Történelmi nap a skótok életében 2014. szeptember 18-a, hiszen ritkán adatik meg az a lehetőség egy nemzetnek, hogy demokratikus népszavazás által vívhassa ki függetlenségét, melynek legitimitását senki nem kérdőjelezheti meg. Globális következményei is lehetnek a szavazásnak, hiszen függetlenségpárti győzelem esetén az Egyesült Királyság “megcsonkítása” és a nemzetközi szervezetek átalakulása mellett a szabadságra vágyó, de annak elérésében kétkedő szeparatista mozgalmak felbátorodhatnak Skócia példáján. Emellett Skócia elvesztése komoly csapást mérne az angliai kormánypártra a májusi parlamenti választások küszöbén.

4,3 millió skót válaszol ma a következő kérdésre: „Skóciának független államnak kellene lennie?”
A felmérések az utóbbi hetekben a függetlenségpártiak gyarapodását jelezték, ám a legfrissebb mérések szerint enyhe többségben vannak az uniópártiak. Uniós állampolgárok is szavazhatnak, ha Skóciában dolgoznak, így esélyes, hogy a mérleg nyelvét a bizonytalan szavazók és a munkavállalók alkothatják (33 ezer lengyel jogosult szavazásra).

Szakértők szerint 8-10 százalék még mindig bizonytalan, és igazából ők fogják eldönteni a szavazást. A közvélemény-kutatások szerint 51 százalékon áll pillanatnyilag az elszakadás ellen szavazók aránya, míg 49 százalék az önállóságra szavaz, tehát nagyon fej-fej mellett haladnak. Friss felmérésekből az is kiderült, hogy a nőkön is sok múlik: a választásra jogosult nők 58 százaléka készül nemmel szavazni az elszakadásra a csütörtöki népszavazáson. A függetlenedést általában a tulajdonnal nem rendelkező, csökkenő bérekkel és növekvő munkanélküliséggel, valamint a lehetőségek hiányával szembesülő fiatalok támogatják. A konzervatívabb, idősebb lakosság ellenzi az elszakadást az Egyesült Királyságtól.

Az egész EU-t bekebelezheti a dominó-effektus?

Mielőtt a többi európai szeparatista mozgalom reménycsillagának neveznénk a skót függetlenséget, nem árt elolvasni, mit is takar a jelenség. A skót függetlenségi törekvések merőben mások, mint a kelet-európai szeparatista megmozdulások, ezért rizikós lenne példaként statuálni függetlenségi győzelem esetén a “folyamatot”, ami nem más, mint a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika kritikája. Ettől még nem egalitárius baloldaliak, a konzervatív értékválasztások a liberális attitűddel szimbióziban élnek, s a nacionális méretű sértettség a politikai alulreprezentáción alapul. A nacionalisták pont ezt a frusztrációt használják ki: az uralkodó neoliberális politikával szemben egy szociálisan érzékeny, egyenlőségpárti, befogadó új politikai közösség megalakítását ígérik. Mindeközben London semmi újat nem tud nyújtani.
A skótok identitási mintáját megfigyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a brit és skót öntudat kéz a kézben jár egymással (a skótok negyede egy 2012-es felmérés során britnek vallotta magát).

“Szeparatista gócok” Európában

A nemzetközi sajtó szerint Katalónia, Baszkföld, Flandria, Gagauzia és Székelyföld azok a „szeparatista gócok”, melyek felbátorodhatnak Alex Salmond függetlenségi győzelmével.
„Ha a skótok a függetlenség mellett szavaznak, akkor a spanyol kormány számára rendkívül nehézzé válik továbbra is megtagadni egy hasonló demokratikus jogot a katalánoktól és a baszkoktól. A flamand szeparatisták növelni fogják a Belgiumra gyakorolt nyomásukat, az Északi Liga pedig újra életre kelhet Olaszországban”, írja az amerikai The New York Times.

Spanyolország északkeleti autonóm régiója, Katalónia részén erősödtek fel a függetlenségi mozgalmak. A katalánok mindigis különbözőnek tartották magukat Spanyolország többi részétől, saját nyelvvel rendelkeznek és az utóbbi években több elszakadási kísérlettel is próbálkoztak. Madrid azonban hajthatatlan, s azt állítja, hogy nem lesz semmilyen szavazás és meg fog akadályozni bármilyen ilyen jellegű kezdeményezést. A barcelonai autonóm kormány november 9-ére tervez népszavazást kiírni, amikor két kérdést tesznek majd fel: „Akarja, hogy Katalónia állam legyen?” és „Ha igennel válaszolt, akarja, hogy ez az állam független legyen?”.
Észak-Írország is elszakadhat a következő évtizedekben. A tartomány hagyományosan két részre oszlik társadalmilag: a protestánsokra, akik uniópártiak, és az Írországhoz csatlakozni vágyó katolikusokra. A katolikus lakosság arányszáma demográfiai okokból folyamatosan nő, s amint többségbe kerülnek, ott is minden bizonnyal népszavazást tartanak az elszakadásról.

