Egy ukrán országgyűlési képviselő ma előterjesztett egy javaslatot, ami büntethetővé tenné a földgáz lopását. Az RBC-Ukrajna szerint a törvényhozó javaslata kriminalizálná a földgáz, elektromos áram és minden fűtőanyag lopását, a büntethetőség szempontjából pedig nem lenne tekintettel arra, hogy a lopás milyen mértékű. Ilyen bűncselekmény elkövetése esetére a törvényjavaslat legmagasabb 5 évig tartó szabadságvesztést határozott meg. A képviselők többsége nem támogatta a gáz lopásának tiltását, így leszavazták a javaslatot.

Korábban a Gazprom előre jelezte, hogy Kijev még a fűtési szezon előtt megcsapolhatja az Európába irányított gáztranzitot, mert az ukrán tározókban mindössze 3-4 napi fűtésre elegendő földgáz van. Azt követően Lengyelország, majd Szlovákia is jelezte, hogy jelentősen kevesebb gáz érkezik az orosz gázmezőkről. A Lengyelország esetében 24, Szlovákia esetében 10%-os kiesés az Ukrajnán áthaladó gázvezetékben "tűnt el".

Úgy tűnik, az ukrán képviselők közt hallgatólagos egyetértés van abban, hogy az ország a fűtési szezon előtt már csak az Európának szánt földgáz eltulajdonításával tud elegendő fűtőanyaghoz jutni.

Ukrajnában - megyétől függően - átlagosan 2-2,6%-al nőtt a tűzifa ára a fokozódó energiaválság miatt, kieső helyeken nem ritka, hogy az árak megháromszorozódtak év eleje óta.

Ahogy egyértelművé vált, hogy az atlantista kormány a nyugati országok segítségével nem tudja fedezni az ország energiaszükségletét és télen Ukrajna nagy része fűtés nélkül maradhat, a kereskedők lassan az árak emelésébe kezdtek. Csak az elmúlt egy hónapban 20%-al nőtt a tűzifa ára. Év elején még magyar viszonylatban olcsón, mintegy 2-3 ezer forintnyi összegért lehetett egy köbméter tüzelőhöz jutni, most megyénként változó áron, 7-8 ezer forintnyi összegnek megfelelő hrivnya egy köbméter tüzelőfa. A gázválság miatt év eleje óta olyan mértékben megnőtt a kereslet a tüzelőfára, hogy amennyiben a kormány nem korlátozza a kereskedők további áremelését, a várakozások szerint az árak nemsokára elérik az európai uniós szintet. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a kormány az Ukrajnában - ilyen viszonylatban - eddig ismeretlen ÁFA-t vetett ki a fűtőanyagokra.

Ukrajnában egy átlagos család tíz köbméter tüzelőt vesz egy teljes fűtési szezonra, így egyetlen család fűtőanyagköltségei 20-30 ezer forintnak megfelelő összegről 70-80 ezer forintnak megfelelő hrivnya összegre növekednek. A nagykereskedők szerint nincs kizárva, hogy még az idei fűtésszezon előtt újból duplázódnak az árak. Mindez még nehezebb helyzetbe hozza a családokat, Ukrajnában ugyanis tömegesen térnek át az emberek a fafűtésre, mert a kormány nem tudja megoldani a gázfűtést az idei fűtési szezonban. A kereskedők pedig gátlástalanul kihasználják a helyzetet és leveszik a hasznot, ami az atlantista kormányt cseppet sem zavarja - európai kormány, európai árak. A Veszti napilap említi, hogy ennek megfelelően a brikett és fűtőszén ára is hasonló arányban emelkedik.

Mindez magyar viszonylatban annak megfelelő változás, mintha a tűzifa hazai ára 18-24 ezer forintról még idén télen köbméterenként 60-70 ezer forintra ugrana, vagyis egyetlen család téli fűtése mintegy 700 ezer forintból lenne csak megoldható, és az országban ez lenne az elérhető legolcsóbb megoldás.

Kamat-, díj- és költségemelési moratóriumot szab a kormány a bankoknak 2016. április 30-áig, ezzel akadályoznák meg, hogy a devizahitelesek ügyében hozott ítéletek miatt a bankok az ügyfelekkel fizettessék ki veszteségeiket. A Portfolio.hu számításai szerint az egyoldalú kamatemelések visszafizetése 900-1000 milliárdos terhet jelent a bankoknak, a kamat-, díj-, és költségemelési stop ezen felül mintegy 100 milliárd forintos kiesést jelent majd. A feltételezések szerint ezzel vagy a veszteségek áthárítását akarja megakadályozni a kormány, vagy egy új árazási módszert akar rákényszeríteni a bankokra.

Tény, hogy az emelésstop nem sok lehetőséget hagy a pénzintézeteknek a veszteségek kezelésére. A költségek emelése híján a bankok számára az egyedüli lehetőség lenne, hogy átalakítják lakossági és vállalati hiteleiket, az újonnan kihelyezett hiteleket pedig a korábbinál jóval magasabb kamatra adják. Mivel a kormány ezt az utat is elzárta, a bankok egy része "sakkhelyzetbe" került. Feltehetőleg a közeljövőben további nyugati bankok hagyják el az országot, a kormány pedig a bankok feletti győzelemként kommunikálja a lépést, amivel saját támogatottságát stabilizálhatja.

