Vízháborúk kirobbanásának veszélyére figyelmeztet a Columbia Egyetem egy professzora; elmondása szerint a világ számos régiója áll valamilyen formában háború kirobbanása előtt, és ezekben a veszélyes helyzetekben a vízhiány katalizátor szerepet tölthet be.

“Egyelőre nem mutatkoznak annak jelei, hogy országok közti háborúhoz vezetne a vízhiány, de úgy gondolom, országokon belüli konfliktusok kirobbanhatnak a vízért folytatott versengés következtében” – mondta Upmanu Lall a Szputnyik rádiónak nyilatkozva. A Columbia Egyetem professzora szerint ma még “nem kell túldramatizálni a helyzetet”, de a nem túl távoli jövőben előfordulhat, hogy a vízhiány háborúk kirobbanásának részleges okozójává válhat.

Elmondása szerint a vízkészletek elégtelensége elsősorban azokban a régiókban vezethet konfliktus kirobbanásához, melyek más okokból adódóan eleve háború kirobbanásának szélére sodródtak. Ugyanakkor, ahol valamilyen más okból kirobban a háború, ott a kiépített ivóvízellátás válik a konfliktus egyik első áldozatává.

A professzor kifejtette, hogy a közeljövőben több kontinensen is elsődleges problémává válik a korszerű vízgazdálkodás kialakítása, és a megfelelő vízellátás a háborúk megakadályozásának kulcsává válhat. Vannak olyan régiók – elsősorban afrikai országok -, ahol más esetben nem feltétlen robbanna ki a háború, de a vízért folytatott országon belüli konfliktusok könnyen határon átívelővé válhatnak.

Upmanu Lall elmondása szerint ma gyakorlatilag alig lehet találni egy-egy olyan országot, ahol kellően korszerű és a lakosság igényeinek megfelelő a vízgazdálkodás. A professzor ennek kapcsán Szingapúrt említette mint kiemelkedő példát, ahol sikerült kialakítani egy nagy energiaigényű, de fenntartható vízgazdálkodást.

http://www.hidfo.ru/2018/02/szakerto-a-viz-miatt-torhetnek-ki-haboruk-a-kozeljovoben/

Annak ellenére, hogy Oroszország a következő években 40%-ra növeli jelenlétét az európai gázpiacon, az Európai Unió gázhiányra és az árak emelkedésére kell készüljön.

Számos szakértő egy olyan forgatókönyvet vetít előre, mely szerint Európában nemsokára gázhiány állhat elő, emellett gyors növekedésnek indulhatnak az üzemanyagárak – derült ki a Reuters hírügynökség egy Gazprom-vezetővel készült interjújából. Alexandr Medvegyev szerint Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat többlettartalékok nélkül.

“Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat további gáztartalékok nélkül, és ha ténylegesen szüksége lesz rá, hozzájuthat Oroszországon kívüli forrásokból” – mondta.

Medvegyev szerint az amerikai gáztranzit továbbra is drága és elégtelen mennyiségű készleteket jelent, ami egyébként is főként Ázsiába irányul majd. Ettől függetlenül Oroszország ellátja Európát a szükséges mennyiségű gázzal, annak ellenére is, hogy nagy arányban fokozni fogja a Kínába irányuló exportot.

Elmondása szerint Európa haladéktalanul döntést kell hozzon; “el kell döntse, melyik ellátó fogja fedezni a 2025 után megnövekedő keresletet. Sajnos az Európai Unió és Oroszország közt jelenleg nincs párbeszéd az energiaellátásról” – mondta.

Medvegyev szerint, ha a Gazprom meg is valósítja az Északi Áramlat 2 gázprojektet, még ez sem fogja fedezni Európa gázszükségletét, és hiány állhat elő az európai gázpiacon. Elmondása szerint Európa megnövekedett gázigényét az Északi Áramlat 2 és az amerikai cseppfolyósított földgáz együtt sem fogja tudni kielégíteni.


http://www.hidfo.ru/2018/02/a-gazprom-szerint-gazhiany-lehet-europaban/

A francia belügyminiszter közlése szerint országszerte megerősítik a rendőri jelenlétet a “problémás kerületekben”. A köznyelvben csak no-go zónaként ismert területekre több mint ezer rendőrt küldenek.