Háromszáz éve a gazdasági fellendülés reményében adták fel függetlenségüket

Skócia csatlakozása az Egyesült Királysághoz 307 éve Anglia szempontjából politikai indíttatású volt, viszont a skótoknak romokban heverő gazdaságukat kellet megmenteniük. Az angolok el akartak kerülni egy skót felkelést, skót uralkodót sem szerettek volna látni “a szomszédban”, így tárt karokkal fogadták a katasztrofális kaledóniai gyarmatosítási kísérlete után gazdasági csőd szélére került Skóciát. Ám azóta Skócia gazdasága elérte a várt prosperitást, s az uniós láncok levetése után függetlenül nemcsak helyt tud állni, de erősíteni tudja pozícióját a világban – állítja a skótok nacionalista kormányfője, Alex Salmond.

Búcsú az EU-tól és a NATO-tól is

Az EU hivatalosan nem szólt bele a népszavazásba, de leszögezte, hogy az Egyesült Királyságból való kiválás után Skócia nem lesz automatikusan az Európai Unió tagja. Előlről kell kezdeniük az csatlakozási folyamatokat, s bár a Skóciában érvényes a brit jog, mely kompatibilis az uniós joggal, számos EU-s tagország már előre jelezte: ha Skócia függetlenedik, megvétózzák visszajutását az EU-ba. Az egyik ilyen vétózó Spanyolország lenne, aki retteg, hogy a skót függetlenedés újabb lendületet adhat az amúgyis aktív és elkötelezett a katalán szeparatista mozgalmnak.

Az Európai Unió mellett a NATO-nak is búcsút mondhatnak. Skócia függetlenedésével – ez 2016-tól lenne esedékes – megszűnne az ország kollektív védelme is, ha NATO-tagok akarnának lennie, csatlakozni kellene a szövetséghez. Már most a viták középpontjában áll a Faslane tengeralattjáró bázis kiürítése és a Couport atomfegyver raktár felszámolása, ugyanis a függetlenedés esetén az összes NATO-fegyvert eltávolítják Skócia területéről. Közvéleménykutatások alapján kiderült, hogy a skótok többsége amúgy sem nézi jó szemmel az atomfegyverek tárolását az ország területén. (Forrás: Magyar Hirlap)

Az Újoroszország elleni irtóhadjáratra az ATO kezdete óta eddig mintegy öt milliárd dollárt áldozott a kijevi helytartóság! Ez a “befektetés” a mérhetetlen gyászon túl legalább hatszor ekkora anyagi kárt is eredményezett.

Nyalókakirály és udvartartása a jelek szerint bármi áron teljesiteni kivánja a MEGBIZÓ parancsát. Az egykoron VOLT UKRAJNA EGÉSZÉNEK rendelkezésre bocsájtását.

Donbassz fővárosát a repülőtérre beszoritott valcmanista pribékek a népköztársaságiak figyelmeztetése előtt vad tüzérségi tűzzel ébresztették tegnap reggel.

Tucatnyi civil halottja volt az esztelen valcmanista mészárlásnak.

A tegnapi népköztársasági “figyelmeztetést” követően a bérgyilkoshorda kissé megszeppent, és visszafogta ágyúzási kedvét.

Meglehetősen heves népköztársasági tüzérségi tűzcsapás érte a valcmanista latrokat Szofijevkánál, Centralnajánál, Komisszárovkánál és Csjornohinonál. A Fascsjovkához közeli Juzsnyeje Csjornohinonál lévő pribékcsoportositást a népköztársaságiak széjjelzúzták.

Kirovnál és Novaorlovkánál a kijevi csapatok úgyszintén komoly milicia piszkálódástól szenvednek jelenleg is.

Luhansz az éjszakára áram nélkül maradt, mert a Sztancija Luhanszkajánál lévő villamos erőmű egyik fontos transzformátora egy valcmanista tüzérségi támadásban megsemmisült.


http://balrad.wordpress.com/2014/09/18/donbasszi-harcteri-helyzet-ma-reggel/

Donbassz középnyugati részén “fokozódik a helyzet”!

