Az európai politikusok nem igazán ügyelnek a látszatra, és még csak annak illúzióját se akarják fenntartani, hogy ne akarnának beavatkozni a magyar belügyekbe. Azon a bizonyos brüsszeli folyosókon mindenkinek véleménye van arról, milyen adókat hoz a magyarországi kormány, és ezt nem is rejtik véka alá.

Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője kedden élesen bírálta az internetadót. Ryan Heath az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte Magyarország így is elmarad az uniós átlagtól a digitális szektor mutatóit illetően, és a kormány által bevezetni szándékozott új adónem csak elbátortalanítaná az internethasználatot. Neelie Kroes nyíltan támogatja a Magyarországon bevezetendő új adónem elleni tiltakozását, vasárnap twitter-üzenetben biztatta a tüntetőket, ma pedig szóvivőjén keresztül kijelentette; "nem az a kérdés, hogy az adó jogszerű vagy sem, illetve hogy a bizottság mit tehet vagy nem tehet, ha elfogadják a törvényt".

Ahogy azt sejteni lehetett, Kroes nem a magyar nép további adóztatása ellen tiltakozik. Neki azzal van problémája, hogy Magyarország leszakadhat a globalizációs folyamatról, ha az országban az adó miatt kevesebben fognak internetezni (ami igen valószínűtlen). "Az internet olyan közös globális forrás, amelyhez a hozzáférést bővíteni, és nem szűkíteni kell." Kroes tiltakozása nem a magyar állampolgárokat védi, hanem azt a globális véleményformáló hálót, ami mostanra egy teljes liberális generációt nevelt ki Magyarországon. Az elmondottak alapján tehát azzal is problémája lenne, ha az országban ingyen lenne az internet, de az ország leszakadna a nemzetközi hálózatról. Ez amiatt lényeges kérdés, mert ez az a pont, ahol egy uniós politikus úgy próbál feltűnni, mint aki a magyar emberek pénztárcáját védelmezi, pedig erről szó sincs.

Heath szerint az internetadó az egyoldalú bevezetés esetén "nem fogja tudni betölteni szándékolt szerepét". Tehát Brüsszel abból a szempontból vizsgálja a magyarországi internet kérdését, hogy az betölti-e a fent említett szerepet (a globalizáció képviselete). Felmerül a kérdés: miért ne töltené be az internet ugyanazt a szerepet, ha 700 forinttal drágább lenne? Aki egész nap az okostelefonját nyomkodja, és percenként a Facebook-profilját nézegeti, feltehetőleg nem fogja lemondani az internet-előfizetést 700 forint miatt, ami így továbbra is ugyanazt a szerepet tölti be az emberek életében. Kroes érvelésének megértéséhez két lépcsővel előre kell ugrani a gondolatmenetben.

A probléma ott kezdődik Brüsszel számára, hogy a kormány a nyugati internetszolgáltatókat adóztatja. Ha következő lépésként a kormány bejelenti, hogy lesz olcsó és állami tulajdonú internet, akkor már valóban sérülhet az internetnek az a szerepe, hogy a nyugathoz kapcsolja a fiatalságot. Az állami tulajdonú internettel ugyanis azt tesz a kormány, amit akar. Le is kapcsolhatná az országot a külföldi internethálózatról, vagy bármilyen különösebb adminisztrációs probléma nélkül elérhetetlenné tehet egyes nyugati oldalakat. Felforgató művelet esetén például a Facebook-ot. Brüsszelnek ezzel van problémája, nem a 700 forinttal.

Valójában őket egyáltalán nem érdekli, mennyit fizet a magyar fogyasztó az internetért. Ha a szolgáltatók emelnék az előfizetések árát, az nem érdekelné őket, mert azzal nem az ő befolyásuk csökkenne.

Korábban a Politico magazin publikált egy cikket, miszerint Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy saját fülével hallotta, amint Vlagyimir Putyin felajánlotta a lengyel miniszterelnöknek, hogy "osszák fel" Ukrajnát egymás közt.

Úgy tűnik, az orosz hatóságok most megtalálták az ellenszert arra, hogy a nyugati média előszeretettel dob be ehhez hasonló ügyeket a köztudatba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija újságnak adott interjúban kifejtette, hogy a nyugati politikusok eltorzított információkat adnak ki orosz kollégáikkal folytatott beszélgetéseikről.

Az egyik ilyen eset volt, hogy a közelmúltban egy lengyel napilap bedobta a köztudatba; Vlagyimir Putyin fel akarja darabolni Ukrajnát, és erre nyílt ajánlatot tett a lengyel miniszterelnöknek. Az orosz elnök szóvivője valótlannak nevezte ezeket az értesüléseket, később pedig Sikorski is visszakozott, mondván, hogy "félreértelmezték" az általa mondottakat. Lavrov kifejtette, nincsenek kétségei afelől, hogy a nyugati média igen alaposan irányítás alatt tartja az oroszellenes érzelmek felkorbácsolását.