Franciaország új rendfenntartási irányelveket kezd alkalmazni az ország 30 “problémás” negyedében, ami többek közt létszámbővítést is jelent – mondta Gerard Collomb francia belügyminiszter a Le Monde napilapnak adott interjú során.

Az új projektet augusztusban javasolta a francia kormány, majd Emmanuel Macron elnök szintén úgy beszélt róla, hogy ez azt jelenti, több rendőrt küldenek majd az ország “leginkább instabil” területeire.

“Első körben 2018 szeptembertől 2019 januárjáig 30 kerületben fog további forrásokhoz jutni a rendőrség. Azokról a területekről van szó, ahol a bűnözés nagy mértékben fokozódott, és ahol a helyi lakosok gyakran félnek elhagyni otthonaikat, vagy felszállni egy buszra” – mondta a belügyminiszter, arra a kérdésre válaszként, hogy melyik területeken fogják erősíteni a rendőri jelenlétet.

Az új projekt részeként többek közt Trappes, Párizs, Toulouse és Strasbourg no-go zónáiban fogják erősíteni a rendfenntartást.

A miniszter kifejtette, hogy ezekben a régiókban a rendőrök új technikákat fognak alkalmazni, a kulturális sajátosságok miatt megpróbálják majd erősíteni a rendőrség és a helyi lakosság közti mindennapi kapcsolatot.

A bővítés részeként mintegy 1300 fővel fokozzák a rendőri jelenlétet a no-go zónákban. Mint kiderült, Franciaországban a belügyminiszter szerint legalább 60 olyan terület van, ami “fokozottan instabilnak” nevezhető, és amelyben a helyi lakosok gyakran nem mernek kimenni az utcára.

http://www.hidfo.ru/2018/02/le-monde-tobb-rendort-kuldene-a-no-go-zonakba-a-francia-belugyminiszter/

Az amerikai Department of Homeland Security állandó megfigyelés alá helyezne muszlim bevándorlókat, hogy ezzel csökkentse a terrortámadás veszélyét.

A Foreign Policy magazinban hétfőn megjelent tervezet szerint az Egyesült Államok állandó megfigyelés alá vonna nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szunnita muszlim bevándorlókat, hogy ezáltal csökkentse a terrorfenyegetést.

A tervezet sorra vette a 2001 októberétől 2017 decemberig az Egyesült Államokban történt terrortámadásokat, és arra a megállapításra jutott, hogy a korábban beengedett, kockázatosnak minősülő szunnitákat állandó megfigyelés alá kell vonni.

A dokumentum nem sokkal azt követően jutott nyilvánosságra, hogy január 16-án egy kormányjelentés szintén kijelentette; a 2001 és 2016 közt terrorcselekmény miatt elítélt személyek háromnegyede külföldi születésű volt. A jelentést Donald Trump amerikai elnök is megosztotta, illetve több alkalommal kommentálta a Twitteren, hangsúlyozva, hogy “biztonságossá kell tenni Amerikát.”

Amennyiben az új megfigyelési irányelvek érvénybe lépnek, ez lehetővé teszi a Donald Trump által képviselt irányelvek szigorítását, ami egyébként is megpróbálja megakadályozni a bevándorlást a muszlim többségű országokból; Trump tavaly rendelt el beutazási tilalmat nyolc országra, ebből hat ország muszlim többségi lakosságú. A múlt hét folyamán a kormány közölte, hogy engedélyezni fogják a bevándorlást, de szigorított feltételek mellett, és a politikai extrémisták kiszűrése érdekében állandó megfigyelést fognak alkalmazni.

http://www.hidfo.ru/2018/02/allando-megfigyeles-ala-helyeznek-a-muszlim-bevandorlokat/