Az ENSZ menekültügyi hivatala arra kéri Magyarországot, hogy hajtsa végre azt a migrációs tervet, amit nemrég szabadkőműves páholyok fogalmaztak meg egy közös nyilatkozatban.

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) február 16-án egy kritikus hangvételű közleményt adott ki a magyar kormány bevándorláspolitikájával kapcsolatban, melyben felszólítja Magyarországot a határellenőrzés eltörlésére, a migránsok korlátlan beengedésére, és a tömeges bevándorlást segítő szervezetek szabad működésének garantálására – írja az Index.hu, szélsőségesen liberális hírportál. Az UNHCR közleményéből kiderült; amellett, hogy az ENSZ megpróbál durván beavatkozni a magyar belügyekbe, már nem csak korábban hozott intézkedések visszavonását követeli, hanem előzetesen tiltakozik egy olyan törvényjavaslat ellen is, amit még nem fogadott el az országgyűlés.

“Az elmúlt hetekben az UNHCR azt tapasztalta, hogy a magyar hatóságok naponta átlagosan mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a szerb-magyar határ mentén található két úgynevezett tranzit zónán keresztül. Miután azokat a menedékkérőket pedig, akik a pengés drót határkerítésen át próbálnak meg bejutni az országba, automatikusan visszaviszik a határ túloldalára, Magyarország gyakorlatilag bezárta a határait […] egyértelműen megszegve a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit” – írták.

Az ENSZ menekültügyi hivatalnának közleményéből kiderül, hogy a nemzetközi szervezet a határellenőrzés eltörlését várja el Magyarországtól, emellett követeli, hogy a százmilliós külföldi támogatásokból működő szervezetek tovább folytathassák a migráció szervezését Magyarországon és az Európai Unióban.

“Az UNHCR sürgeti Magyarországnak, mint az EU egyik tagállamának a kormányát, hogy biztosítsa a nemzetközi védelmet kereső emberek számára a belépést az ország területére” – áll a közleményben.

A fenti közlemény tartalma lényegében megegyezik annak a közös nyilatkozatnak a tartalmával, amit európai szabadkőműves páholyok írtak alá 2015. szeptemberében a tömeges bevándorlással kapcsolatban. A francia Médias-Presse által közölt nyilatkozatban a szekták felszólították az Európai Unió vezetőit, hogy korlátozás nélkül engedjenek be minden közel-keleti és afrikai migránst, aki be akar lépni az EU területére.

http://www.hidfo.ru/2018/02/az-ensz-rakenyszeritene-magyarorszagra-a-szabadkomuvesek-migracios-tervet/

A német lakosság az Iszlám Állam nevű terrorszervezet után az Amerikai Egyesült Államokat tartja a világbékére leselkedő legnagyobb fenyegetésnek – derült ki a Stuttgarter Zeitung beszámolójából.

A német lakosság abszolút többségének véleménye szerint leginkább az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és az Amerikai Egyesült Államok jelent fenyegetést a világbékére – áll a Stuttgarter Zeitung szerdai beszámolójában. A német lap az Institut für Demoskopie Allensbach által végzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve azt írta; a németek leginkább a terrorizmustól tartanak, és közvetlen a dzsihádista fanatikusok után egy “szövetséges országot” tartanak második számú biztonsági fenyegetésnek.

Az elemzésből egyértelműen kiderült, hogy a németek saját országukra vonatkozóan a terrorizmust és nagyobb külföldi konfliktus-zónákat tartják fenyegetésnek, míg általánosságban a világbéke szempontjából az “amerikai szövetségest” egy platformra helyezik a terroristákkal. A Németországra leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetés a németek 74%-a szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, míg a megkérdezettek 48%-a Észak-Koreát nevezte meg egyik fő biztonsági fenyegetésként. A németek 37%-a szerint ugyanakkor az “Oroszország és Ukrajna közti konfliktus” jelent biztonsági fenyegetést Németországra. A világbékére leselkedő fenyegetések közt első helyen áll Észak-Korea, második helyen azonban az Amerikai Egyesült Államok, amely így megelőzte Iránt, Törökországot, Szíriát és Oroszországot mint biztonsági fenyegetést.

