Dr. Andreas Diemer orvos, a DAGIA sajtószóvivője

Téma: Oltások tesztelése, oltásengedélyezés. Lesznek jó oltások? Lesznek biztonságos oltások?

Már a korona járvány előtt felmerült, hogy az oltásokkal  valami nincsen rendben. A hatástanulmányokkal, a pénzekkel könnyen lehet manipulálni. A koronajárvány esetében ez még inkább aktuális probléma. A DAGIA, Doctors Active for Global Immunization Awareness, a globális oltástudatosságért tevékenykedő orvosok szervezete, egy 10 pontos listát állított össze annak érdekében, hogy a vakcinák engedélyezési színvonala növekedjen. Ez egy minimum lista, amelyen az oltóanyagoknak át kellene menni.

A kék oszlop a korábbi oltóanyagokra vonatkozik, a jobb oldali oszlop a Covid oltóanyagra.

1. Random placebo ellenőrzött multi vakkísérlet                                    nem                      nem

2. Nyilvános tudományos regiszterbe kötelező bevezetés                    részben          nincs info

3. Valós placebó használata                                                                       részben              részben

4. Megfelelő számú résztvevő                                                                    részben                igen

5. Átláthatóság a kísérlet során és az adatokban                                    nem                      nem

6. Minden egészségi probléma feljegyzése a kísérlet során                 nem                      nem

7. Független értékelő, akihez az oltott bármikor mehet                        nem                      nem

8. A járvány reális felmérése a lakosság körében                                    nem                      nem

9. Követő tanulmányok hosszú távon, konkrét kritériumokkal             nem                      nem

10. Gyártófüggetlenség                                                                                  nem                      nem

Az engedélyezhez kísérleteket kell végezni, ehhez pedig tesztalanyokra van szükség. Amennyiben fiatal, egészséges embereket találnak, akkor valószínűleg kevesebb negatív eredmény jelentkezik. A kísérletekben azonban részt kellene venniük a lakosság minden rétegének, időseknek, betegeknek, gyerekeknek, terheseknek. El kell mondani, hogy már a tesztalanyok kiválasztásakor is tud a gyártó manipulálni, annak függvényében, hogy milyen embercsoportokat von be a kísérletbe. A gyártó tudja, hogy milyen eredményeket akarnak elérni a kísérletek során. A tesztalanyok egy része placebót kap. Az orvosok nem tudják, hogy ki kapja a valós vakcinát és ki kap placebót. A tesztalanyok sem tudják. A placebóval is vannak problémák. A placebónak pl. sóoldatnak kellene lennie. Nem lehetne egy másik oltóanyag, pedig ez is gyakran előfordul. Így nem lehet reálisan értékelni, hogy a kísérleti oltóanyag milyen hatást vált ki.  A tesztek kiértékelése is lehetőséget ad manipulációra. Az is gyakran előfordul, hogy a gyártó nem elégedett a tesztek eredményeivel és ezért azokat a padló alá söpri. Beszélni kell a kutatások nagyságáról és időtartamáról. A tanulmányokat legalább 10000 – 20000 emberrel kellene végezni. Különben statisztikailag használhatatlanok lesznek az adatok. Egyes esetekben, a 3. fázisban ez most megvalósult, de a tanulmányok időtartamával nagy problémák vannak. Normál körülmények között 5 évig kellene ennek a fázisnak tartania. Most pedig tartottak 6 – 8 hónapig? Ha egy tanulmányt készítünk, meg kell határozni, hogy mit keresünk, mit akarunk megtudni. Pl. mennyire hatékony az oltóanyag? Keletkeznek-e ellenanyagtestek? Vagy pedig azt akarom megtudni, hogy az oltás után a tesztalanyok kevésbé betegednek-e meg vagy egyáltalán nem betegednek meg? A tesztalanyok számára lehetővé kell tenni, hogy bármilyen mellékhatást jelentsenek. Egy független szervnek kellene ezt jelenteni, nem a kísérletet vezető szervnek. Azt is tisztázni kell, hogy van-e orvosi alapja annak, hogy egy betegség ellen oltani akarjunk. A Covid-19 esetében nincsen orvosi alapja az oltásnak. Felmerül ezzel kapcsolatban a kérdés, hogy hol van a nagy járvány? Márciusban kevesebb volt a halálozás, mint az elmúlt 4 korábbi év márciusában. 2020-ban egész évben kevesebben haltak meg Németországban, mint a megelőző 4 évben bármikor. Ez az a járvány, amelyet azonnal, feltétlenül kezelni kell? Ehhez kell rendkívüli engedélyezési eljárást lefolytatni, ehhez kell sátrakat felállítani, hogy az embereket ott tömegével be lehessen oltani? Ezt nem is lehet érteni. Esetleg egyáltalán nincs is szükség az oltásra? Vagy nyugodtan el lehetne végezni az összes tanulmányt, meg lehetne határozni, hogy több előnnyel jár-e az oltás, mint amennyi kockázattal. Ezt mindenképpen meg kellene állapítani. A kockázat nem jelentkezik azonnal. Normál körülmények között a hosszútávú kísérletek 5 – 8 évig tartanak. Utána születik döntés. Ettől függetlenül utókövetések is vannak még 10 vagy akár 20 éven át. Meg kell tudni határozni, hogy milyen hosszútávú mellékhatások lépnek esetleg fel. Ezek közé tartoznak az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, MS, Parkinson kór vagy bármi más. Ezek a problémák nem 2 nap után jelentkeznek. Beszélnek mostanában folyamatosan az oltási státuszról. Ez egy félrevezető manőver. Követni kellene a mellékhatásokat. Ehhez egy szervezeti rendszert kellene felállítani. Ilyet manapság egyáltalán nem látni. Az oltósátrakba jönnek az emberek, minden nap más orvos oltja a jelentkezőket. Fogalmuk sincsen az orvosoknak, de még a háziorvosoknak sem, hogy mi történik az oltottakkal.