A külügyminiszter elmondása szerint az európai diplomácia mostanra bármiféle etikai norma vagy szabály nélkül működik, és szándékosan szítja az ellenséges hangulatot Oroszország ellen. Azonban azt is kihangsúlyozta, hogy még ha nem is lenne ukrán válság, akkor is etikátlannak számítana olyan állításokat nyilvánosságra hozni, hogy az egyes partnerek mit mondtak, legyenek akár valósak, akár valótlanok ezek az állítások.

A külügyminiszter hivatkozott egy korábbi esetre, ami megfeleltethető a jelenleg zajló lengyel botránynak. Korábban Jose Manuel Barroso kijelentette egy EU csúcstalálkozón, hogy Putyin azt mondta neki, két héten belül elfoglalhatja Kijevet. Akkor Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-küldötte kijelentette, hogy Moszkva készen áll nyilvánosságra hozni a teljes telefonbeszélgetést, a félreértések tisztázására. Ennek hatására Barroso kihátrált a botrányból; azt mondta, hogy az által mondottakat "kiragadták a kontextusból", és ő lezártnak tekinti az ügyet.

"Úgy tűnik, megtaláltuk az ellenszert - az ilyen kiszivárogtatásos esetekben azonnal kijelentjük, hogy készen állunk nyilvánosságra hozni a teljes beszélgetést, ahogy Barroso esetében és számos más esetben is jeleztük. Nekünk nincs rejtegetnivalónk. Vannak ugyan bizalmi dolgok, de ezek nem olyan témák, melyek belügyekbe beavatkoznának. Így a következő alkalommal ennek megfelelően kezeljük a kérdést."

November 14-re tervezik az első Misztral típusú helikopterhordozó átadását Oroszország számára, Saint-Nazaire területén, Franciaországban. A "Vlagyivosztok" névre keresztelt hajó átadásának ideje ugyan informális, de a Vlagyivosztokot építő hajógyár munkásainak szakszervezete már készül az átadási ünnepélyre, elsőként tőlük jutott ki ez az információ is.

A francia és orosz DCNS illetve Roszoboronexport vállalatok 2011-ben írták alá a megállapodást két, Misztral típusú helikopterhordozó hajó gyártására. A mintegy 1,2 milliárd euró értékű szerződést élesen ellenezte az Egyesült Államok. Később a francia kormány jelentős diplomáciai nyomás alá került az amerikai külügy részéről, emiatt elhalasztották a hajó átadását. Azonban szerződésszegés esetén Franciaország jelentős kártérítést kell fizessen, így újra előállt az a helyzet, hogy egy európai kormánynak döntenie kellett; saját gazdasági érdekeit képviseli, vagy az amerikai külpolitikát szolgálja ki. Mivel felmerült az a lehetőség, hogy Oroszország megépíti a Misztral hajók saját, hazai gyártású változatát, a francia kormány a diplomáciai nyomás ellenére is nyélbe üti az üzletet.

Nagy-Britannia visszautasítja az Európai Bizottság határozatát, miszerint december 1-ig további 2,1 milliárd eurót kellene befizetniük az EU költségvetésébe kiegészítésként. David Cameron brit miniszterelnök bejelentése szerint most sem és a jövőben sem fogják elfogadni, hogy amiatt kelljen többet fizetniük Brüsszelnek, mert az előzetes várakozásoknál jobban teljesít a brit gazdaság. Az Európai Bizottság büntető szankciókat alkalmazhat Londonnal szemben, ha az nem fizeti be a költségvetési kiegészítést.

Cameron szerint Brüsszel nem érti és nem tiszteli azt a tényt, hogy a befizetendő összeg nem fedezetlen pénz, hanem az adófizetők kemény munkájának eredménye. Mindez arra utal, hogy Cameron tisztában van vele, mire költené Brüsszel a kivetett sarcot, és előre láthatóan kidobott pénz lenne ez az összeg; mint például az ukrán gázszámla kifizetése, amire a kiutalt hiteleket Kijev soha nem fogja tudni visszafizetni.

A brit miniszterelnök már a brüsszeli csúcsértekezleten is előre jelezte, hogy nem utalják át a pótlólagos hozzájárulást. Az Európai Bizottság által követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra, amit utólag vetettek ki, "akinek nagyobb szerencséje volt, az fizessen" alapon. A német kancellár és a francia elnök is felszólította Cameront, hogy tartsa be a "játékszabályokat".

Ugyanakkor lehet, hogy Cameron betartja a játékszabályokat, éppen csak más játékszabályok szerint játszik, mint az európai politika.

