Ma a Ténytár blogján újra terítékre kerül a migrációs helyzet, amellyel már többször is foglalkoztunk. Korábbi blogunkban írtunk róla, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig számított időszakban. Az utoljára mért 2013 júliusától kezdődő 2014 júniusáig tartó időszakban a nyolcadik helyen tanyázott a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők csoportja.

Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérte a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ez csupán a legálisan foglalkoztatottak száma). Ezzel pedig a magyar lehet az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos államban. A dinamikus bővülés minden valószínűség szerint itt is tovább folytatódik, már csak a földrajzi közelség miatt is.

A hagyományos célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt az ott élő magyarok száma a külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot végignézve.

Egy uniós munkaerő-piaci adatbázis alapján történt kutatás szerint Magyarországot nem túl meglepő módon negatívan érinti az agyelszívás jelentősége: valamivel több mint 10 ezer szakképzett ember hagyta el végzettsége megszerzése után. Az ábra azt is elárulja, merre mentek a legtöbben: 30 százalékuk az Egyesült Királyságba, 24 százalékuk Németországba, 16 százalékuk Ausztriába és 6 százalékuk Svédországba költözött.

Nagy-Britannia

Korábbi blogunkban írtunk róla, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe (18 ezerrel) a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig számított időszakban. Az utoljára mért 2013 júliusától kezdődő 2014 júniusáig tartó időszakban a nyolcadik helyen tanyázott a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők csoportja.

Figyelemre méltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben ez év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat. E két csoporton kívül mindenhol csökken az adószámot kérelmezők száma. A magyarok esetében ez 20 százalékos csökkenést jelent.

A következő grafikon a 2002 óta Nagy-Britanniában adószámot kérelmezők életkori megoszlását láthatjuk, amelyen első ránézésre látható az adószámkérelmek megtorpanása. A migráció természetéből fakadóan legtöbben a fiatal korosztályok vannak, de középkorúak is szép számmal képviseltetik magukat. A 25 és 34 év közöttiek csoportjában csökkenés következett be, míg 24 év alattiak száma stagnált, ahogy az idősebb korosztályoké is.

Ausztria

Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérheti a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ebben a statisztikában csupán a legálisan foglalkoztatottak vannak benne). Ezzel pedig a magyar lehet az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos országban. A dinamikus bővülés minden valószínűség szerint itt is tovább folytatódik, már csak a földrajzi közelség miatt is.

A júliusi osztrák foglalkoztatási adatok szerint 69 ezer 954 magyar állampolgár dolgozott a szomszédos országban, ami 2558 fővel magasabb a júniusinál és 7619 fővel több, mint egy évvel korábban. Ez új rekord, még sohasem regisztráltak ekkora számot, pedig már a június is csúcsdöntést hozott. Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár munkavállalók számának növekedésére kell számítani itt is.

Németország

A hagyományos célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt a magyarok száma az külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot végignézve.

A magyar állampolgárok száma 135 ezer 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 ezer 398-ról, ami azt jelenti, hogy több mint 28 ezren vándoroltak ki egy év alatt. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarország Szíria és Románia után a harmadik helyen áll, a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül pedig az első.

Hogy működik az európai agyelszívás?

Augusztus végén járta be a magyar internetet az Alpbuzz blog infografikája, amely az elmúlt tíz évben történt agyelszívás folyamatát és irányát mutatja be. A kutatás csak azokra vonatkozott akik legálisan és szakmájukban helyezkedtek el. Magyarország az agyelszívott országok listáján szerepel.

Az infografika szerint Magyarországot valamivel több mint 10 ezer szakképzett ember hagyta végzettsége megszerzése után. Az ábra azt is elárulja, merre mentek a legtöbben: 30 százalékuk az Egyesült Királyságba, 24 százalékuk Németországba, 16 százalékuk Ausztriába és 6 százalékuk Svédországba költözött.

Erre szomorú példa az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt 5-6 évben több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Az idei első félévben sem lassult a kivándorlás üteme. A 25 és 29 év közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.

Az orvosok, az ápolók és a gyógyszerészek között legnépszerűbb célországok: Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Szintén népszerű Írország, Svájc és az északi skandináv országok.

Miközben a Magyarországról kivándorlók aránya még mindig magas, miniszterelnökünk az országunkat sokkal kevésbé érintő bevándorlással próbálja tematizálni a közbeszédet – ráadásul teljesen skizofrén módon egyszerre támogatja és ellenzi azt. Mielőtt azonban “Európa erős embere” megmondaná, milyen migrációs politikát kellene követnie az Uniónak, talán érdemes lenne az elvándorlás problematikájával kezdeni valamit.
(tenytar)

Donbassz frontjain olyan “tűzszünetes hétvégi” hangulat uralkodott a ma hajnali – ottani idő szerint – öt órakor kiadott DNR – jelentés szerint.

Alapvető véltozások a frontokon nem állottak be. A népköztársaságiak is és a valcmanisták is “poroszkálgattak” egyik helyről a másikra. Néhány helyen voltak kissebb összecsapások, egy – két helyen durvább valcmanista akciók, de összességében véve már – már békebeli volt Újoroszország hétvégéjének hangulata.

Rozovka mellett kézifegyverekkel lövöldöztek egymás felé a felek.

Pavlopolnál (Novoazovszk – járás) a valcmanista latortüzérség sorozatvetőkkel lőtte a népköztársaságiakat. De arra nem gondoltak, hogy a “kertek alatt” ott settenkedik néhány milicista. Akiknél éppen volt kéznél néhány “hatástalanitő” szerszám. Mind a négy működő “GRAD” hamuvá lett. A jelentés szerint a kezelőikkel együtt. Az pedig vagy harminc latort jelent.

Szartana, Gnutovo és Iljicsa térségében kissebb csetepaték voltak késő este.

Sirokovonál a Krinyka patak hidját kora este a visszavonuló latorhorda felrobbantotta.

Zsdanovkánál és Jenakijevonál viszont a fölöslegesnek itélt lőszer és járműállományát semmisitett meg a latorhad. A környékbeliek kevés hiján szivrohamot kaptak a hatalmas robbanásoktól.

