A francia politikus szerint a NATO létezése értelmetlenné vált a Szovjetunió felbomlása után. Ma már Oroszország is csatlakozhatna a katonai szövetséghez, melynek elsődleges feladatává az iszlám terrorizmus elleni harc válhat.

Csütörtökön Marine Le Pen a CNews francia TV-csatornának nyilatkozva beszélt arról, hogy a terrorizmus elleni harc kellene váljon a NATO fő profiljává, és egy ilyen együttműködés keretén belül szerinte Oroszország is csatlakozhatna a NATO-hoz.

A politikus kifejtette, hogy a NATO létezése értelmetlenné vált a Szovjetunió összeomlása után, hiszen az észak-atlanti szövetséget a szovjet veszéllyel szemben hozták létre. Ma azonban a katonai szövetség új küldetést kell magára vállaljon; az iszlám fundamentalizmus és a terrorizmus elleni harcot – vélekedett.

Nemrég megkezdődött a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a nyugati politikusok közti fő törésvonalat jelenti, hogy a katonai szövetség képességeinek bővítését amerikai, vagy európai gyártású fegyverekkel kell-e megvalósítani. Utóbbi kérdés egyre aktuálisabbá válik, tekintve, hogy a NATO egy tagállama nyíltan vállalja, hogy nem az Egyesült Államoktól, hanem Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszereket.

http://www.hidfo.ru/2018/07/le-pen-oroszorszag-is-csatlakozhatna-a-nato-hoz/

A német lakosság 72%-a gondolja úgy, hogy a kormány bevándorláspolitikája felelőtlen, és mindössze 12%-a van megelégedve a migráció kapcsán hozott intézkedésekkel – derült ki a YouGov friss közvélemény-kutatásából.

A kutatás szerint a bevándorláspolitikával szembeni elégedetlenség más uniós tagállamokban is jelen van, főként Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban, ahol a lakosság többsége úgy gondolja, hogy a kormány migrációs politikája túl felelőtlen.

A bevándorláspolitikával kapcsolatban legnagyobb szintű elégedettséget Dániában mérték, ahol a válaszadók 27%-a nyilatkozott pozitívan a migrációval kapcsolatban hozott intézkedésekről.

A kutatásból ugyanakkor kiderült, hogy a német lakosság szerint az EU más tagállamai kellene átvállalják a migránsokat, és több pénzt kellene költsenek a bevándorlás elleni harcra.

A felmérést június 20. és július 4. közt végezték, miután a migrációs politika miatt válságba jutott a német kormánykoalíció. A pártok július 2-án állapodtak meg arról, hogy tranzitközpontokat hoznak létre, hogy felgyorsítsák a migránsok deportálását a német-osztrák határon.

http://www.hidfo.ru/2018/07/a-nemetek-szerint-felelotlen-a-kormany-bevandorlaspolitikaja/

Svédország migránsok által lakott övezeteiben már nem működnek bizonyos közszolgáltatások: a levélküldemények kiszállítása nem lehetséges, mert a postások testi épsége veszélyben lenne, ha be kellene menniük a migránsgettóba.

Malmö bizonyos részein a migránsok tömeges megtelepedése miatt már nem működik a posta: a helyiek évek óta arra panaszkodnak, hogy sérülnek a jogaik, mert nem kapnak meg semmilyen küldeményt, a postásoknak azonban testi épséghez való joga sérülne, ha az állami tulajdonú PostNord beküldené őket a migránsok által lakott területekre. Az alkalmazottak ezeken a helyeken nem is vállalják a küldemények kézbesítését, az utóbbi egy év során emiatt rengeteg reklamációt kapott a helyi posta az “elveszett” küldemények miatt.

A Szputnyik hírügynökség az SVT svéd hírszolgáltatóra hivatkozva azt írja, a PostNord egyszerűen megszűnt működni Malmö bizonyos részein, mert léteznek olyan sebezhető területek, ahol igen nagy a valószínűsége annak, hogy az alkalmazottak rablás és más erőszakos bűncselekmény áldozatává válnak.

Az Expressen ráadásul beszámol arról, hogy mielőtt a migránsgettóban leállt a csomagok, levéküldemények kiszállítása, a postások gyakran kaptak fenyegetéseket, és éveken át folyamatosan érkeztek reklamációk a munkáltató felé az erőszakos cselekmények miatt, vagy pusztán a fenyegetett helyzet okán, ami ezeken a területeken tapasztalható.

