A nyugati média állításaival ellentétben Teherán tagadja, hogy elfogadta volna Washington ajánlatát az együttműködésre.

Hamanei ajatollah nyilatkozata szerint; "az Egyesült Államok iraki nagykövetén keresztül kért fel minket, hogy működjünk együtt Irakban, az ISIS ellen. Visszautasítottam, mert vér tapad a kezeikhez. Az amerikai külügyminiszter Mohammad Javad Zarifot (külügyminiszter) is felkérte ugyanerre, ő szintén visszautasította."

A nyugati média rendszeresen állítja, hogy Irán együttműködik az Egyesült Államokkal az "Iszlám Állam" nevű terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában. Az ajatollah állítása alapján ez is hazugságnak bizonyult, amivel a nyugati média "széleskörű együttműködés" látszatát kívánja adni a nyugati beavatkozásnak Szíria területén.

Mint az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is rámutatott, Szíria területén az amerikai beavatkozás nem csak a terrorista szervezetek ellen, hanem a szír kormányerők ellen is irányulhat, emiatt nem megengedhető. Szíria külügyminisztériuma szintén kiadta állásfoglalását, miszerint bármilyen hasonló akció sértené az ország szuverenitását. Kína szintén állást foglalt ez ügyben, a kínai álláspont szerint a terrorizmus elleni harcot támogatni kell, de eközben tiszteletben kell tartani az érintett országok szuverenitását és területi egységét, vagyis nem támogatják az amerikai beavatkozást abban az esetben, ha Szíria kormánya azt nem engedélyezi.

Ukrajnában megkezdődött a "Rapid Trident 2014" nemzetközi hadgyakorlat, eddig 15 ország részvételével.

Alexander Poronyuk, az ukrán Védelmi Minisztérium sajtóosztálya vezetőjének elmondása szerint első körben mintegy 1300 katona érkezett a Lvov régióba a nyugati országokból. A hadgyakorlatot az Amerikai Egyesült Államok vezeti, ami ezzel egy újabb európai országban vetette meg lábát.

Az USA mellett Kanada, Németország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és a Moszkva elleni háborús készülődésbe amerikai nyomásgyakorlással bevont térségi országok vesznek részt a "hadgyakorlaton", ami valójában nem is hadgyakorlat, hanem a nyugati csapatok beküldése Ukrajnába, amit a NATO ezúttal humanitárius indokra hivatkozva nem tudott megtenni.

Ami a Lvov régióban zajlik, az a NATO beavatkozás legitimálása. Más, a NATO beavatkozás legitimálását célzó gyakorlatok is vannak folyamatban, például Lengyelországban az ukrán határ mentén, vagy Magyarország, Szlovákia és Románia közös "árvízi védekezése" Nyugat-Ukrajnában, amit akárhogy is nézünk, a lényege mégiscsak az, hogy NATO katonák vannak Ukrajnában.

Ezeknek az egyetlen közös vonása, hogy a gyakorlatra hivatkozva a NATO minél nagyobb létszámú személyi állományt és haditechnikát tarthat mozgásban az orosz határ mentén. Orosz katonai szekértők szerint a NATO két éven belül nyílt katonai offenzívát kezdhet Moszkva ellen.

A British Petroleum volt vezetője, Tony Hayward szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió orosz olajipar ellen hozott szankciói az olajárak növekedéséhez vezethetnek.

"Az EU és az USA szankció azzal fenyegetnek, hogy visszaütnek a nyugatra. A világ olajkészletei ugyanis korlátozottak. Az olajkészletek egy részének kiszorítása a világpiacról ahhoz vezet, hogy a kevesebb elérhető mennyiség - csökkenő kínálat - a következő években az olaj ára emelkedni fog." Hayward szerint hordónként 150 dollár fölé is ugorhat az olaj ára, ha a nyugati országok fenntartják a szankciókat, és Oroszország elszigetelésére törekszenek.

A BP volt vezetője azt is kifejtette, hogy a világnak hamis biztonságérzete van azzal kapcsolatban, ami ma az Egyesült Államokban zajlik. Az USA területén ugyanis 2008 óta 60%-al nőtt az palaolaj-kitermelés. Ez a kitermelés azonban nemsokára elérheti a csúcsot, ahol a termelés már nem fokozható. Hayward szerint ha ezen felül nem találnak további, kitermelhető olajmezőket Észak-Amerikában, az olaj ára 150 dollárra emelkedhet. "A világ olyan lelőhelyekre van utalva, mint amelyek az Északi-tengeren, Kanadában, Irakban és Oroszországban találhatók."

