Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Hadgyakorlat: megérkeztek a magyar katonák
Megérkezett Litvániába annak a 140 fős magyar honvédségi alakulatnak az első csoportja, amely hadgyakorlatokon fog részt venni a walesi NATO-csúcstalálkozón a keleti szárny megerősítése céljából elhatározott intézkedéseknek megfelelően – közölte kedden honlapján a litván honvédelmi minisztérium.
Az első, mintegy 20 fős magyar katonai csoport a haditechnikával – több mint 30 szállítóeszközzel és 10 konténerrel – együtt érkezett a balti országba. A század többi része október 30-án érkezik meg.
„Litvániának és Magyarországnak a múltban sok történelmi kapcsolata volt, és örülök annak, hogy Magyarország a NATO-tagok közül elsőként reagált a geopolitikai helyzet változásaira és a Walesben elfogadott határozatokra. Örülök annak is, hogy döntést hozott a szárazföldi NATO-erők megerősítéséhez való hozzájárulásról” – idézte Juozas Olekas védelmi miniszter szavait a tárca honlapja.
A Delfi észt hírportál jelentése szerint helyi lakosok körében némi riadalmat okozott az idegen katonák megjelenése, először azt hitték, hogy orosz katonák vonulnak át litván területen Oroszországból Kalinyingrád felé. Többen lefényképezték a magyar katonákat és haditechnikát. A magyar honvédek, akik az év végéig maradnak Litvániában, először a november 2. és 14. között rendezendő, Vaskard fedőnevű hadgyakorlaton fognak részt venni, amelyen 9 NATO-ország 2500 katonája gyakorlatozik. A magyar katonák egy litván századdal és amerikai századokkal egy zászlóaljnak megfelelő alegységet fognak képezni, amely különféle közös gyakorlatokon és tréningeken vesz részt. Elhelyezési körletük Ruklában lesz, ahol amerikai katonákkal lesznek együtt.
MTI
Külföldi lapok - Hazai botrány - Így írtok ti...
A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a „Magyarország az Orbanomics költségeivel küszködik” címet viselő írásában úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államokkal vívott durva diplomáciai ütésváltás és a világ első internethasználati adója ellen kibontakozó tömeges lázongás nyomán most már kezdenek megjelenni a repedések az Orbán Viktor miniszterelnök által kialakított politikai felépítményen.
Az internetadó terve (az elemzők által csak „Orbanomics”-ként emlegetett unortodox gazdaságpolitika legújabb deficitcsökkentő kísérlete, amely a bírálók szerint az 1990-es évekbe rúgná vissza a magyar digitális gazdaságot) példátlan ellenállást szított a Fidesszel szemben. Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a magyar kormány számára milyen kevés adópolitikai lehetőség maradt négyévnyi „radikális Orbanomics után”, amelynek nem sikerült csökkentenie a hazai össztermék (GDP) 80 százalékának megfelelő közadósság-rátát - áll a Financial Times írásában.
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) A kormány el akarja vágni a világtól Magyarországot címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy az internetadó tervezete ellen tiltakozók számára „a pénznél sokkal többről van szó”, és az új adó terve „ismét mozgásba lendítette a megbénult ellenzéket”.
Kifejtette, hogy amíg más „vitatott témák”, mint például a német megszállás áldozatainak emlékműve „nemzetközileg nagyobb hullámokat vert, mint Magyarországon”, az internetadó ügye rögtön nagy tiltakozást váltott ki még kormánybarát médiumok részéről is, az interneten pedig „olyan vihart kavart, amely szinte pillanatok alatt több mint 200 ezer tiltakozó szavazatot söpört össze”.
Hozzátette, hogy a Milla csoport is hasonlóan indult, sorsa pedig megmutatja a kormánnyal szembeni online kezdeményezések révén indított politikai mozgósítás határait, hiszen a Millából kifejlődött Együtt-PM párt „kifejezetten rosszul” szerepelt az idei választásokon. Ugyanakkor a Fidesz reakciói azt jelzik, hogy „komolyan veszik” a tiltakozást - tette hozzá a FAZ tudósítója.
A Die Welt című konzervatív lap Az internetadó dühíti a magyarokat címmel közölte keddi számában Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a magyar politikában „a nagy művészet megérteni, hogy mi mozgatja meg az embereket, és hogyan lehet megszólítani őket”, ez pedig eddig a Fidesz „nagy erőssége” volt, de úgy tűnik, „fordul a kocka” és lehet, hogy „Orbán elveszti érzékét a nép rezdülései iránt”.
