Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Kövér László lemondását követelik a liberálisok
Kövér László lemondását követelik a liberálisok, miután az Echo TV-ben arról nyilatkozott, hogy Brüsszel jelenlegi politikája leginkább a régi (szovjet korszak béli) Moszkvára emlékezteti, és ha Brüsszel fenntartja a jelenlegi, Magyarország ellen folytatott politikáját, akkor meg kell fontolni az Európai Unióból kilépést.
Fodor Gábor Liberális Pártja szerint az ilyen nyilatkozatok tovább rontják Magyarország nemzetközi megítélését, valamint azt is megnehezíti, hogy "visszanyerjük a szövetségesek bizalmát". Ugyanakkor épp a közelmúlt eseményei tették egyértelművé, hogy az Egyesült Államok nem szövetségesként, hanem alacsonyabb rendű országként tekint Magyarországra.
Fodor szerint "Magyarország lakossága népszavazással egyértelmű döntést hozott az uniós és a NATO-csatlakozásról, ha a házelnök az állampolgárok döntésével nem tud azonosulni, úgy alkalmatlan tisztségének betöltésére".
Ugyanakkor nem árt, ha emlékezünk arra, milyen körülmények közt csatlakozott Magyarország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.
A Szovjetunió széthullását követő években a szovjet csapatok kivonulása még friss emlék volt, nyugati dollármilliókból lefolytatott propagandával igen könnyű volt meggyőzni a magyar lakosságot arról, hogy szükségünk van a NATO-tagságra, mert az hazánk számára katonai védelmet jelent. Magyarország 1997-ben tartott népszavazást a NATO-tagságról. A referendum lebonyolítását megelőzően azonban szükség volt a választási törvény módosítására is, hogy a népszavazás eredményes legyen akkor is, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50%-ot. A közvélemény-kutatások ugyanis előre jelezték, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a várt mértéket. 1997 nyarán a kormány módosította a választási törvényt, hogy a referendum érvényességéhez mindössze 25%-os részvételi arány legyen szükséges. A népszavazás november 17-én került megtartásra, a részvételi arány 49,24 százalék volt. Így Magyarországon a kampány által mozgósított kisebbség szavazta meg a NATO-tagságot, a demokratikus többség érdektelen volt.
Az Európai Unióhoz csatlakozást szintén ezen a módon szavazták meg (többes szám harmadik személy, mert mi nemmel szavaztunk). 2003. április 12-én a referendumon a NATO csatlakozás megszavazásánál is alacsonyabb, 45,62%-os volt a részvételi arány. A demokratikus többség az Európai Unióval kapcsolatban is érdektelen volt.
Magyarország EU-tagságát a dollármilliókból lefolytatott propaganda, plakátkampány és hosszas népszerűsítés, ígéretek ezreinek hatására szavazta meg a választásra jogosultak kisebbsége, akik a nyugati jólét reményében mentek el szavazni. Ebből a "nyugati jólétből" 10 év alatt semmit nem láttunk, viszont rosszabb lett. Az EU kvótarendszere felszámolta a magyar ipar maradékát, a munkanélküliség ugrásszerűen nőtt, a magyar fiatalok Londonba vándoroltak mosogatni.
10 év után igen aktuális, hogy a kormány megkérdezze a választópolgárokat arról, akarnak-e továbbra is az Európai Unióban élni. Az EU tagságot ugyanis demokratikus kisebbség szavazta meg, és akik akkor az ígéretek hatására vettek részt a referendumon, ma aligha szavaznának igennel.
Aki annyira biztos benne, hogy Magyarországon a többség támogatja az EU-tagságot, miért fél egy ilyen referendumtól? Ha a többség támogatja, értelemszerűen a többség újra megszavazná. Azonban az uniópártiak is pontosan tisztában vannak vele, hogy a többség soha többé nem szavazná meg újra Magyarország EU-tagságát.
http://www.hidfo.net/2014/10/24/kover-laszlo-lemondasat-kovetelik-liberalisok
A hóeke a Falkon-50 meg a véletlen
2014.10.21-én a moszkvai Vnukovo repülőtéren történt balesetben elhunyt a TOTAL francia vezérigazgatója.
A felszállási engedélyt épp megkapta Christophe de Margerie magángépe, amikor a kifutó pályán felszállás közben a gép bal szárnya egy véletlenül arra járó hóekébe ütközött, lezuhant majd felrobbant. A hóeke vezetője alkoholos befolyás alatt állt. (forrás: LifeNews)
A Total csoport az 5. legnagyobb energia vállalat, mely az energia szektor minden szegmensében érdekelt (gáz-, olaj-, nap- atom- stb energia). A valódi döntéshozatalra jogosult (részvény) tulajdonosok körét végső soron a “szokásos” multi cégek-üzleti körök illetve családok alkotják. 
Szerte a világon vannak befektetőik épp úgy mint érdekeltségeik.
Egyike a tipikus cionista multi cégeknek; azok minden összefonódásával jellemzőijével és módszereivel működtetik.
El lehet gondolkodni a jelenlegi embargókkal és politikai és üzleti szemben állásokkal terhelt helyzetben fűződik-e bárkinek érdeke a vezérigazgató kiiktatásához, ha igen, akkor kiknek és milyen érdeke, vagy csupán véletlen balesetről van-e szó.
Egyelőre nem rendelkezünk részletes információkkal, pusztán tapasztalatainkra hagyatkozva viszont a véletlenekben sem hiszünk.
Szász Gerda – Szabad Riport
további háttér információk
A Total és a Lukoil aláírtak egy szerződést pala olaj felfedezéséről a szibériai vadonban.
A nyugati olajtársaságok, terjeszkednek Oroszországban a szankciók megkerülésével
Orbánt nyugatról puccsolhatják meg
A Hetek információi szerint is tart az Orbán-kormány egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A napilap összefüggést lát aközött, hogy a közelmúltban gyanús körülmények közt, különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozik arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtenek a történtek mögött. A magyar sajtó most összefüggésbe hozta a térségi államban történteket azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok korrupciós ügyekre hivatkozva beutazási tilalmat rendelt el magyar állampolgárok ellen, vagyis de facto szankciókat hirdettek meg a miniszterelnök holdudvara ellen.