Az oltási tanulmányok készítésénél a legnagyobb probléma, hogy nem független módon készülnek.

A javasolt 10 pontot nem követik a tanulmány készítői. Gondoljanak arra, hogy fel akarnak szállni egy repülőre. A repülő 10 biztonsági berendezéséből 6, vagy akár 8 nem működik, esetleg soha nem vizsgálták meg, hogy működik-e. Felszállnának-e erre a repülőre? Biztosan nem. Túl sok bizonytalansággal járna. Most pedig itt vannak ezek az oltások. Nem tudjuk, hogy használnak-e bármit. Azt sem tudjuk, hogy mennyi ideig tart a védelem. Nem ismerjük a mellékhatásokat. A TV-ben pedig bemondják, egy miniszter azt mondja, hogy az oltás biztonságos és hatékony. Erre azt tudom mondani, hogy ez hazugság. Vannak további csúsztatások is. Beszélnünk kell egy gógyszer vagy oltóanyag abszolút és relatív hatékonyságról. Vegyük a Diphterix oltóanyagot, ahol 1000 főt oltottak be. Az oltottak közül 2 kapott diftériát. Az oltatlanok közül 3 fő. Mondhatjuk, hogy a 2 az kevesebb, mint a 3. Pont harmadával. Tehát az oltóanyag hatékonysága 33 %-os. A covid oltásoknál pedig azt halljuk, hogy a hatékonyság 90 %-os, 98 %-os! Ez mind játék a számokkal. A relatív hatékonyság senkit nem érdekel. Az abszolút hatékonyság a fontos. A Diphtherix esetében, ha 1000 emberből 1 embert megmentenek, akkor az abszolút hatékonyság 0.1 %. Van egy másik példa is. Kollégák gyakran mondják, milyen remek, mennek lefelé a számok, működik az oltóanyag. Azt nem nézik, hogy miért mennek lefelé a számok. Egy vírusnak van élettartama, ami lefut. Majd újra kezdődik a körforgás. A kanyaró egy jó példa erre. Egy olyan vírus esetében, amely a maga körforgását járja és kifut, nem szabad oltani. Ez a Covid esetében a valóság. Az oltás esetében a haszon / kockázat elvnek összhangban kell lenni. Meg kell tudni magyarázni az oltásra várónak, hogy miért van szükség a beavatkozásra. Különben nem adja beleegyezését. Márpedig beleegyezés nélkül testi szinten sérelem éri. Ez már egy jogi téma inkább. Végül meg kell említeni, hogy a koronavírus esetében vannak magas rizikójú csoportok. Hogyan lehetne a gyereket oltani, amikor a gyerekekre való tanulmányokat el sem végezték? Ez minden határt átlép már, ez a test ellen elkövetett bűn. Ezt nem lehet megmagyarázni. Ezt az egészet be kell fejezni.