Azonban a kormány célja éppen az lehet, hogy a jövőben minél több nyugati bank hagyja el az országot. Az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás egészen más összefüggésbe helyezi a történéseket, éspedig nem a bankok elleni harcról van már szó, hanem nagytakarításról a bankszektorban, amit a kormány - politikailag egyébként zseniális húzásként - az emberek érdekére hivatkozva hajt végre. Ennek a "nagytakarításnak" az a célja, hogy a kormány kedvezőtlen feltételeket alakítson ki a nyugati bankok számára, melyek így kénytelenek lesznek újragondolni magyarországi működésüket. Mivel jelentős profitkiesést szenvednek el, a bankok egy része távozni fog az országból. Vagyis piaci rést hoz létre a kormány, amit később a keleti bankok fognak betölteni. Ez a "bankok elleni harc" része annak az átrendeződésnek, melynek során az Orbán-kormány köré szerveződött érdekcsoport saját hatalmát át akarja menteni a keleti érdekszférába. A piaci rés kialakításával a kormány nem csak szívességet tesz a keleti bankoknak, akik új piacokhoz jutnak a kormány beavatkozásával, de az intézkedés immunizálja is a magyar bankrendszert arra az időszakra, mikor a kormány nyíltan felvállalja majd a keleti orientáltságot, nyugaton pedig döntés születik az Orbán-kormány hatalomból való eltávolításáról.

Egy ilyen helyzetben a magyar pénzügyi rendszer jelentősen nagyobb immunitással rendelkezik majd a nyugati pénzügyi machinációkkal szemben, ugyanis a bankrendszer nagy része már a keleti (főként orosz) pénzintézetek leányvállalatiból áll majd, a néhány állami tulajdonú pénzintézeten felül. Ez egy nagyon kifinomult hatalomátmentési technika, amit az Orbán-kormány Kelet-Európában egyedülálló módon próbál végrehajtani, miközben azt kockáztatja, hogy a két nagyhatalmi tömb közti egyensúlyozással az Azarov-kormány sorsára juthat. Sikerrel jár-e ez a művelet? Annyi bizonyos, hogy a devizahitelesek kimentésének nem sok köze van a devizahitelesek kimentéséhez. Mint mindig, a hatalmi elit most is saját érdekeltségeinek átmentésével van elfoglalva. A helyzet annyiban új, hogy ezúttal a kormánnyal együtt sokan mások is fellélegezhetnek.

Irán elérhetetlenné tette az országban az Index.hu liberális hírportált, és a korábbi indexes publicisták által megszállt HVG-t.

A két oldal cenzorlistára került, elérhetőségüket beütve Irán területén egy hivatalos linkgyűjteményt nyit meg a böngésző, ami rendszerint a szűrt tartalmak helyén jelenik meg.

A szélsőségesen liberális Index.hu korábban rendszeresen tett közzé álhíreket, miszerint Irán együttműködik az Egyesült Államokkal az ISIS elleni harcokban Szíria és Irak területén. Hamenei ajatollah azonban tagadta, hogy elfogadták volna az Egyesült Államok ajánlatát az "együttműködésre", így mind az Index, mind pedig az Index volt publicistái által megszállt HVG valótlan állításokat közölt az iráni kormánnyal kapcsolatban.

Mindazonáltal a külföldi liberális sajtó hazugságai alkalmasak lehettek a nyugalom megzavarására és kormányellenes elégedetlenség szítására. Iránban a társadalom nem részesült 25 évi liberális felforgatásban, így sokak számára felkavaróak lehettek azok a hírek, miszerint a kormány együttműködik az amerikaiakkal.

Az Egyesült Államok orosz védelmi ipar ellen hozott szankcióinak hatására ugrásszerűen megnőtt a kereslet a Kalasnyikov gépkarabély civil változatára.

Egy Washingtonban árusító orosz kereskedő - Alexander Stadnik - elmondása szerint olyan keresletnövekedés jelentkezett, hogy annak köszönhetően mostanra 600 dollárról 1500-ra nőtt az AK gépkarabélyok ára. "Tény, hogy idén szeptember elején a kereskedők mind arról számoltak be, hogy a teljes készlet kifogyott. Az amerikaiak már befektetésként is vásárolják a fegyvert, ami továbbra is a legnépszerűbb fegyver a polgári lakosság körében, így idővel az embargó miatt sokszoros profittal is eladható. A vásárlók előnyben részesítik az orosz gyártmányú fegyvereket az európai gyártmányokkal szemben." A piacon így megkezdődött a Kalasnyikov gépkarabélyok élénk adás-vétele.

Elmondása szerint az amerikai kormány komolyan aggódik amiatt, hogy a hazai készlet kifogyása után a Kalasnyikov eladások a "szürke piacon" zavartalanul tovább zajlanak. Stadnik kiemelte, hogy az eladások már az embargó bevezetése előtt ugrásszerűen növekedtek, és a Kalasnyikov hiánycikké vált. "Az Egyesült Államokban forgalomban lévő AK gépkarabélyok száma harmada annak, mint amennyire igény mutatkozik."

Stadnik elmondása szerint a Kalasnyikov különösen népszerű az amerikaiak körében. Az elmúlt évek során az AK-47 civil verziója tette ki a Kalasnyikov import mintegy 50%-át.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma július 16-án helyezte a Kalasnyikov vállalatot tiltólistára, amivel betiltotta a vállalat termékeinek behozatalát az USA területére. Azt követően az amerikaiak feltűnő gyorsasággal kezdtek AK gépkarabélyokat venni, mivel tartottak attól, hogy rövidesen már nem lesz kapható.