Az internetadó „rákényszerítése az »internet nemzedékére« talán azt is mutatja, hogy a párt, amely Fiatal Demokraták Szövetségének nevezi magát, öregszik” - tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz kezdeményezése „érdekes kettős erkölcsről” tanúskodik, hiszen korábban elutasította az internetadót.
Kálnoky az amerikai beutazási tilalom ügyével kapcsolatban egyebek között kifejtette, hogy „súlyos válság” jellemzi a magyar-amerikai kapcsolatokat. Úgy vélte, „a kormány jól tenné, ha felismerné a válságot és mérlegelné, hogy miként lehet azt megoldani”, erre azonban „eddig semmiféle jel nem utal”, és a kormány inkább "kísértést érezhet arra, hogy az amerikai bírálatot »külső beavatkozásnak« bélyegezze, és ezzel mozgósítsa híveit”.
A Die Zeit című liberális hetilap online kiadásában Orbán tovább építi tekintélyelvű államát címmel jelent meg Michal Kokot írása, amely szerint Magyarországon „erjedés” kezdődött. A kormány bírálói és emberi jogi aktivisták attól tartanak, hogy az internetadó „a szabad véleménynyilvánítás utolsó területét hivatott meggyengíteni”, a kormány legfőbb célja azonban az államháztartási bevételek bővítése - fejtette ki.
A Die Zeit szerzője elemzőket is idézve ismertette egyebek között az amerikai beutazási tilalom, a Norvég Alapok és a trafikpályázatok ügyét, írt Orbán Viktor és Simicska Lajos viszonyáról, és hangsúlyozta: „minden arra utal, hogy Orbán tovább építi tekintélyelvű államát”, és e tevékenység közepette „belső ellenzéktől nem kell tartania, az EU pedig azt teszi, amit már hosszú ideje: hallgat”.
Orbán Viktor maga ellen fordította a fiatalságot - írja a Der Standard című liberális osztrák lap kedden. A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer úgy véli, a fiatal magyar internet-felhasználók a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, és szembehelyezkedtek az Orbán Viktor által képviselt politikával, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a tekintélyelvű Oroszországgal.
A Rzeczpospolita lengyel napilapban Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője úgy véli, hogy az internetadóval kapcsolatos tiltakozások „a Fidesz vezetőinek szánt komoly figyelmeztetést jelentenek”. A vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban rámutat: a pártokban tömörült ellenzéknél sikeresebbek a tiltakozás „politikától független” szervezői. Gizinski úgy véli, a kormánynak nem érdeke a belső konfliktusok és a „külső kritika” által okozott feszültség növelése, ezért alkalmat keres, hogy visszavonja az internetadó bevezetésére irányuló tervezetet.
Libanont sem kerüli el a CIA-bérenc terrorhorda
A libanoni hadsereg tankokat és különböző harci alakulatokat küldött Tripoli északi részébe, ahol a harcok a valószínűsíthetően az Iszlám Államhoz és Nuszra Fronthoz köthető csoportokkal egyre elmérgesedtek a napokban, és átterjedtek a környező területekre is, írja az al-Jazeera. A harcok péntek éjszaka törtek ki először, amelyben már tíz katona és két civil is életét vesztette, valamint sokan megsebesültek. A libanoni hadsereg a környéken számos házkutatást tartott, hogy fellelje az Iszlám Államhoz, illetve a Nuszra Fronthoz köthető egyéneket. Egy ilyen ellenőrzés során került sor szerdán három dzsihadista meggyilkolására, illetve egy helyi vezető letartóztatására az északi Dinniyeh régióban, amely feltüzelte a dzsihadistákat és emiatt kezdődtek a harcok Tripoliban.
A libanoni állami nemzeti hírügynökség elmondása szerint a hadsereg alakulatai már teljes egészében az ellenőrzésük alá vonták Tripoli északi részét, miután számos harcost letartóztattak. A harcokban rendkívül sokan megsebesültek.
Az elmúlt hónapokban sok harcos, akiket inspirál az al-Kaida és főleg az Iszlám Állam tevékenysége, megölt, illetve megsebesített számos libanoni katonát, valamint a Nuszra Front és a síita Hezbollah között is számos közvetlen konfliktusra került sor.