A lap értesülései szerint fideszes körökben számolnak egy olyan lehetőséggel, hogy a CIA felforgató műveletet kezdhet a kormány eltávolítása céljából. Nem egyedi ez a feltételezés, korábban ugyanis már látható volt, hogy a nyugati pénzügyi körök a kormány eltávolítására készülnek. A jelenlegi szankciók, a beutazási tilalom ugyanis nem előzmény nélküli történés, hanem egy hosszadalmas nyomásgyakorlás, kényszerítő intézkedések sorozatának folytatása. Már amikor a Templeton visszadobta az általa birtokolt kötvények nagy részét, előrevetítettük, hogy számítani lehet további lépésekre, melyek a kormány anyagi mozgásterének csökkentését célozzák. Ez egy hosszadalmas folyamat, melynek során a nyugati körök fokozott nyomást helyeznek a magyar kormányra, hogy az a jelenleginél ellenségesebb pozíciót vegyen fel Moszkvával szemben. Ennek a nyomásgyakorlásnak része volt a brutális mértékű kötvényvisszadobás, a túlzottdeficit-eljárás újraindítását újra és újra felemlegető nyugati szakértői nyilatkozatok és brüsszeli fenyegetés, a magyarországi bankok leminősítése is.
A beutazási tilalom már csak ennek a folyamatnak a tetőzése, amit pénzügyi téren határozott figyelmeztető lövések előztek meg.
Washingtonnak már nem elég a mérsékelt atlantizmus
A Hetek információi szerint a kormánypárt belső köreiben mostanra mindenki biztos abban, hogy Washingtonban "nagyobb fokozatra kapcsolták" az Orbán-rendszer elleni politikát. A hónapokon át húzódó pénzügyi manővereket, a forint elleni támadásokat követően diplomáciai jelzés értéke volt annak, hogy az amerikai külügyminiszter nem fogadta Szijjártó Pétert washingtoni bemutatkozó látogatása során, hanem egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett.
Ezt a diplomáciai jelzést azonban megelőzte a nyugatbarát hazai média által kezdett lejárató kampány, melynek során a külügyminiszter személyét célozták és anyagi helyzetét górcső alá véve kezdték meg a Szijjártó Péter elleni hangulatkeltést. Mindez nem tekinthető véletlennek, tekintve, hogy a lejárató kampány kezdete után egyértelművé vált; Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.
Ebben a - láthatóan az amerikai külüggyel összhangban cselekvő - lejárató kampányban olyan sajtóorgánumok vettek részt, melyek kormánypolitikusok kijelentései szerint is együttműködnek külföldi titkosszolgálatokkal. Semjén Zsolt korábban kijelentette, hogy az Index.hu liberális sajtóorgánum összhangban cselekszik azzal, az Ukrajnában zajló titkosszolgálati művelettel, melynek célja a kettős állampolgárság lejáratása, a kettős állampolgárság betiltásának előkészítése. Később az Index.hu saját bevallása szerint is egy jelenleg az Egyesült Államokban élő, Oroszországban halálra ítélt ügynökkel konzultált, mielőtt közvetlen a választások előtt megkezdték a Kovács Béla jobbikos politikus elleni lejárató kampányt.
Ugyanez a média adta le a "kezdőlövést" Szijjártó Péter lejáratása ügyében, amely esetben kis késéssel bebizonyosodott, hogy az amerikai külpolitika szócsöveként cselekedtek; olyan irányban kezdték meg kitaposni az utat, melyet az amerikai külügy két hét késéssel nyilvánosan is felvállalt. Mindez megerősíti, hogy egyes liberális sajtóorgánumokat Washington üzenő füzeteként kell kezelni. Ha ezek a sajtóorgánumok biztosak abban, hogy a Fidesznek tartania kell egy CIA akciótól, akkor tartania is kell, mert az ilyen információk megszellőztetése az amerikai külügy szándékainak megnyilvánulása.
Az Orbán-kormány valószínűsíthetően egyébként is készült egy olyan helyzetre, melynek során Washington felforgató akcióval destabilizálhatja a magyar kormányt, és a kijevi puccshoz hasonló folyamatok kezdődhetnek Budapesten. A harmadik Orbán-kormány megkezdte az állami adminisztráció decentralizálását, amit a kijevi puccs tapasztalatai tettek szükségessé.
Emellett arra sem árt emlékezni, hogy a közelmúltban rejtélyes körülmények közt, két sörre hivatkozva távolították el tisztségéből Zsombok György dandártábornokot, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) főigazgató-helyettesét. Az NVSZ a rendvédelmi dolgozókat, a polgári titkosszolgálatok és a közigazgatás alkalmazottait távolíthatja el, olyan indokokra hivatkozva, mint korrupció, kötelességek nem teljesítése vagy törvénysértő módon teljesítése. Zsombok György félreállítása részét képezi egy olyan hatalmi játszmának, melynek részeként a helyette kinevezett személy részt vehet az egyes hatalmi ágakban kezdett tisztogatásban. Ha a CIA saját emberét ültette Zsombok helyére, az Orbán-kormány több frontos harccal kell szembenézzen, aminek részét képezhetik az online közösségi hálókon különböző indokkal kezdett szervezkedések is, korrupció elleni csoportok, de az imént bevezetett internetadó elleni tiltakozás is könnyen tévútra vezethető provokátorok alkalmazásával.
http://www.hidfo.net/2014/10/24/orbant-nyugatrol-puccsolhatjak-meg
Donbassz: “előjátékok?”
Tegnap késő délutántól mintegy varázsütésre – felélénkültek Donbassz fő hadszinterein az összecsapások.
Elsősorban is Bahmutovka, Gyjebalcsevo, és Volnovaha volt a legvadabb összecsapások színtere.
Bahmutovkánál “új” fegyver jelent meg Nyalókakakirály zsoldoshordáinak kelléktárában. A Bundeswehr rendszeréből 2010 – ben kivont “Leopard – 1″ típusú tankok jelentek meg, és örömmel jelenthetjük ki: vallottak is igen csúfos kudarcot.
Hatból hat olvadt acélgyártási alapanyaggá Bahmutovka határában.
Ma reggel váratlanul megjelent ezen a helyszínen az EBESZ – megfigyelőcsoportja. Kifejezték azon óhajukat, hogy Nyalókakirály csapatai behatolhassanak a térségbe, hullagyűjtés céljából. A népfelkelők a javaslatot elutasítoták, és inkább ők fogtak hozzá a martalóchullák begyűjtéséhez. Az EBESZ sürgetésére jött is egy három Kamazból álló konvojocska. A milicisták közölték, hogy ez bizony kevés lesz a gyűjtemény elszállításához. Így aztán megállapodtak, hogy a latorhullákat a népköztársaságiak egy “semleges területen” fölhalmozzák, onnan meg majd elfuvarozza a tetemeket az arra illetékes.
