politikus, a Fratelli d'Italia (Olaszország Testvérei) egyik alapítója, 2014 óta pedig elnöke. Ifjúsági miniszter volt a IV. Berlusconi kormányzat alatt. 2006 óta tagja az olasz képviselőháznak.
Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
“Az euróországok nem hagyhatják figyelmen kívül a reform igényét”
Választási kampányokkal terhelt zavaros év ért véget Európában; a Global Times publicistája szerint most az válik elsődleges kérdéssé, hogy az Európai Unió milyen irányba halad az eurozóna reformjával. Három alternatíva lehetséges.
Bár az Alternatíva Németországnak párt (AfD) közel 13%-ot szerzett a szövetsági választásokon Németországban, ez még mindig nem jelent komoly fenyegetést Angela Merkel hatalmára – írja a Global Times publicistája. Franciaországban Emmanuel Macron stabil parlamenti többséget tud maga mögött, és annak ellenére, hogy a Brexit körül sok a bizonytalanság, nincsenek kétségek afelől, hogy bármerre is halad az Európai Unió, azt a britek nélkül fogja tenni.
Az első lehetséges irány a “még egységesebb unió”, amiről az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker beszélt a múlt hónap folyamán. Ez azt jelentené, hogy kiterjesztenék a schengeni övezet határmentességét Bulgáriára és Romániára. Juncker az euró kapcsán hangsúlyozta, hogy azt nem csak néhány ország, hanem az egész Európai Unió közös fizetőeszközének szánják. Ennek megfelelően az EU előmozdítaná a bankunió ügyét is. A gazdasági és pénzügyi uniós biztos európai pénzügyminiszterré lépne elő, az Európai Stabilitási Mechanizmus a Macron által javasolt Európai Monetáris Alappá válna.
Egy évvel ezelőtt ez a fajta keményvonalas integracionalizmus nem volt komolyan vehető, többek közt amiatt, mert a britek megakadályoztak minden ilyen jellegű kezdeményezést. A Brexit lefolytatásával azonban a Juncker által mondottak megalapozottabb lehetőségnek tűnnek.
Az “egysebességes” megközelítés azonban továbbra is ellentmondásokkal teli. A Macron által megfogalmazott elgondolás számos elképezést tükröz a Juncker által mondottakból, de némileg több teret engedne a sokszínűségnek az EU-n belül, legalábbis középtávon. Példának okáért; ha Lengyelország nem akarja bevezetni az eurót, ezt nem kényszerítenék ki, de ez nem akadályozná a többi tagállamot abban, hogy egymás közt tovább mélyítsék az integrációt. Emiatt Macron szerint azok a döntések, melyeket az eurozóna közös parlamentje hozna, nem vonatkoznának az Európai Parlament működésében résztvevő összes országra. A többszintű integráció keretén belül a kezdetben kimaradó tagállamoknak meghagynák a lehetőséget, hogy később csatlakozzanak az EU mélyebben integrált mag-országaihoz. Ez azonban napirenden tartja a közös értékek mentén igazgatott, de eltérő egységekben mozgó – sok test, egy lélek – Európa gondolatát.
Jean-Luc Melenchon. A francia választásokon az integráció mélyítését, és az integráció visszafordítását képviselő jelöltek egyaránt indultak.
A harmadik – és ez tűnik a legvalószínűbbnek -, hogy az eurozóna működése megmaradna a jelenlegi keretek közt. A gazdasági válság, melynek eredményeként többek a még mélyebb integrációt szorgalmazták, már elmúlt, az eurozóna GDP-je 2%-os növekedést mutat, és a munkanélküliség jelentősen csökkent. Még Gögörország esetében is – ahol a válság a leginkább elhúzódó volt, és bizonyos szempontból máig válság-üzemmódban működik – mutatkoznak a javulás jelei. Ebben a kontextusban a döntéshozók azt tehetik, amit korábban már számos alkalommal; egyszerűen félreteszik az eurozóna reformjára vonatkozó terveket, és úgy döntenek, hogy a válság során már meghozott intézkedések elegendőek. Ez több teret engedne nekik más problémák kezelésére – mint az energetika, a digitális szabályozás és migráció -, melyek a jelenlegi helyzetben nagyobb figyelmet igényelnek.