Az amerikaiak kiválóan érezték magukat a week end – en Lembergben. Az “Obolony” sör egészen kiváló.

http://balrad.wordpress.com/2014/09/22/hetvegi-tuzszuneti-hangulat-ujoroszorszag-frontjain/

Egy hónapos alapos előkészités, és két hetes intenziv toborzókampányt követően tegnap “óriási” menet hömpölygött Moszkvában, békét követelve – és a Kreml Kelet – ukrajnai “agressziójának” haladéktalan leállitását.

A “Dozsgy” Tv (neoliberális szennycsatorna) lelkes összefolalóban taglalta a százezresre becsült – bevallottan többnemzetiségű – tömeget. A moszkvai hatóságok ötezresre taksálták, szerintünk pedig legfeljebb ötezer cionimádó, és másik ötezer deviáns egyed habzott Moszkvában. Eléggé riadt ábrázattal. Ők ugyanis a “sok lúd disznót győz” igazságában bizva röffentek össze – nem kis döbbenetükre max. tizezren.

A tizmilliós Moszkvában! Igy aztán a moszkvaiak rosszalló tekinteteitől kisérve a zajosra tervezett menet helyett inkább csak csendben őgyelegtek az őszi napsütésben.

A szervezők (Nem fogják a Bal-Rad olvasói kitalálni hogy kik is voltak ők? Hát bizony a Varsói Szeminárium eminensei. Navalnyijék! McCain amerikai nagybácsi tanitványai!) legnagyobb vigasza a résztveveők alacsony száma miatti lelombozódásukra a köztörvényes Hodorkovszkij biztonságos távolból leadott üzenete volt: Oroszország elnöke akarok lenni!

Úgy ám! Ezt üzente Oroszország Kolomojszkija! Külföldről. Az utolsó – még életben lévő – orosz zsidómaffia klánfőnök ezzel próbált lelket önteni a MENET gyérsége miatt igencsak csüggeteg hangulatban nyáladzó neoliberális “békekövetelő” hordának.

Amelynek egyetlen egyede sem emlitette, hogy mi is történt februárban Kijevben? Vagy május másodikán Odesszában?

Őket csak az izgatja, hogy Donbasszban hülyére verik a cionatlantista kijevi Nyalókakirály és fajtársai rablóhordáit!

Nyösszenetük nem volt amiatt, hogy gyerekek, nők, öregek pusztulnak ezerszám Donbasszban a zsidó megtorlóhadműveletben!

Vonyitottak egyet Krim Oroszországhoz való visszatérése fölötti fájdalmukban – oszt’ hazamentek! Békében, háboritatlanul! Hogy azt követően a “putyini diktatúrával” ijesztegessék egymást – meg önmagukat! Ami “dúl, és jogfosztottá” teszi Oroszországot és az oroszokat! És “veszélyt jelent Ukrajna demokratizálására”, Ukrajna “függetlenségére”, no meg a világbékére!

Amúgy pedig Moszkva “üdvözölte” a “Békemenetet” Illő módon. Az “üdvözlők” valamivel többen voltak, mint a “békepártiak”!

http://balrad.wordpress.com/2014/09/22/moszkva-nem-kijev/

Moszkva: a "Béketüntetés" kudarcba fulladt

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/csaltak-sk%C3%B3t-v%C3%A1laszt%C3%A1son

Az ukrán gázmonopólium, a Ukrtranszgaz vezetője, Igor Prokopiv elmondta, hogy a Gazprom orosz energiacég olyan mértékű áremelést eszközölt Magyarország számára, hogy a továbbiakban Ukrajna számára nem reális a Magyarországról történő reverz- gázszállítás\vásárlás.

Politikai szégyenünk - Lassan lepipáljuk Romániát árulásban

"Magyarország irányából reverz-gáz érkezett, de végül az az oroszok kitalálták a “megoldást” és egyfajta mesterséges helyzetet teremtettek az árakkal a magyarországi gázpiacon. A földgáz ára ezer köbméterenként mintegy 385 dollár, reverz- szállításban ez eléri a 4OO dollárt. Ez számunkra túl magas ár." - nyilatkozta Igor Prokopiv.

Ukrajna 2014. május 1.-én újította fel a földgáz visszapumpálásos - ún “reverz” beszállítását Magyarországon át. Ez az atlantista befolyású kétkulacsosság a magyar kormány részéről és ennyit az úton-útfélen propagált keleti-nyitásról... Oroszország nem hülye! Egyébként Magyarországon keresztül kb. napi 16 millió köbméter földgáz juthatott volna el rendes körülmények között Ukrajnába.

A napi átlagos reverz gázexport 3-5 millió köbméter volt Magyarországról az ukrán sajtó értesülései szerint.

Hírfigyelő Szolgálat

Nyílt katonai források elmondták, hogy az S-5OO-as képes lesz lekövetni és cselekvőképtelenné tenni egyidőben több mint 1O ballisztikus célpontot, maximum 7 kilométer/MÁSODPERCES célpontsebességgel, tehát nem fog létezni olyan hiperszónikus támadórakéta amelyet ne tudna könnyűszerrel elpusztítani (az előző, az S-4oo 4,8KM/MÁSODPERC célpontsebességgel közelítő célok elpusztítására alkalmas).

Az első regiment S-5OO-as légvédelmi és anti-ballisztikus rakétapajzs rendszer Moszkva város és régiója, Közép-Oroszország védelmét fogja ellátni. Az információt Adrei Demin közölte vezérőrnagy, Ő az (hivatalos rang, kapaszkodjanak meg:) Oroszországi Föderáció  Légvédelmi Erőinek Légvédelmi- és Rakétaelhárító Csapatainak Parancsnoka.

"Biztos vagyok benne, hogy a fejlesztések finomhangolása és a tesztelés után az S-5OO-as rendszerek elfoglalják helyüket a légvédelmi erőink között és ők elsőként Moszkvát és környékét, azaz Közép-Oroszországot fogják védelmezni"- mondotta Demin vezérőrnagy az első S-5OO-as védelmi fegyver-komplexum tesztelése után az Ashuluk katonai tesztbázison Astrakhan régióban.