A Gorlovka – Makejevka – Jenakijevo, és a Zsdanovka “kazánok” körül egyre szorosabb a népköztársaságiak gyűrűje. Mindkét csapdába zárt ordasgyülekezet vadul lődöz kifelé, de ugyanakkor a milicisták sem maradnak adósak a válasszal. Valójában a helyzet inkább vihar előtti “csendre” emlékeztet mindenkit. (Ebben a két kazánban legalább tizenegyezer lator latolgatja a jövőjét! Ami nem biztató!) A térségbe a népfelkelők további tüzérségi technikákat vonnak össze.

A donyecki repülőtér és környéke viszonylag csendes. Kézifegyverekkel riogatják egymást a felek.

A Sztanyicja Luhanszkaja melletti erőmű javitása folyamatban van. Óriási energiákat mozgatott meg az LNR politikai vezetése, hogy a mintegy egymillió ember (és a még működő vállalkozások) villamosenergia – szükségletét minél hamarabb ki tudják elégiteni.

http://balrad.wordpress.com/2014/09/18/donbassz-vihar-elotti-csend/

Ránézve a legújabb – a tegnapelőtti késő esti állapotokat tükröző – haditérképre, nagyon találó “agyorkos” nicknevű “hadielemzőnk” megállaitása: olyan az egész térkép, mint egy ementáli sajtdarab.

Ez a kép tegnap este készült Bilbaoban.

Az Athletico Bilbao és a Sahtyor Donyeck futballmeccsen!

Meccs előtt is volt egy kis “ráhangolódás”!

http://www.hidfo.net/2014/09/17/finnorszag-nem-mond-le-az-atomeromurol-az-eu-kedveert

http://www.hidfo.net/2014/09/17/ukran-front-kijev-ujabb-kiterjedt-offenzivara-keszul

Nagyon úgy fest a dolog, hogy kezd hatni a népköztársaságiak “komolykodása” a donyecki repülőtérnél.

Egyetlen “Katyusából” leadott fél sorozat elégnek tűnt ahhoz, hogy a kijevi udvar gondolkodóba essen. Éppen kapóra jött hát számukra a milicisták ultimátuma a megadásról. Ki is ötlöttek egy olyan orbitális marhaságot, hogy átadják a népfelkelőknek a donyecki repteret, ha…

Ha a Mariupoli gyűrűt a népköztársaságiak öt kilométerrel tágitják. (Mariupolban ma délután egyébiránt több robbantásos támadást is intéztek “ismeretlenek” a városba beszoritott fasiszta csürhe kárára. Beszámolók szerint legalább nyolc lator kimúlt, és egy tank is a havárialistára került.)

Magyar idő szerint délután négy órakor a donyeckiek elküldték a válaszukat az ajánlattévő Viktor Muzsenkonak, aki amúgy Valcman vezérkarának szóvivője.

Nem volt hosszú válasz, és könnyen megjegyezhető. Mindössze tiz másodpercig tartott.

Egy “GRAD” ugyanis ennyi idő alatt veti ki a maradék fél adagot. A népköztársaságiak most ismét válaszra várnak. Állitólag arra biztatták a reptéren rekedt falkát, hogy ne Kijevtől várjanak utasitást, hanem hallgassanak ezegyszer a józan eszükre! (Ha még van nekik!)

A Gorlovka – Makejevka – Jenakijevo háromszög közepére a népfelkelők ismét betereltek egy katlanba 2500 zsiványt! Szőröstül – bőröstül – technikástul!

Igy aztán most a Zsdavovkától délre katlanbazártak, és az előbb emlitettek latolgathatnak: melyik katlan alá lesz hamarabb “befűtve”!

Ha pedig mind a két katlan dolgozni kezd, az EU – koporsóipara nagyon bele kell hogy húzzon! (Bár inkább a plasztikzsáktermelés fog felfutni!)

http://balrad.wordpress.com/2014/09/17/megadnak-magukat-a-donyecki-repteren-korbezart-bergyilkosok/

Viccbe illő történetek is előfordulnak ám Újoroszországban – ezekben a háborús időkben. Mint pl. a következő is.

Mondjuk ki őszintén, hogy létezik az a bizonyos – nevezzük igy – oroszos lezserség.