Utóbbi döntésnek számos kockázata van. Az eurozóna jelenlegi formájában is működik, és más területek kulcsfontosságú reformjai egyaránt fontosak – de a monetárius unió megőrzött egy alapvető hibát: hiányoznak azok a mechanizmusok, amivel kontrollálható a költségeltérés azokban az országokban, melyek többé nem képesek az árfolyam-kiigazítás eszközéhez nyúlni.
Egy ilyen mechanizmus lenne a munkaerő nagyobb mobilitása a szolgáltatások terén – de még ha az eurozóna országai meg is állapodnak a munkaerőpiac további liberalizációjával kapcsolatban, a munkások nagy fokú kulturális és nyelvi akadályokkal szembesülnének. Ebben az esetben, egy ilyen mechanizmus nélkül azok a trendek, melyek a korábbi válság során kiteljesedtek, újabb válsághoz vezethetnek.
A válság tapasztalatai után, ha a jövőben a költségeltérés növekedésének jelei mutatkoznak, az eurozóna országai közt kamatkülönbözetek gyorsabban fognak növekedni mint a válságot megelőzően, ami korai figyelmeztető jelként szolgál. Tekintve, hogy az elhúzódó adósság megmarad, a mentőöv forrásai viszont el lettek költve, egy újabb sokk pusztító csapást jelentene.
Adam Lerrick egy olyan rendszer bevezetését javasolta, melyben a kamatkülönbözetekben bekövetkező hirtelen változások kedvezményezettjei nyereségeik felét egy finanszírozási költségstabilizálási számlára kellene befizessék, ami visszatérítésre kerülne, amikor a kamatláb sokk csökkenni kezd. Ugyanakkor, mint az eurozóna összes többi reformterve esetében is, erről az eurozóna tagállamai kellene megállapodjanak.
Ameddig Merkel továbbra is az új koalíció kialakításán dolgozik, lehetetlen biztosra mondani, milyen irányt vesz az európai integráció a következő években. Ugyanakkor, figyelembe véve annak lehetőségét, hogy a koalíciónak az euroszkeptikus Szabaddemokraták és az integrációpárti Zöldek egyaránt részévé válnak, bármilyen, az EU egészének megreformálására irányuló hirtelen kezdeményezés valószínűtlenné válik.
Egy még valószerűbb lehetőség a többsebességes Európa elgondolása, ahol az eurozóna országai tovább haladnak az integráció mélyítésével, míg más tagállamok kimaradnak ebből. A végkifejlet nem lenne tökéletes, de – a szerző szerint – kifizetődőbb lehet, mint a status quo megtartása.
http://www.hidfo.ru/2017/10/szakerto-az-euroorszagok-nem-hagyhatjak-figyelmen-kivul-a-reform-igenyet/
Külügyminiszter: képmutatás, amit a nyugat-európai országok művelnek
Az Európai Unió bizonyos országai képmutató politikát folytatnak; támogatják a Moszkva-ellenes szankciókat, de eközben maguk is fokozzák a gazdasági együttműködést Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken egy olasz lapnak nyilatkozva.
“Oroszország viszonylatában széleskörűen elterjedt a képmutatás Európában. Számos ország jelentős megállapodásokat köt Moszkvával a gazdaságban és energiaszektorban, de eközben próbálják ezt nem közszemlére tenni… Szentpétervárott a legutóbbi Nemzetközi Gazdasági Fórumon többen beszéltek németül, mint amennyien oroszul. Számos vállalat, különösen német, holland, osztrák cégek fontos megállapodásokat kötöttek a Gazprommal. Ez tény.” – mondta az Il Sole 24 Ore olasz napilapnak adott interjú során.
A külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország pragmatikus megközelítést képvisel Oroszországgal szemben, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól. Hozzátette: Közép-Európa a történelem során mindig csak veszített a Nyugat-Európa és Oroszország közti konfliktusokon.
“Számunkra a legelőnyösebb, ha hatékony és pragmatikus együttműködés alakul ki Nyugat-Európa és Oroszország közt. Így amikor azt mondom, Németország és Oroszország közt szoros gazdasági kapocs van, ezt nem tartom egy negatív dolognak. Inkább irigyeljük őket” – mondta.
A külügyminiszter megjegyezte; a Magyarország és Oroszország közti gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik. 2017 első hét hónapjában hazánk orosz exportja 40%-kal nőtt a korábbi év azonos időszakához képest. Szijjártó ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország több mint 7 milliárd dollár értékű bevételtől esett el a Moszkva-ellenes szankciók miatt.