A kutatásból emellett kiderült, hogy a németek általánosságban véve nem tartanak a közvetlen katonai konfliktus lehetőségétől, de abban a lakosság többsége egyetért, hogy a Bundeswehr ma már nem lenne alkalmas egy háború megvívására; a megkérdezettek mindössze 22%-a mondta azt, hogy a német fegyveres erők meg tudnák védeni az országot egy háború esetén.

A német sajtónak nyilatkozó szakértők azzal magyarázzák az Egyesült Államokkal szembeni “bizalmatlanságot”, hogy Donald Trump külpolitikáját tartják kiszámíthatlannak a németek, ezért összességében az Egyesült Államok tevékenységét egyre inkább a világbékére leselkedő fenyegetésnek látják.

http://www.hidfo.ru/2018/02/nemet-kozvelemeny-a-terrorizmus-es-az-usa-jelent-legnagyobb-veszelyt-a-vilagbekere/

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnapi közlése szerint az Amerikai Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét Európában, és nem tudja javasolni, hogy Európa egy védelmi unióval megpróbálja szavatolni saját biztonságát.

Az Európai Unió nem képes saját erőből megvédeni magát, és az ilyen irányú védelmi együttműködésnek nem csak előnyei, de kockázatai is vannak – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián felszólalva.

A NATO-tisztviselő elmondása szerint az európai védelmi unió kezdeményezése addig támogatandó, ameddig nem a NATO-tól függetlenül, hanem azt erősítve működik, ezáltal is megerősítve az észak-atlanti szövetséget és a “transzatlanti köteléket.”

A NATO-főtitikár felszólalása során egyértelműen megmutatkozott, hogy Stoltenberg európai részről a katonai kiadások fokozását kívánatosnak tartja, ugyanakkor a NATO elképzelései szerint nem az európai védelmi ipar bővítésére, hanem az amerikai fegyvergyártó-cégek termékeinek vásárlására kellene fordítani ezt az összeget.

Stoltenberg számára az újságírók kínos kérdéseket tettek fel; többek közt megkérdezték, a jövőben hogyan próbál a NATO több missziója során is a német haderőre támaszkodni, miután nemrég nyilvánosságra jutott, hogy Németország már nem tudja ellátni ezeket a feladatokat. A NATO-főtitkár nem válaszolt az újságíró kérdésére, ehelyett részletezte, hogy Németország mely NATO-missziókban kell részt vegyen, illetve elismerte, hogy 20 éven át a katonai kiadások csökkentése jelentősen lekorlátozta a német katonai lehetőségeket, emiatt a NATO a katonai kiadások fokozását várja el Németországtól.

Stoltenberg válaszából nem derült ki, hogyan tervezik megoldani azt a problémát, hogy a gyakorlatban nem is üzemképesek azok a német páncélosok, amivel a NATO Oroszországot próbálná elrettenteni a katonai agressziótól.

Az Al-Dzsaszíra újságírója azt kérdezte a NATO-főtitkártól; az elmúlt egy év során sikerült-e meggyőznie arról Donald Trumpot, hogy a NATO nem egy elavult szervezet? Stoltenberg erre azt a választ adta, hogy az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét Európában és rengeteg fegyvert értékesít az európai kontinensen, amit az USA részéről erős NATO-elkötelezettségként kell értelmezni.

http://www.hidfo.ru/2018/02/az-europai-haderofejlesztes-ellen-kampanyol-a-nato-fotitkar/

Németországban nemrég életbe lépett egy törvény, ami arra kötelezi a közösségi média szolgáltatókat, hogy eltávolítsák a sértő tartalmakat. Nemzetközi megfigyelők szerint azonban az új szabályozás a kiterjedt állami cenzúra kezdetét jelenti.