Képzeljék el kedves olvasóink a Novoazovszktól nyugatra lévő blokkposzt népköztársasági katonáinak ábrázatát, amikor ma – a kora délutáni órákban – két tankot látnak vad iramban Mariupol felől közeledni. A beszámoló szerint vágtáztak vagy hatvannal!

A kis hiján frászt kapott milicisták aztán megnyugodva látták, hogy a két tank tőlük eléggé távol megáll, és mindkettőből kiszáll egy – egy alak. Aztán az egyik elkezdett integetni, és egy aprócska fehér papirzsebkendőt lobogtatva elindult. A blokkposzt felé. A milicisták zavara csak nőtt, amikor látták, hogy ez a közeledő alak abszolút civil. Bevárták hát. Fehér “zászlója” lévén a jövevénynek, természetesen nem bántották.

Hanem ugyancsak meglepődtek, amikor a fiatalember elmondta, hogy neki meg a komájának van egy – egy tankja. Azaz kettő darab tank van készleten. Nem – e ajánlanának értük valamicske összeget a népköztársaságiak? Ezért jött, hogy ezt megkérdezze.

Némi unszolás után elmondta a tankhozjutás eléggé mulatságos történetét. A haverjával éppen egy parkban múlatták az időt, amikor a két tank megállt egy közeli élelmiszerbolt előtt. A legények pedig – katonaidejükben – tanksofőrök voltak. Persze ez még önmagában véve kevés két tank elkötéséhez, de kezükre játszott a szerencse. Jól látták – hiszen tőlük alig pár méterre állt meg a két monstrum – hogy három – három valcmanista lator szállt ki mindkettőből. Háromnál több ember meg nincs ezekben a szerkezetekben. Ezt jól tudták.

Viszont itt jön a képbe az az előbb már emlitett lezserség. Merthogy nem volt elég, hogy a tankok legénysége mind egyszerre bementek a boltba, de még a páncélosok motorjait sem állitották le.

A többit már akár ki is találhatják a Bal-Rad olvasói.

A fiúk beugráltak a tankokba! – és huss! Irány Novoazovszk – felé! Mariupolban senki sem kisérelte őket megállitani. Miért is? Két tank csörömpöl ott, ukrán zászlóval – megszokott látvány. A városon kivül pedig padlógázzal megeresztették a járműveket. Megálltak egy kis időre a tornyokat hátraforditani, zászlókat bevonni (egyszerűen elhajigálták őket) és mentek tovább.

A dolog vége az lett, hogy az “eredetigazolás” után sem köttetett üzlet! Mivelhogy a milicisták azt mondták nekik, hogy ők ugyan pénzt ezekért a jószágokért nem adnak! – meg különben is nekik van Kalasnyikovjuk, a srácoknak meg nincs! – meg a fiúk is problémásnak találták az otthoni parkolást a tankokkal – hát ajándékozás lett a dologból. A milicisták rádión hivtak olyanokat akik tudnak tankot vezetni.  Állitólag ittak áldomást is az ajándékozás örömére, és a történet happy end végződött. A fiúk majd sötéttel visszalopakodnak Mariupolba.

Arról nem szól a fáma, hogy a meglopott legénység miként reagált a tankok hűlt helyének láttán?
Pedig érdekes lehetett!

Hát még a századparancsnok arcszine? A kék – sárga nemzeti szinek lehet hogy kiütköztek rajta!
(Forrás: fb.)

http://balrad.wordpress.com/2014/09/17/potyatankok-a-milicianak/

Az év egyik legfontosabb pénzügyi híre, hogy megújulnak a magyar bankjegyek. Izgalmas kérdés, hogy honnan tudják a szakemberek, mikor kell lecserélni egy ország bankjegyeit, mikor jön el a csere időpontja, és pontosan milyen biztonsági elemekkel kell "felszerelni" a pénzeket ahhoz, hogy igazán korszerűnek számítsanak.

A Pénzcentrum a Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technikával és a hamisítókkal című tanulmányából arra is keresi a választ, melyek azok az elemek, amelyek biztonságossá, rendkívül nehezen hamisíthatóvá teszik az új forintot.

Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdaság szereplői által végzett fizetési műveleteket jellemzően elektronikus úton vagy készpénzben bonyolítják le. Nemzetközi kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a készpénz továbbra is fontos része a gazdaság működésének, így mindennapi életünknek. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb ügyfelein - a hitelintézeteken és a Postán - keresztül hozza forgalomba a forintbankjegyeket és érméket. A bankok és a Posta az MNB-nél vezetett bankszámlájuk terhére hasonlóan vehetnek fel készpénzt, mint ahogyan a magánszemélyek is a saját bankszámlájukról a bankfiókban teszik. A készpénz végső állomása szintén az MNB: a nem megfelelő minőségű bankjegyek megsemmisítése a jegybank kizárólagos joga, miként az is, hogy az elavult címletek bevonásáról döntsön.