Az interjú során a külügyminisztert azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a migránsok befogadásának elutasítása miatt a nyugat-európai országok megvonnák az uniós források kifizetését. Szijjártó ennek kapcsán kijelentette, hogy az uniós fejlesztési források nem humanitárius segély, ezek kifizetését nemzetközi szerződések szabályozzák, és a fejlesztési források magyarországi felhasználása során többek közt a német, brit és olasz vállalatok is jelentős profitra tesznek szert, így ezek megvonása kontraproduktív lenne.
http://www.hidfo.ru/2017/10/kulugyminiszter-kepmutatas-amit-a-nyugat-europai-orszagok-muvelnek/
Itt a Soros-terv, bárki által olvasható
Szél Bernadett, az LMP társelnöke közérdekű adat-igénylést nyújtott be, elmondása szerint azért, hogy kiderüljön, valóban létezik-e a Soros-terv. G. Soros terve azonban évek óta nyilvánosan elérhető az interneten, hiszen a szerző maga tette közzé ezt az írást.
G. Soros 2015 szeptember 26-án publikálta a migrációra vonatkozó saját elképzeléseit a Project Syndicate nevű weboldalon (ITT, erre a szürke linkre kattintva lehet elolvasni, Szél Bernadett számára sincs titkosítva).
“Az Európai Uniónak átfogó tervre van szüksége a válság kezelése érdekében, ami gondoskodik a menekülthullámok hatékony irányításáról, hogy ezáltal a menekültek biztonságban és rendezett módon megérkezzenek, olyan ütemben, ahogyan Európa befogadó-képessége azt lehetővé teszi” – írta Soros, majd elkezdte részletezni, hogy ő szerinte milyen lépésekből kell álljon a terv.
Soros kifejtette, hogy az Európai Unió befogadó-képességét fokozni kell, hogy minél több menekült érkezhessen és a bevándorlás biztonságosabbá váljon.
G. Soros tervét hat pontban foglalta össze. Ezek:
- 1. Az EU évente minimum egymillió menedékkérőt kell befogadjon “az előrelátható jövőben”. A befogadott menekülteket szét kell osztani az uniós tagállamok közt. (Soros itt visszautal arra, hogy egy szerdai csúcstalálkozón végre elfogadták a migránsok elosztásának tervét.) Az EU minden migránsnak 15000 eurót kell biztosítson lakhatásra, orvosi ellátásra és oktatásra. Ennek költségét hitelből kell fedezni.
- 2. Az EU rengeteg pénzt ki kell fizessen Libanonnak, Jordániának és Törökországnak, hogy támogassa azokat a menekülteket, akik jelenleg ezekben az országokban élnek. Az EU emellett többek közt amerikai hitelből évente 8-10 milliárd eurót kell adjon a frontországoknak, a migránsok segítése céljából.
- 3. Az EU azonnal el kell kezdjen felépíteni egy közös menekültügyi hivatalt, majd a határvédelem jogát el kell venni a tagállamoktól és átadni az Európai Uniónak (közös határőrizet). Egyetlen uniós hivatalban központosítani kell annak megállapítását, hogy ki jogosult a menedékjogra és ki nem az. A menedékjogra nem jogosult migránsokat olyan módon kell “visszafordítani”, hogy ne sérüljenek a jogaik (a jogvédők nézetei alapján ez eleve lehetetlenné teszi kényszer alkalmazását).
- 4. Az EU biztonságos bevándorlási útvonalakat kell létrehozzon a menedékkérőknek. Ez azzal kell kezdődjön, hogy a frontországokból (Görögország és Olaszország) a célországaikba szállítja őket. (Jól érti az olvasó: Soros szerint a migránsok eldöntik, melyik európai országban akarnak élni, és egy uniós hivatal oda el kell juttassa őket.)
- 5. Az EU által felvett hiteleket arra (is) kell fordítani, hogy létrejöjjön egy globális standard a menedékkérők és migránsok kezelésére vonatkozóan.
“Ez az átfogó terv ötödik eleme”
– írta G. Soros, még mindig tervnek nevezve, amit a publicisztika kezdő soraiban is tervnek nevezett.
- 6. “Annak érdekében, hogy az EU évente egymilliónál több menekültet és migránst tudjon befogadni, mozgósítani kell a magánszektort: NGO-kat, vallási szervezeteket és vállalkozásokat“. (Soros szó szerint írta az NGO-k mozgósítását). “Ezt elősegítendő, támogatókat és megfelelő IT kapacitást kell bevonni.”
