http://www.hidfo.net/2014/09/25/sorosek-megprobaljak-behalozni-magyar-fiatalokat

http://www.hidfo.net/2014/09/25/bolivia-az-iraki-felfordulas-az-usa-muve

http://www.hidfo.net/2014/09/25/felfuggesztette-nato-es-oroszorszag-az-afganisztannal-kapcsolatos-egyuttmukodest

http://www.hidfo.net/2014/09/25/europa-nemsokara-rubelben-kell-fizessen-az-olajert-es-gazert

Nem kell többé kitakarni az intézkedő rendőrök képmását a kilakoltatáson – Kilakoltatás Szegeden 2014.06.24.

Ab: Nyilvánosságra hozható a rendőri intézkedésről készült fotó

- Hírek, vélemények -

MTI: “A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) abban az ügyben, amelyet az Index hírportál kezdeményezett azért, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotók közlését.

Az Ab szerdán közzétett határozatában olvasható értelmezés szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása – olvasható a határozatban.

Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.

Az Index, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét, mivel megállapítása szerint az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.

Keddi keltezésű határozatának indoklásában az Ab kimondta: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett embert tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.

A határozat indoklása kitér arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, és a sajtószabadság minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik. Már az 1848-as forradalom egyik fő követelése volt a sajtó szabaddá tétele, a március 15-én közzétett kiáltvány 12 pontja közül a legelső mondta ki: “Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését…”

Az Alkotmánybíróság közleménye a rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozatalát tiltó bírósági ítélet megsemmisítéséről

“Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, – vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.

Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.

Az Index.hu internetes sajtótermék alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének a vizsgálatát, mivel az – az érintettek hozzájárulásának hiányában – jogsértőnek minősítette a gyülekezést biztosító rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalát.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, – vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, – kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása).

Tekintettel arra, hogy a panasszal támadott ítélet a polgári jogi rendelkezések értelmezésekor nem vette figyelembe azt az alkotmányjogi szempontot, amely a sajtó szabadságához és a szabad tájékoztatáshoz fűződik, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette.

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Budapest, 2014. szeptember 24.”

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ITT olvasható >

Otthonvédő csoportunk megjegyzése:

Ezentúl szabadon fotózhatók a rendőrök intézkedés közben, – a kilakoltatásokon is. Mivel rendőri erővel történő kilakoltatások igencsak nagy közérdeklődésre adhatnak számot. Erről így ír az Ab határozata:

“A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül…”

És mivel egy-egy hatósági erővel történő kilakoltatással egyidejűleg, – az otthonvédők demonstrációi is zajlanak a helyszínen, – nyilvánvaló, hogy ezek is a “jelenkor eseményeinek” minősülnek, – különösen annak a fényében, hogy mekkora visszhangot váltanak ki az egész magyar társadalom körében.

…”Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé…” - írja az Alkotmánybíróság.

Egy-egy család rendőri erővel történő kilakoltatása mindig nagy érdeklődést, nota bene; felháborodást vált ki a magyar társadalom széles tömegeiben. Különösképpen akkor, – ha kisgyermekes családokat, idős embereket, vagy rokkantakat lakoltatnak ki a rendőrség bevetésével.

Ezekért az intézkedésekért minden érintettnek vállalni kell a felelősséget. Annak, aki az utasítást, aztán pedig a parancsot kiadta, s annak is, aki ezt teljesítette. És, ahogy az Alkotmánybíróság is fogalmaz:

“Ha a rendőrnek nincs arca, – elvész a közhatalom felelőssége és bizonytalanná válik személyes felelőssége…”

Ezentúl szemből is lehet fotózni a rendőröket a kilakoltatáson – Kőbányai kilakoltatás 2013.06.11.

Szabad Riport-/Bal-Rad – Otthonvédő csoport

Források: Alkotmánybíróság, – MTI, – MNO

Az Orosz Föderáció Szövetségi Légiközlekedési Ügynökségének igazgató-helyettese egy listát küldött a lelőtt maláj utasszállitó esetét kivizsgáló nemzetközi bizottsághoz.

A lista a TISZTÁZANDÓ kérdéseket sorolja fel a továbbiakban – nyilatkozta Oleg Sztorcsevoj, a levél feladója.

Meglehetősen kényes problémákat emlit ebben a listában az orosz fél. Szám szerint 24 olyan kérdést vet fel, amelyek SEGITHETNEK a tisztánlátásban, ám eddig olyan információk még nem jutottak az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség tudomására, hogy a nagytekintélyű és szorgos bizottság ezeket a kérdéseket firtatta volna.

Igy pl: a roncsdarabokon ezidáig nem kerestek lövedék, vagy rakétadarabkákat. (Pedig BIZTOSAN VOLTAK!) Hát utána kéne járni a dolognak.
Kórbonctani vizsgálatokat is kellene végezni a gép személyzete és az utasok holttestein!
Utána kellene járni a gép személyzetének belső kommunikációs csatornán elhangzott beszélgetéseinek.

A “kívánságlistában” szerepel továbbá az a javaslat is, hogy az adott időszakban és térségben miféle kommunikáció zajlott a polgári légiközlekedési irányítás és a katonai repülőgépek pilótái, és a katonai légiirányítás között?!

Firtatni kellene, hogy az ukrán polgári légiforgalmi irényitás Donyeck és Luhansz régiók légterének használatba vétele esetére milyen utasitásokkal látta el a gépet?

Annak is utána kellene nézni, hogy az adott időpontban a gép fedélzeti berendezései és a földi navigációs rendszer között lehetséges volt – e interferencia?

