Az a festmény-ott a falon-igen érdekes piktúra! Jövőkép?
Katonai szerelvény húz át a település vasútállomásán-Szolnok irányába.
Észtország parlamentje pénteken hivatalosan is megerősítette, hogy nem fogadja el az Európai Bizottság által javasolt menekültkvótákat.
Az Európai Bizottság májusban hozta nyilvánosságra egy új kvótarendszer tervét, ami a következő két évben 40 ezer, a harmadik világ béli országokból érkezett menekültet osztana szét az Európai Unió tagállamaiban. Bár hazánkra is menekültáradat zúdul, Görögországban és Olaszországban összpontosul a népvándorlás nagy része. Brüsszel tervei szerint Észtország 1064 menekültet kellene átvegyen a déli országoktól, amit a parlament most kategorikusan elutasított.
A közleményt várhatóan június 16-án, az EU igazságügyi és belügyminisztereinek tanácsán felolvassák majd. Észtország parlamentje szerint az új kvótarendszert semmilyen formában nem tudják elfogadni, a jövőben is lehetőségeikhez mérten és önkéntes alapon hajlandók csak menekülteket befogadni, annyit és olyan elhelyezéssel, ahogy azt a nemzetgazdaság helyzete engedi, és ennek megállapítása során figyelembe fogják venni az ország gazdaságának az EU egészéhez viszonyított arányát is.
A kormány közleménye szerint a befogadott menekültek számának megállapításakor figyelembe fogják venni az ország lakosságának EU összlakossághoz viszonyított arányát is, ami Észtország esetében 0,26%, és a gazdaság összeurópai gazdasághoz viszonyított arányát, ami 0,14%.
Brüsszel minden egyes átvállalt menekült után 6000 eurót fizetne az új befogadó országoknak, ami eddigi tapasztalatok alapján egy személy ellátásának egyéves költségeit fedezné. Mindez azonban csak a befogadott menekült ellátását tenné lehetővé, nem pedig a befogadáshoz szükséges intézményi bővítést. Ugyanakkor felháborító, hogy Brüsszel képes havonta 150 ezer forintnak megfelelő összeget Afrikából érkező menekültekre költeni, miközben az Európai Unió tagállamaiban minden negyedik ember munkanélküli, és a déli periféria-országokban a fiatalok körében 50-60%-os a munkanélküliség.
http://hidfo.ru/2015/06/esztorszagnak-nem-kellenek-az-afrikai-menekultek/
Megkapta a jóváhagyást a battonyai geotermikus erőmű kutatási és műszaki terve. Ezzel zöld utat adtak a világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű létesítményének kivitelezésére.
Az illetékes bányakapitányság engedélye után kezdődhet el a helyszíni kutatás Battonyán a leendő geotermikus erőmű területén. Az első mélységi kútfúrásokat azonban még megelőzi az úgynevezett visszasajtoló és rétegserkentő egységek építése, valamint egy szeizmikus monitoring rendszer telepítése – közölte a Helyi Híradóval a kivitelező projektmenedzsere.
Salánki Zoltán reményei szerint az előkészítéshez tartozó munkálatok év végéig befejeződnek, így januárban már elkezdődhet a mélységi, 3500-4000 méterig lehatoló fúrás. Ennek során a szakemberek repedezésmentes, tömör és forró kőzeteket keresnek.
Ezekben rétegrepesztéssel egy zárt rendszert hoznak létre, melybe kutakat mélyítenek. Az erőmű működésekor felszíni vizet sajtolnak le, amely a mintegy 240 fokos kőzeten felhevül, a forró gőz pedig egy másik kúton nagy nyomással tör fel. Ez hajtja majd meg a turbinákat, amik az áramot termelik. Az erőmű évente körülbelül 12 megawatt áramtermelést és emellett több mint 60 megawatt hőtermelést biztosít. Ezzel a teljesítménnyel a világ legnagyobb geotermikus erőműve lesz a battonyai.
“A világ feszülten figyeli a magyar létesítmény kutatási eredményeit, mert amint a rendszer bizonyítja előnyeit, világszerte elterjedhet. A cél az, hogy egyre hatékonyabban és egyre nagyobb számban működjenek ilyenek szerte a világon” – fejtette ki a projektmenedzser.
A nagy teljesítményű geotermikus erőmű 116 millió eurós befektetésből, 39,3 millió eurós uniós támogatásból valósul meg. A projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt programként kezeli. Egyrészt, mivel olcsóbban és az eddigieknél környezetkímélőbb módon állít elő áramot, másrészt ennek köszönhetően a lakosság és a közintézmények alacsonyabb árú távhő-szolgáltatáshoz jutnak. Mindemellett a segítségével új lehetőségek nyílnak az ipar helyi letelepedéséhez, ami közvetve új munkahelyeket teremthet.