A publicisztika után az oldal feltünteti, hogy “George Soros a Soros Fund Management és az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) elnöke.” Ez az a donor-szervezet, amin keresztül többek közt a Magyarországon működő NGO-k is több száz millió forint támogatásban részesülnek. A szerző saját maga közölte az Európai Uniónak ajánlott migrációs tervet, amit mindvégig tervnek nevezett (az angol szövegben “plan”).
Szél Bernadett és számos más politikus ezek után tagadja a Soros-terv létezését, ami a nyelvismeret vagy a tájékozottság hiányáról árulkodik, vagy esetleg arról, hogy ők maguk is részesülnek a Soros által említett “NGO-k, vallási szervezetek és vállalkozások” számára elérhető anyagi juttatásokból.
http://www.hidfo.ru/2017/10/itt-a-soros-terv-barki-altal-olvashato/
Elhangzott a parlamentben: a Soros-terv a Sátán legvégső támadása
„Ma már tudjuk, hogy a fatimai harmadik titok szerint (...) a sátán legnagyobb és legvégső támadása az egyház ellen a családok elleni támadás lesz” – mondta napirend előtti felszólalásában a KDNP politikusa, Aradszki András.
„A sátán/Soros terv ellen küzdeni keresztény kötelesség”
Az energiaügyért felelős államtitkár szerint a végső támadás már elérkezett,
„látjuk ezt már az abortusz, az eutanázia, az egyneműek házassága és a genderelmélet politikai erőltetése vonatkozásában is”.
De Aradszki szerint ezt látjuk Soros György támadásában is az európai család ellen, mikor migránsok 10 millióival hígítaná fel a keresztény kontinenst.
„A sátán elleni küzdelem pedig keresztény kötelességünk!”
Hogy hogyan? Az államtitkár ezt is megválaszolja:
„A rózsafüzér a legerősebb fegyver a Gonosz ellen, képes a történelem megváltoztatására. És ezt Soros György is meg fogja tapasztalni!”
Három biztos módszer, amivel könnyedén felismerheted az álhíreket
A 2016. november 8-i amerikai elnökválasztás óta divattá vált, hogy a politikai tartalmú újságok álhírként hivatkoznak a politikai ellenfelek által közölt tartalmakra, vagy olyan lapokra, aminek olvasásától el akarják tántorítani saját célközönségüket.
Azok a médiafogyasztók, akik nem ideológiai hovatartozástól függően akarnak valamit álhírré nyilvánítani, hanem hajlandóak utánanézni a hírek valóságtartalmának, elég kínos helyzetben találják magukat. A politikai tematikájú hírportálok nagy része ugyanis nem jelöl meg semmilyen közvetlen forrást, ami alapján az adott hír idő rááldozása nélkül visszaellenőrizhető lenne. Az álhírek terjesztése a gyors információáramlás lehetősége miatt leginkább az online lapokra jellemző. Mire érdemes figyelni, ha meg akarjuk állapítani egy cikk valóságtartalmát?
Névtelen blogok, vagy sokszorosan díjazott oknyomozó újságírók; az álhírek kiszűrésének módja nem különbözik. Vannak bizonyos jelek, melyek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy egy cikk/publicisztika tartalma álhírnek minősíthető-e. Ezek:
1.) Ha egy történésre utalva nem jelöl meg semmilyen forrást. Ha nincs a hírportálon túlra mutató link a cikkben. Ha igaznak is látszik az információ, de a szerző nem könnyíti meg az olvasó dolgát, hogy utánanézzen a hír igazságtartalmának; a szerző valószínűleg azt akarja, hogy az olvasó ne nézzen utána. Vagyis: álhír.
Persze, ebben az esetben egyszerű újságírói igénytelenséggel is találkozhatunk, de a forrás hiánya mindenféleképpen arra utal, hogy érdemes utánakeresni az adott hírnek, mielőtt elhisszük.
2.) A szerző hivatkozik ugyan valamilyen forrásra, de azt nem hajlandó megnevezni. Ehelyett azt állítja, hogy a tartalom nem az ő agyszüleménye, és azt várja az olvasótól, hogy ezt pusztán az újságíró személyébe, szakmaiságába vetett bizalom alapján elhiggye. Példa: “valakihez közeli forrást ezt mondta nekünk”. “Neve elhallgatását kérő, az ügyre rálátó fontos személy ezt mondta”. Vagy: “Neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő mondta”.