A katonai források elmondták, hogy az S-5OO-as rendszer képes lekövetni és megsemmisíteni tíznél több hiperszónikus cirkáló rakétát egyazon időben. Az S-5OO-asok képességi-jellemzői jóval az S-4OO-asok és azok amerikai versenytársai a  Patriot Advanced Capability 3 felett állanak, így az S-5OO-as modellek  gyorsabbak, pontosabbk, erősebbek és intelligensebbek lesznek a végleges hardrendbeállításkor, ami várhatóan 2O15 végén vagy 2O16 első hónapjaiban fog történni.

Fordította orosz nyelvből: Herceg Károly

Az orosz milliárdos üzletember, - a Rusal elnöke és tulajdonosa- , Oleg Gyeripaszka televíziós interjút adott a Russia Today-nek Sochi-ban.

Az ukrajnai konfliktus csak egy "ravasz" (elsütőbillentyű) volt a szankciókon, és (a szankciósdi) bizonyította a bukását minden korábbi erőfeszítésnek, amik azt célozták ,hogy az egészségesen jó Orosz- Nyugati kapcsolatok legyenek kialakítva, mondotta el Oleg Gyeripaszká orosz milliárdos iparmágnás a Russia Today-nak adott interjújában.

"Én az gondolom, a szankcióknak semmi köze Ukrajnához. Ukrajna csak egy ürügy volt. Az ukrajnai konfliktus és az azt követő oroszokra való mutogatás és a szankciósdi csak egy "ravasz" volt a szankciók (fegyverén), és (a szankciósdi) bizonyította a bukását minden korábbi erőfeszítésnek, amik azt célozták ,hogy az egészségesen jó Orosz-Nyugati kapcsolatok legyenek kialakítva - mondotta Gyeripaszká Szocsi-ban.

Oleg Gyeripaszká elmondta, hogy a Nyugat elkezdte nyomni Oroszországot az első szankciókkal éppen csak megelőzve a Szocsi olimpiát. Arra a kérdésre, hogy a földünkön az oroszellenesség erősebb mint valaha, Gyeripaszká azt mondta hogy "ez nem az emberek véleménye, hanem ez különböző lobbi csoportok és különböző érdekek által kreált dolog".

"Emlékszel a panaszkodásokra az Olimpia előtt. Ők szándékosan állítottak meg minden erőfeszítésünket, minden erőfeszítést orosz oldalról ,hogy mi oroszok normálisnak látszódjunk a Nyugat szemében. Az én véleményem, hogy olyan mélye kellene lemennünk ,amilyen mélyre bírunk, és akkor megérintjük a fenekét és felmegyünk, és azt gondolom , hogy ez a dolog valójában közös bennünk, ha van bármi esély ezt a portugál-vlagyivosztoki kereskedelmi zónát és lehetőségeit életben tartanunk".

komment: mire gondol a "portugál-vlagyivosztoki kereskedelmi zóna" említésekor?

Portugál: José Manuel Barroso, portugál miniszterelnök volt 2OO2-2OO4 között, ma az Európai Bizottság,azaz az EU tényleges vezetője.

Vlagyivosztok: Oroszország "Csendes-Óceáni fővárosa" az orosz-ázsiai gazdasági kereskedelem egyik szíve, a város neve egy beszédes név, azt jelenti Владивосток - "Urald a keletet"

Ki ez az ember? Oleg Vlagyimirovics Gyeripaszká - belarusz származású orosz üzletember, a Bazovij element pénzügyi-ipari csoport elnöke, a RUSAL vállalaton keresztül az oroszországi fémfeldolgozó ipar egyik meghatározó szereplője. Habár kerüli a politikusokat, mégis a Vlagyimir Putyinhoz legközelebb álló orosz pénzembernek tartják. 16,8 milliárd USD-re becsült vagyonával a Forbes magazin 2007. év eleji listáján a második leggazdagabb orosz volt.

Négytől tizenegy éves koráig az anyai nagyszülőkkel élt a Krasznodari terület Uszty-Labinszki járásában, előbb a Zseleznij és Oktyabrszkij nevű településen, majd a járási székhelyen, Uszty-Labinszkban, ahol a középiskolai tanulmányait is befejezte. A Lomonoszov Egyetemen 1993-ban fizikusi diplomát szerzett, majd 1996-ban elvégezte a Plehanov Gazdasági Akadémiát.

Hírfigyelő Szolgálat

"A mi együttműködésünk Kínával stratégiai fontosságú. Hatalmas és briliáns politikai kapcsolataink vannak és kiváló gazdasági kapcsolatok Pekinggel. Kína egy stratégiai partner, és mi is érdekeltek vagyunk - akárcsak Peking - a kapcsolataink és együttműködésünk mélyebb kiterjesztésében. Nem félünk együttműködni, mert mi biztosan tudjuk, hogy ez egyenlőségen alapuló, baráti és kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés minden területen" - mondotta Medvegyev egy -a Russia 24-nek adott interjújában szombaton.

"A globalizáció korában élünk, mikor mindenki befektet a másik országában. És mi érdekeltek vagyunk bevonzani kínai befektetőket és befektetőket más országokból is. Kereskedünk és barátok vagyunk Kínával és minden remekül halad a barátságunkban" - tette hozzá a miniszterelnök.

Az orosz szövetségi vámhivatal szerint 2O13-ban a Kínával folytatott kereskedelem túllépte a 9Omilliárd USD-t és a tervek szerint ezt 2O15 végére 2OO milliárd USD-ra pörgetik fel.

Európa nem fogja visszaszerezni a részesedését az orosz piacokon azt követően, hogy vége lesz a szankcióháborúnak, mert az elvesztett részesedésük már el lesz foglalva helyi orosz- és külföldi országok cégei által, mint például kínai, mongol - figyelmeztetett szombaton Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök.

