Annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben az Európai Unió tovább folytatta az Oroszország elleni agresszív retorikát, és vezető európai politikusok újabb szankciókkal fenyegetőztek, úgy tűnik, hogy a múlt heti sikertelenség után a mostani EU-csúcs sem végződik újabb szankciók meghirdetésével.

A BruxInfo szerint az Európai Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott dokumentum alapján két lehetőség van az újabb szankciók vonatkozásában: a korábbi, hatástalan szankciók "mélyítése", vagy a korábbi szankciók újabb gazdasági szektorokra kiterjesztése.

Úgy tűnik, az Oroszország elleni szankciók második köre csak a júliusban beiktatott, a gyakorlatban semmilyen kényszerítő hatást nem jelentő intézkedéseket bővíti, például újabb vállalatokra és magánszemélyekre terjesztik ki a pénzmozgások korlátozását. Emellett olyan, apróbb bosszantást jelentő, de komolyabb következményekkel nem járó intézkedéseket akar hozni az Európai Unió, mint például Oroszország részvételének akadályoztatása a Forma 1-en, vagy a 2018-as foci VB-n (amit egyébként Oroszország szervezne).

A bizottság ezen felül javasolta, hogy tiltsák be az európai magánszemélyek részvételét az Oroszország európai befektetéseit bonyolító nagyobb bankoknak szánt konzorciális hitelekben. Emellett szinte csak olyan szankciókat mernének meghirdetni, ami a gazdaság egy-egy szektorában korlátozná az exportot, főként olyan területeken, melyekben Oroszország egyébként is évekkel ezelőtt bejelentette igényét az önellátásra, az import fokozatos megszüntetésére. A védelmi ipar terén hozott szankciók tiltanák az új haditechnikai eszközök beszállításáról szerződések kötését. Mindez nem sokat jelent - Dimitrij Medvegyev kormányfő egy korábbi bejelentése szerint ugyanis a már érvényben lévő szerződések teljesítését követően a védelmi ipart teljes mértékben hazai gyártásra állítják át.

Érdekes vonatkozása az újabb "szankcióknak", hogy az Európai Unió betiltaná a nagyteljesítményű számítógépek és elektronikák eladását Oroszországnak. Ennek alapja nem teljesen érthető, mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok által gyártott elektronikai berendezések előállítása fokozott függésben van azon ritkaföldfémektől, melyek szinte kizárólag Kína területén lelhetők fel.

Kína és Oroszország pedig megállapodást kötött a két ország külpolitikájának összehangolásáról, vagyis egy Oroszország elleni NATO-agresszió esetén számolni lehet azzal, hogy Kína is szankciókat hirdet a nyugati országok ellen.

Az európai üzleti körök lobbitevékenysége miatt már az Európai Unió több tagállama vonakodik az újabb szankciók meghirdetésétől. Moszkva ugyanis kilátásba helyezte, hogy újabb szankciók esetén importtilalmat vezetnek be az európai gyártású gépjárművekre, - ami nem csak az európai gazdaság motorját adó autóipart sújtaná, de tagállamonként százezres nagyságrenddel szűnnének meg a munkahelyek egyik hónapról a másikra.

Az Európai Üzleti Társulat felszólította az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna kormányait, hogy kíméljék meg a külföldi befektetőket a további szankciók bevezetésétől. A korábban az Európai Bizottság támogatásával működtetett társulat nyílt felhívást fogalmazott meg az Európai Unió 28 tagállamának vezetőihez, melyben kifejtik, hogy az Oroszország ellen beiktatott szankcióik egyes szektorokban már súlyosan sértik az európai vállalatok üzleti érdekeit.

Az Európai Üzleti Társulat figyelmeztetése szerint a szankciók az Európai Unióban nem csak a termelőket és beszállítóikat, de az elosztásban, továbbértékesítésben működő vállalatokat is érintik, ami katasztrofális következményekkel járhat; további szankciók esetén a termelés csökkenésével, a munkahelyek tömeges méretű megszűnésével kell számolni.