Mi garantálja, hogy az újságíró nem hazudik? Semmi. A mi választásunk, hogy hiszünk-e neki. Visszaellenőrizhetőségre lehetőség pedig nincs a cikkben.
3.) Ha van is forrás feltüntetve, az egy olyan oldal, ahol viszont már nincsen forrás feltüntetve. Ha ez egy ellenőrizetten működő állami hírszolgáltató, az egy fokkal elfogadhatóbb. Ugyanakkor, látszólag kifogástalan hátterű online lapok gyakran használnak kevésbé átlátható hátterű oldalakat saját légbőlkapott állításaik alátámasztására.
Példa: XYZ civil szervezet tagja azt állítja, megütötte őt egy rendőr. Ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá, emiatt bármennyire is szomorú, gyakorlatilag arra vagyunk utalva, hogy elhisszük-e; az illető nem hazudik. A fővonalú média viszont már azt hozza címlapon, hogy “Rendőr verte meg a civil szervezet tagját”. A forrás nyilvánvaló kétessége miatt csak az első nagy lap hivatkozik az eredeti forrásra, a többi lap már a makulátlanul átlátható lapra hivatkozik – ami az olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy a hír igaz. Pedig továbbra is arra vagyunk utalva, hogy egy ismeretlen illető hazudik-e – miközben nincs visszaellenőrizhetőségi lehetőség.
Tehát az álhírek kiszűrése viszonylag egyszerű, egy az újságírók felé tanúsított makacs hozzáállással:
“mutasd a forrást, vagy amit mondtál, az nem történt meg”.
Érdemes figyelni, hogy a nagy liberális lapok hány alkalommal jelölnek meg idő rááldozása nélkül egyértelműen visszaellenőrizhető forrást, és hány alkalommal számítanak az olvasó naivságára; hogy a szakmaiságukra hivatkozva higgyünk a visszaellenőrizhetetlen, névtelen forrásaiknak.
http://www.hidfo.ru/2017/10/harom-biztos-modszer-amivel-konnyeden-felismerheted-az-alhireket/
Kormányfőhelyettes: a szabadkőművesség felelős a bevándorlásért
Fotó Olaszország Nagypáholyának weboldaláról.A szabadkőművességet tartja felelősnek a migrációs válság kialakulásáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. 2015-ben a szekták egy közös nyilatkozatot adtak ki, melyben követelték, hogy az Európai Unió engedje be a migránsokat.
A szabadkőművességet tartja felelősnek a migrációs válság kirobbantásáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A vezető politikus szerint a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, melynek szélsőliberális leágazásai gyűlölik a nemzetállamokat, és a keresztény hagyományok eltüntetésén dolgoznak.
“A migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt jakobinus, bolsevik verziója, és a sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog, amely szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes kijelentését a liberális sajtó következetesen “összeesküvés-elméletnek” nevezte. 2015-ben azonban számos európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, melyben felszólították az Európai Unió vezetőit, hogy engedjenek be minden bevándorlót, aki be akar lépni az EU területére.
A francia Médias-Presse által közölt nyilatkozatban a szabadkőműves páholyok felszólították az európai kormányokat, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást Európába, hogy ezzel “felülemelkedjenek a nemzeti egoizmuson”.
A migrációs válság 2015-ös tetőzésekor kiadott közös nyilatkozatot számos szélsőliberális szekta mellett Görögország és Olaszország nagypáholya is aláírta.