Végül Oroszország és a Nyugat "meg fog egyezni, előbb-utóbb, mivel a szankciósdi nem tart örökké" - mondotta Medvegyev a Rossiya 24 TV-ben. "Ezek a bolondos szankciók elmúlnak, de a nemzetközi kapcsolatok folytatódnak és a devizapiac megint nyílik majd" - tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "a rések a mi gazdaságunkban (amit az EU magának okozott a szankciós politikával) hamarosan teljesen el lesznek foglalva a saját termelőink valamint külföldi országok termelői cégei által...az európai partnereink nem fognak tudni visszajönni" Medvegyev szerint "ez az ár amit Európának meg kell fizetnie" - amiért próbálja Oroszországot gazdasági nyomás alá tenni.

Medvegyev biztosította a TV interjú során a riporter-hölgyet, hogy az ázsiai és Latin-Amerikai vállalatok - amelyek átveszik az európaiak helyét az orosz piacokon - meg fogják tartani a pozíciókat akkor is, mikor már Moszkva és az EU között a kapcsolat visszaállt a normális kerékvágásba.

"Mi tisztességes emberek vagyunk. Mikor mi megegyezünk (üzletekről) akkor mi beteljesítjük és megvalósítjuk a létező szerződésekben vállaltakat, beleértve az ázsiai és latin-amerikai partnereket is a dolog oda-vissza működik természetesen, namost, ebből következőleg, azok a Nyugati partnerek, akik vissza vágynak térni a piacainkra, csakis a fennmaradó részt tudják majd megkapni - ha lesz még-, semmi mást" - magyarázta Medvegyev.

Medvegyev az EU döntését a befektetési szféra szankcióival kapcsolatban "értelmetlen"nek minősítette, de megígérte, hogy Oroszország "túl lesz rajta". Továbbá Medvegyev elmagyarázta, hogy a kár amit az orosz gazdaság elszenved, nem a szankciók által okozott ütés, hanem az ország belső korlátaiból fakadó negatív gazdasági okozatok: "Mi a probléma a jelenlegi helyzetben az orosz gazdasággal? Nem a szankciók. A kár amit a szankciók okoztak körülbelül az 5%-a keletkezett károknak, de minden más kár a mi belső strukturális korlátainkból fakad: a gazdaságunk hibája a ferdülés, eltolódás, ami még a 2O. században keletkezett problémánk" - mondta el.

Medvegyez ezt követően kifejtette: - az aktuális szankciók ellenére - Oroszországnak nem áll szándékában izolálódni és elhagyni az európai piacokat. - "Mi 14O Milliárd köbméter gázzal és 2OO millió tonna olajjal látjuk el Európát, ami nyilván nagyon fontos piacot képez - egy piacot, amit mi elfoglaltunk" - mondta el.

Ha az európai partnereink szeretnének csinálni egy olyan abszurd döntést, hogy kikergetnek minket erről a piacról, akkor mi ott fogunk akkor is maradni, hiszen az már létezik számunkra" - adta hozzá a miniszterelnök.

"De ha az EU államai előítélettel viseltetnek Oroszország felé, akkor sok termékünk, egy meghatározó része a természeti forrásainknak és sok minden más is a kereskedelmünkből egyszerűen át el fog menni egy helycserével az csendes-óceáni térségbe" - Mondotta Medvegyev.

"Az európai gazdasági szankciók egyszerűen értelmetlenek és csúnyák, de Oroszország túl fogja élni" - "Nekünk volt már egy ilyen szituációnk 2OO8-2OO9-ben, mikor nekünk kellett finanszírozni a saját termelőcégeinket, a saját forrásainkat használva" - mondotta Medvegyev.

"Ez az egész alapvetően egy szubjektív döntés az európai partnereink részéről és azt gondolom - bár értelmetlen és csúnya- de túléljük" - hozzátette ,hogy az Orosz Központi Bank tudja kezelni ezt a problémát.

Medvegye elismerte, hogy a "a pénzpiaci helyzet kedvezőtlen a bankjaink számára, lévén gyakorlatilag minden lehetőség a külföldi valuta megszerzésére, vagy külföldi finanszírozási hitelek megszerzésére blokkolva van".

Ez gazdasági modernizációra ösztönzi Oroszországot, és itt a miniszterelnök aláhúzta, hogy "Tíz éven belül felépítik a modernizált orosz gazdaságot:

"Új gazdasági rendszert építünk fel, nem egy-két év alatt, de abszolút bizonyos vagyok benne, hogy 1O éven belül megépítjük az abszolút, alapjaiban modernizált gazdasági rendszerünket, még a mai korlátozások ellenére is" - mondotta a Rossiya 24 Tv műsorában az orosz miniszterelnök.

Oroszországnak céljai és célkitűzései vannak, melyek mindenképpen érvényben maradnak: 2mi nem változtatunk meg semmit az elképzeléseinken, főleg nem korlátozunk, nem nyirbálunk meg állami programokat" - hozzátéve, hogy a "szükséges módosításokat és igazításokat megcsinálják az úton. - "Mióta mi ezen az úton járunk, azóta komoly nagyberuházásokat finanszírozunk"

Hírfigyelő Szolgálat

Szeretnéd tudni, hogy ki segítette ezeket a pszichopatákat a hatalomra jutásban? Szeretnéd tudni, hogy ki fegyverezte fel, finanszírozta és képezte ki őket?
Szeretnéd tudni, hogy miért?
Ezt a történetet akkor érted meg jobban, ha mindjárt a közepén kezdjük, amikor Moammer Kadhafi hatalmát megdöntötték 2011-ben.
A líbiai forradalom volt Obama első jelentős külföldi beavatkozása. Úgy mutatták be, mint az Arab Tavasz folytatását, a NATO részvételét pedig humanitárius tettként állították be.

Az a tény, hogy a CIA segítette tevékenyen a líbiai lázadókat Kadhafi megbuktatásában, nem volt titok, ahogyan azok a légicsapások sem, amelyeket Obama rendelt el a líbiai kormány ellen. Alig esett szó azonban a líbiai lázadók személyéről vagy ideológiai elképzeléseikről. Ez nem meglepő, tekintve azt a tényt, hogy a líbiai lázadók vezetője később beismerte, hogy harcosai között olyan, al-Kaidával kapcsolatban álló dzsihádisták vannak, akik szövetséges csapatok ellen harcoltak Irakban.