A Human Rights Watch által kiadott közlemény szerint a közösségi média működését szabályozó törvény, a Netzwerkdurchsetzungsgesetz kiterjedt állami cenzúrába torkollhat, emiatt még most visszájára kell fordítani ezt a folyamatot. A szervezet szerint a gyűlöletbeszéd elleni fellépés sem indokolhatja a közbeszéd felett azt a szintű állami kontrollt, amit a német kormány bevezetett ezzel az új törvénnyel.

“A közösségi médiát a gyűlöletbeszéd és más sértő tartalmak eltávolítására kötelező új német törvény egy számonkérhetetlen, széleskörű cenzúrához vezet, emiatt ezt a folyamatot visszájára kell fordítani” – áll a HRW közleményében.

Wenzel Michalski, a Human Rights Watch németországi igazgatója szerint a kormányok és a nyilvánosság aggodalmai is helyénvalónak bizonyulnak, az új szabályozás komoly visszaélésekre ad lehetőséget.

Megfogalmazásuk szerint a közösségi médiát szabályozó új német törvény cenzorokká formálja a közösségi média üzemeltetőit, de tevékenységüket senki nem ellenőrzi, a felhasználók pedig nem tudnak sehol jogsegélyhez folyamodni, vagy tiltakozni a cenzorok egy adott döntése ellen.

A HRW szerint a német törvény példát szolgáltathat más országoknak is, ami végsősoron a szólásszabadság korlátozásához vezethet egész Európában.

http://www.hidfo.ru/2018/02/nemzetkozi-megfigyelok-szerint-allami-cenzura-epul-nemetorszagban/

Menedék Migránsokat Segítő Egyesület.

A kormány egy új törvénnyel lehetővé tenné, hogy az ügyészség illegális tevékenység miatt feloszlasson külföldről pénzelt civil szervezeteket. A kormánypárt szerint minden szükséges akadályt le kell tenni a migrációt segítő szervezetek elé.

Egy új törvényjavaslat – elfogadása esetén – a bevándorlás illegális szervezése esetén lehetővé tenné külföldről pénzelt mozgalmak feloszlatását – derült ki az Index.hu beszámolójából. A migrációpárti hírportál kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, a Stop Soros törvénycsomag elfogadása esetén akár a külföldi ügynökszervezetek feloszlatása is lehetővé válna.

A törvénycsomag a civil szervezetek számára a belügyminisztérium engedélyéhez kötné a bevándorlás szervezését. A tervezet szerint ehhez az engedélyhez az után juthatnak hozzá, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok átvizsgálják az adott szervezet működését.

“Ha egy érintett szervezet engedély kérése nélkül folytatja tevékenységét, az ügyészség felhívja annak abbahagyására, egyben intézkedik az adószám törléséhez, mondta Völner. Amennyiben ezt követően sem fejezi be működését, az ügyészség pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege 1 millió 800 ezer forint lehet. Ha ezek után is folytatja a tevékenységét, akkor következő lépésként az ügyész bírósághoz fordulva kérheti a törlését” – írták.

A kormány által javasolt új törvények emellett arra köteleznék a külföldről finanszírozott szervezeteket, hogy támogatásaik egy részét befizessék az államkasszába; ezzel is kevesebb forrásuk maradjon a migráció szervezésére, az államnak pedig több pénze maradjon a káros tevékenységük elleni védekezésre.

Puskás Imre, a Fidesz szóvivője vasárnap újságíróknak nyilatkozva kijelentette; minden akadályt le kell tenni a bevándorlást támogatók és az azt finanszírozók elé.

A törvénycsomag elfogadásához a jobboldali ellenzék támogatására is szükség van.

http://www.hidfo.ru/2018/02/feloszlathatova-valnak-a-migraciot-segito-szervezetek/

A görög külügyminisztérium azzal vádolja Törökországot, hogy sérti a nemzetközi jogot és Ciprus szuverén jogait egy gázmezőn a kitermelési munkálatok megakadályozásával.