Hayward elmondása szerint Oroszországnak nagymennyiségű kiaknázatlan forrás van az Északi-tengeren és palaolaj tartalékok Szibériában. Ha ezek a tartalékok nem juthatnak be a világpiacra a következő években, az katasztrofális következményekkel járhat. A BP volt vezetője annak is hangot adott, hogy a nyugati országok terve, miszerint Irakban 2020-ra megduplázzák a kitermelést, nem megalapozott, és ennek kapcsán kijelentette, hogy a nyugati országok hatóságai nincsenek tisztában a valós lehetőségeikkel. Hayward elmondása szerint a régióban fokozatosan csökkentik aktivitásukat a nyugati olajvállalatok, nem ok nélkül. A nyugati országok kényszerpályán vannak ebből a szempontból, mert többnyire csak politikailag instabil, külső forrásokra hagyatkozhatnak a jövő tekintetében.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Orbán "szembefordult az európai liberális demokrácia alapelveivel", emiatt elengedhetetlen, hogy az uniós intézmények folyamatos ellenőrzést gyakoroljanak a magyar kormány felett.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fogalmazott levelet, melyben annak szükségességéről írt, hogy Brüsszel folyamatos ellenőrzést gyakoroljon a magyar kormány felett, hogy az betartja-e a "demokratikus jogokat és jogállami normákat".

A radikális atlantista Demokratikus Koalíció az alapvető kampánytémaként is választott monológba a sorok közt mást jelentést is bujtatott. A Niedermüller féle uniós kontroll ugyanis amellett, hogy a magyar belügyekbe beavatkozásnak minősülne, felhatalmazná Brüsszelt arra, hogy állandó ideológiai kontrollt gyakoroljon Magyarország kormánya felett. A liberalizmus elvei betartásának megkövetelése mellett a liberalizmus elveitől eltérést szankcionálná Brüsszel, ami - nevezzék akárhogy is a gyakorlatban - ideológiai kontroll.

Niedermüller felkérése ugyanakkor a DK alapelveire vezethető vissza. A radikális atlantista párt ugyanis nyíltan az Európai Egyesült Államok, egy az USA mintájára kialakítandó európai állam megalapítása mellett kampányol. A DK emiatt alapvető kampánytémaként választott olyan témaköröket, melyekre hivatkozva magasabb jogosultságokkal ruházhatja fel Brüsszelt, és hangsúlyozhatja Brüsszel fennhatóságát a magyar kormány felett.

A liberalizmus elveinek nyomásgyakorlással történő betartatása csak egy a sok közül; Gyurcsány Ferenc, a radikális atlantista párt vezéralakja korábban nyíltan hangoztatta, hogy az oktatást és a médiát is Brüsszel kezébe adná, vagyis az Európai Egyesült Államok kezébe adná a véleményformálás valamennyi eszközét. Egy ilyen képződmény létrehozása nem csak a sokak által emlegetett magyar "sajtószabadság", de a magyar államiság felszámolását is jelentené.

A Demokratikus Koalíció a magyar választópolgárok 2,79%-ának támogatását tudna megszerezni az EP választásokon, Magyarországon legfeljebb ennyien támogatják az Európai Egyesült Államok gondolatát (azért legfeljebb, mert egyáltalán nem biztos, hogy saját választóik többsége megértette volna, a gyakorlatban mit is jelentene ez). A párt azonban jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy a korábbi baloldal maradványait felszámolva fokozza saját támogatottságát. Gyurcsány az MSZP maradékainak felszámolásával, átpártoltatásával egy olyan szervezetet épít, ami a radikális atlantizmus kiszolgálója Magyarországon.

Niedermüller Péter emellett a Galamus csoport nevű szabadkőműves szerveződés tagja, így felmerül a kérdés, milyen más háttérszervezetek működnek még Magyarországon, melyek saját pártok működtetésével a magyar államiság felszámolását hirdetik. Az is égető kérdés, hogy ugyanez a szerveződés milyen más pártok működésére van még befolyással, mert ezek a politikai pártok - a fentiek miatt - veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.