




Bíró Dalma
Bal-Rad
Az Egyesült Államok és Kanada hadügyminisztériumainak jelentése szerint; orosz katonai repülőgépeket észleltek a határaikon. Az USA és Kanada elfogó vadászai a levegőbe is emelkedtek, ám az orosz gépek egyik észak-amerikai állam határát, sem pedig légterét nem sértették meg.
Az elmúlt héten két alkalommal, s több orosz katonai repülőgép jelenlétét észlelték Észak-Amerika partjai mellett. Szerdán; 2 Mig-31-es nehéz vadászgépet, valamint 2 Tu-95-ös nagy hatótávolságú stratégiai bombázót, s 2 Il-78-as légi utántöltésre rendszeresített tartálygépet.
A gépek jelenlétét az Amerikai Légvédelmi Azonosító Zóna (ADIZ) határain belül észlelték a radarok, amely nem azonos az említett országok határaival. Az ADIZ egy olyan biztonsági zóna, amelybe a belépő légi objektumokat figyelni és követni kezdik az USA és Kanada radarjai, – ennek a zónának a szélessége 200 mérföld.
Ám az ide belépő gépek ellen nem lehet támadást intzéni, – mert a Zóna lényegében a nemzetközi légtérben van. Csakis a felek kölcsönös megfigyelését teszi lehetővé itt is, a nemzetközi jog. Föl is emelkedett az orosz gépek megjelenésekor 2 F-22-es kanadai vadász, hogy úgymond “elfogják” őket.
Csütörtökön pedig két orosz Tu-95-ös nagy hatótávolságú stratégiai bombázó repült át az ADIZ zónán, – melyek megjelenésére, azonnal levegőbe emelkedett “elfogásukra” két kanadai F-18-as.
Az olvasóban persze felmerül a kérdés, hogy miért is ez a hirtelen jött aktivitás Észak-Amerika partjai közelében, – de erre gyorsan választ is adhatunk; több orosz és amerikai médiaforrás szerint ezek a fent említett repülőgépek, a jelenleg is az Orosz Távol-Keleten zajló hadgyakorlaton; a “Vosztok hadgyakorlaton” vesznek részt.
“Bár az elmúlt 5 évben az orosz gépek jelenléte viszonylag rendszresnek mondható az említett légtérben. Eddig mintegy 50 esetben mérték be őket a radarjaink” – mondotta John Cornelio, a NORAD és NORTHCOM szóvivője.
Ám a mai napon (szombaton), az Orosz Védelmi minisztérium kijelentette, – hogy a fent említett gépek nem is a “Vosztok gyakorlaton”, hanem egy külön gyakorlaton vettek részt, amely az egységeik harckészségét tesztelte, – egy váratlan riadó és teljes harckészültség elrendelése esetén.
A minisztérium ugyanakkor hozzátette: tévesek voltak az amerikaik információi a Mig-31-eseket illetően, – tudniillik nem 2 nehéz vadászgépük járt csütörtökön Amerika közelében, – hanem 4.
Ral-Rad

Músza Abu Marzúk ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a további vérontás elkerülhetetlen, ha az egyezkedések eredményeképpen nem szűnik meg az övezet Egyiptom és Izrael által ellenőrzött határainak mintegy hét éve tartó blokádja. Abu Marzúk a Maan palesztin hírügynökségnek azt mondta, hogy még szeptember 24-e előtt újraindulnak a tárgyalások.
Egyes megfigyelők szerint ugyanakkor nemigen várható gyors előrelépés a fent említett kérdésben, tekintve, hogy a Hamász nem hajlandó megválni fegyvereitől, amit viszont Izrael a blokád feloldásának kulcsfontosságú feltételeként nevezett meg.
Az iszlamista vezető szerint a Hamász győztesként érkezik a kairói tárgyalásokra, egyebek mellett azért, mert a szervezet népszerűsége jelentősen megnőtt az ötvennapos, több mint 2100 palesztin életét követelő fegyveres konfliktus alatt. Abban is biztos, hogy szervezet legyőzné Mahmúd Abbász palesztin elnököt és az általa irányított Fatahot, ha a közeljövőben tartanák a választásokat.