https://tube.aerztefueraufklaerung.de/videos/watch/baaede3d-7e35-47cb-9d28-c6c2df410503?start=0s

https://pokolraveluk.info/2021/05/27/a-biden-adminisztracio/

A Korábbi hírek arról számoltak be, hogy Roundup bajor gyártójára súlyos büntetést szabtak ki.

Az országos Roundup-pereket felügyelő szövetségi bíró szerdán elutasította a Bayer legújabb kísérletét, hogy korlátozza jogi felelősségét a glifozát-alapú gyomirtó szerekkel kapcsolatos jövőbeli rákos megbetegedésekkel kapcsolatos keresetekkel szemben, számos “égbekiáltó hibára” hivatkozva a Roundup-felhasználókra javasolt megegyezésben, akik még nem perelték be a vállalatot, de a jövőben esetleg be akarják perelni.

Vince Chhabria amerikai bíró azt mondta, hogy a terv egyes részei “nyilvánvalóan ésszerűtlenek” és tisztességtelenek a rákos betegekkel szemben, akik a csoportos megegyezés részesei lennének, ezért a Bayer és az ügyvédek kis csoportja, akik a Bayerrel közösen állították össze a tervet.

Rámutatott, hogy a vállalat ” folyamatosan veszíti el a pereket” a non-Hodgkin limfómában (NHL) szenvedő emberek által benyújtott keresetekben, akik szerint a Monsanto Roundup és más glifozát alapú gyomirtó szereknek való kitettség volt az oka.

A Bayer 2018 óta a Monsanto tulajdonosa, és azóta küzd a rákos megbetegedésekre vonatkozó keresetek megvédésével. A rákos áldozatok három eddig tartott pert nyertek meg, és több tízezer más felperes nyújtott be keresetet, akik azt állítják, hogy a Monsanto gyomirtó szereknek való kitettség okozta náluk az NHL kialakulását, miközben a Monsanto évtizedeken át titkolta a kockázatokat.

A Bayer nem válaszolt az ítélettel kapcsolatos megkeresésre.

FRISSÍTÉS: A Bíróság megtorpedózza a Bayer tervét, hogy elkerülje a jogi felelősséget a Roundup rákos ügyeiben, hivatkozással az “égbekiáltó hiányosságokra”
Az országos Roundup-pereket felügyelő szövetségi bíró ma elutasította a Bayer legújabb kísérletét, hogy korlátozza jogi felelősségét a Roundup gyomirtószerrel kapcsolatos jövőbeli rákos megbetegedésekkel kapcsolatos keresetekkel kapcsolatban, mondván, hogy a terv egyes részei “egyértelműen ésszerűtlenek” és tisztességtelenek a rákos betegekkel szemben.

A Roundup-pereket országszerte felügyelő szövetségi bíró ma elutasította a Bayer legújabb kísérletét, hogy korlátozza jogi felelősségét a glifozát-alapú gyomirtó szerekkel kapcsolatos jövőbeli rákos megbetegedésekkel kapcsolatos keresetekkel szemben, számos “égbekiáltó hibára” hivatkozva a Roundupot használókra vonatkozó, a jövőben rákos megbetegedésekkel járó megegyezésben javasolt egyezségben.

Vince Chhabria amerikai bíró azt mondta, hogy a terv egyes részei “nyilvánvalóan ésszerűtlenek” és tisztességtelenek a rákos betegekkel szemben, akik a csoportos megegyezés részesei lennének, ezért a Bayer és az ügyvédek kis csoportja, akik a Bayerrel közösen állították össze a tervet.

Rámutatott, hogy a vállalat “jobbra-balra elveszíti a pereket” a non-Hodgkin limfómában (NHL) szenvedő emberek által benyújtott keresetekben, akik azt állították, hogy a Monsanto Roundup és más glifozát alapú gyomirtó szereknek való kitettség volt az oka.