Szmelo mellett az “Ajdar” latorbanda erőlködése végződött igen csúfosan. Tizennégy páncélosuk vált a kezelőegyedek hamvasztókamrájává, és tizenhat más egyéb szállítótechnika lángjai világították be a kaland helyszínét. Este nyolc óra tájban tartott a milícia “létszámellenőrzést”. Száznegyvenhat latoregyed hullája hevert a roncsok között. Hogy a kilőtt és leolvadt járművekben mennyi bandita sült meg elevebnen? – hát arra (mármint a látványra) a népfelkelők nem voltak kíváncsiak. A népköztársaságiak becslése szerint az ott elpusztított ajdaros hiénák száma elérhette a háromszázat. A körülményekről nincsenek információink.
(Egyébként pedig ennek az “Ajdarnak” a Rajgorodka – Pertovszka térségében tábort vert falkarészlege összecsapásokba keveredett a Nemzeti Gárda zsoldosaival, akiknek feltett szándékuk, hogy Kijev ellen fognak vonulni.)
Donyecket mára virradóan “kímélték” a latrok. A repülőteret lődözgette a latortüzérség, ám az intenzitás messze alulmaradt az eddigiekhez képest.
Ugyanakkor beszámolók szerint alaposan földuzzadt a város körül a valcmanista hiénahorda egyedszáma, és a kellétár is rendesen fel lett töltve.
Ma reggel Sztrjukovo és Sztarognatovka lakott területeit lőtte a brigantik tüzérsége.
Kumsackojét szintén támadta valcman latortüzérsége. Itt két civil súlyosan megsebesült.
Novalaszpánál két milicista sebesült meg egy tüzérségi gránáttól.
Gyjebalcsevohoz közel Bugaszban ma reggel kézifegyverekkel estek egymásnak a küzdő felek. Itt a milicisták rajtaütöttek egy kószáló zsoldoscsoporton.
Maripol közeléből a tegnapi elcsitult tankütközet után ma reggel ismét összecsapások lármájáról kaptunk beszámolót.
Pavlopol mellett az ottani víztározó birtoklásáa miítt kezdődtek ma reggel harcok.
Kominternovo térségében a népköztársaságiak igen aktívakká váltak, és megkezdték a banditacsoportok felszámolását. Pillanatnyilag igen heves harcok folynak.
Bjelovodszk eddig “megúszta” a latortüzérség szorgalmát. Ma reggel viszont a “Donbassz” hiénagyülekezet önjáró tarackjai elkezdték lőni a lakóépületeket.
Szorosan nem ide kapcsolódó hír, de indulásra kész a “Fehér Konvoj V.”
A népköztársaságiak vezérkara meglátása szerint a Kijev által vasárnapra kiírt “választások” után Nyalókakirály banditasereglete támadást fog indítani Donbassz ellen. A jelek arra utalnak, hogy az előkészületek hamarosan befejeződnek.
Jelentések szerint három katonai repülőtér jelentős mennyiségű kerozinszállítmányt kapott az utóbbi három napban.
Zaharcsenko tegnapi kijelentése a közeljövő várható súlyos harcairól a jelek szerint nem alaptalanok voltak.
Becslések szerint az eredendően milliós Donyeckben ezidőszerint max. négyszázezer lakos tartózkodik. Az ő evakuálásuk megkezdődött.
http://balrad.wordpress.com/2014/10/24/donbassz-elojatekok/
A legfrissebb donbasszi értesüléseink szerint Gorlovkát ma délelőtt (helyi idő szerint) délelőtt kilenc óra óta folyamatosan, és rendkívüli intenzitással lövi a valcmanista latortüzérség.
A gyjebalcsevoi katlanból történő kilövöldözés érinti Jenakijevot, Gyjebalcsevot, és Sahtyorszkot is. A célpontok kizárólag lakott területek.
Kijut az “áldásból” Donyeck “Kirov” – kerületének is. A jelentések szerint a latortüzérség ámokfutásának nagyon sok a civil halottja.
A népköztársasági tüzérség délután három órakor “Grad” sortüzekkel elpusztíthatott jónéhány latorlöveget, mert a tűzcsapást követően észlelhetően meggyérült a katlanbéli lövöldözés.
A már két hete a Szmelo – környéki mezőkön szanaszéjjel heverő (a kutyának sem kellő) ajdaros banditák tetemeit a milicisták földelik el. Kijev nem küld senkit “hőseiért”
Az Andrejevka felől lövöldöző bérgyilkosokat ugyanez a sorozatvető üteg szórta meg. Az eredmény itt is csend lett.
Magyar idő szerint délben latortankok tucatjai indultak meg a donyecki repülőtér ellen. A városban utcai harcokra készül a milicia!
A legújabb hírek szerint Nyikisinonál igen komoly tüzérségi tűzpárbaj dúl. A hírek szerint a népköztársasági erők “Grad” vetőgépeinek Nyikisino irányába való vonulását figyelték meg környékbeli lakosok.
Délen Novoazovszk környékén a népköztársasági erők harckocsijai Pavlopolje melletti latorpozíciókat semmisítettek meg.
Sztarognatovka és Zamozsnom életben maradt pribékjei a mai napot életük végéig emlegetni fogják. Vagy három tucatnyi ezt már nem tudja megtenni!
Kazányi tatárüteg osztja az “áldást” a volnovahai banditák nyakába
Micsurinot a valcmanista zsoldostüzérség lőtte. Két civil belehalt.
Novolaszpánál kézifegyverekkel lövik egymást a felek.
Tegnap este Moszkvában Lavrov külügyminiszter már nem csak “összevonta” szemöldökét, hanem kimondottan rosszallóan “mordult” is egyet Nyalókakirály donbasszi erődemonstrációjának láttán. Lavrov külügyminiszter szerint a latorhad minden lehetséges módon történő megerősítése nem igazán szolgálja a minszki megállapodás érvényesítését! Aminek pedig jó vége nem lehet!
http://balrad.wordpress.com/2014/10/24/harcok-donbasszban-2/
Már a létminimumot elérő fizetésért is harcolni kell
Az elmúlt években, főleg a válság hatására kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység Magyarországon: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával.