Egyre nagyobb teret hódít a geotermikus fűtés az országban
Hazánkban folyamatosan nő a geotermikus energia felhasználása, köszönhetően annak, hogy ezen a téren remek adottságokkal rendelkezik az ország. Egyre több helyen térnek át erre a termálvíz alapú fűtési technológiára, sorra cserélik le a magyar városok az intézményeikben, ipari és lakó övezeteikben a megszokott gázfűtési rendszert geotermikus bázisúra. Ezzel nemcsak az önkormányzatok, a háztartások és a cégek kiadásai csökkennek, hanem a környezetre gyakorolt káros hatások is.
Mosonmagyaróváron a minap kezdték el a fúrást, múlt héten pedig a Miskolc melletti Kistokajon történt meg a geotermikus távhőrendszer alapkőletétele. Győrben, Gödöllőn, Csongrádon, Szarvason, Tamásiban és Vasváron pedig már működik a rendszer.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a geotermiában hatalmas fejlődési potenciál van. Magyarország ehhez kiváló adottságokkal rendelkezik. Ráadásul több uniós operatív program is biztosít forrásokat ahhoz, hogy a kistokajihoz hasonló rendszerek épüljenek.
http://www.alternativenergia.hu/battonyan-epulhet-a-vilag-jelenlegi-legnagyobb-geotermikus-eromuve/72206
A Minszk 2.0 “megállapodás” értelmében az olyan tüzérségi eszközöket, mint a “Grad” sorozatvetők, 50 kilométer távolságra kell(ene) a frontvonaltól visszavonva tartani.
https://balrad.wordpress.com/2015/06/12/latorkeszulodes-a-bekere-donbasszban/
Donbasszban a hétvége előtt még egy kicsit ráerősített a valcmanista ordashad.
https://balrad.wordpress.com/2015/06/12/hetvege-elott-donbassz/
A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német újságban megjelent publicisztika szerint továbbra sincs jelen az orosz hadsereg Ukrajnában, viszont egyre több, Európából érkező önkéntes harcol a Donbassz régióban, az orosz felkelők oldalán.
A lap csütörtöki írása kifejti, hogy mostanra szlovák és cseh különítmények is harcolnak Donyeck védelmében, melyek egy nemzetközi zászlóalj részét képezik. A DWN jelentése szerint ugyanis folyamatosan annyi önkéntes érkezik Európából, hogy már egész nemzetközi különítmények szerveződtek Donyeck környékén. Az újság szerint bár a nyugati sajtóban többnyire zsoldosként hivatkoznak rájuk, ez egyáltalán nem fedi a valóságot; az Európai Unióból érkező önkéntesek mindössze 340 eurót kapnak egy hónapban azért, hogy életüket kockáztatják a frontvonalon. Ennek ellenére a számuk egyre nő, és meg vannak győződve arról, hogy megéri az áldozat. A DWN-nek nyilatkozva egy szlovák önkéntes azt mondta, hogy
“Mi ezen a módon tudjuk felvenni a harcot az Európai Unió és a NATO ellen”.
A Deutsche Wirtschafts Nachrichtennek név nélkül nyilatkozó szlovák önkéntes szerint senkitől nem kaptak fegyvereket, nincsenek fegyverszállítmányok, hanem azzal harcolnak, amihez egy-egy összeütközés során hozzájutnak. Elmondása szerint még orosz katonával sem találkoztak, viszont rengeteg humanitárius segítséget kapnak, ami ebben az időszakban nagyságrendekkel fontosabb, mint ha fegyvereket kapnának.
Szlovákia külügyminisztériuma eközben elítéli a Donbassz régióba érkező szlovák állampolgárokat, és azzal vádolja őket, hogy “destabilizálják a helyzetet”, és “aláássák a konfliktus megoldását célzó diplomáciai erőfeszítéseket”, valamint “ártanak Szlovákia külpolitikájának”. Úgy tűnik, a Donbassz régióban zajló harcok már nem csak a Donyecki Népi Köztársaság függetlenségéért zajlanak, hanem a NATO elleni fegyveres felkeléssé dimenzionálódtak át, és az Európai Unióból rengeteg fiatal érkezik a régióba, akik hazájukban nem tudnak tenni a NATO abszolút fennhatósága ellen, de egy már folyamatban lévő, a NATO terjeszkedése ellen zajló háborúban tenni tudnak az események fordítása érdekében.
http://hidfo.ru/2015/06/nemes-ugyert-harcolnak-europai-onkentesek-a-donbassz-regioban/