Mikor érdemes a forgalomban levő pénzek címletösszetételén változtatni?

Ha a lakosság nem használ egy adott - jellemzően érme - címletet, s az gyorsan "kicsapódik" a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2 forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett döntött. Szintén indokolhatja a fizetőeszközök címletösszetételében való változtatást, ha egy adott kisebb értékű bankjegycímlet minősége drasztikusan leromlik. Ekkor többet kell belőle selejtezni, és komoly költséget jelent az évente nagy mennyiségben leselejtezendő bankjegyek pótlása. Ebben a helyzetben a jegybank dönthet úgy, hogy érmével váltja fel a bankjegyet (ez történt Magyarországon 2009-ben, amikor a 200 forintos bankjegyet érmére cserélték).

Jellemzően bővül a bankjegyek címletskálája, ha megugrik az infláció - azaz romlik a pénz vásárlóereje. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor a magas címletértékű bankjegyek kibocsátása nemcsak készpénzlogisztikai szempontból mérlegelendő. A rejtett gazdaság elleni küzdelem szempontjából kifejezetten nem kívánatos a magas címletértékű bankjegyek forgalomba kerülése.

Minden igénynek megfelelni

Régen persze minden egyszerűbb volt: a bankjegyeket a bankokban kézzel ellenőrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem pénzt kezelő automaták. A művészek által megtervezett, majd a különleges eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig szolgálhattak a forgalomban.

A modern bankjegyeknek (az elmúlt húsz évben) azonban már más feltételeknek is meg kell felelniük:

• természetesen a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelműen megkülönböztető biztonsági elemeket az utcai automatáknak is fel kell ismerniük.

• egyre jobb minőségű fénymásolókat, printereket lehet vásárolni, melyek akár bankjegyhamisításhoz is felhasználhatók.

A forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött, de ezek, a tervezés folyamatát is figyelembe véve már a "felnőtt kort" is elérik.

A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerűség és a hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében folyamatosan fejlesztették a címleteket, melyekre újabb, a hamisítás ellen hatékonyabban védő, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerűbben ellenőrizhető elemek kerültek.

A bankjegysorozat ugyanakkor műszaki szempontból természetes módon avul és ezt a hamisítók is igyekeznek kihasználni: egyre jobb minőségű másolatokat készítenek.

Az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb műhelyekben előállított, kifinomult módszerekkel készített "profi" másolatok is. Ezek gyakran a boltok pénztárosait is megtévesztik. Ráadásul a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.

Új jelek a bankjegyen

A megújuló forintbankjegyek - a kor követelményeinek megfelelve - a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.

A bankjegy papírjában egyrészt olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik másrészt a bankjegy közepétől jobbra található biztonsági szálon is olvasható az MNB betűk mellett a 10 000 értékjelzés.

Forrás: MNB

Ugyancsak könnyen ellenőrizhető az előoldalon a megújult hologram is, melynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.

A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található:

Forrás: MNB

A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben világít az Eszter-gomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei szintén fluoreszkálnak.

A fejlesztések során gondoltak a vakokra és a gyengénlátókra is, akik számára tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segíthetik az azonosítást:

Tehát az Euro bevezetéséről nincs behatárolható napirendi pont az MNB-nél...

Cikkünk a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya alapján készült.

A GPS hibája - na persze -, hogy majdnem meglincseltek egy zsidó családot Kelet-Jeruzsálemben

Rémálommá változott egy zsidó család élete egy téves jobbra kanyarodás miatt: múlt csütörtökön éjjel majdnem az életükkel fizettek azért, mert a GPS hibája miatt autójukkal véletlenül behajtottak az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem egyik kerületébe, Wadi Joz-ba. Etti Cohen és családja a siratófal környékén vesztett irányt, és amint észrevették, hová tévedtek, máris kő- és téglazápor fogadta őket, a szélvédőjük betört.

“Az első másodpercekben még minden rendben volt” - idézte fel a családfő, majd észrevették, hogy minden írás arabul volt, az emberek pedig feléjük fordultak azzal a tekintettel, hogy “miért jöttetek ide? Mit kerestek itt?” A család, úgy tűnik, egy előre eltervezett csapdába került: egy 12 éves fiú kopogni kezdett az ablaküvegen, mindenhonnan kiáltásokat hallottak, három autó pedig elzárta előlük az utat; szabályos lincshangulat keletkezett.