Az európai vezetők kezében hatalmas fegyver az EU-tagság fenntartásának kérdése, amit a nemzeti érdekérvényesítés szolgálatába lehet állítani Brüsszellel szemben. Korábban egy politikus már felismerte ezt a lehetőséget, őt igen hamar eltávolították az európai porondról. Berlusconi politikai gyakorlata azonban európai trenddé válhat, főleg, ha Brüsszel mondvacsinált indokkal akar plusz forrásokat beszedni a tagállamoktól. Berlusconi felismerte azt, hogy elsősorban az EU-nak van szüksége a tagállamaira, és nem fordítva. Emiatt éppen olyan hangnemet ütött meg Brüsszellel szemben, amit újonnan Cameron is alkalmaz. Ha Brüsszel teljes közönnyel viszonyul az európai országokhoz, bármelyik tagállam miniszterelnöke bejelentheti, hogy népszavazást ír ki az EU-tagságról. A hazai lakosság erre vár, a nagy európai álom véget ért, pedig már a csatlakozást se a többség szavazta meg.

http://www.hidfo.net/2014/10/28/cameron-valtoztatja-jatekszabalyokat-london-nem-fizet

Varsó jelentős számú haderőt csoportosít át az ország nyugati feléből az ukrán határ mellé - a lengyel védelmi miniszter szerint "a geopolitikai helyzet megváltozott, a hidegháború óta a legnagyobb krízist éljük, és ebből le kell vonnunk a következtetéseket." Tomasz Siemoniak kifejtette, hogy az ország keleti felében működtetett három katonai létesítményben állomásoztatott katonák számát még idén megháromszorozzák. Az itt állomásoztatott harceszközök számát szintén fokozzák. A lengyel miniszter kifejtette, hogy "ez nem radikális lépés, hanem a biztonság garantálása, amit a szomszédos országban zajló háború tesz szükségessé".

Siemoniak október 23-án bejelentette, hogy a védelmi minisztérium új harceszközök beszerzését is tervezi, valamint elmondása alapján a támadó súlypontot tudatosan az ország keleti felébe helyezik át, ami nem csak az ukrán konfliktus kezelésének jele, hanem az Oroszország elleni háborús készülődésé. Korábban az ország nyugati felében összpontosult a lengyel hadsereg fő ütő ereje, mivel Lengyelország a szovjet blokk része volt és a nyugat jelentette katonai fenyegetettség kezelésére voltak berendezkedve. Varsó ezen az elrendezésen a Szovjetunió széthullása óta nem változtatott, így a helyzet súlyosságát mutatja, hogy több mint két évtized után ezt mégis megteszik.

A védelmi miniszter a közelmúltban körutat tartott az ország keleti részében található katonai létesítményekben, majd sajtótájékoztatón előkészítette a lakosságot, hogy nem csak átcsoportosításra kell számítani, de a hadi kiadások jelentős fokozására is: "A keleti szárnyunk kritikus állapotban van. Kidolgozzunk majd a részleteket, megőrizzük és fejlesztjük, amink van. Láttam az ottani infrastruktúrát. Igen elmaradott, így fejleszteni fogjuk."

A lengyel média szerint néhány éve még szó volt a Siedlce bázis bezárásáról, ezt követően döntött a miniszter arról, hogy inkább felújítják és megerősítik. A közeljövőben Siemoniak tovább folytatja körútját a Celm és Suwalki létesítményekbe, azt követően hasonló nyilatkozatokat várhatunk.

Lengyel hadgyakorlat Lvov környékén

Áprilisban Lengyelország azt állította, hogy Oroszország fokozta katonai jelenlétét az ukrán határon, majd erre hivatkozva bejelentette, hogy az ország keleti részén található bázisokban mintegy 10 ezer NATO katonát fognak állomásoztatni. Ugyan a NATO hivatalosan nem válaszolt Lengyelország "felkérésére", Anders fogh Rasmussen volt NATO főtitkár augusztusban bejelentette, hogy a NATO fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában. Németország és több NATO tagállam azonban nem látta értelmét annak, hogy Moszkvát provokálják ehhez hasonló lépésekkel, így élesen ellenezték Washington terveit a kelet-európai csapatösszevonásokkal kapcsolatban.

Az új NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg azonban kinevezését követően látogatást tett Lengyelországban, ahol megerősítette, hogy létrejön egy 4000 fős gyorsreagálású egység a NATO keleti határain, ennek egy része lengyel bázisokon fog állomásozni. Ennek érdekében a NATO állandó jelleggel katonai létesítményeket fog üzemeltetni több kelet-európai országban, amire ugyan a Szovjetunió összeomlása idején ígéretet tett, hogy nem fog megtörténni.

Moszkva már egyértelművé tette, hogy a nyugati tömb terjeszkedését közvetlen biztonsági fenyegetésnek tartja, és a NATO ürügyként használja az ukrán helyzetet arra, hogy fokozza katonai jelenlétét az orosz határ közelében. Orosz katonai szakértők szerint a NATO két éven belül közvetlen katonai offenzívát kezdhet Oroszország ellen, ennek tudható be az ukrán helyzet mesterséges szítása és a háborús készülődés a NATO keleti határországaiban.