Bár a főbb makrogazdasági számokat tekintve Magyarország mostanában jobban teljesít – a kormány is sűrűn büszkélkedik olyanokkal, hogy a foglalkoztatási rátánk soha nem látott szinteken van, a munkanélküliség milyen alacsony, sőt a közmunkaprogramok révén is egyre többen jutnak munkához, nem beszélve a kormány által bejelentett béremelésekről, életpályamodellek bevezetéséről. Pénteken, október 17-én, a szegénység elleni küzdelem világnapján, azt is megtudhattunk Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól – aki a szegénység világnapja alkalmából az ország egyik legszegényebb városrészében, a György-telepen tartott sajtótájékoztatót -, hogy a kormányzat elkötelezett az iránt, hogy elérje: Magyarországon ne legyen olyan család, amely nyomorban tengődik. Az államtitkár szavai megnyugtatóan hangozhatnak, egy, a magyarországi bérezés helyzetéről szóló összeállítás ugyanakkor azt mutatja, hogy bőven lenne min javítani.
A legálisan járó bérek nagysága ugyanis akár 1 millió ember esetében sem érik el a létminimum szintjét – derül ki egy, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) háttéranyagából, amelyet a kormányzatnak is megküldtek figyelemfelhívás céljából. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a XXI. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendecia a háttéranyag szerint az elmúlt években, főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult fel, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység.
3,3 millióan élnek szegénységben
Az Eurostat előzetes adatai szerint egy év alatt, 2013-ra 100 ezerrel nőtt a szegénységben és kirekesztésben élők száma, a magyarok harmadának havi 65 ezer forintja sincs. A világgazdasági válság kitörése óta, vagyis az elmúlt öt évben, folyamatosan nőtt a szegénység Magyarországon. A válság kitörésekor még “csak” 2,8 millióan éltek szegénységben, 2013-ban már 3,3 millióan éltek szegénységben és társadalmi kirekesztésben Magyarországon. Mint ismert az előzetes tervek szerint szeptemberben jelentek volna meg a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikáknak, de a Központi Statisztikai Hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását “emberi erőforrás hatékonyságra és költségtakarékosságra” hivatkozva.
A magyar bérrendszer ugyanis egy kétpúpú tevére hasonlít, ahol az egyik “púp” a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér környéke. A szakszervezeti tömörülés szerint ez a munkaerőpiac szétszakítottságát mutatja. Az ideális ugyanis egy harang alakú bérrendszer lenne a szakszervezetek szerint, amelynek a csúcsa az átlagbér.
Nőtt a bruttó átlagkereset
Egy év alatt 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében – derült ki a KSH legutóbb közzé tett adataiból. Eszerint 2014. január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a költségvetési intézményeknél 206 600 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 251 000, a költségvetésben dolgozóké 237 000, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 600 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek.
Csak három megye
A NAV adatai szerint 2013-ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika szerint Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében, átlagosan a létminimumnál is kevesebbet vittek haza a keresettel rendelkezők – emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga, amelyből az is kiderül, a főváros mellett a 19-ből mindössze négy megye van, amelyekben az átlag felett van a bruttó kereset.
Megyei felbontásban nagy szóródás mutatkozik az adott megyében a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A két véglet – Komárom-Esztergom (14,4 százalék) és Zala megye (31,6 százalék) – között 17,2 százalékpontos különbség van. Ez a szakszervezetek szerint azt mutatja, hogy egyes megyékben nagy számban jelentek meg olyan foglalkoztatók, amelyek nem igényelnek kvalifikált munkaerőt. Ez pedig bizonyos térségek számára a tömeges dolgozói szegénységet jelenti – teszi hozzá a háttéranyag.
Szegénység a közszférában
A közszférában sem jó a helyet. Az elmúlt hat évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent – főleg amiatt, hogy a bértarifák hat éve változatlanok, valamint mert megszűnt a 13. havi juttatás, jutalmazásra nincs forrás és jelentősen csökkentek – vagy végképp megvonták – a béren kívüli juttatásokat. Ennek eredőjeként egy meglehetősen lesújtó kép alakult ki: a közszférában dolgozó mintegy 660-680 ezer alkalmazottnak több mint negyede (28,4 százaléka) nem a reá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért (nettó 66 483 forintot), illetve 145-150 ezer fő fizetése – függetlenül a képzettségtől és a szolgálati időtől – a szakmunkás bérminimummal (nettó 77 290 forint) egyenlő.
A közszolgálati munkavállalók több mint 50 százalékának (körülbelül 350 ezer főnek) 2010 óta változatlan a nominális nettó keresete. 2011-től pedig a személyi jövedelemadó változása (az adójóváírás kivezetése) miatt a bruttó 243 ezer forintnál kevesebb illetménnyel rendelkezők számára – a fizetésük négy évvel ezelőtti nominális összegének megtartása érdekében – bérkompenzációt kell fizetni.
A helyzet tarthatatlanságát mutatja a szakszervezetek szerint, hogy például a bentlakásos, nem kórházi ellátásban és a szociális ellátásban dolgozók több mint 60 százaléka (!) a legkisebb törvényes bérnek megfelelő jövedelmet visz haza. Számukra minden emelés a minimálbéren és a garantált bérminimumon azonnali jövedelemnövekedést okoz. Amennyiben viszont csak a fizetési osztályokat nézzük, akkor 150 ezer közalkalmazott kevesebbet keresne, mint a minimálbér (!), ami azt mutatja az elemzés szerint, hogy ebben a formában nem jó a bértábla, idejét múlt.
Miért alacsonyak a bérek?
Egy piacgazdaságban az államnak is van eszközrendszere arra, hogy nyomást gyakoroljon a bérrendszerre – jegyzi meg a háttéranyag. Jelenleg Magyarországon az állam munkáltatóként határozza alkalmazottainak bérét, amit három területen szabályoz.
Az egyik a közmunkások köre, ahol a minimálbérnél alacsonyabb bérezési szintet határoztak meg. Ez nyilvánvalóan lefele nyomja a béreket a vállalkozói szektor azon részében is, akik kapcsolódási területekkel bírnak a közfoglalkoztatással – jegyzi meg a szakszervezeti háttéranyag.