A család sokkot kapott, amikor a kövek eltalálták az ablakokat, el sem hitték, hogy ez velük történik. Végül csodával határos módon menekültek meg: az autót vezető lány gázt adott, az álló kocsik mellől a járdára tért ki, miközben hátul az apja mobilon a rendőrséget hívta kétségbeesetten. Az ügyeletes közölte velük, hogy térjenek le az útról, mert veszélyes, menjenek át a völgyön, és ott hamarosan meg is pillantották a határőr tiszteket.

A súlyos eset épp aznap történt, hogy Mose Feiglin, a Likud képviselője a Kneszet belügyi bizottságának tagjaival meglátogatta a Templom-hegyet, ahol kijelentette: a gázai háború döntetlen kimenetele, a Templom-hegy felügyelete körüli vita újabb jeruzsálemi intifádához vezethet. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban Jeruzsálemben exponenciálisan nőtt a terrorcselekmények száma (csak júliusban és augusztusban 152 ilyen eset történt). Emlékezetes az is, hogy 2000-ben Ariel Saron akkori kormányfő arab részről “provokatívnak” tekintett Templom-hegyi látogatása volt az ürügy Arafaték számára a második intifáda elindítására. Sajnos likudi cion-politika nem fér a bőrében az "otthonukban" sem, az araboknál meg pláne! És ezt ott sem osztja mindenki maradéktalanul, még a saját fajtájukból sem...

Gölöncsér Miklós

Vezsélyben vannak-e az ukrán zsidók?

A néhány nappal ezelőtti orosz katonai invázióval teleharsogott nyugati médiumok, a kelet-ukrajnai orosz milicisták nyílt színi támogatásával, Putyin elnök alig leplezett fenyegetésével, mely szerint ha akarja, “két hét alatt bevehetné Kijevet”, szerintük Európa joggal tart egy kiújult katonai konfliktustól a  közvetlen szomszédságában. Kevesebb szó esik a világzsidóság álláspontja szerint arról, hogy mi is lesz a sorsa az érintett területeken (a moszkvai propaganda szóhasználatával: “Új-Oroszországban”) az eddigi tapasztalatok(?) alapján egyik legveszélyeztetettebb kisebbségnek: a szegény zsidó közösségeknek.

De mi a félelem oka?

Talán akadtak rasszista indíttatású támadások ellenük az érintett területen? Talán csak nem megint benne volt a kezük a harcokhoz vezető csalárdságokban? Talán tömegesen gyűjtik össze őket az oroszbarátok - koncentrációs táborokban - és mészárolják le az "ártatlanokat"?

Vagy mi?

Csak nem a putyini antiliberális világ térnyerése aggasztja őket a nemlétező inzultusok helyett?

A The Jerusalem Post szerint az elmúlt időszakban száz ukrán zsidó család menekült a nemrég “népköztársasággá” kikiáltott donyecki térségből Mariupolba, ám az ottani zsidóság szintén mérlegeli a menekülést a front közeledtével. Az újonnan érkezettek között van a Chabádhoz tartozó két haszid vezető, a donyecki Pinchas Visecki és a luhanszki Salom Gopin rabbi is. A közösségi vezetők leginkább az újabban ezer orosz katonával megerősített szeparatista erők napi ágyuzásait és rakétatámadásait, a víz- és áramszolgáltatás kimaradásait adták meg a menekülés okaként.

Az izraeli lap információi szerint a kelet-ukrajnai zsidó közösségeket szétbomlasztják a harcok, az egyre fenyegetőbb orosz terjeszkedés. Az idei év januárja és augusztusa között közel 2800 ember alijázott Ukrajnából Izraelbe, az ott maradottakkal, a menekülttáborok lakóival a Joint, a Jewish Agency is törődik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár történtek fenyegetések, sőt, erőszakos kisajátítások, nem annyira antiszemita incidensek okozzák a menekülthullámot, inkább a háború, az általános bizonytalanság, az infláció. Az ország keleti határain 20 ezer orosz katona vár ukrajnai bevetésre.