A 2006-ban tartott utolsó parlamenti választásokat a Hamász nyerte meg.
Az Iszlám Állam ellen


Gölöncsér Miklós összeállítása
A gyakorlati mozzanat olyan gyors ütemben pörög, mint a szakszerűen működtetett búgócsiga. Alig marad néhány percnyi idő arra, hogy megismerkedjünk a forgatókönyvvel, amely eléggé egyszerű. Mivel a Közös Fellépés 2014 elnevezésű gyakorlatsorozat a haderő országvédelmi képességeire helyezi a hangsúlyt, itt, az újdörögdi gyakorlótéren található romváros egyik háztetőjén állva azt kell elképzelnünk, hogy kisebb létszámú ellenséges csoport − a pontos adatot csak a közeli erdőségben rejtőző, baráti felderítők tudnák megmondani – harci tevékenység közben átsodródott az országhatáron, és megszállt egy kisebb települést. (Ez talán egy nagyobb szabású ellenséges hadművelet első lépése? Ki tudja…) 
A sajtópontról látni a szemközti háztetőn a maszkos, állig felfegyverzett őrszemet, aki aránylag nyugodtan sétálgat ide-oda. Ezt egészen addig teheti, míg a rádióforgalmazás nem tudatja velünk – és minden érintettel – a harci mozzanat kezdetét. Ekkor alacsonyan áthúzva megjelenik a házak felett két Gripen vadászgép, működésbe lépnek a fedélzeti fegyverek – és ha most valóságos harcról beszélnénk, akkor az őr már a túlvilágon sétálgatna tovább.
De nincs idő filozofálni: a másik irányból helikopterek jelennek meg, és megfelelő fedezet mellett leszállva az egyik deszantteréből máris katonák bukkannak fel. Újra áthúznak a Gripenek – ezúttal másik irányból csapnak le, aztán működésbe lépnek az aknavetők, és hamarosan a kézifegyverek is.
Mint megtudjuk, az épületharcászatnál a védők jelentős stratégiai előnyben vannak. Olyannyira – magyarázza nekünk dr. Lippai Péter ezredes, a szolnoki zászlóalj parancsnoka −, hogy a támadó félnek legalább hat-hétszeres élőerőben számolandó túlerővel kell rendelkeznie a biztos sikerhez. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a művelet során bevetett repülőeszközök és egyéb nagyobb tűzerejű fegyverek egymással összehangoltan, más-más irányokból támadjanak – ezzel is megzavarva a védőket. Az időzítés szintén igen fontos tényező: meglepetésszerűen kell támadni. 
Valahol berobban egy ajtó – a katonák módszeres szakszerűséggel egyenként kezdik meg az épületek visszafoglalását. Kézifegyverek tüze keveredik a helikopterek rotorhangjaival. Egyszerre és vihargyorsasággal annyi minden történik, hogy szinte csak kapkodjuk a fejünket. A baráti erők kis csoportokban rohannak egyik épülettől a másikig – útközben pedig csak arra van idejük, hogy a valószínűleg harcképtelenné tett ellenséges katonák mellett heverő fegyvereket odébb rúgják, biztos, ami biztos alapon…
Amíg a légimozgékony alkalmi harci kötelék svájci órák pontosságával teszi feladatát, addig Lippai Péter ezredes elmondja, hogy korunkban − amikor egy-egy válsághelyzet szinte az egyik pillanatról a másikra kirobbanhat − a gyors reagálás és a légimozgékonyság kiemelten fontos. 
„Az elmúlt huszonöt évben a határainktól nem olyan messze is kialakultak hasonló helyzetek. Zászlóaljunkat 1993-ban éppen ilyen feladatok ellátására hozták létre. Az épületharcászat önmagában is nagyon bonyolult és összetett tevékenység, hát még a légierővel közösen végrehajtva. Nagyon fontos, hogy a mozgást és a tüzet szorosan összehangoljuk, és pontosan megjelöljük, hogy a saját erőink hol tartózkodnak, elkerülve így a baráti tűz okozta veszteségeket. Egyébként ilyen mértékben még sosem működtünk együtt a légierővel, és első gyakorlásnak ez mindenképpen jó” – mondja a parancsnok.