A Bayer 2018 óta a Monsanto tulajdonosa, és a Bayer nehezen tudja megvédeni a glifozátalapú gyomirtó szerek, például a Roundup termékcsaládját, amelyet a Bayer az akvizíció során örökölt. A rákos áldozatok három eddig tartott pert nyertek meg, és több tízezer más felperes nyújtott be keresetet, azt állítva, hogy a Monsanto gyomirtó szereknek való kitettség NHL-t okozott náluk, miközben a Monsanto évtizedeken át titkolta a kockázatokat.

A bíró szerint a bizonyítékok a felpereseknek kedveznek.

Chhabria bíró a döntésében azt mondta, hogy a vállalat a cég által eddig elszenvedett perbeli vereségek miatt kíván egy “tudományos testületet” felállítani annak megállapítására, hogy a gyomirtó szerek valóban rákot okoznak-e vagy sem, ahelyett, hogy ezt a kérdést a jövőben az esküdtszékre bízná.

A Monsanto “azért akarja ennyire a tudományos testületet, mert a vállalat három perben is elveszítette a szakértők csatáját” – írta a bíró a végzésében. “Jelenleg az ok-okozati összefüggésekkel kapcsolatos szakértői vallomások kérdésében a játéktér erősen a felperesek javára van megdöntve”.

Az ítéletre egy múlt heti hosszas meghallgatást követően került sor, amelyet azért tartottak, hogy megvitassák a személyi sérülésekkel foglalkozó ügyvédek széles körű ellenállását az Egyesült Államokban a megegyezési javaslattal szemben. A javasolt terv szerint a Bayer nagyjából 2 milliárd dollárt kellett volna befizetnie egy sor olyan intézkedésre, amely segítene a vállalatnak elkerülni a jövőbeni Roundup rákos megbetegedésekkel kapcsolatos pereket.

A csoportos peres megegyezés a 2021. február 3-tól a Roundup termékeknek kitett személyekre vonatkozna, akik még nem perelték be a Monsantót, vagy nem fogadtak ügyvédet ennek érdekében. Az egyezségi terv keretet hozna létre az olyan személyek által benyújtott új keresetek kezelésére, akiknél a Roundup-expozíciónak tulajdonított NHL alakul ki. A terv azokra az emberekre vonatkozna, akiknek már van NHL-jük, de még nem perelték be a vállalatot, valamint azokra, akiknél a jövőben alakul ki NHL.

A tervet a Bayer a felperesek ügyvédjeinek egy kis csapatával együttműködve dolgozta ki, akik több millió dollárt kapnának a részvételükért.

A javasolt csoportos kereset tervének támogatói azt mondták a bírónak, hogy az “életeket fog megmenteni”, és “gyors kártérítést” fog nyújtani azoknak, akik non-Hodgkin limfómában szenvednek, és a Roundup expozíciót okolják.

Az ellenzők azonban azt mondták, hogy a javaslat valójában keveset tesz a rákos betegekért, miközben a Bayer és a terv kidolgozásában segédkező ügyvédek számára előnyös.

Az ellenvetések középpontjában az a nézet áll, hogy ha a csoportos kereset tervét elfogadják, az korlátozná az emberek azon jogát, hogy a jövőben bírósághoz forduljanak és büntető kártérítést kérjenek, ha a Roundupnak való kitettség után NHL-t diagnosztizálnak náluk, miközben lehetővé tenné a Bayer számára, hogy továbbra is úgy értékesítse a Roundup termékeket, hogy a címkén nem szerepel kifejezett figyelmeztetés a rák kockázatára.

A Public Justice nonprofit jogi csoport által benyújtott ellenzéki beadvány szerint a felperesek büntető kártérítési igényének korlátozása, miközben nem korlátozza a Bayer azon lehetőségét, hogy továbbra is értékesítse a Roundupot, megkülönbözteti ezt a megállapodást minden hasonló csoportos keresettől. A csoport szerint a terv egy “tervrajz arra, hogy a gyártók hogyan vághatják el az áldozatok jogát arra, hogy büntető kártérítést követeljenek a veszélyes növényvédő szerek által okozott sérülések miatt.