A PostNord regionális igazgatója szerint egyszerűen túl nagy a rablás és testi sértés veszélye ahhoz, hogy a szolgáltatást tovább tudják működtetni.

Sajtóhírek szerint ráadásul webshopok is hamar értesültek arról, hogy ezeken a helyeken nem szállít ki a posta, így Malmö egyes migránslakta részein már eleve nem lehet megrendelést leadni.

http://www.hidfo.ru/2018/07/elveszett-kuldemeny-mar-nem-mukodik-a-posta-a-migransgettokban/

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter egy Aix-en-Provenceben rendezett konferencia során aggodalmainak adott hangot az Egyesült Államok és Európa közt zajló kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Elmondása szerint Washington megpróbál megosztottságot szítani az európai országok közt.

Angela Merkel német kancellár nemrég kijelentette; hajlandó támogatni az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó tarifák csökkentését, ha az Európai Unió napirendre veszi egy ilyen döntés előkészítését. Merkel álláspontján azonban nem mindenki osztozik a befolyásosabb európai vezetők közt, emiatt felmerült annak lehetősége, hogy az Egyesült Államokkal kezdődő kereskedelmi háború újabb törésvonalat hoz létre Európában.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint az amerikai kormány elsősorban Franciaország és Németország közt próbálja kiélezni az ellentéteket, de általánosságban az európai országok közt akar megosztottságot szítani. A miniszter szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi háború mostanra már megkezdődött.

Le Maire arra kérte az európai országokat, hogy egységes választ adjanak az Egyesült Államok által hozott újabb intézkedésekre, ezzel megakadályozva, hogy az amerikai külpolitika sikeresen megosztottságot szítson Európában és megbénítsa az EU külpolitikai döntéshozatalát.

A gazdasági miniszter azt mondta, az eurozóna jelenleg “törékeny” állapotban van, hiszen egyetlen monetáris zónán belül 19 különböző fiskális politika van működésben, ahelyett, hogy az eurozóna országai közös költségvetést hoznának létre.

Donald Trump amerikai elnök májusban rendelte el annak kivizsgálását, hogy az Európai Uniónak miért van külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, majd magasabb tarifák bevezetését rendelte el az európai gépjárművek behozatalára vonatkozóan. A múlt hét folyamán az elnök bejelentette, hogy a vizsgálatok júliusban véget érnek, és Washington azt fontolgatja, hogy 20%-os adót vet ki minden, Európában összeszerelt gépjármű behozatalára.

Donald Trump fenyegetéseire válaszként Angela Merkel német kancellár már július 5-én közölte, hogy hajlandó engedni az amerikai nyomásgyakorlásnak, és támogatja az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó adók csökkentését. Ezeket a tarifákat az EU arra válaszként vezette be, hogy az USA 25%, ill. 10% importadót vezetett be az európai acél és alumínium behozatalára. Merkel ugyanakkor szintén hozzátette, hogy az erre vonatkozó adók eltörléséhez közös európai döntés szükséges.

http://www.hidfo.ru/2018/07/gazdasagi-miniszter-az-usa-megosztottsagot-szit-az-europai-orszagok-kozt/

A kereskedelmi háború már megkezdődött

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szombaton azt mondta, az Európai Unió nem folytathat szabadkereskedelemről tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ameddig az USA vissza nem vonja az acél- és alumíniumbehozatalra vonatkozó tarifákat.

Le Maire a G20 pénzügyminisztereinek találkozóján Buenos Airesben újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy nem volt nézeteltérés Franciaország és Németország közt azzal kapcsolatban, hogyan és mikor kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ehhez az amerikai fél kell megtegye az első lépéseket – ami az acél- és alumíniumbehozatalra kivetett tarifák eltörlését jelenti.

A miniszter úgy fogalmazott: “Nem vagyunk hajlandóak úgy tárgyalni, hogy fegyvert tartanak a fejünkhöz.”

Me Maire szerint az Egyesült Államok külpolitikája jelenleg az “erősebb túlélhet” elvének irányába mozdítja a világot, ami nem megfelelő alap a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodások megkötéséhez.

“Minden európai ország aggódik a hetekkel ezelőtt megindított kereskedelmi háború miatt. Ebben a kereskedelmi háborúban mindenki csak vesztes lehet, munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni és nyomást gyakorol a globális gazdasági növekedésre. Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a multilateralizmust és tisztelje szövetségeseit” – mondta.