Egyre több és több zöld jelzés tűnik fel a különböző házakon, így például a „rendőrség épületén” és a „kórházon” is. Az ilyen házak már tiszták, azokból nem kell ellenséges tűzre számítani. Amikor pedig egyre szaggatottabbá válik a fegyverropogás, és azt hinnénk, hogy a műveletnek vége, újabb helikopter száll le egészen közel a házakhoz. Ez már nem katonákat hoz – hanem visz: egészségügyi kiürítést hajt végre, és biztonságos helyre szállítja a sebesülteket. 
Közben Nagy Lénárd Ferenc közkatona, géppuskairányzó elmondja nekünk, hogy a gyakorlat során az ő feladata az volt, hogy tűztámogató csoport tagjaként biztosítsa géppuskával a rohamozó csoportok biztos előrehaladását.
„Folyamatos rádiókapcsolatban vagyunk a parancsnoksággal, és parancsra nyitjuk meg a tüzet. Nekünk is gyorsan kell helyet változtatni, ami ilyen felszerelésben kellő fizikai felkészültséget igényel. Nagyon sokat lehet tanulni egy ilyen gyakorlatból” – véli a géppuskás. 
Az ilyen épületharc komoly lőszerveszteséggel is jár. Márpedig a következő harci cselekményhez is szükség lesz lőszerre. Másodszor pedig fogytán lehet az élelem, az üzemanyag… Egyszóval: utánpótlás kell! Az ejtőernyővel felszerelt csomagokat An−26-os hozza a dobózóna fölé, és miután a ládák földet értek, már csak össze kell szedni őket. Aztán – ha már ilyen jól begyakorolták − irány a következő megszállt város…
De kik szállják meg a várost, fogós kérdés? Esetleges hazafiak vagy idegen terroristák?

A Brookings Institute nemrég összeállította azon milliárdosok listáját, akik a legnagyobb befolyással bírnak az amerikai politikában. A válogatáskor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a kampányok anyagi támogatása, a nonprofit szervezeteken keresztüli aktivitás és adományozás, a közhivatalnoki szerep betöltése, befolyás a médiában, politikai gondolatok kidolgozása, illetve meghatározó kulisszák mögötti szerep.
Alice Walton
A világ egyik legnagyobb vállalatának számító Wal-Mart örökösnője régi támogatója Hillary Clinton „Ready for Hillary” elnevezésű úgynevezett „super PAC”-jének. Ezek a bizottságok az USA-ban az általános kampányfinanszírozási szabályoktól függetlenül lényegében korlátlanul költhetnek az általuk fontosnak tartott politikai tevékenységek támogatására és hirdetésére.
Waltonnak egyébként van is miből adományoznia, mivel a Bloomberg Billionaires Index szerint 2014 februárjában 33,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, amellyel ő a tizenharmadik leggazdagabb ember világon, és három leggazdagabb nő egyike a Földön.
Donald Trump
A legismertebb üzletemberek közé tartozó Trump, a New York-i Trump Organization elnöke és a Trump Entertainment Resorts alapítója, sokkal inkább a médián keresztül fejti ki politikai véleményét.
Trump rendszeresen nyilatkozik politikai kérdésekről, és számos alkalommal támadta már az Obama adminisztráció döntéseit, amellyel igen sok konzervatív követőt szerzett magának az elmúlt időben.
Az ingatlan- és médiaguru emellett komolyan fontolgatta, hogy elindul a 2012-es amerikai elnökválasztáson, azonban 2011-ben bejelentette, hogy inkább marad az üzletemberi szerepnél.
Marc Andreessen
A híres üzletember komolyan támogatta Mitt Romney kampányát a 2012-es választások alatt. Andreessen politikai érdeklődési körének középpontjában elsősorban az újságírás jövője áll, azon belül is a gyors átmenet a tradicionális médiából a digitális irányába.
