Annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben az Európai Unió tovább folytatta az Oroszország elleni agresszív retorikát, és vezető európai politikusok újabb szankciókkal fenyegetőztek, úgy tűnik, hogy a múlt heti sikertelenség után a mostani EU-csúcs sem végződik újabb szankciók meghirdetésével.

A BruxInfo szerint az Európai Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott dokumentum alapján két lehetőség van az újabb szankciók vonatkozásában: a korábbi, hatástalan szankciók "mélyítése", vagy a korábbi szankciók újabb gazdasági szektorokra kiterjesztése.

Úgy tűnik, az Oroszország elleni szankciók második köre csak a júliusban beiktatott, a gyakorlatban semmilyen kényszerítő hatást nem jelentő intézkedéseket bővíti, például újabb vállalatokra és magánszemélyekre terjesztik ki a pénzmozgások korlátozását. Emellett olyan, apróbb bosszantást jelentő, de komolyabb következményekkel nem járó intézkedéseket akar hozni az Európai Unió, mint például Oroszország részvételének akadályoztatása a Forma 1-en, vagy a 2018-as foci VB-n (amit egyébként Oroszország szervezne).

A bizottság ezen felül javasolta, hogy tiltsák be az európai magánszemélyek részvételét az Oroszország európai befektetéseit bonyolító nagyobb bankoknak szánt konzorciális hitelekben. Emellett szinte csak olyan szankciókat mernének meghirdetni, ami a gazdaság egy-egy szektorában korlátozná az exportot, főként olyan területeken, melyekben Oroszország egyébként is évekkel ezelőtt bejelentette igényét az önellátásra, az import fokozatos megszüntetésére. A védelmi ipar terén hozott szankciók tiltanák az új haditechnikai eszközök beszállításáról szerződések kötését. Mindez nem sokat jelent - Dimitrij Medvegyev kormányfő egy korábbi bejelentése szerint ugyanis a már érvényben lévő szerződések teljesítését követően a védelmi ipart teljes mértékben hazai gyártásra állítják át.

Érdekes vonatkozása az újabb "szankcióknak", hogy az Európai Unió betiltaná a nagyteljesítményű számítógépek és elektronikák eladását Oroszországnak. Ennek alapja nem teljesen érthető, mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok által gyártott elektronikai berendezések előállítása fokozott függésben van azon ritkaföldfémektől, melyek szinte kizárólag Kína területén lelhetők fel.

Kína és Oroszország pedig megállapodást kötött a két ország külpolitikájának összehangolásáról, vagyis egy Oroszország elleni NATO-agresszió esetén számolni lehet azzal, hogy Kína is szankciókat hirdet a nyugati országok ellen.

Az európai üzleti körök lobbitevékenysége miatt már az Európai Unió több tagállama vonakodik az újabb szankciók meghirdetésétől. Moszkva ugyanis kilátásba helyezte, hogy újabb szankciók esetén importtilalmat vezetnek be az európai gyártású gépjárművekre, - ami nem csak az európai gazdaság motorját adó autóipart sújtaná, de tagállamonként százezres nagyságrenddel szűnnének meg a munkahelyek egyik hónapról a másikra.