A másik kört a közalkalmazottak jelentik, akiknek a bérét törvények szabályozzák. Az állam ebben a körben a szakszervezetek szerint elindulhatna a béremelések felé, és ezzel indirekt módon rászorítaná a versenyszférát is a béremelésekre. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy minden konvergenciaprogram állandó eleme volt a bérbefagyasztás a közszférában, és csak néhány kiválasztott területen történt lokális bérrendezés (oktatás, egészségügy, szociális terület) – emeli ki a dokumentum.
A harmadik kört azok a vállalatok jelentik, ahol az állam a tulajdonos, és így meghatározhatja a bérszínvonalat. Itt még erősebben érvényesíthetné az állam a versenyszféra irányába is a bérfelhajtó szerepét.
A nagyon alacsony bérszínvonalat Magyarországon a szakszervezetek szerint az eredményezi, hogy az elmúlt években az állam munkáltatóként mindhárom fronton visszafogta a bérnövekedést, ami találkozott a munkáltatók rövid távú igényeivel.
Elrugaszkodott “követelések”?
A szakszervezetek által megfogalmazott célok is árulkodóak a magyar helyzet drámaiságáról. A MaSZSZ – a dokumentum szerint – egyetért azzal az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezéssel, hogy “Európának a bérekre úgy kell tekintenie, mint a növekedés forrására és az árstabilitás oszlopára. (…) A reálbérek jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot erős növekedési pályára sikerüljön állítani és a fizetőképes keresletet növelni lehessen.” Ezt az elvet kellene érvényesíteni Magyarországon is a szakszervezetek szerint, amelyet viszont csak úgy lehet elérni, ha mindenki számára átlátható, középtávú és garanciákkal övezett bérfelzárkóztatási programot fogadnak el az érintett felek.
Ezek után viszont a megfogalmazott cél így szól: “önkritikusan be kell látnunk, hogy nem olyan célokat kell kitűzni, mint a nyugati bérszínvonal elérése, hanem ennél elsőre talán kevésbé ambiciózus, de a mindennapok szempontjából érthetőbb elvárást. Ez pedig legyen az, hogy a bérfelzárkóztatási program végére minden teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó annyi keresettel rendelkezzen, amely minimálisan eléri a létminimum szintjét.” A MaSZSZ javaslatai olyan elemeket tartalmaznak, amelyek alapján 2018-ig bevezetett bérpolitikai intézkedésekkel érnék el azt a szintet, hogy minden teljes munkaidőben dolgozó legalább a létminimumnak megfelelő összeget vihesse haza.
A MaSZSZ ajánlatai
- egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét;
- meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt
- jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értéknek a 76%-a. Ennek a távolságnak a fokozatos közelítésére van szükség, hogy 2018-ban a két összeg közötti távolság nullára csökkenjen
- a minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Természetesen ágazati életpálya modellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küszködő területeken
- ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.
Ennél a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követelései sem sokkal forradalmibbak; az övék is mindössze annyiról szól, hogy a közszférában például legyen hároméves bérmegállapodás, amelynek célja az lenne, hogy 2017-re valamennyi közszolgálati munkavállaló reálkeresete érje el a 2008-as (!) szintet.
Az MKKSZ által javasolt hároméves bérmegállapodás fő tételei:
- általános – mindenkit érintő – bérrendezés 2015. január 1-től
- Minimálbérhez kötött alsó bérhatáros közszolgálati illetményrendszer kidolgozása
- Életpályarendszerek bevezetésének folytatása (egészségügy, szociális közszolgálati, kulturális)
- Az életpálya és a nyugdíjrendszer összehangolása
- Egységes közszolgálati cafeteria
- A túlmunka díjazásának egységes rendszere
Jön az államreform – Ez lesz a megoldás?
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai (október 22.) a kormányülésen született döntéseket ismertetve bejelentette, hogy a kormány belevág az államreformba: a vállalkozások megkönnyítését, a bürokrácia csökkentését és közszolgák létszámának csökkentését tűzték ki célul. Mint Lázár elmondta, Magyarországon az állami közszolgák aránya 22 százalék, ami uniós mércével mérve nagyon magas, egymillióan kapnak fizetést az államtól, ami a kormány szerint felülvizsgálatra szorul. Arra az újságírói kérdésre viszont, hogy hány százalék lenne az ideális, nem válaszolt, mint mondta, a létszámleépítés kapcsán konkrét számokról nem esett szó a kormányülésen.
Lázár arról is beszélt, hogy 2015. július elsejével a fegyveres testületeknél – honvédség, rendőrség, NAV – jelentős béremelés lesz, 2016 júliusában pedig elkészül a közszolgálati életpályamodell is.
Szintén szerdai sajtóértesülés volt, hogy a leépítést a Külügyminisztériumban kezdik, a hónap végén 220-an kapják meg a felmondásukat.
(Szabó Zsuzsanna)
Boriszov: Technikai honvédelem, ennyire egyszerű - A Nyugat tiltakozik
A Lengyelország és Litvánia közé beékelődött orosz enklávé, Kalinyingrád területén decemberben egy új, nagy hatótávolságú távolfelderítő radarrendszer kezdi meg működését - jelentette be Jurij Boriszov orosz védelmiminiszter-helyettes.
Az erős orosz katonai ellenőrzés alatt álló területen egy Voronyezs-DM radarrendszert telepítenek, mely a politikus szerint „egészen biztosan nem rosszabb, mint külföldi vetélytársai, sőt, bizonyos szempontokból sokkal jobb”. A miniszterhelyettes jelezte, hogy a több mint 9 ezer kilométeres hatótávolságúra becsült radar hadrendbe állításával az orosz rakétavédelmi előrejelző rendszer komoly fejlesztésen esik át. „Gyakorlatilag nem lesz olyan ballisztikus rakéta, amit nem leszünk képesek észlelni”, amit az EU máris aggályosnak tart. - tette hozzá Jurij Boriszov.
A nagy hatótávolságú radar nem csupán a teljes orosz nyugati katonai körzetet fedi le, hanem Európát és az Atlanti-óceán nagy részét is.
A munka "világa"
Manapság sokat halljuk az ügyeletes jelszót: Vissza a munka világába! Valójában én ezt nem értem. Az emberek álldogálnak valahol, hogy nyissák ki nekik a kaput ami a munka világába vezet? Ki vannak onnan zárva? Miért kell a munkát keresni, hiszen amerre nézek, csak munka van? Vagy talán munkaHELYET keresnek? Egy olyan helyet ahol szolgálatért pénzt fizetnek?