Andreessen nevéhez kötődik a Mosaic létrehozása, amely a világ első széles körben használt internetes böngészője volt. A Szilícium-völgy egyik meghatározó személyisége egyebek mellett Netscape Communications Corporation társalapítója, majd később létrehozta az Opsware szoftvercéget, melyet aztán Hewlett-Packard vett meg.
Peter G. Peterson
A 88 éves Peterson nagy ellensége az amerikai államadósságnak, és alapítványán (The Peter G. Peterson Foundation) keresztül olyan szervezetek támogat, mint a Fix the Debt vagy a Committee for a Responsible Federal Budget.
A konzervatív beállítottságú Peterson jelentős múlttal rendelkezik az amerikai politikában és üzleti életben. Nixon elnök kormányzása alatt, 1972 és 1973 között az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium élén állt, majd a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának (Council on Foreign Relations) elnöke volt 1985 és 2007 között.
Peterson üzleti múltja is igen impozáns. Minisztersége előtt a Bell & Howell elnök-vezérigazgatója volt 1963 és 1971 között, majd 1973-tól 1984-ig a Lehman Brothers vezérigazgatói székét foglalta el. Ezután pedig még 1985-ben megalapította a Blackstone Group magántőke-befektetési társaságot.
Mark Zuckerberg
A legendás Facebook vezér szintén tevőleges szerepet vállal az amerikai közügyek támogatásában. Zuckerberg együtt dolgozik a FWD.us szervezettel a bevándorlási reformtervezeten, de emellett 100 millió dollárral támogatta az oktatási reformprogramot Newarkban, New Jersey államban, és alapítója egy Education nevű startup alapítványnak is.
A világ legnagyobb közösségi oldalának feje kiemelt figyelmet szentel az oktatási programoknak. Tavaly februárban például házigazdája volt a Chris Christie New Jersey-i republikánus kormányzó adománygyűjtő rendezvényének, mivel Zuckerberg támogatta Christie oktatási programját.
Paul Singer
Singer konzervatív republikánusként ismert támogatója az azonos neműek házasságának, és American Unity elnevezésű politikai akcióbizottságán (PAC) 2 millió dollárral járult hozzá azon republikánus jelöltek támogatásához, akik szintén az azonos neműek házasságának pártján állnak.
Singer emellett az Elliott Management Corporation hedge fund vezérigazgatója, és híres az alapítványán (Paul E. Singer Foundation) keresztüli adományozásáról is. A Forbes magazin 2014-ben úgy becsülte, hogy Singer nettó vagyona eléri az 1,9 milliárd dollárt.
Pierre and Pamela Omidyar
Az Omidyar házaspár amellett, hogy kritizálta az amerikai hatóságok megfigyelési és lehallgatási gyakorlatait, alapítványukon keresztül támogatják a kormányzati transzparenciát, a tulajdonjogokat, illetve a gazdasági fejlődést.
A francia-iráni-amerikai Pierre Omidyar az eBay alapítója és elnöke, aki 31 évesen gazdagodott meg, amikor a vállalata tőzsdére ment 1998-ban. Feleségével, Pamelával jól ismert adakozók, és a 2004-ben létrehozott Omidyar Network nevű alapítványukon keresztül komoly szerepet játszanak az amerikai nonprofit szféra, illetve a közügyek támogatásában. A Forbes magazin 2014-es becslése szerint Pierre Omidyar 8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Bill és Melinda Gates
A híres Microsoft vezér és felesége közös alapítványukon (Bill & Melinda Gates Foundation) keresztül rendkívüli befolyással bírnak az oktatási reformpolitikára. Emellett 100 ezer dollárral támogatták a washingtoni azonos neműek házasságáról szóló népszavazást.
Bill Gates a Forbes magazin 2014-es listája szerint a világ leggazdagabb embere, és körülbelül 80,9 milliárd dolláros nettó vagyonnal rendelkezik. A Microsoft társalapítója és korábbi vezérigazgatója idén februárban vált meg a vezetői székétől, hogy a továbbiakban technológiai tanácsadóként segítse az új vezért, Satya Nadellát. A házaspár 2000-ben hozta létre a Bill & Melinda Gates Foundation-t három családi alapítvány egyesítésével, amely 2013-ban már a világ leggazdagabb közhasznú alapítványának számított 34,6 milliárd dolláros eszközállománnyal.