A török haditengerészet nemrég megakadályozta, hogy ciprusi energiahordozók kitermelésére szerződött nyugati cégek földgáz után kutassanak egy területen, ami a török fél szerint Törökország felségterületéhez tartozik. A NATO-tagállamok közt annak kapcsán alakult ki konfliktus, hogy több NATO-tagállam is érdekelt a régió gázmezőinek feltérképezésében és kitermelésében, Törökország azonban saját felségterületeként kezeli a vitatott hovatartozású területeket.

A görög külügyminisztérium szerint a török fél “sérti a nemzetközi jogot és Ciprus szuverén jogait”, amikor megakadályozza a térségben kutatási munkálatok végzését.

“Felszólítottuk Törökországot, hogy a továbbiakban tartózkodjon az illegális cselekményektől és a nemzetközi jognak megfelelően tarsa be kötelezettségeit” – áll a külügyminisztérium közleményében.

Korábban Ciprus elnöke, Nikosz Anasztasziedisz szintén azt mondta; “meg fogja tenni a szükséges lépéseket”, miután Törökország nem engedte be a kutatóhajókat a kérdéses területekre.

A ciprusi elnök ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy el fognak kerülni minden olyan lehetséges lépést, ami a helyzet eszkalálódásához vezetne.

A február elején történt incidens során az Eni olasz energetikai cég fúróhajóját állította meg a török haditengerészet, mintegy 50 kilométerre a tervezett céltól, amit a térségben zajló katonai tevékenységgel indokoltak.

http://www.hidfo.ru/2018/02/a-foldgaz-miatt-fordult-egymas-ellen-ket-nato-tagallam/

Újabb török-görög incidens az Égei-tengeren

A görög hatóságok azt állítják, hogy a török parti őrség megrongálta a görög parti őrség egy hajóját egy vitatott hovatartozású területen. Az incidens azt követően történt, hogy Törökország megfenyegette a görög védelmi minisztert.

Hétfőn éjjel újabb incidens történt az Égei-tenger egy vitatott hovatartozású területén; az incidens során a török partiőrség egy hajója ütközött egy török járőrhajóval, egy olyan helyen, ami szerintük Törökország felségterületéhez tartozik, a görögök szerint azonban Görögország része.

Az incidens során személyi sérülés nem történt, de a görög hajó megrongálódott – derült ki a Ekathimerini.com beszámolójából.

Törökországnak és Görögországnak régóta területi követelései vannak egymással szemben, de a katonai szövetség nem avatkozik be a két tagállam közt kibontakozó konfliktusba.

Törökország saját területeihez sorolja az Imia (török nevén Kardak) szigetet, és az utóbbi hét folyamán a török elnök tanácsadója azt mondta, “eltörik a kezét és lábát annak a görög politikusnak, aki be meri tenni a lábát erre a szigetre.”

A fenyegetés Yigit Bulut, Erdogan főtanácsadója részéről hangzott el, azt követően, hogy a görög védelmi miniszter megkísérelt látogatást tenni a vitatott hovatartozású területeken.

Korábban a török haditengerészet nyugati cégek földgázkitermelését is megakadályozta Ciprus közelében. A török államfő kedden a történtek kapcsán azt mondta, hogy Görögország, Ciprus és bármely nemzetközi vállalat Törökország felségvizeire való belépés nélkül kell folytassa korábbi tevékenységét, ellenkező esetben a török fegyveres erők készen állnak újra megakadályozni ezeket a kísérleteket.

http://www.hidfo.ru/2018/02/ujabb-torok-gorog-incidens-az-egei-tengeren/

http://www.hidfo.ru/2018/02/nemetorszag-inkabb-nem-vesz-reszt-az-eu-es-a-nato-tengeri-misszioiban/

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem idegen országoktól és a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is. Amennyiben a bíróságok külföldi befolyás alá kerülnek, ez Magyarország szuverenitását veszélyeztetheti.

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva. Az igazságügyi vezető szerint ostrom alatt áll a bírói hatalom, egy külföldi ügynökhálózat megpróbálja irányítás alá vonni a magyarországi igazságszolgáltatást.