http://www.hidfo.ru/2017/10/kormanyfohelyettes-a-szabadkomuvesseg-felelos-a-bevandorlasert/
A nemzetek többé nem vesznek részt az „oszd meg és uralkodj” játékban
A nemzetek többé nem vesznek részt az „oszd meg és uralkodj” játékban A titkosszolgálatok, kormányok és a hatalom csúcsán ülők egész világra kiterjedő konfrontációra való igyekezete egyre inkább nyilvánvaló. Az egymás elleni felbujtás és a mind újabb ellenségkép teremtésének az elve végtelen sok háborút, rombolást és vérontást okozott. A nemzetek alapjaitól induló kezdeményezései miatt, egyre inkább egy új szél kezd fújni. Mint egy új tavasz, mely a fákat kirügyezteti, vannak új ismertetőjelei annak, hogy a nemzetek az "oszd meg és uralkodj", évezredes tragédiáját be akarják fejezni. Mint egy égi jel, a kezdődő, világméretű tavasz az utolsó májusi hétvégén egyidejűleg három jelentős és bíztató rügyet hozott elő: 1. Május 27-én Svájcban, a "A nemzetközi baráti találkozó napján", több mint 3000 ember gyűlt össze, amikor ellentétek képviselői a szeretetüket és tiszteletüket nyilvánították ki egymás felé. Keresztények, muzulmánokkal és zsidókkal, amerikaiak oroszokkal, oroszok ukránokkal, törökök kurdokkal, feketék és fehérek, idős és fiatal és sokan mások! Évtizedes ellenséges kapcsolatok lettek áttörve és ellenséges vallások és nemzetek felismerték egymásban a kiegészítésüket. Az előadások szinkrontolmácsolása egész nap tíz nyelven folyt és élőben közvetítették az egész világon. 2. Pont ugyanezen a napon zsidók ezrei demonstráltak a palesztinokkal fennálló konfliktus békés rendezése érdekében. A demonstrációt főként a „Békét most” izraeli békemozgalom szervezte, aki a zsidó települések palesztin területen való felépítését kritizálja. A demonstráció „..az ellen a reménytelenség ellen irányul, amivel a megszállást, erőszakot és fajgyűlöletet folytató kormányzat lepett meg minket.” - mondta a „Békét most!” vezetője, Avi Buskila. A tüntetés közben felolvasták a palesztin elnök, Mahmud Abbasz közleményét is: „Itt van az ideje, hogy békében, harmóniában, biztonságban és stabilitásban éljünk együtt!” 3. Ugyanígy május utolsó hétvégéjén jelent meg a Youtube-on egy arab videó, ami ez ideig 6,5 millió megtekintést ért el. Ebben a videoklipben a muszlim népesség szembeáll egy robbanóövvel felszerelt öngyilkos merénylővel és felhívja a figyelmét: “Te, te ott a halál nevében jössz. Ő (Isten) az élet Teremtője. (...) Szeretettel imádd az Istenedet – szeretettel, ne terrorral. Békességgel szállj szembe az ellenségeddel, ne háborúval. Elnézéssel győzd meg a másikat és ne kényszerrel. Az erőszakot kegyelemmel bombázzuk. A megtévesztést bombázzuk le igazsággal. Bombázzuk a gyűlöletet szeretettel. Mikor ilyen hatalmas dolgok indulnak be az egész világon, akkor olyan mennyei erőket ismer fel az ember, amik az összes határt átlépve az emberekben egy új tudatot alakítanak ki az egységről és az egymással való megbékélésről. Ugyanaz történik egy időben a keresztényeknél, a szidóknál és a muszlimoknál. Ossza meg a linket az egész világon! Itt van az ideje, hogy a szeretet hatalma legyőzze a gyűlöletet és az emberek felismerjék, hogy kölcsönösen szükségük van egymásra.
von
Quellen/Links: https://www.n-tv.de/politik/Tausende-Israelis-demonstrieren-fuer-Frieden-article19862663.html
https://orf.at/stories/2393268
https://www.youtube.com/watch?v=U49nOBFv508
https://www.sasek.tv/feeling
Tizenöt év börtönbüntetést kaphatnak a terrorista jogvédők
Az Amnesty International 11 aktivistáját tartóztatták le Törökországban terrorizmus vádjával. A terrorista jogvédők akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.
A legfőbb ügyészség 15 évi börtönbüntetés kiszabását kérte az Amnesty International jogvédő szervezet aktivistáira, akiket még júliusban fogtak el a török hatóságok.
Az elfogott aktivistákat – akik közül nyolcan mindvégig előzetes letartóztatásban voltak – azzal vádolják, hogy tagjai egy terrorszervezetnek, illetve segédkeztek a terrorszervezet propagandájában. A letartóztatott aktivisták közt volt az Amnesty International törökországi igazgatója, Idil Eser, emellett tíz másik személy, őket július 5-én egy emberi jogi konferencia során fogták el.
A jogvédőket azzal vádolják, hogy segédkeztek a 2016 júliusi puccskísérlet előkészítésében, és szoros kapcsolatban állnak Fethullah Gülen terrorszervezetével.