Az Irakból érkező dzsihádista harcosok annak a csoportnak a tagjai voltak, amit a nemzetbiztonsági elemzők egyöntetűen az iraki al-Kaidának neveztek. Ne feledjük, hogy az iraki al-Kaida ISIS volt, mielőtt az új nevet felvette.

Az USA és a NATO hírszerzéseinek és légi támogatásainak segítségével a líbiai lázadók elfogták Kadhafit, és rövid úton kivégezték az utcán, miközben mindvégig lelkesen kántálták: Allah akbar. Sokak számára, akik bevették a hivatalos maszlagot arról, hogy ezek a lázadók szabadságharcosok, és liberális demokráciát akarnak létrehozni Líbiában, az illúzióik elvesztésének ez volt a kezdete.

Az USA és a NATO által támogatott beavatkozás előtt Líbiában volt a legmagasabb életszínvonal Afrika országai közül. Mindez az ENSZ 2010. évi emberi fejlettségi indexén alapul. A puccsot követő években azonban az országban eluralkodott a zűrzavar, a szélsőségesség és a féktelen erőszak. Líbia most már bukott államnak tekintett.

Miközben a sajtó elsődlegesen azzal foglalkozott, hogy a külügyminisztérium nem nyújtott elegendő biztonságot a konzulátusnál, és késlekedve küldött segítséget, amikor a támadás kezdődött, a Pulitzer-díjas újságíró, Seymour Hersh 2014. áprilisban újságcikkben tárt fel egy titkos megállapodást, amit a CIA, Törökország és a szír lázadók kötöttek az ún. „surranópálya” létrehozásáról. A „surranópálya” egy titkos hálózat volt, amelyen keresztül fegyvereket és lőszereket továbbítottak Líbiából Dél-Törökországon és a szír határon keresztül. Törökország, Szaúdi-Arábia és Katar finanszírozták.

Stevens holttestével az USA fegyverszállításban való közvetlen érintettsége is földbe lett temetve, Washington pedig továbbra is azt állíthatta, hogy nem küldtek nehézfegyverzetet Szíriába.

Az USA és szövetségesei most már arra összpontosítottak, hogy megdöntsék Aszad szír kormányát. Líbiához hasonlóan ezt a rendszerváltást is humanitárius tettnek színlelték, és nyíltan támogatni kezdték a titkos csatornák kiegészítését. Az egyre növekvő dzsihádista jelenlétet szőnyeg alá söpörték és palástolták.

Ahogyan azonban nőtt a lázadók ereje, az általuk elkövetett háborús bűntettekről és embertelenségről szóló beszámolók kezdték megrendíteni a Washingtonról alkotott közvéleményt. Ekkor azt kezdte hajtogatni az USA, hogy csak azoknak adnak támogatást, akik szerintük „visszafogott” lázadók erők.

Ennek a megkülönböztetésnek azonban nem volt valós alapja.

2014. áprilisban egy interjúban Dzsámal Marúf, FSA parancsnok (szabad szír hadsereg) beismerte, hogy harcosai rendszeresen folytatnak közös hadműveleteket az al-Nuszrával. Az al-Nuszra az al-Kaida hivatalos szír ága. Ezt az állítást megerősíti az az interjú is, amit 2013. júniusban adott Abdel Baszet al-Tavil ezredes, az FSA északi frontjának parancsnoka. Ebben az interjúban nyíltan beszél az al-Nuszrához kötődő kapcsolatairól, és arról az óhajáról, hogy Szíriában bevezessék a sáría törvényt. Ami azokat a csoportokat illeti, amelyeket a nyugat terrorista szervezetnek akar beállítani, a nuszra frontot, úgy véljük, folytathatunk velük párbeszédet.

Miről?
A későbbi államformáról.
Egy olyan állam létrehozásának a lehetőségéről, amely mindenkinek megfelel.
Együtt kell működnünk, és párbeszédet kell folytatnunk.
Nem titok, hogy mindenkivel van összeköttetésünk.
Még a Nuszra frontban harcoló testvérekkel is.
És számos helyen együttműködünk.
Ön milyen államformát támogatna?
Őszintén szólva egy civilizált államot szeretnék látni, ahol az iszlám törvény érvényesül.

Visszafogott mérsékelt lázadók? Hát ez elég bonyolult. Nem mintha ez tényleg meglepetés lenne. 2012-ben a Reuters arról számolt be, hogy az FSA parancsnokságot iszlám szélsőségesek irányítják, a New York Times pedig ugyanabban az évben arról írt, hogy a Washington által küldött fegyverek többsége a dzsihádisták kezébe kerül.
Az USA-kormány két éven keresztül tudta, hogy ez történik, de folytatódott a dolog.

Az FSA al-Nuszrához kötődő kapcsolatai pedig csak a kezdet. 2014. júniusban az al-Nuszra egyesült az ISIS-szel az iraki-szír határnál.

Tehát az FSA együttműködik az al-Nuszrával, az al-Nuszra együttműködik az ISIS-szel, az USA pedig pénzt és fegyvereket küld az FSA-nak annak ellenére, hogy 2012. óta tudja, hogy a fegyverek többsége a szélsőségesek kezébe kerül. Végezzünk számítást.

Ilyen összefüggésben a 2013-ban elkövetett szaringáz-támadásnak, amiről kiderült, hogy a szír lázadók követték el, sokkal több jelentősége van, nem igaz? Nem volt elég, hogy az ENSZ vizsgálók, orosz vizsgálók és a Pulitzer-díjas újságíró, Seymour Hersh ezt a bűntettet megbízásokkal hozták összefüggésbe, maguk a lázadók azzal fenyegették a nyugatot, hogy nyilvánosságra hozzák, mi történt valójában, ha nem kapnak egy hónapon belül korszerűbb fegyvereket.