A terv másik fő problémája a kritikusok szerint az, hogy az Egyesült Államokban mindenki, aki megfelel a potenciális felperes kritériumainak, automatikusan az osztály részévé válik, és a terv rendelkezései vonatkoznak rá, ha nem lép ki aktívan az osztályból egy meghatározott időn belül. Ha az emberek nem lépnének ki – még akkor is, ha nem tudtak a tervről -, elveszítenék a jogot, hogy büntető kártérítést követeljenek, ha valaha is pert indítanának.

“A Monsanto próbálta megvásárolni a saját igazságszolgáltatási rendszerét, és csodálatos, hogy a bíróság átlátott azon, amit tenni próbáltak” – mondta Gerson Smoger ügyvéd, aki az ellenzők között volt. “A megegyezés paródia lett volna azok számára, akik Roundupot használnak”.

A széles körű vitarendezéstől különválasztva

A csoportos kereset tervét, amely elkülönül a Bayer által tavaly júniusban bejelentett 11 milliárd dolláros Roundup peres ügyek rendezésétől, amely a már benyújtott pereket hivatott kezelni, Chhabriának jóvá kell hagynia. A bíró felügyeli a Roundup-per több ezer felperest érintő szövetségi többkörös Roundup-perét az Egyesült Államok minden tájáról.

Forrás: https://childrenshealthdefense.org/defender/judge-denies-bayer-plan-skirt-legal-liability-roundup-cancer-cases

Sok információt hallottunk, hogy miért is kell és miért is van szükség az oltásokra. A hatvanas években alakult ki Magyarországon a gyógyszer és orvosfüggőség. Az emberek megbíztak az orvoslásban, azonban a rendszerváltás után az orvosok többsége nem a megbecsülésért orvosol, hanem anyagi javakért. Akkor élek jól, ha több betegem van! Az emberek, pedig ezt veszik alapul, hogy mennyien járnak az adott orvoshoz. A kormány jól kihasználta az emberek hiszékenységét, hiszen az orvosok pénzt kapnak azért, hogy az embereket beoltassák a covid vakcinákkal. Egy olyan orvost kérdeztünk, aki már többször szerepelt médiákban és arról híres, hogy nem javasolta a betegeinek a védőoltást. Ezért több eljárás indult ellen és a kamarából is kiakarják zárni. Mivel elég sok támadás érte, ezért most nem tesszük közzé a nevét. Egy oltás lényege az immunitás létrehozása, hogy a betegség ne tudjon terjedni és ellenálló legyen a szervezet. Lásd a himlő a tetanus oltások. Ezeket jól ismerik az emberek és ezért hisznek a vakcinákban. Azonban a covid, önmagában nem is egy gyilkos betegség amit a kormány állít. Ez a betegség már az ötvenes években is jelen volt, de soha nem okozott világjárványt, hiszen jelentéktelenebb, mint az influenza vírus. Amikor az oltást megkapja valaki, az nem ad immunitást, se védettséget! Sőt, nagyobb eséllyel fertőz meg egészséges embereket az oltott, mint aki nem rendelkezik oltással. A vakcinák többsége vérzékenységet okoz, hematómás foltokat és növeli a trombózisok lehetőségét! Az oltás nélkül 3-5% az esély, hogy belehalhatunk, az oltással viszont, akár 25% az esélyünk, hogy belehalunk. Véleménye szerint, ezeknek az oltásoknak a hatása 2-3 év múlva fog jelentkezni, nem feltétlenül az oltás után. Ezek a készítmények alapjában felborítják az immunrendszert, és az egyszerű influenza is elviheti őket. Ha a járványt tartjuk szem előtt, akkor érthetetlen miért azoknak ad előnyt, akik beoltatták magukat, hiszen alapból nem ad védettséget a vakcina, sőt növeli a veszélyt, hogy egészséges embereket fertőzzön. Azt gondolja, hogy nem a gyógyítás miatt hozták létre a vakcinákat, hanem elsődlegesen üzleti és politikai érdekek irányítják az eseményeket.

https://press.fmr-europe.com/news.php?extend.299