Jeff and Mackenzie Bezos
Az Amazon alapítója és vezére Jeff Bezos a feleségével együtt 2,5 millió dollárral támogatták az azonos neműek házasságáról szóló washingtoni népszavazást.
Az online kereskedelem nagyágyúja amellett, hogy a világ legnagyobb e-kiskereskedelmi vállalatát irányítja, 2013-ban megvette a The Washington Postot is 250 millió dollárért.
Bezos a Forbes magazin szerint 2014 nyarán 32,3 milliárd dolláros nettó vagyonnal rendelkezett.
Peter Thiel
A PayPal társalapítója és hedge fund menedzser, Peter Thiel 2,6 millió dollárt adományozott 2012-ben a republikánus Ron Paul kampányát támogató super PAC-nek. Nemrégiben pedig nyíltan síkra szállt a minimálbér-emelés mellett.
Thiel, aki Max Levchinnel és Elon Muskkal együtt alapította a PayPalt, jelenleg a vállalat vezérigazgatója. Az online fizetési rendszert üzemeltető cég vezetője emellett társalapítója a 2004-ben létrehozott Palantir szoftvergyártó és szolgáltatónak, illetve az ő nevéhez fűződik a 2002-ben alapított Clarium hedge fund is.
A Forbes szerint Thiel 2,2 milliárd dolláros nettó vagyonnal rendelkezik.
Warren Buffett
Az „omahai orákulumnak” is nevezett világhírű befektető, Warren Buffett közismerten támogatja Barack Obamát, és kiáll a gazdagokra kiszabott magasabb adóterhek mellett.
A Birkshire Hathaway vezérigazgatója a 20. század és napjaink egyik legnagyobb és leghíresebb üzletembere. A 2008-ban a világ leggazdagabb embereként számon tartott Buffett, a 2008-as kampánya óta támogatja Obamát, és abban az évben többször fel is merült a neve mint lehetséges pénzügyminiszter jelölt. Külön érdekesség, hogy Buffett Arnold Schwarzenegger 2003-as kaliforniai kampányában pénzügyi tanácsadóként segítette a későbbi kormányzót.
Penny Pritzker
Az Amerikai Egyesült Államok 38. kereskedelmi minisztere, Penny Pritzker politikai tisztsége mellett chicagói milliárdos, családja révén a Hyatt szállodalánc tulajdonosa és a PSP Capital ingatlanvállalat és a Pritzker Realty alapítója, illetve az Artemis Real Estate Partners társalapítója.
Pritzkert a Forbes magazin 2011-ben az Egyesült Államok 263. leggazdagabb személyének választotta több mint 1,85 milliárd dolláros nettó vagyonnal.
2009-ben szintén a Forbes beválasztotta Pritzkert a világ 100 legnagyobb hatalommal bíró nője közé.
Rupert Murdoch
Murdoch médiában gyakorolt befolyása megkerülhetetlen, tekintve, hogy ő a tulajdonosa a Wall Street Journalnek és a Fox News-nak egyaránt. Emellett együtt dolgozott Michael Bloomberg, korábbi New York-i polgármesterrel a bevándorlási reform kidolgozásán.
A News Corporation és a 21st Century Fox vezére 2010-ben több millió dollárt adományozott konzervatív szervezeteknek, és bár 2012-ben nyilvánosan kritizálta Mitt Romney, republikánus elnökjelölt stábjának hozzáértését, határozottan támogatta Romney-t. Murdoch emellett a libertariánus Cato Institute igazgatótanácsában ül, illetve a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának a tagja. A médiamogul nyilvánosan támogatja továbbá a különböző szerzői jogvédelemmel kapcsolatos törvényeket.