Bruno Le Maire szerint a szövetséges országok arra kellene törekedjenek, hogy véget vessenek a kereskedelmi vitának, de az Egyesült Államok jelenleg ennek ellenkezőjére törekszik, és megpróbál éket verni az európai országok közé.

http://www.hidfo.ru/2018/07/a-kereskedelmi-haboru-mar-megkezdodott/

Trump kész elmenni a falig a kereskedelmi háborúban

Donald Trump amerikai elnök a Kínával szemben indított kereskedelmi háborúban hajlandó elmenni a falig, és ha kell, minden Kínából importált termékre büntetővámot vet ki, erről beszélt az amerikai CNBC csatornának adott interjújában. Egész pontosan azt mondta:

kész vagyok elmenni 500-ig

vagyis 500 milliárd dollár értékű kínai importra vetne ki vámot, ami gyakorlatilag az egész kínai behozatalt jelenti. Eddig 34 milliárd dollár értékű kínai termékre vezettek be 25 százalékos védővámot, de már tervben van, hogy ezt 200 milliárd dollárnyi termékre kiterjesszék. Válaszul Kína is bevezetett ugyanekkora vámokat 34 milliárd dollárnyi termékre, amit az Egyesült Államokból importálnak Kínába. egy idő után viszont Kína nem fogja tudni tartani az amerikai tétet, mert sokkal kevesebb terméket vesz Amerikából, mint amennyit elad oda.

Trump a CNBC-nek elismételte, amiről már korábban is beszélt, hogy szerinte Kína kihasználja az Egyesült Államokat, amiért az USA 507 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet halmozott fel Kína felé, vagyis ennyivel többet importál Kínából, mint amennyi terméket oda exportál. Valójában a deficit csak 375 milliárd dollár volt 2017-ben, de ez nagyjából mindegy, a lényeg, hogy Trump ezt úgy értékeli, hogy Kína gyakorlatilag kirabolja az USA-t, ahogy teszi véleménye szerint minden partner, amelynek kereskedelmi többlete van Amerikával szemben, például Mexikó vagy az EU.

Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary

Trump a keménykedéssel azt akarja elérni, hogy Kína végül megadja magát és beleegyezzen olyan kereskedelmi feltételekbe, amelyek az elnök szerint az Egyesült Államoknak kedvezőek. Például abba, hogy Kína engedje be könnyebben az amerikai termékeket, és hogy hagyjon fel azzal a politikával, miszerint csak úgy enged be külföldi cégeket a kínai piacra, ha azok kínai cégekkel alapítanak közös vállalkozásokat. Trump már többször elmondta, hogy szerinte a kínaiak ezzel a módszerrel szellemi tulajdonjogokat sértenek és amerikai technológiákat lopnak el.

Trump az interjúban azt is elmondta, hogy beismeri, hogy a háborúskodás nem tesz jót most az amerikai gazdaságnak, enélkül sokkal jobban pörögne például a tőzsde, de ő ezt nem politikai okokból csinálja, hanem mert abban hisz, hogy ezzel tesz valójában jót az Egyesült Államoknak.

https://index.hu/gazdasag/2018/07/20/trump_kina_kereskedelmi_haboru/

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az európai országoknak jogában áll, hogy ne a nemzetközi elvárásoknak megfelelve, hanem saját igényeik mentén formálják az igazságszolgáltatást.

Lengyelország és az Európai Unió közt 2017 vége óta fokozódik a feszültség, miután megkezdődött a külföldön sokak által vitatott igazságügyi reform, és Brüsszel azzal kezdett fenyegetőzni, hogy szankciókat léptet életbe Lengyelország ellen, valamint felfüggeszt az uniós tagságból adódó egyes jogokat.

A miniszterelnök Mateusz Morawiecki szerint azonban az EU tagállamainak jogában áll, hogy saját hagyományaik szerint formálják az igazságszolgáltatást, és megengedhetetlen, hogy külföldi nyomásgyakorlás alatt álljon a bírói hatalom.

“Az Európai Unió tagállamainak joga van ahhoz, hogy saját hagyományaik mentén formálják az igazságszolgáltatást” – mondta Morawiecki az Európai Parlament tagjai előtt felszólalva.