Egy hónapot adok a nemzetközi közösségnek, hogy a lázadóknak és az FSA-nak fegyvereket és lőszereket adjon, hogy le tudjuk győzni ezt a bűnöző rendszert.
Egy hónapot adunk nekik.

Ez a fenyegetés 2013. június 10-én hangzott el. Csak bámulatos egybeesésnek tekinthető, hogy mindössze kilenc nappal később a lázadók megkapták az első hivatalos nehézfegyverzet szállítmányt Aleppóban.

A második szaringáz kudarc után, ami szintén lelepleződött, és ezért nem hozta meg a légicsapások nyilvános támogatását, az USA egyre nagyobb mértékben folytatta a lázadók képzését és támogatását.

2014. februárban a Haaretz arról számolt be, hogy az USA és annak régión belüli szövetségesei, Szaúd-Arábia, Jordánia és Izrael a szír lázadókat segítik egy erőteljes déli támadás megtervezésében és előkészítésében. A Haaretz szerint Izrael közvetlen segítséget is nyújtott az Aszad elleni katonai hadműveletekben négy hónappal korábban.

Azután 2014. májusban a PBS riportot készített, amelyben az USA által Katarban képzett lázadókat interjúvolta meg. A lázadók szerint arra képezték őket, hogy végezzenek a támadásokat túlélő katonákkal.
„Arra képeztek bennünket, hogy üssünk rajta a rezsim vagy ellenség járművein, és torlaszoljuk el az utakat”. „Arra is kiképeztek bennünket, hogyan támadjunk meg, fosszunk ki járműveket, hogyan szerezzünk információkat, fegyvereket és lőszereket, és hogyan végezzünk a rajtaütést túlélő katonákkal.”

Ez a genfi egyezmény durva megszegése. A hagyományos katonai stratégiával is ellentétes. A hagyományos katonai stratégia szerint jobb, ha a katonákat sebesülten hagyják, mert az több ráfordítást követel az ellenségtől. Az elfogott ellenséges katonák kivégzése egyfajta taktika, aminek az a célja, hogy félelmet keltsenek az ellenség szívében. Emellett egyszerűen általánosan elfogadott gyakorlata az ISIS-nek.

Egy hónappal a jelentés után, 2014. júniusban az ISIS drámai módon áthatolt a szír határon, betört Irakba, és elfoglalta Moszult, Bajdzsit, és majdnem elérte Bagdadot. Az internetet hirtelen elárasztották az elhaladó autókból leadott lövésekről, tömeges halálmenetekről és tömegsírokról készült felvételek. És persze minden elfogott iraki katonát kivégeztek.

A hadművelet során tömegesen szereztek meg amerikai katonai berendezéseket. Az ISIS több kamionnyi Humvee járművet, helikoptereket, harckocsikat és ágyúkat szerzett meg. Lefotózták és videóra vették saját magukat, és a közösségi hálón keresztül reklámozták tetteiket. Washington pedig valamiért meg sem próbálta megállítani őket.

Az amerikai katonai doktrína egyértelműen a katonai berendezések és ellátmányok megsemmisítésére szólít fel, ha a baráti erők nem tudják megakadályozni, hogy azok ellenséges kézre kerüljenek, de itt ez nem történt meg. Az ISIS akadály nélkül tudta kivinni ezeket a berendezéseket Irakból Szíriába. Az amerikai hadseregnek lehetősége volt lecsapni ezekre a konvojokra, de az ujjukat sem mozdították, annak ellenére, hogy ugyanazon a héten dróncsapásokat mértek Pakisztánban.

Miért tették ezt?

Noha Obama a gyenge, határozatlan, liberális elnök szerepét játssza, és noha a jobb oldali szakértők jót mulatnak ezen a képen, ez csak a külső máz. Néhány elnök, pl. George W. Bush elsődlegesen a nyílt katonai agressziót támogatta. Obama ugyanezt teszi, de az álcázott eszközöket részesíti előnyben. Nem igazán meglepő, tekintve, hogy Zbigniew Brzezinski volt a mentora.

Olyasvalaki, aki évtizedeken keresztül képezte a legkiemelkedőbb külügyi szakértőket, nemcsak a demokrata pártban, hanem azokat is, akik a republikánus pártban kötöttek ki végül. Ő egyike a legkiválóbb tudósoknak, egyike a legkiválóbb gondolkodóknak. Emellett kiváló barátnak bizonyult, és rengeteget tanulhattam tőle.
Ő támogatott engem a kampányban, aztán készen állt arra, hogy eljöjjön velem ide, Iowába is, ami nagylelkűségéről tanúskodik. Kérek hát mindenkit, hogy ismét tapsoljon Dr. Brzezinskinek.

Akik ismerik a történetét, emlékeznek rá, hogy Zbigniew Brzezinski közvetlenül vett részt az iszlám szélsőségesek finanszírozásában és felfegyverzésében Pakisztánban és Afganisztánban, hogy gyengítsék a szovjeteket.

Zbigniew Brzezinski, az USA nemzetbiztonsági tanácsadója Pakisztába repült, hogy tömeges ellenállásra szólítson fel. Fegyverrel akarta ellátni a mudzsáhidokat anélkül, hogy felfedné Amerika szerepét. Az afgán határnál, a Haibár-hágónál arra bátorította Isten katonáit, hogy kettőzzék meg erőiket.

Tudjuk, milyen mélyen hisznek Istenben, és biztosan vagyunk abban, hogy küzdelmük sikert hoz.
Az a föld ott a tietek, visszajuthattok oda egy nap, mert ti fogtok győzni, és visszakaphatjátok otthonaitokat és mecsetjeiteket. Mert a ti ügyetek az igaz ügy, és Isten a ti oldalatokon van.

Mellesleg Oszama bin Laden egyike volt a szovjetellenes „szabadságharcosoknak”, akiket az USA finanszírozott és fegyverzett.