Ez lenne a MUNKA? Na EZT nem értem. Ez ugyanis nem munka, hanem pénzkereset. Az emberi MUNKA szabad körülmények között zajlik, a teremtés keretein belül. Ha valaki ezt nem tudja elfogadni, ha valakinek a társadalom keretei fontosabbak a teremtés lehetőségeinél, akkor neki nem munka, hanem pénz kell. Persze nehéz ezt most elmagyarázni olyanoknak, akik nem élték meg azt a rendet ami a MUNKÁRÓL, TERMELÉSRŐL szólt, és ezen belül virágzott a hagyomány, a nemzet, az érték, a kultúra. Nehéz elmagyarázni, hogy mindezen fogalmak, amiket most felsoroltam, az emberi MUNKÁNAK köszönhették létüket fennmaradásukat. És ma éppen azért tűntek el, sorvadnak töredékeikben, mert az emberek MUNKÁT nem végeznek, csak DOLGOZNAK PÉNZÉRT. Mégpedig nem úgy és nem azt amit szeretnének, ahogyan érzik is hogy kellene, hanem azt és úgy, ahogyan a pénzt osztogatók MEGPARANCSOLJÁK NEKIK. Mert ha nem így tesznek, ha nem lőnek magyar rendőrként a másik magyarra, ha nem csapják be magyar tisztviselőként a magyart hitelekkel, biztosításokkal, szabályokkal, rendeletekkel, mert MEGFIZETIK ÉRTE, ha nem szolgálnak engedelmesen pitizve kutyamód a FIZETÉSÉRT, akkor kirúgják őket, és mivel alkotó emberi szabad munkát végezni nem tudnak, csak pénzért dolgozni, mindent megtesznek hogy nehogy pénz és munka nélkül maradjanak. Ki ne szoruljanak a munka világából. Aztán ha mégis kiakolbólintják őket, akkor állhatnak sorban szépen csendesen várakozva, amíg meg nem tanulják hogyan kell viselkedni. Közben a kertek, a mezők, az erdők, folyók, tavak, a szántóföldek, az emberi létezés valódi helyei, a falvak, a templomok kiürültek. A mesterek elfogytak, már semmit elkészíttetni, megjavíttatni nem lehet, csak vásárolni. A tudás tárháza, a hagyomány már csak mulatozásra való, a benne rejlő kincset, az igazi munkás emberi élet tudását már senki sem szomjazza...Ott senki sem áll sorban, hogy beengedjék. Azért senki sem aggódik, hogy onnan kimarad. Az a pusztulás senkinek sem fáj. Pedig "nincs más kigázolás", csak az Isten, csak a Teremtő útja. És nem csak dalolni kell: "Legyen úgy mint régen vót", akként is kell élni, cselekedni. Mert ha nem, egyszer csak feljajdul a megjósolt szó: " Csak az a vég! Csak azt tudnám feledni! ". Bár az embert nem a munka tette emberré, mert embernek teremtetett, de embernek maradni...! No az csak munka, de szabad, alkotó emberi munka által lehetséges. Egyébként biztosan jön a megbánó sóhaj. "Csak az a vég! Csak azt tudnám feledni!" De feledni nagyon nehéz, és az önvád a legsúlyosabb teher lehet az ember lelkén. És utólag..... No ez az ami utólag nem könnyű... Sőt...
Háborog az EB-s zsidóbagázs - Elesnek a be nem fizetett és hajtott adóeuróktól
A 2012-es adatok alapján az Európai Unió tagállamai a beszedhető forgalmi adó mintegy hatodától, több mint 177 milliárd euró költségvetési bevételtől estek el a közterhek be nem fizetése vagy nem megfelelő behajtása miatt - derül ki az Európai Bizottság által ma közzétett tanulmányból.
Nemzeti ellenállás lehet a zsidóknak be nem fizetett adó is,
a nem behajtás meg a saját káruk...
Tagállamokra lebontott adatokból kiderül, hogy a bizottság tanulmánya szerint Magyarország vonatkozásában a feldolgozott adatokkal tanúsítva 2012-ben 12,055 milliárd euró (3700 milliárd forint) áfát szedhetett volna be, vagyis ennyi járt volna az államnak Brüsszel szerint az áfaköteles gazdasági tevékenységek után, ám a magyar államkasszába csak 9,084 milliárd euró (2800 milliárd forint) áfabevétel folyt be. A kettő közötti különbség, az áfarés a bizottság adatai alapján 2,971 milliárd euró, ami valamivel több mint 900 milliárd forint, a teljes beszedhető forgalmi adó 25 százaléka. Az adatok alapján az is kiderül, hogy Magyarország 2011-ben mind abszolút értéken, mind arányait tekintve kevesebb pénztől, 2,736 milliárd eurótól esett el az elvileg beszedhető, 11,252 milliárd euróhoz képest, ami arányaiban 24 százalékos rést jelent. Áfabeszedés tekintetében Hollandia, Finnország és Luxemburg az éllovas az Európai Unióban, ahol 5-6 százalék körül alakul a beszedhető és a ténylegesen beszedett forgalmi adó különbsége. A legrosszabb az áfafizetés és -begyűjtés hatékonysága Romániában, ahol a beszedhető pénz 44 százaléka nem jut el az államkasszába. Szlovákiában 39 százalékos, Litvániában pedig 36 százalékos az áfarés. A bizottság közleménye arra is kitér, hogy 11 tagállamban csökkent, 15-ben pedig nőtt a be nem szedett, vagy be nem fizetett forgalmi adó aránya. A legnagyobb javulást Görögország könyvelhette el, miután Athén 2012-ben 2,5 milliárd euróval több, 9,1 milliárd euró forgalmi adóbevételhez jutott, de még így is tetemes, 33 százalékos áfaréssel küzd.
"A tagállamok nem engedhetnek meg maguknak ilyen léptékű bevételkiesést. Össze kell szedniük magukat, és döntő lépéseket kell hozniuk, hogy visszaszerezzék ezt a közpénzt" - idézi a kommüniké Algirdas Semetát, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagját. A bizottság álláspontja az, hogy a tagállamoknak egyrészt hatékonyabban érvényt kell szerezniük a törvényeknek, be kell szedniük a pénzt, fel kell lépniük az adóelkerülés ellen, másrészt egyszerűsíteniük kell forgalmiadó-rendszereiket, mert az egyszerűbb rendszerben könnyebb eleget tenni az adófizetési kötelezettségeknek, valamint korszerűsíteniük kell az áfa adminisztrációját.