Az orosz propaganda szerves része az ukrán “fasizmussal” “neonáci antiszemitizmussal” való riogatás, ami akkor is propaganda, ha idén tavasszal radikális nacionalisták valóban elkövettek antiszemita incidenseket (Kijevben zsidókra támadtak, Szimferopolban és Zaporozsjében zsinagógákat szentségtelenítettek meg, Donyeckben komoly félelmeket generáló antiszemita röpiratokat osztogattak). Emlékezetes, hogy a Majdan demokratikus forradalmában fontos szerepet játszott a mostani kormányban is résztvevő Szvoboda és a Jobboldali Szektor is, ugyanakkor mindkét radikálisan jobboldali párt kínosan ügyel arra, nehogy antiszemita hírbe keveredjen. Az ukrajnai zsidók még jól emlékeznek a Szvoboda elnökének, Oleh Tyahniboknak néhány évvel ezelőtti zsidóellenes kiszólásaira, ugyanakkor egyrészt a párt érzékelhetően visszafogja magát, másrészt az orosz fenyegetés akaratlanul is egyesíti az ukránokat és a zsidókat, akárcsak a Maidanon - ahogy többnyire oroszbarát provokációknak tartják az ukránok lenácizását.

Információink szerint ugyanakkor a vallásukat megélő, térségbeli zsidók úgy látják, az (Ukrajnához hasonlóan) Oroszországban is nagy hagyományokkal bíró antiszemitizmus dacára ott elviselhetőbb az élet a 200 ezres zsidó közösség számára.

A The Jerusalem Post szerint “Putyin nem annyira zsidóbarát, mint inkább antiszemitizmustól mentes”, megemlítve, hogy még az erősen Putyin-kritikus Nátán Saranszkij is elismerte, nehéz belekötni ezen a téren.

Több zsidó vezető is elismerte, hogy az orosz autokrata határozottan fellép az orosz antiszemitizmus ellen. Ugyanakkor épp az ilyen autokrata-nacionalista rezsimek természete miatt fölöttébb jogos az aggodalom az antiszemita kártya esetleges kijátszása miatt.

Az ukrán Jobboldali Szektor is többször hangsúlyozta, hogy egy demokratikus Ukrajnában a zsidóságnak biztonságban kell élnie. Dmitri Jaros, a párt vezetője februárban találkozott Izrael kijevi nagykövetével, és leszögezte, hogy pártja elítél mindenfajta antiszemitizmust és xenofóbiát, és határozottan fellépnek a rasszista megnyilvánulások ellen. “Putyin, úgy tűnik, eredeti céljának épp az ellenkezőjét érte el” - állapítja meg teljes joggal az FP elemzése. “Ahelyett, hogy leválasztották volna az ukrajnai zsidókat polgártársaikról, Putyin magatartása elősegítette, hogy a zsidó közösség elítélje és politikai eszköznek tekintse az antiszemitizmus cinikus orosz felhasználását. Így aztán, ahogy Timothy Snyder nemrég írta, az ukrajnai zsidókból ukrán zsidók lettek.” És ez még akkor is igaz, ha az ukrán zsidók most menekülni kénytelenek.

Jó utat!

Bíró Dalma összeállítása

Egyedül a (cion)világ ellen? - Higgadtan!

"Ha a kormány arra a következtetésre jut, hogy bizonyos lépések megfelelnek a saját gazdaságunk érdekeinek, akkor azonnal végrehajtjuk. De csak mutogatni a szívósságunkat, vicsorogni és attól csak kárt szenvedni - nos, azt nem fogjuk meglépni" - mondotta el Putyin. Azaz nem engedni magát gazdasági centrifugába helyezni.

Ami a konkrét intézkedéseket illeti, azok egyenlőre még nincsenek teljes mértékig, tökéletes részletességében kielemezve. "az, hogy milyen fajta válaszlépések lehetségesek, és egyáltalában a nép érdekeit szem előtt tartva, lehetségesek e - ezt engedjék meg a kormánynak keresztülgondolni és ajánlásokat tenni" - mondta az elnök.

"A szankciós politika mindig bizonyos károkat okoz, azoknak is, akik használják ezt az eszközt. És ez a mostani sem kivétel, ami Oroszország ellenében lett meghozva. Mi tudjuk, ismerjük azokat a számadatokat, azokat a veszteségeket, amiket az Európai Unió és az USA vállalatai elszenvedni kénytelenek Oroszország a saját oroszellenes szankcióiktól és az arra eddig adott válaszoktól - de amint elmondtuk már hasonló esetekben: ez nem a mi választásunk"

Az új szankciókat kommentálván, melyek szeptember 12.-én kerültek bevezetésre - és mi is beszámoltunk róla - az EU által, Putyin elmondta "furcsán néznek ki". A Sanghaji Együttműködés Szervezete (SCO) csúcstalálkozójának végén, melyet Dushanbe-ban rendeztek csütörtök-pénteken, Putyin elmondta a riportereknek, hogy "furcsának" találja a döntést, hogy a Nyugat újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen, abban az időben, mikor a békefolyamat Ukrajnában elkezdődött. Putyin szerint, van pár ember, akik nem szeretik a tényt, a tudatot, annak tudatát, hogy a békefolyamat Ukrajnában elkezdődött.