2016 július közepén katonai puccskísérlet történt Törökországban, melynek során több mint 240 ember meghalt és több mint kétezren megsérültek az utcai harcokban. A puccs éjszakáján a török hatóságok kihirdették a rendkívüli állapotot, és elkezdték összefogni a külföldi kötödésű szervezet aktivistahálózatának tagjait. Az azt követő hónapok során megkezdődött az államigazgatás megtisztítása, több tízezer embert tartóztattak le vagy bocsátottak el állásából.
http://www.hidfo.ru/2017/10/tizenot-ev-bortonbuntetest-kaphatnak-a-terrorista-jogvedok/
Szakértő: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra
Háborús helyzetben kémeket és szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk – mondta az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva. A Soros-szervezetek szerint háborús helyzet van.
Földi László biztonságpolitikai szakértő, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva többek közt elmondta; a migrációt segítő civil szervezetek nem egyszerűen csak kártékony munkát végeznek, hanem háborús bűnöket követnek el. A műsorban elhangzottak szerint a tömeges bevándorlás részeként bűnözők sokasága és terroristák érkeznek Európába, emellett olyan személyek is, akik a bevándorlók tömegeire építve más országok gazdasági és politikai befolyását akarják erőszakkal kiterjeszteni európai országokra; vagyis háborút viselnek európai országok ellen. Az ő céljaik előmozdítását segítik a bevándorláspárti álcivil csoportok.
“Most háború van. Ezek az emberek kollaboránsok, háborús bűnösök, hazaárulók, és így tovább. Ez egy egészen más fogalmi rendszer. Embercsempész a háborúban nem embercsempész, hanem egy olyan, gyakorlatilag szabotőr, akinek nincs jogállása. Magyarul ő szabadon likvidálható. Ugye ezt írja a háborús törvény: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk” – mondta.
A G. Soros pénzén működő szervezetek és az őket támogató sajtó felháborodtak az Echo TV műsorában elhangzott kijelentésen. “A jelek szerint kissé túltolták a kormánypropagandát a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Echo TV-ben, legalább is az ott megszólaló szakértő biztosan” – írták.
A liberális sajtó azonban hiába tagadja, hogy a bevándorlást segítő álcivilek tevékenységét háborús kontextusban kell értelmezni, hiszen ezek a szervezetek maguk is nyíltan beszélnek róla;
tisztában vannak azzal, hogy háborús cselekményben vesznek részt.
Napokkal ezelőtt G. Soros százmillióiból működő “civil” szervezetek egy konferenciát tartottak, ahol maguk is kijelentették, hogy háborús helyzet van, erről a kijelentésről pedig a liberális sajtó is beszámolt. “Háborús helyzet van, harcosabbnak kell lennünk, nyíltabban kell szembemenni a hatalommal” – mondták, majd a HVG újságírója maga is azt a címet adta egy bekezdésnek, hogy háborús helyzet van.
Korábban a nemzetközi sajtóban számos értékelés megjelent azzal kapcsolatban, hogy valószínűleg a török titkosszolgálat szervezi a Nyugat-Európába irányuló tömeges bevándorlást. A török államfő Recep Tayyip Erdogan maga is számos alkalommal egyértelművé tette, hogy politikai eszközként tekint a nyugat-európai országokban élő több milliós török lakosságra. Ebben a kontextusban könnyebben láthatóvá válik, hogy a tömeges bevándorlás a hibrid háború eszköze, céljai pedig nagyon sokrétűek; ezek közül a célország hivatali munkájának túlterhelése és a politikai nyomásgyakorlás a leginkább tettenérhető.
http://www.hidfo.ru/2017/10/szakerto-kemeket-szabotoroket-nem-viszunk-birosagra/
Irán nem mond le ballisztikus rakéta-programjáról (Amíg a NATO és hasonszörű férgei ki akarják robbantani a III. Világégést, addig ennek a cikknek nincsen értelme közölni)
Irán külügyminisztériuma szerint a ballisztikus rakéta-program továbbfolytatása nem ütközik az atomprogram kapcsán kötött egyezménybe, emiatt tárgyalásokat sem folytatnak a leállításáról.
Nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a védelmi célú ballisztikus-rakéta program leállításáról az iráni kormány, amiért az nem ellenkezik semmilyen, a közelmúltban megkötött nemzetközi egyezménnyel. Bahram Gászemi, a külügyminisztérium szóvivője pénteken tagadta az azzal kapcsolatos sajtóértesüléseket, hogy a fegyverkezési programmal kapcsolatban engedményeket tennének.