Az Európai Üzleti Társulat felhívta az Európai Unió figyelmét, hogy ezek a hatások a tagállamok költségvetését is negatívan érintik, és további szankciók esetén jelentős adóbevételektől eshetnek el az európai országok. A társulat hivatalos találkozót követel Jose Manuel Barrosotól a következő héten, Kijevbe tett látogatásakor, valamint emlékeztette arra, hogy az érintett országok kapcsolata elsősorban üzleti kapcsolat, a politikai játszmák abszolút másodlagosak, és a jövőben ezt az európai vezetők is figyelembe kell vegyék.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke épp az imént jelentette be, hogy az EKB elkezd eszközfedezetű értékpapírokat és kötvényeket vásárolni. Draghi szerint erre már októberben sor kerülhet.

A befektetők már ekezdték levonni a következtetéseket, ami az euró árfolyamát jelentősen kibillentette. Leegyszerűsítve a dolgot: az Európai Unió tagállamainak befizetéseiből az EKB az Európai Unió tagállamainak részvényeit kezdi el majd felvásárolni. Az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül Brüsszel bármikor, bármekkora összeg befizetésére kötelezheti a tagállamokat. Mivel az EKB részvényvásárlásának engedélyezéséről döntés született, innentől már csak apróbb módosítások kérdése, hogy az EKB további forrásokat is részvényvásárlásra fordíthasson "bizonyos helyzetekben".

Mindez abba az irányba mutat, hogy az Európai Egyesült Államok felépítése elbukott a tagállamok részéről mutatkozó politikai akadályokban, és ugyanezt októbertől gazdasági alapon készülnek folytatni. Ha az EKB felvásárolja egy vállalat részvényeit, az de facto "európai állami" tulajdonba kerül. Ugyan az Európai Unió nem állam, a radikális atlantisták célja, hogy hivatalosan az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlatos föderális állammá váljon, ehhez pedig a tagállamok függetlenségének teljes felszámolását kell elérniük. Brüsszel tehát úgy kívánja áthidalni a tagállamok politikai ellenállását, hogy az EKB-n keresztül szép sorban - évek, akár évtizedek alatt - felvásárolja a tagállamok stratégiai fontosságú vállalatainak részvényeit. Az európai részvények brüsszeli tulajdonba kerülésekor pedig a tagállamoknak sem sok mozgástere marad az ellenállásra. A tagállamok kezében lévő gazdasági erő híján a tagállamok függetlenségét hivatalosan is felszámolhatják.

Mit is mondhatna a kormány, ha az EKB tulajdonában van - példának okáért - az ország összes gáz- és olajvállalata, az áramszolgáltatók, a bankok részvényei, vagy éppen a gyógyszeripari vállalatok és nagyobb mezőgazdasági érdekeltségek részvényei? Mario Draghi éppen azt jelentette be, hogy felhatalmazást adnak az Európai Központi Banknak az EU tagállamok felvásárlására, gazdasági tulajdonlására.

Yoichi Masuzoe, Tokió kormányzója bejelentette, hogy Japán kizárólag amiatt fogadta el az oroszellenes szankciókat, mert az ország függ az Egyesült Államoktól védelmi kérdésekben, és diplomáciai nyomásnak voltak kitéve.

Japán júliusban fogadta el az oroszellenes szankciókat. A kormányzó elmondása szerint ellenkező esetben az Egyesült Államok "megvonta volna azt a katonai segítségnyújtást, amire a Kína és Észak-Korea jelentette fenyegetés miatt szükség van".

"Az ország nemzetbiztonsági szempontból veszélyes helyzetben van, jelentősen függünk az amerikai védelmi ipartól. Szeretnénk, ha az orosz emberek megértenék, hogy a Japán kormány kényszerpályán van, nem volt más út, mint elfogadni az amerikai szankciókat." Ugyanakkor azt is hozzátette, "mindent meg fogunk tenni, hogy javítsuk a kétoldalú kapcsolatokat Oroszországgal".

Masuzoe elmondása szerint ezt amiatt tehette meg a kormány, mert a japánok számára széles körben nem ismert az ukrán helyzet és a Krím félsziget történelmi háttere, emiatt belpolitikai kockázat nélkül teljesíthették az amerikaiak követelését.