“A bírói ágnak nemcsak a törvényhozástól és a kormányzattól kell függetlennek lennie, de az ítélkezésre más külső tényezők sem helyezhetnek nyomást. Az igazságszolgáltatás munkáját nem próbálhatják meg befolyásolni, eltéríteni magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek” – mondta.

Völner Pál elmondása szerint az igazságszolgáltatásban rendszeressé váltak a külföldi befolyásolási kísérletek, aminek legnyilvánvalóbb formája a külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységében tettenérhető.

“Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy idegen szempontokat képviselő szereplők kísérletet tettek arra, hogy ilyen vagy olyan módon beavatkozzanak a magyar ítélkezésbe.”

A miniszterhelyettes a lapnak nyilatkozva példaként említette, hogy civil látszatú szervezetek százmilliós támogatásokat kapnak egy amerikai milliárdostól a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül, majd ezek a szervezetek a bíróknak szakmai képzéseket tartanak. Bár ez a tevékenység első ránézésre ártalmatlannak tűnhet, az úgynevezett szakmai képzések során a külföldi ügynökhálózat tagjai személyes kapcsolatot tudnak kiépíteni azokkal az emberekkel, akik később büntetőügyekben ítéletet hoznak.

Hálózatépítési tevékenységük pedig nyomásgyakorlással is kiegészül; a miniszterhelyettes szerint “az amerikai spekulánshoz köthető szervezet „bíróságfigyelő rendszert” működtetett, így megfigyelték a bírákat is.”

Völner elmondása szerint a közeljövőben ki kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan külső beavatkozások, amelyek veszélyeztetik a független bírói munkát, mert a fentiek során felmerül annak lehetősége, hogy veszélybe került a magyar bíróságok befolyásmentes működése. Mint mondta; a leghelyesebb az lenne, ha az ilyen elemzést a bírói szervezet maga végezné el.

http://www.hidfo.ru/2018/02/veszelybe-kerult-a-magyar-birosagok-befolyasmentessege/

Tavaly június óta George Soros több mint 400000 fontot küldött brit civil szervezeteknek arra a célra, hogy megváltoztassák a britek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban.

George Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója egy brit lapnak nyilatkozva beismerte, hogy több mint 400000 font támogatást küldött az Egyesült Királyságban működő civil szervezeteknek abból a célból, hogy megváltoztassa az emberek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban. Soros a Daily Mailnek nyilatkozva vasárnap nyíltan megvédte azon álláspontját, hogy szerinte az EU-ból kilépés rossz döntés a tagállam számára, és emiatt vissza akarja fordítani ezt a folyamatot.

“Ez a folyamat barátból ellenséggé változtatja Nagy-Britanniát és Európát, legalábbis az átmeneti időszakban minden bizonnyal. A népszavazás előtt Nagy-Britannia gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Európa többi része. De ez most megváltozott, a kontinentális hatalmak megerősödnek, Nagy-Britannia pedig lemarad” – mondta.

A múlt hét folyamán Mark Malloch-Brown, a Best for Britain kampánycsoport elnöke kjelentette, hogy a Soros-alapítványok jelentős összeggel támogatták az EU-tagság megtartását népszerűsítő tevékenységüket. Elmondása szerint az amerikai milliárdos 400000 fonttal (több mint 140 millió forint) támogatta az EU-párti véleményformálást.

Soros nemrég a Davosban tartott világgazdasági fórumon is nyíltan kijelentette, hogy támogatja a brit EU-tagság megtartását. Elmondása szerint ő azt akarja, hogy az Egyesült Királyság a Európai Unió tagállama maradjon, vagy később újra csatlakozzon.

Az Egyesült Királyság 2016 júniusában tartott népszavazást az Európai Unióból kilépésről. A szavazás során a brit választópolgárok 52%-a a kilépés mellett döntött.

http://www.hidfo.ru/2018/02/beismerte-meg-akarta-valtoztatni-a-nepszavazas-eredmenyet/