A nap folyamán a Reuters hírügynökség írta azt iráni és nyugati tisztviselőkre hivatkozva, hogy Irán készen áll tárgyalásokat folytatni a ballisztikus-rakéta programról hat nemzetközi közvetítővel, melyek az atomprogram kapcsán kötött egyezményt is aláírták.
“A külföldi tisztviselőkkel tartott valamennyi diplomáciai találkozó során Irán hangsúlyozta, hogy a ballisztikus-rakéta program nem alku tárgya, és nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozatába” – mondta.
Az ENSZ 2231. határozatát 2015-ben fogadták el egy több évig húzódó tárgyalássorozat után, melynek eredményeként feloldották az atomprogram kapcsán hozott Irán elleni gazdasági szankciókat. A szankciók eltörléséért cserébe Irán vállalta, hogy garanciákat ad az atomprogram békés voltára vonatkozóan. A tárgyalások során az amerikai fél mindvégig próbálta bevonni az egyezménybe a ballisztikus rakéták hazai fejlesztési programjának leállítását, sikertelenül.
A napokban ismét sajtóhírek formájában kezdett terjedni, hogy Irán állítólag hajlandó lenne tárgyalni a program leállításáról.
http://www.hidfo.ru/2017/10/iran-nem-mond-le-ballisztikus-raketa-programjarol/
A német hatóságok nem nyomoznak tovább a tömeges lehallgatás miatt
A botrány középpontjában az amerikai nagykövetség állt, ahonnan a gyanú szerint a lehallgatásokat koordinálták.Nem találtak bizonyítékot illegális tevékenységre, emiatt a német ügyészek csütörtökön közölték: nem nyomoznak tovább a brit és amerikai titkosszolgálatok Németországban folytatott tömeges megfigyelési programjával kapcsolatban.
Nem nyomoznak tovább a német hatóságok abban az ügyben, melyben a brit és amerikai titkosszolgálatok Németország területén folytatott tömeges lehallgatásait vizsgálták. A nyomozást évekkel ezelőtt indították, miután az amerikai NSA volt alkalmazottja, Edward Snowden információkat szivárogtatott ki arról, hogy az Egyesült Államok tömeges megfigyelést folytat a világ számos országában. 2013-ban az is kiderült, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkel német kancellár telefonját. A botrány hatására Merkel egy telefonhívás során magyarázatot követelt Barack Obama volt amerikai elnöktől. A kancellár akkor azt mondta; “a hidegháború véget ért. Barátok közt kémkedni – ilyet egyszerűen nem tehetnek.”
A Fehér Ház nem tagadta az ezzel kapcsolatos vádakat, a válasz-közleményben mindössze az állt, hogy Merkel telefonja jelenleg nem áll lehallgatás alatt, és a jövőben sem fogják lehallgatni.
A botrány hatására nagy mértékben megromlott az Egyesült Államok és Németország közti viszony, de 2015-ben a német hatóságok leállították a kancellár telefonjának lehallgatása miatt indított nyomozást – szintén amiatt, mert állítólag nem találtak elég bizonyítékot.
A nyilvánosságra jutott dokumentumok szerint ráadásul Németország saját hírszerző szolgálata, a Bundesnachrichtendienst (BND) segített az NSA-nak európai célpontok megfigyelésében. A német Szövetségi Legfőbb Ügyészség csütörtökön közölte; bár az “úgynevezett Snowden-dokumentumok” ismertek voltak a német titkosszolgálatok számára, nincs bizonyíték arra, hogy az amerikaiak tömeges lehallgatást folytatnának Németországban. Emiatt lezárták az ügyet, a nyomozás nem folytatódik.
“Az ügyészség által elrendelt nyomozások és az NSA tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság nem találtak megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot arra, hogy amerikai vagy brit ügynökségek szisztematikus és tömeges megfigyelést folytattak a német telekommunikációban és interneten, és hogy ezt törvénysértő módon tették” – áll az ügyészségi közleményben.
Az ügyészek ráadásul hozzátették: a világ minden nagyobb hírszerző ügynökségse rögzíti a telekommunikációs adatokat és internetforgalmat, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az Egyesült Államok ilyen tevékenysége kifejezetten Németországot célozta volna.
http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nemet-hatosagok-nem-nyomoznak-tovabb-a-tomeges-lehallgatas-miatt/