"A tagállamoknak olyan adóreformot kell végrehajtaniuk, amely megkönnyíti a törvényi előírások teljesítését, elrettent az adóelkerüléstől és növeli az adóbeszedés hatékonyságát" - fogalmaz közleményében a brüsszeli testület.
A bizottság a beszedhető maximális áfát a tagállamok áfatörvényeinek előírásai és a fogyasztási adatok, gazdasági mutatók alapján számolja ki.
Felvetődhet néhány kapcsolatos-sarkalatos kérdés;
Miből futja majd így az örök holokauszt túlélésre?
Miből tartjátok fenn majd a zsoldos, cion-atlantista szolga NATO-t?
Soros György akarja irányítani az ukrán helyzet megoldását
Itt a Soros-féle geopolitika
A "magyar"(gyűlölő) zsidó származású amerikai üzletember, aki alapítványt finanszíroz a nyitott társadalom eszméjének terjesztésére, a Nemzetközi Válságcsoport nevű nonprofit szervezet tanácskozásán vett részt Brüsszelben, ahol mellesleg - információink szerint - négyszemközti beszélgetést folytatott pártfogoltjával; Orbán Viktorral (aki ma szintén Brüsszelbe érkezett, az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójára, délután a királyi akadémia épületében az Európai Néppárthoz tartozó "páholy" vezetőkkel tanácskozik, majd a visegrádi országok miniszterelnökeivel egyeztet, ezt követően, kora este kezdődött az Európai Tanács első munkaülése)
. Megítélése szerint Ukrajnának jelenleg mintegy 20 milliárd dollárra lenne szüksége, és az EU-nak segítenie kell, meg kell előznie Ukrajna pénzügyi összeomlását.
Az ukrán válság kialakulásának okairól Soros - a rendezvény egyik orosz résztvevőjének a felvetésére - elismerte, hogy azokban nem csupán Oroszország, hanem az EU magatartása is szerepet játszott. E szerepek azonban szerinte korántsem azonosak: az általa illiberálisnak, sőt maffiaállamnak minősített Oroszország erőpolitikát alkalmaz, és Ukrajna destabilizálására törekszik, míg az EU abban hibázott, hogy nem érzékelte eléggé az EU-ukrán közeledéssel szembeni törekvéseket, és "alvajáróként" besétált annak az EU-ukrán társulási megállapodásnak a csapdájába, amely "túl keveset kínált Ukrajnának, miközben túl sokat követelt tőle".
A kijevi Majdan, az új Ukrajnát megjelenítő, Európa-barát fiatalok lázadása mindenkit meglepett, és az eseményeket nem várt irányba fordította - értelmezte az ukrajnai válságfolyamatot Soros György. Szerinte a Majdan, vagyis az Európát választó "új Ukrajna" elkötelezettebb a nyitott társadalom eszméje mellett, mint maga az Európai Unió. Az EU-t - mint mondta - a nemzetközi kormányzás kudarcos kísérletének tekinti. Azt azonban elismeri, hogy az erő uralmát képviselő Oroszországgal szemben az unió mutathatja fel a jogállamisági alternatívát.
Eközben;
az Európai Unió 2015 végéig meghosszabbította az Ukrajnának biztosított egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket. az EP sajtószolgálatának közleménye szerint a javaslatra 497-en szavaztak igennel, 78-an ellenezték és 56 képviselő tartózkodott.
"Ez azt bizonyítja, hogy az EU igenis meg tud hozni gyors és döntő fontosságú lépéseket" - közölte a javaslat parlamenti jelentéstevője, a litván, néppárti Gabrelius Landsbergis, hozzátéve, hogy ez lehetőséget teremt az ukrán termelőknek és vállalkozásoknak, hogy felkészülhessenek az EU-val kötött szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazására 2016 elejétől.
Az unió által biztosított egyoldalú kereskedelmi egyezmények gyakorlatilag azt jelentik, hogy az Európai Unió megnyitja a maga piacát Ukrajna előtt, mintha érvényben lenne a szabadkereskedelmi egyezmény, de Ukrajnának ezt egyelőre nem kell megtennie.
Ukrajna tavasszal írta alá az egyezmény politikai társulásról szóló fejezeteit, míg a szabadkereskedelmi részeket a nyáron szignálta Brüsszelben Petro Porosenko ukrán elnök és az unió vezetői. Eredetileg úgy volt, hogy a teljes egyezmény november 1-jén hatályba lép, ám az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország egyeztetéseit követően ez úgy módosult, hogy hivatalosan Moszkva aggályainak eloszlatása érdekében a szabadkereskedelmet megteremtő fejezetek 2015 végéig nem lépnek hatályba, amit a nemzetközi sajtó jelentős része az orosz nyomásgyakorlás sikereként értékelt.
Gölöncsér Miklós
Soros György velünk fizettetné ki az ukrán gázszámlát
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azonnal biztosítania kell Ukrajna számára további 20 milliárd dollárt Soros György szerint, emellett meg kell ígérnie, hogy szükség esetén azonnal további támogatást nyújt. Soros újabb, az európai helyzet kapcsán tett "megnyilatkozásában" kifejtette, hogy az Európai Unió is további összegeket kell adjon az ukrán kormánynak, amit annak függvényében kell megadni, hogy az teljesíti-e az IMF hitel felvételekor tett vállalásait.
Soros szerint újabb 4 milliárd dollárt kell adni a költségvetési hiány fedezésére, 2 milliárdot kelet-ukrajnai szénbányák felújítására. További 2 milliárdot pedig arra kellene költenie az európai országoknak, hogy Ukrajna tudjon magának gázt venni a télre.
Mindezek olyan elemi követelések, melyek hű képet adnak a valós ukrán helyzetről. Közeleg a tél, és a nyugati befektetők egyre inkább tartanak attól, hogy az ukrán kormány eltávolodik az IMF diktátumainak teljesítésétől. Ahogy közelegnek a fagyok, Moszkva tárgyalási pozíciója egyre erősebb. Soros azon "ajánlása", miszerint az európai országoknak kell kifizetnie Ukrajna téli fűtését, az orosz befolyás csökkentését célozza. A szénbányák felújításának gondolata szintén a téli fűtés és elektromos ellátás megoldása véget született, hogy Kijev még véletlenül se fordíthasson hátat az Európai Uniónak (hacsak Soros nem saját magának akarja elprivatizáltatni, miután az európai adófizetők pénzén felújíttatta).