Ez a művelet nem titok ennél a pontnál, ahogyan a nem szándékos mellékhatások sem.
Ne feledjük, hogy azokat az embereket, akikkel most harcolunk, mi pénzeltük húsz évvel ezelőtt. Azért, mert a Szovjetunióval hadakoztunk. Megszállták Afganisztánt, és mi nem akartuk, hogy megszerezzék az Ázsia fölötti uralmat, ezért munkába fogtunk...

A mudzsahidok USA kormány általi fegyverzése és finanszírozása hivatalosan válaszlépés volt az 1979. decemberi szovjet megszállásra, de az "Árnyékban" című emlékiratában Robert Gates, a CIA igazgatója Ronald Reagan és George H. W. Bush alatt, illetve védelmi miniszter George W. Bush és Barack Obama alatt, elárulta, hogy az USA valójában 6 hónappal korábban kezdte meg a titkos műveletet azzal a határozott szándékkal, hogy tőrbe csalja szovjeteket.

A stratégia működött. A szovjetek megszállták az országot, és az azt követő tíz éves háború számos történész szerint a Szovjetunió összeomlásának egyik fő oka volt.

Ez a példa nem csupán precedenst teremt, amit most látunk Irakban, Afganisztánban és Szíriában, az valójában a régi történet folytatása. Az al-Nuszra és az ISIS azoknak a szélsőséges elemeknek az ideológiai és szervezeti leszármazottjai, amelyeket az USA-kormány hozott létre harminc évvel ezelőtt.

Az USA ezután létrehozta a táptalajt ezeknek a szélsőségeseknek a számára azzal, hogy megszállta Irakot 2003-ban. Ha Szaddám eltávolítása és kivégzése után nem üresedett volna meg a hatalom, akkor nem létezne az al-Kaida Irakban, azaz az ISIS.

És ha Washington nem próbálta volna meg megbuktatni Aszadot azzal, hogy gyanús katonai csoportokat fegyverzett, finanszírozott és képzett Szíriában, akkor az ISIS semmiképpen nem lett volna képes arra, hogy 2014. júniusban megrohamozza Irakot.
Bárhogy is szépítünk, az ISIS mindenképpen az USA kormány torz és omladozó külpolitikájának terméke.

Talán minden ellentmondásosnak tűnhet, miközben a harci dobok egyre hangosabbak és a légicsapások egyre erősebbek az ISIS elleni háborúban. Miért segítené az USA egy terrorista szervezet létrehozását csak azért, hogy később megtámadja őket?

De hát miért juttatta a CIA hatalomra Szaddám Huszeint 1963-ban? Miért támogatta az USA-kormány Szaddámot 1980-ban, amikor agresszív háborút indított Irán ellen, pedig tudták, hogy vegyi fegyvereket használ? Miért finanszírozott és fegyverzett az USA iszlám szélsőségeseket a szovjetek ellen Afganisztánban?

1. lépés: Fel kell állítani egy diktátort vagy szélsőséges csoportot, hogy aztán fel lehessen használni az ellenféllel szembeni közvetett háborúban. Ebben a szakaszban a megbízottak által elkövetett minden bűncselekményt szőnyeg alá söpörnek. (probléma)

2. lépés: Amikor ezekből a hitvány figurákból már nem húzható több haszon, ideje kihúzni a szőnyeg alól a szemetet, és folyamatosan arról beszélni. Persze ez akkor működik a legjobban, ha a nyilvánosságnak fogalma sincs arról, hogyan jutottak hatalomra ezek a rossz fickók. (válaszlépés)

3. lépés: Végezetül, amikor a nyilvánosság már maga kéri a kormánytól, hogy tegyen valamit, akkor megoldást lehet javasolni. A megoldás általában katonai beavatkozás, bizonyos kiváltságok elvétele, vagy mindkettő. (megoldás)

Az ISIS rendkívül hasznos. Lényegében elvégezték a piszkos munkát Washingtonnak Aszad gyengítésével. 2014-ben, miközben a sajtó szinte kizárólag Ukrajnára és Oroszországra figyelt, az ISIS jelentős előrelépést tett Szíriában, és augusztusban az országnak már 35%-a felett megszerezte az uralmat.

Mivel az ISIS fő bázisa Szíriában van, ez ürügyet ad az USA-nak arra, hogy Szíriába vonuljon. Előbb vagy utóbb az USA légicsapásokat fog mérni Aszad háza táján, és amikor erre sor kerül, az USA tisztviselői máris megmagyarázzák, hogy mind az ISIS, mind a szír kormány célpont. Végül is ez a lényege az egésznek. Washington talán még engedi, hogy az ISIS további területet szerezzen meg, de az írás a falon van, és már egy ideje ott van.

Az Obama-kormány többször is kijelentette, hogy sohasem vetnek be szárazföldi csapatokat, de az igazság az, hogy bárki, aki ismeri egy kicsit is a katonai taktikát, tudja, nagyon jól tudja, hogy az ISIS nem győzhető le csupán légicsapásokkal. A légicsapásokra válaszul az ISIS csak széthelyezi és elrejti csapatait. Az ISIS nem egy állami hatalom, amit a kulcsfontosságú kormányzati épületek és infrastruktúra kiiktatásával meg lehet semmisíteni. Gerillaharcosok, akik a városi harcokban edződnek.

Ahhoz, hogy jelentősen gyengíteni lehessen őket, szárazföldi csapatokat kell bevetni, de még így is veszett az ügy. Az USA csapatok egy ideig utcai harcokban űzhetik az ISIS-t, és talán még sikerül is elfoglalniuk teljesen néhány évre Szíriát és Irakot, de végül távozniuk kell, és amikor erre sor kerül, nyilvánvaló lesz a következő lépés.

Azok a bábok, amelyeket az USA-kormány állított fel a különböző országokban, és amelyeket az elmúlt években megbuktattak, kivétel nélkül végképp alkalmatlannak és korruptnak bizonyultak. Senki, akit Washington állít hatalomra, nem lesz képes megőrizni a stabilitást Szíriában. Pont.