Soros György
A legendás magyar származású üzletember 2012-ben 1 millió dollárral támogatta az Obama kampányt, és pénzügyi társelnöke volt a Hillary Clintont támogató “Ready for Hillary” super PAC-nek.
Amellett, hogy Soros 1992-ben azzal vált világhírűvé, hogy hatalmas támadást intézett az angol font ellen, jól ismert arról, hogy jelentős összegekkel és erőfeszítéssel támogatta a demokratizálódást az egykori szovjet tagállamokban.
Híres alapítványain (Open Society Foundations, Soros Foundations) keresztül, becslések szerint 2003-ig összesen 4 milliárd dollárt osztott szét. Az Egyesült Államokban pedig 2010-ben 1 millió dolláros adománnyal támogatta azt a kaliforniai tervezetet, amely a marihuána legalizálását javasolta.
Sheldon Adelson
Az amerikai kaszinó- és hotelmágnás Adelson a Republikánus Párt egyik legnagyobb támogatója. Két évvel ezelőtt rendkívüli, 93 millió dollárt adományozott annak érdekében, hogy ne Barack Obama nyerje meg a választásokat. Bár az erőfeszítések sikertelenek voltak, a milliárdos ígérete szerint a következő választásokkor kétszer ennyit tervez majd adakozni.
A Las Vegas Sands elnök-vezérigazgatója a Forbes 2014-es számításai szerint 36,4 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, amellyel a világ tízedik leggazdagabb embere.
Michael Bloomberg
A Bloomberg médiavállalat alapítója és 88 százalékos többségi tulajdonosa jól ismert név az amerikai politikában. A milliárdos vállalkozó 2002 és 2013 között New York polgármestere volt, a legfrissebb hírek szerint pedig hamarosan visszatérhet a Bloomberg élére.
A Forbes szerint 34 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Bloomberg 2001 előtt még demokrata volt, majd 2001 és 2007 között republikánus, majd 2007-től független. A milliárdos Independence USA nevű „super PAC”-jén keresztül 50 millió dollárt fordított a National Rifle Association of America (NRA) elnevezésű szervezet ellen, melynek célja a fegyverviselési jog korlátozása elleni küzdelem. Bloomberg emellett olyan nonprofit szervezeteket működtet, mint Mayors Against Illegal Guns, Everytown for Gun Safety, and Partnership for a New American Economy.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb vállalatának, a Koch Industries-nak vezetői a Republikánus Párt elkötelezett támogatói, és az amerikai politika legfontosabb háttéremberei közé tartoznak. A Koch testvérek 30 millió dollárt fordítottak eddig arra, hogy számos államban célzott hirdetéseken keresztül támadják a sebezhető demokrata párti szenátorokat. A várakozások szerint pedig ez az összeg 290 millió dollárra emelkedhet a következő választásokig. Emellett a milliárdos testvérpár olyan hirdetéseket is támogat, amelyek Obama elnök egészségügyi törvényét kritizálják.
Charles Koch, aki nem mellékesen a Cato Institute egyik alapítója, a Forbes szerint 41,6 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, míg testvérének 36 milliárd dollárja van.
A befolyásos üzleti-politikai napilapnak oroszországi kommunikációs rendszerek működtetőitől, internetszolgáltató cégek és nem kormányzati szervezetek képviselői számoltak be a tervezett lépésekről. Az egyik nagy oroszországi internetszolgáltató név nélkül nyilatkozó munkatársai azt mondták, hogy a hatóságok rendkívüli helyzeteknek tekintenék az országon belüli tömeges tiltakozó akciókat és a katonai műveleteket is.
Már tesztelnek
A nemzetbiztonsági tanács Vlagyimir Putyin elnökletével hétfőn vitatja meg az internetről leválás lehetőségét. A kommunikációs és távközlési minisztérium tisztviselői beszámolnak a testületnek a júniusban tartott gyakorlatokról, amelyek során tesztelték az internet folyamatos működését Oroszország területén és azt, hogyan akadályozzák meg a barátságtalan céltudatos lépéseket írta a Sanoma-csoport lapja, amely a brit Financial Times, valamint az amerikai The Wall Street Journal közreműködésével jelenik meg Oroszországban.