A miniszterelnök két nappal azután mondta el beszédét, hogy az EU megindította a jogi eljárást Lengyelországgal szemben a külföldről pénzelt civilek által kritizált igazságügyi reform miatt. A reform többek közt leszállította a bírák nyugdíjba vonulásának korhatárát, ezzel kényszernyugdíjaztatva a 72 bírából 27 főt.

Az EU szerint a lengyel kormány lépése sérti az igazságügy működésére vonatkozó uniós irányelveket. A tervezett reformok elfogadása után külföldről pénzelt civil szervezetek kormányellenes tüntetéseket szerveztek Varsóban.

http://www.hidfo.ru/2018/07/az-europai-orszagok-sajat-kepukre-formalhatjak-az-igazsagszolgaltatast/

Az osztrák kormány tudomásul veszi, hogy Németország elkezd tagállami szintű választ adni a tömeges bevándorlásra. Ennek megfelelően Ausztria készen áll arra, hogy lezárja saját határait.

Ausztria kormánya figyelmeztetést adott ki, miszerint készen áll intézkedéseket hozni az ország déli határainak megvédésére, amennyiben Németországban kormánypolitika szintjére emelkedik a hétfőn megkötött migrációs megállapodás – írja a Handelsblatt.

A közlemény szerint, amennyiben a hétfőn Angela Merkel német kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter közt létrejött kompromisszum működésbe lép, az osztrák kormány

“kénytelen lesz intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy Ausztria és népe mentesüljön az egyezmény káros hatásai alól.”

A közleményben az áll, hogy a megállapodás komoly aggodalmakat vet fel Ausztriában, mivel “Németország nemzeti szintű intézkedéseket hoz a migrációs hullámok kezelésére.”

A hétfői megállapodás értelmében Németországnak lehetősége kell legyen arra, hogy visszafordítsa a migránsokat saját határain, ha a helyzet úgy kívánja. Az intézkedés más uniós tagállamokra hárítaná a migrációs nyomást, így ennek okán Ausztria is felkészül az Olaszországgal és Szlovéniával közös határszakasz lezárására.

http://www.hidfo.ru/2018/07/ausztria-keszen-all-lezarni-hatarait-a-migransok-miatt/

Közvetlen a sikertelen brüsszeli migrációs csúcsértekezlet után az olasz kormány előállt egy javaslattal, miszerint a nagy techcégeket kellene megadóztatni, és ebből fedezni a bevándorlás elleni harc költségeit. A migránsok a Facebook és Google segítségével kerülnek kapcsolatba az embercsempészekkel, és jutnak el Európába.

A brüsszeli csúcsértekezleten az európai vezetők megállapodtak arról, hogy migrációs központokat állítanának fel, ahol – főként az észak-afrikai országokban – eldöntenék, kik azok a személyek, akik menedékjogot kaphatnak Európában. Az észak-afrikai országok azonban sorban kifejezték tiltakozásukat a terv ellen, így a brüsszeli csúcsértekezleten ismét egy olyan intézkedésről sikerült megállapodni, melynek semmilyen gyakorlati következménye nem lesz.

Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy 500 millió eurót csoportosítanak át az EU Trust Fund számára, melyből az afrikai migránstáborok épülnének. Az észak-afrikai országok azonban nem csak tiltakoznak a kezdeményezés ellen, de többek közt Egyiptomban az alkotmány is tiltja ilyen zárt táborok létesítését.

Olaszország külügyminisztériuma az újabb meghiúsult uniós álintézkedés láttán egy olyan kezdeményezéssel állt elő, mely szerint a nagyobb techcégek megadóztatásából csoportosítanának át pénzeket a Földközi-tengeren át zajló migráció korlátozására.

Enzo Moavero Milanesi emellett ígéretet tett arra, hogy szigorúbb kontroll alá vonják a migránsokat segítő civil szervezeteket, hogy tevékenységük ne legyen vonzó az embercsempészek számára.

Az Európai Bizottság márciusban hozott nyilvánosságra terveket arra vonatkozóan, hogy a nagy nemzetközi techcégek az összbevételük 3%-át adóként be kellene fizessék az Európai Unió területén. A külügyminiszter szerint ezeket a pénzeket a migráció elleni harcra kell fordítani, mert alapvetően a nagyobb techcégek biztosítanak platformot a migráció szervezéséhez.

http://www.hidfo.ru/2018/07/a-tech-oriasok-megadoztatasaval-korlatoznak-a-bevandorlast/