És még néhány “apróságra” hívja fel a figyelmet a “kivánságlista, amelyek kivizsgálása azért nagyban hozzájárulhatna a történtek OBJEKTIV megállapításához.

A Bal-Rad ismeretei szerint léteznek ma már olyan technikai eszközök, amelyek a nem, vagy csak enyhén sérült adatrögzitőkből (fekete dobozok) az adatokat szinte pillanatok alatt – akár a megtalálás helyszinén is – képesek maradéktalanul kinyerni. “Rossznyelvek” szerint a katasdztrófa megtörténte után néhány órával egy ilyen berendezés tán’ fel is bukkant Donbasszba. (Ettől pedig egyenesen hideglelést is kaphatott – kaphat – a nagy tiszteletű, és igen szorgalmas nemzetközi vizsgálóbizottság!)

Nem is beszélve bitonyos külsős berebdezésekről, amelyek nem csak Ukrajna területén üzemelve figyelték Donbassz egének légiforgalmát. Oroszország minden bizonnyal készséggel adna át ilyen jellegű információkat a nemzetközi vizsgálóbizottságnak! – de hát az mindezidáig nem kért ilyesmiket.

Valószínűleg azért nem, mert információbőségben szenvednek. Olyannyira, hogy még arról is elfeledkeztek hogy észrevegyék: a “hullási körzetben” nincs ott a gép egy hatalmas darabja!

Igaz, arra majd egy hónappal később környékbeliek hívták fel a figyelmet, hogy találtak egy erdőben egy nagy darab valamit, ami mintha egy repülőgép egy darabja lenne. Volt is nagy öröm bizottságilag! Oda is szaladtak, és meg is állapították, hogy ez a nagy valami, ez bizony a lelőtt utasszállító egy nagy darabja.

Csodálkoztak is az egyszerű helybéliek! Hogy a francba eshetett ez ide úgy, hogy gödröt sem vájt, a fák sem sérültek ebben a sűrű erdőben, és semmi nem akadt fenn a fákon?

Akadt olyan szkeptikus is, aki azt merte mondani: “olyan ez, mintha idehozták volna!”

Csak tudnánk miért van az az érzésünk? – hogy maláj repülő ügyében még éri a világot egy kis meglepi?
Miért van bennünk az az érzés, hogy mintha Misa a zsákjában kutatna valami furcsaság után?

http://balrad.wordpress.com/2014/09/25/misa-meglepi-utan-kutat-a-zsakjaban/

http://www.hidfo.net/2014/09/25/nato-utoerenek-felvagasat-gyakoroljak-del-oszetiaban

Nyalókakirály még augusztusban meghozta döntését, ám kormányának még csak most adta ki az ukázt: Oroszországgal szomszédos határainkon se ki – se be!

Valcman ma utasította Jacenyjukot és fogdmegjeit, hogy sürgősen intézkedjenek a még kezükön lévő orosz – ukrán határszakasz valamennyi ukrajnai – oldali határátkelőjének lezárásáról. De még a tengeri határállomásokat is!

Oroszországot Ukrajnán keresztül senki sem közelitheti meg! – szól a dörgedelem. Se földön, se sinen, se vizen, se levegőben! De Oroszország felől se jöjjön senki! Madár se, lábasjószág se! (Gáz az jöhet!- ha ingyé van!)

A teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását rendelte el csütörtökön Petro Porosenko elnök, aláírva az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) erről szóló határozatát. A csütörtökön hatályba lépő döntés szerint leáll a gyalogos és járműforgalom, a két ország közötti szárazföldi és tengeri átkelőkön egyaránt.

Az RNBO augusztus 28-i, az ország biztonsági képességeinek növelése érdekében teendő halaszthatatlan intézkedésekről szóló határozata javasolja továbbá, hogy az ukrán kormány egyoldalúan jelölje ki az orosz-ukrán államhatárt.

Rendeletében Porosenko elnök utasította továbbá az ukrán kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és terjessze azt sürgős indítványként a parlament elé. Az ukrán elnök közölte, hogy a nap folyamán bemutatja azt a szélesköru szociális és gazdasági reformokat tartalmazó tervet, amely megengedné a volt szovjet tagállamnak, hogy hat éven belül felvételét kérhesse az Európai Unió tagállamai közé. Az ukrán parlament szeptember 16-án ratifikálta az EU-val kötött társulási szerződését. A szerződés szabadkereskedelmi megállapodásról szóló részének bevezetését azonban Oroszország nyomására 2016 januárjáig eltolták, mivel szerintük a paktum sértené az orosz piacokat. Egyébként Porosenko ma arról is beszámolt, hosszú hónapok óta most először elmondható, hogy senki sem vesztette életét vagy sérült meg a kelet-ukrajnai konfliktusban az elmúlt 24 órában , utalva ezzel arra, hogy "végre működik a tűzszünet"

Arról is beszélt, hogy a most érvényben lévő IMF-program felülvizsgálatával lehetne stabilizálni a hrivnya árfolyamát. A program kiigazítása a kelet-ukrajnai háborús helyzet miatt indokolt szerinte. Később részletezte, hogy az Európai Uniótól további 1 milliárd eurós makrogazdasági pénzügyi segítséget szeretne kérni, valamint az Egyesült Államoktól 1 milliárd dollárnyi pénzügyi garanciát. Hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a hrivnya elleni támadás és spekuláció megakadályozása érdekében, és stabilitást hoz vissza az ukrán fizetőeszköz piacára.

Erre reagált az orosz külügy

Az orosz külügyminisztérium szerint Ukrajnának először Moszkvával kellene rendezni a problémáit, mielőtt az EU-hoz csatlakozni akarna - írja egy orosz hírügynökség. Milyen igaz!

Gölöncsér Miklós összeállítása