A Vedomosztyi szerint a nemzetbiztonsági tanács ülésén az internet oroszországi hálózatának önállóságát célzó döntéseket hoznak majd, és határoznak az orosz rendszer világhálóról való lekapcsolásáról. Egy internetszolgáltatónál elmondták, hogy a lekapcsolás műszaki kivitelezése lassú és nagyon bonyolult, de a kormányzati tisztviselők 2015 elejére már készen akarják látni a megoldást.
Átvenné az állam
Az orosz nemzetbiztonsági tanács arról is tárgyalni fog, hogy az állam ilyen esetekben átvenné a tartománynevek (doménnevek) adminisztrációjának feladatát. Jelenleg Oroszországban ezzel egy társadalmi szervezet foglalkozik, a Nemzeti Internetdomén-koordinációs Központ.
Az ellenfél: USA
A Vedomosztyinak nyilatkozó szolgáltató cég egyik munkatársa azt mondta, az orosz állam meg akarja védeni az országos rendszert attól, hogy az Egyesült Államok elszigetelhesse a világhálótól. Washington elvileg lekapcsolhatja Oroszországot az ip-cím-rendszerről, amelyet a számítógépek azonosítására használnak. A rendszert működtető Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) vállalatot az amerikai kormány megbízásából hozták létre. Moszkva azt szeretné, ha egy orosz hatósági szerv is képes lenne az ip-címek kiosztására.
Forrás:
MNO

Barack Obama megkapta a szenátusi jóváhagyást 500 millió $-ra, hogy a Szíriában tevékenykedő, a CIA szerint "mérsékelt" kormányellenes erőket támogassa. A "mérsékelt" kormányellenes erők -más néven a Szabad Szír Hadsereg (FSA - Free Syrian Army)- amellett, hogy egy CIA kreatúra, még emberrel is kereskednek. Ők adták ugyanis el az ISIS (aza saját maguk) részére a három kivégzett túszból bizonyíthatóan egyet. Stoloff-ért 50,000$ volt a fejpénz.
Az ügy akkora hullámokat vert, hogy a szenátus kénytelen volt egy színjátékot előadni, ahol John Kerry-t, az Egyesült Államok külügyminiszterét látványosan megkérdezték a bizottság tagjai, hogy "Van-e arra bizonyíték, hogy az FSA túszokat adott el az ISIS-nek?" Erre a kérdésre Kerry magától értetődően egy "Nincs"-el válaszolt, és mindenki megnyugodott, indulhat is az 500 millió dolláros üzlet.
http://www.hidfo.net/2014/09/19/obama-megkapta-felhatalmazast-az-emberkereskedok-tamogatasara
Iráni nők tüntetnek az országuk atomprogramjának védelmében.
Ron Dermer -Izrael nagykövete az Egyesült Államokban- figyelmeztette az USA vezetését, miszerint bármilyen olyan koalíció, amiben Irán is részt vesz, automatikusan az Izraeli fél nélkülözésével jár. Dermer szerint országa és Irán nem lehetnek partnerek gyakorlatilag semmiben.
Ha figyelembe vesszük a hisztériát, amit Irán lakossági jellegű nukleáris programja okoz, akkor Dermer kijelentése, miszerint "Egy nukleáris kapacitással rendelkező Irán rosszabb az ISIS-nél" nem más, mint egy kis olaj a tűzre. Mindezt mondta annak ellenére, hogy az Egyesül Államok többször utalt rá, hogy Irán, amennyiben együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, enyhíthet az országot sújtó szankciókon.
Szerencsére Irán legutóbbi gazdasági nyitása az oroszok irányába megoldani látszik az ország időszakosan jelentkező élelmiszerproblémáit. Az új "gabonát olajért" bartelüzletet az orosz mezőgazdasági minisztérium is kiemelten támogatja, legutóbb egy héttel ezelőtt fejezték ki abbéli kívánságukat az oroszok -az orosz rekord gabonatermés miatt, leginkább-, hogy a bartelüzlet zavartalanul folytatódjon.