Most éppen Aszad a stabilitás legutolsó bástyája a régióban. Ő az utolsó esélyük arra, hogy egy modern, szektásságtól mentes kormányuk legyen, és ő jelenti az egyetlen reményt arra, hogy a közeljövőben a demokráciára akár távolról emlékeztető dolog legyen. Ha Aszád megbukik, az iszlám szélsőségesek megragadják az irányítást, bevezetik a sáría jogot, és mindent megtesznek, amire lehetőségük van, hogy folytassák ideológiájuk terjesztését a legteljesebb körben.

Ha a világ valóban le akarja állítani az ISIS-t, erre csak egyetlen módja van:

1. Legelsősorban az USA-kormányra és szövetségeseire erős nyomást kell kifejteni, hogy minden támogatást megvonjanak a lázadóktól, akik Aszadot akarják megbuktatni. Még ha az USA által fegyverzett és finanszírozott lázadók visszafogottak is lennének (de nem azok), az a tény, hogy Aszadot több fronton is harcra kényszerítik, csak az ISIS-t erősíti. Ez tiszta őrültség.

2. A szír kormányt kell pénzügyileg, felszerelésekkel, képzéssel és hírszerzéssel támogatni, hogy az ár megforduljon az ISIS-szel szemben. Ez az ő területük, nekik kellene azt visszakövetelniük.

Nyilvánvalóan ilyen támogatás nem fog érkezni sem az USA-tól, sem bármely NATO-országtól, de számos olyan ország van, akiknek stratégiai érdekük, hogy megakadályozzanak egy újabb rendszerváltást és azt követő zűrzavart. Ha ezek az országok azonnali válaszlépést tesznek, megakadályozzák az amerikai intervenciót, és amennyiben ez a támogatás nem vonja maga után külföldi csapatok jelenlétét, az jelentősen csökkenteni fogja a nagyobb konfrontáció valószínűségét.

3. Az USA-kormányt és annak szövetségeseit erélyesen el kell ítélni bukott rendszerváltó politikájuk miatt, a határozatok mögött álló személyeket pedig hadbíróság elé kell állítani.

Ezt a nemzeteknek vállvetve kell megtenniük, mivel az ENSZ semmi nem tett eddig, csak a NATO agresszióját támogatta. Még ha ez nem is jelentené ezeknek a bűnözőknek az azonnali letartóztatását, üzenettel bírna. Megvalósítható. Malajzia máris bizonyította ezt azzal, hogy távollétében elítélte a Bush-kormányt háborús bűncselekményei miatt.

Most ezt gondolhatnánk: „Mindez szépen és jól hangzik, de mi közöm nekem ehhez? Nem tudom ezt a helyzetet befolyásolni.”

Ez a kilátás meglehetősen általános, és a legtöbb ember megdermed tőle, de az az igazság, hogy befolyásolhatjuk. Már korábban is megtettük, és most is képesek vagyunk rá.

De őszinte leszek, nem lesz egyszerű. A siker érdekében stratégiailag kell gondolkodnunk. Akár tetszik, akár nem, ez egy sakkjáték. Ha tényleg fordítani akarunk a helyzeten, azokhoz az emberekhez kell fordulnunk, akik befolyásosak.
Ez jelentheti azt, hogy a helyi rádióállomáshoz, újsághoz vagy tévéállomáshoz fordulunk, vagy befolyásos bloggereket, hírességeket, üzletembereket vagy kormánytisztviselőket keresünk meg. Fontos lehet olyan most szolgáló katonákhoz és fiatalokhoz is fordulni, akik a csatlakozást mérlegelik. De ha csak a szomszédodról vagy munkatársadról van szó, minden egyes ember, akit elérünk, közelebb juttat bennünket a kritikus tömeghez. Ha erre szánod magad, ne feledd el, hogy mi forog kockán.

"Szíria már évekkel, sőt egy évtizeddel ezelőtt célpontnak lett kiválasztva"

Ha ez még nem lenne számodra világos, nézd meg ahogy Wesley Clark tábornok saját szavaival elmondja!



Kb. 10 nappal 9/11 után átmentem a Pentagonba, és találkoztam Rumsfeld államtitkárral és Wolfowitz államtitkár-helyettessel. Lementem, hogy beköszönjek néhány embernek a személyzetből, akik nekem dolgoztak, és az egyik tábornok odahívott magához.
Ezt mondta: “Uram, beszélnünk kell egy kicsit."
Azt mondtam: „De hát Ön nagyon elfoglalt.”
Ezt válaszolta: “Nem, nem. Döntöttünk, és hadba szállunk Irakkal.”
Ez kb. szeptember 20-án volt. Ezt válaszoltam: “Hadba szállunk Irakkal? Miért?”
Ezt válaszolta: „Nem tudom. Azt hiszem, nem tudják, mi mást tehetnének.”
Ezt kérdeztem: „Találtak valamilyen információt Szaddám és az al-Kaida kapcsolatáról?” Ezt mondta: „Nem, nem. Semmi új ez ügyben. Egyszerűen eldöntötték, hogy hadba szállunk Irakkal.”
Azt mondta: “Azt hiszem, nem tudjuk, mit csináljunk a terroristákkal, de van egy jó hadseregünk, és meg tudunk dönteni kormányokat.”
Ezt mondta: “Azt hiszem, ha az egyetlen szerszámunk egy kalapács, akkor minden problémát szögnek kell néznünk.”

Néhány héttel később megint meglátogattam, és addigra már Afganisztánt bombáztuk. Ezt mondtam: Még mindig Irakkal fogunk hadba szállni?”
Ezt válaszolta: “Ó, ennél is rosszabb a helyzet.”
Áthajolt az asztal fölött. Felvett egy darab papírt. Ezt mondta: “Most kaptam ezt fentről” -- a védelmi miniszter irodájára gondolva --- "mai napon". “Ez egy emlékeztető, ami leírja, hogyan fogunk öt éven belül hét országot kiiktatni, kezdve Irakkal, majd Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal, majd Iránnal fejezzük be."

És egy nagyon elgondolkodtató idézetet szúrok be a cikk végére :

"Izrael valódi hatalma nem az atomfegyverében van, hanem három ország összeomlásában rejlik : Szíria,Irak és Egyiptom."

Hírfigyelő Szolgálat