"A békefolyamat elkezdődött, és a véleményem szerint egy lehetőség tűnt fel ebben a folyamatban annak elérésére , hogy politikai eszközökkel rendezést érjünk el, legalább átmenetileg" - mondta el.

"Még azt sem értem, mihez kapcsolódnak ezek a szankciók. Talán valakik nem szeretik annak a gondolatát, hogy a békefolyamatok elkezdődtek." Putyin azt is hangsúlyozta, hogy például a Donyecki Népköztársaság miniszterelnökét feltenni az EU-s "feketelistára" nélkülöz minden logikát. Először is nem valószínű, hogy Alexander Zakharchenko mostanában szeretne az EU-ba utazni, másodszor pedig ő pontosan hogy a békefolyamat aktív résztvevője, lévén a minszki csúcson vele állapodott meg Pjotr Poroshenko ukrán elnök a békéről.

"A Nyugati partnereink és Ukrán partnereink egyaránt ragaszkodtak hozzá, hogy az önmaguk által kikiáltott köztársaságok (Donyeck , Luhanszk) vezetőinek részt kell venniük a béketárgyalásokon. Ők kérték ezt, és mi megpróbáltuk elintézni velük, hogy ez megtörténjen. De aztán ők (az EU) erre felteszik Alexander Zakharchenko-t a "feketelistára" - most akkor ez egy újabb kísérelt a békefolyamat kisiklatására? Mi ez? Ebben semmi logika nincs." - mondotta Putyin.

Komment a cikkhez – szubjektív vélemény –

Miről van itt szó? Az EU hangosan beharangozza, hogy „jönnek az új szankciók, jaj lesz Oroszországnak” – erre kitesz egy olyan listát ,amivel gyakorlatilag már megint elenyésző kárt okoz az orosz gazdaságnak, de saját magát, pontosabban cégeit elvágja egy rakás jól jövedelmező üzlettől.

Mit tesz erre Putyin? Azonnal nekik támad, visszük, visszarúg? Nem mert opportunista módon, hideg fejjel gondolkodik, nem hagyja magát felültetni a provokációknak, nem hagyja magát belerángatni egy gazdasági-háborúba ami – mint egy centrifuga a vizes ruhával- pénzt vonhatna ki az országa gazdaságának zsebéből .

Ehelyett gőzerővel építi a keleti szövetségeit: a Sanghaji Együttműködés Szervezete (SCO) és a Vámunió gazdasági – politikai blokkjait- mert nem elvekre játszik, hanem a nép jólétére és a lassú de biztos építkezésre. Illetve nem hónapokra és évekre játszik, mint az EU óvodás szintű vezetői, hanem évtizedekre és birodalmakra.

Mindenki számított most valamilyen forrófejű orosz válaszra: légtérzár, európai autó import- bann, stb. Amivel a saját zsebéből, a saját gazdaságából is pénzt szórna ki gyakorlatilag a semmire. Mit tett ez az ember: Hideg fejjel követi az érdekeit és az országa érdekeit. A keserű pilulát néha le kell nyelni, nem mindig jó út, ha hagyjuk magunkat belerángatni egy „balhéba”.

Szerintünk Putyin most vizsgázott le Machiavelli- ből jelesre. Ez egy matt. Nem elfogultságból, csak puszta logika alapján: ez egy zseniális húzás. Látszik a különbség az "államférfi" és a "politikus" között. Míg az előbbire 1OO év távlatából is emlékeznek ,az utóbbira 1O év múlva se nagyon. Lehet kisgyerek módjára "durcáskodni" és ugrálni, mint az EU döntéshozói, de lehet logika alapján, érdek-követően is játszani, habár utóbbi esetben az érzelmi alapokat a politikai döntéshozás során ki kell zárni. Valaki a saját országa érdekeit szolgálja, valaki meg nem.

Ez a lépés egyszerűen egy stratégiai mestervágás.

Gölöncsér Miklós