Az azonban már igen durva elvárás, hogy Soros György az európai országok pénzén akarná az illegitim ukrán kormány költségvetését foltozgatni. Ha az atlantista kormány nem tud megfelelően gazdálkodni a rendelkezésre álló forrásokkal, akkor alkalmatlan az ország vezetésére. Ha Kijev háborút akar folytatni saját népe ellen, azt ne Magyarország pénzén tegye. Elfogadhatatlan, hogy Soros György kérésére Magyarország megsegítse az ukrán kormányt; hogy a mi pénzünkön háborúzzanak, miközben a téli fűtést sem tudják megoldani.
A problémát csak bonyolítja, hogy az Európai Unió akkor és annyi pénzt hajt be a tagállamoktól, amikor és amennyit akar. Az Európai Stabilitási Mechanizmus ugyanis lehetővé teszi mindezt. Az európai bankok korlátlanul hitelezhetnek az illegitim kormánynak, és ha fogytán a pénz, a tagállamoktól akármennyit behajthatnak. Soros ajánlása újból rávilágított, hogy Magyarországnak csak teher az Európai Unió.
Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy a költségvetési forrásokat munkahelyteremtésre, az ország élhetőbbé tételére költse, ne a nyugat háborúinak finanszírozására és egy szomszédos országban, fegyveres puccsal hatalomra juttatott kormány támogatására.
Soros (Schwartz) György magyarországi kazárzsidó családból származó amerikai befektető, több évtizedet felölelő befektetői tevékenysége során aktív felforgató tevékenységet folytatott nem csak a kelet-európai országokban, de valamennyi országban, ahol a tradicionális értékek maradványai még fellelhetőek. A rendszerváltást megelőzően alapítványain keresztül támogatta a kormányellenes, liberális ellenzéket. Alapítványain keresztül kitaníttatta és hatalomba juttatta azt a politikai garnitúrát, ami a mai napig kormányon van. A térség más országaiban is aktív felforgató tevékenységet folytat, elsősorban a tradicionális európai értékeket meggyalázó liberális szervezetek és sajtóorgánumok támogatásával. Vagyonával azonban nem csak a "nyílt társadalom" civil képviselőit támogatja; a Kaukázusban működő terrorista szervezetek pénzelésével aktívan részt vett a régió stabilitásának aláásásában. Soros tevékenysége globális, világpolgárként a Föld legkülönbözőbb országaiban támogat a tradicionális társadalmi normák elutasítását propagáló szervezeteket.
http://www.hidfo.net/2014/10/24/soros-gyorgy-velunk-fizettetne-ki-az-ukran-gazszamlat
Európának rég elzúgtak forradalmai...
RAMON CUÉ ROMANO (1914-2001) spanyol jezsuita pap 1957-ben kiadott egy verses kötetet “Sangre de Hungaria” (Magyarország vére) ebben található ez a vers
Magadra hagytunk Tégedet
Kicsi húgunk, te drága!
Magadra hagytunk Tégedet.
Míg fényes nappal Rád törtek gyalázva,
S Európa szívéről letéptek rőt kezek.
Keresztútján a művelt világnak
Magadra hagytunk Tégedet.
Hogy körülálltuk földre tiprott tested,
A hulló jaj és forró vér felett,
Melynek árjával bepermetezted
Ruháinkat, - mi csak szónokoltunk és vitatkoztunk,
De senki előre egy lépést se tett,
Csak kezeinket emeltük az égnek,
S magadra hagytunk Tégedet.
Szemünk láttára tapostak a sárba,
Nem távoli őserdők megett,
De Európa szívében, hol drága
Múltunk őre a Fórum és a Parthenon meredt
A dómokra, mely visszhangként hordta
A vádat, amit Dante emelt érted,
Hogy bölcsesség, jog széthullt darabokra
S Beethoven dala kilencszer zokogja:
Az életünk új barbár korba tévedt.
S bár vállainkon húsz évszázad súlya,
Elárultuk múltunkat és újra
Vak félelembe fúlt a tett,
S magadra hagytunk Tégedet.
Bűvölten néztük mozdulatlan
Hogy gázol át törvényen az ellen,
S a szörnyetegnek végső pillanatban
Hogy étvágya beteljen
Áldozatként a szörnyű lakomára
Kis húgunkat dobtuk oda s holnap
Új áldozatra vajon kit sorolnak?
Bűnöd csak az volt, hogy a szabadságot
Kívántad, mint a kék magas
Büszke királya a sas.
És annyi volt hős fiadnak vétke,
Hogy hitvesüket úgy hívták “enyém”,
Hogy anyjukat is úgy hívták “enyém”,
Hogy lányukat is úgy akarták hívni,
S a földbe, melybe búzát s vért vetettek,
“enyém”-nek hívták a hazát, történelmet.
Óh Isten mondd hát vétek ez?
Ezért tiportak le, s mi szabadok
Magadra hagytunk Tégedet! ű
Kicsiny húgunk, te drága Magyarország!
A lelkünk mélye és a városok
Jazz-hangos éje, karikás-szemű hajnalok
A vádat hordják,
Hogy letiportak s friss véred kiált
A szabad ember foltatlan ruháján
A munkások olajos öltönyén
S a vasárnapi vasalt nadrágokon…
Nincs, ki lemossa véredet,
Mit vád-piros ajakkal égetett
A homlokunkra húszezer halott:
- “Világ porondján fényes nappalon
Megint magunkra hagytatok!” –
És üldözni fog majd e bűnnek árnya:
A béke szavát elfojtja a jaj,
A szabadság új árulást takar.
S ha ajkunk olykor igazságot hirdet
Saját vétkünkkel hazudtol meg minket,
Mert lelkük mélyén érzik már a népek,
Hogy bűneiknek súlyos agyaglába
Megindult és sár tapad nyomába
És árulásuk, árulásba hal,
És nincs nagy nemzet, addig míg e bélyeg
Rajtunk ég, - és homlokunk az égnek
Nem tárhatjuk, hisz láncban a magyar.
Mert Európa szívében előttünk
Fényes nappalon megtörténhetett,
Hogy meggyaláztak szép kicsi húgunk,
S mi magadra hagytunk Tégedet.