Jevgenyij Fjodorjov, az Egyesült Oroszország párt képviselője megvádolta a Google-t, hogy nyíltan anti-orosz pozíciót vett fel. A Google ugyanis aláírt egy együttműködési megállapodást az ukrán titkosszolgálattal (SBU). Fjodorjov meglátása szeint továbbá egyértelmű, hogy a Google a Majdan-téren történt események kapcsán fontos technológiai résztvevő volt, hiszen a segítsége nélkül a Majdan-téren történt eseményeket nehezebben lehetett volna koordinálni interneten. Fjodorjov továbbá azt is nyílt politikai állásfoglalásnak tartja, hogy a Google a kereső főoldalán a betűket többször az ukrán zászló színeire "festette".

Fjodorjov indítványát támogatta Mihail Deljagin, a Globalizációs Problémákért Felelős Intézet feje is. Deljagin szerint a Google nyíltan belefolyik a politikába a tevékenységével, és az ukrán nacionalistákkal szimpatizál. Deljagin rémutatott, hogy "Mindenki tudja, hogy a Google-t Sergej Brin alapította. Azonban a Google fő részvényese az a Monsato, aki a világot el akarja árasztani a génmódosított élelmiszerekkel. Az érdekesség, hogy a Monsanto kezében van az Academi privát katonai cég, akiket úgy is ismerünk, hogy Blackwater. Az Academi jelenleg nyíltan az ukrán nácik oldalán harcol."

Ne felejtsük el, hogy a Google-ről nemrég derült ki, hogy szándékosan ún. backdoor-okat épített bele az alkalmazásaiba és a levelezésébe, hogy az NSA valós időben tudjon internetes lehallgatást végezni a Google rendszerein keresztül.

http://www.hidfo.net/2014/09/04/google-kemkedhetett-kijevi-rezsimnek

Donyeck – környékén most a mindenki lövöldöz mindenfelé látszólagos összevisszasága jellemző.

A donbasszi főváros repülőterén tegnap este még mindig felfedeztek a népköztársasági erők egy latorkülönitményt. Egész éjszaka, de még ma délelőtt is a milicia tüzérsége ostromolja – zömmel aknavetőkkel ezt az izolált banditacsoportot.

Ugyanakkor Nyalókakirály latortüzérségének város környéki maradványai Donyecket lövik, őket pedig a népfelkelők tüzérsége ágyúzza.

Gorlovkát is egyre hevesebbel lövi a zsoldoshorda tüzérsége. A térségben komoly tüzérségi párbaj alakult ki. Makejevka és Jenakijevo éjszakája sem volt nyugodt Nyalókakirály tüzérségétől, azok viszont a népfelkelők tüzérsége által vannak zaklatva.

Bergunszkij Razvegy, Georgijevka, Lutugino és Siskovo térségében a visszavonuló kijevi erők újabb súlyos veszteségeket szenvedtek ma délelőtt.

Az eset Monroviában történt, az Elwa kórházban, ami tele van ebola fertőzöttekkel. A szökés után a páciens a nyakában még a pozitív tesztet jelző bilétával a Paynesvilleben található központi piac fele vette az irányt, ami zsúfolásig volt tele emberekkel. A videó a páciens elfogását mutatja be.

Ez már az ötödik szökéses eset az Elwa kórházból, a legutolsó 2014. augusztus 18-án történt, amikor 17 ebola-fertőzött szökött meg a karanténból. Őket később elfogták.

A nyugat-afrikai ebola járványban eddig 1400 ember halt meg. A Doktorok Határok Nélkül szervezet egyik szóvívője szerint "...az elmúlt hat hónap komoly tapasztalatokkal szolgált. Meglátásunk szerint nem tudják hosszútávon kordában tartani a járványt. Emlékeztetem önöket, hogy legutóbb is kórház helyett már krematóriumot kellett építeniük a biztonságos hamvasztásért. A vakcinakísérletek finanszírozása szükséges és kiemelt, de a járvány kordában tartása is az lenne."