A legszörnyűbb eset augusztusban történt, amikor dzsihadisták Szíriából átgyűrűzve elfoglalták a libanoni határvárost, Arszált, elfogva húsz katonát és rendőrt, valamint számos ember halálát okozva. A támadás a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta a legkomolyabb átgyűrűzése volt a szomszédos állam konfliktusának.
Fenntartható vidék
Együttműködésről állapodtak meg hazai termelők a közösségi mezőgazdaság további fejlődése, az oktatás, a forrásteremtés, a lobbitevékenység, a tapasztalatcsere és a fiatal, illetve kezdő gazdálkodók segítése érdekében. Az informális hálózat kialakításáról szeptember végén döntöttek a termelők.
Az eféle együttműködésnek számos előnye van:
- a már működő rendszereket üzemeltető termelők hozzájárulnak a helyi ökológiai gazdálkodás és kertkultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez,
- továbbá a termelésben legnagyobb részt helyi erőforrásokat használnak fel,
- az élőmunka-intenzív módszereknek köszönhetően az ökológiai léptékű gazdálkodások akár százszoros munkaerő-eltartó képességgel bírnak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagybirtokokhoz képest,
- a termelő és fogyasztó között kialakuló személyes, bizalmon alapuló kapcsolat következtében az összefogás az egészséges táplálkozás és egészségtudatosság területén szemléletformáló erővel bír.
Magyarországon eddig mintegy tíz, a közösségi mezőgazdálkodás elveivel működő zöldségkertészet működik, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban több ezer hasonló gazdaság százezres fogyasztói tömeget lát el friss, szezonális, legtöbbször a biogazdálkodással termelt élelmiszerrel. A célkitűzések közé tartozik a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének, valamint a mezőgazdaság versenyképességének növelése annak érdekében, hogy minél több és jobb minőségű élelmiszert állítsanak elő a magyar termelők.
Bíró Dalma
Hogyan gazdagszik a kormányközel
Egy tavaly év végi törvénymódosításnak köszönhetően azonban bekerült a közérdekből nyilvános adatok körébe a földterület nagysága is, ezért már azt is lehet tudni, hogy ki mekkora területű birtokot kapott az államtól. A mostani ítélet szerint azt is ki kell adni továbbá az NFA-nak, hogy mekkora ellenszolgáltatást kötöttek ki a földhasználatért cserébe.
Körülbelül 30 ezer hektárnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják ki "kormánybarát" gazdáknak vagy cégeknek. A földhasználók nem csak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70-100 ezer forintnyi területalapú támogatásból, vagyis egy évben összesen közel hárommilliárd forint közpénzt is bezsebelhetnek az érintettek.
Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.
Másfél milliót kaszáltak egy este, – az internetadó elleni tüntetés szervezői
És az online adományok még nincsenek is összeszámolva!
Másfél millió forint bevételük volt az internetadó elleni tüntetés szervezőinek, október 26-án. És mindezt 4 óra alatt hozták össze, – este 6-tól, 10-ig.
Erről ők maguk számoltak be a saját Facebook oldalukon. Bejegyzésük szerint: a tüntetésen több, mint másfél millió forintot adományoztak nekik a tüntetők, pontosan: 1.531.220 forintot. (Van itt pénz kérem).
(Ez azért elég szép órabér. – Óránként 382.805 forint ütötte a markukat).
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen címletű bankjegyeket és érméket adományoztak a liberális tüntetők a szervezőknek:
Bejegyzésükben ígérték, hogy másnapra készítenek egy elszámolást a bevételekről és a felmerült költségekről, ami hétfő estére meg is született:
Tehát az adományokból befolyt bevétel pontosan 1.531.220, Ft. – melyből lejön a rendezvényen használt technikai eszközök bérleti, szállítási és szerelési díja, mely; 850.200 forint + áfa, vagyis 1.079.754 forint.
Elszámolásuk szerint megmaradt tisztán (tiszta nyereség); 451.466 forint. – Amit elmondásuk szerint nem tesznek zsebre, hanem a későbbi, pl. a keddi tüntetésre használják fel.
Ám, ahogy az általuk közzétett, s alább is látható elszámolási táblázatot megnézzük, – rögtön feltűnik nekünk, hogy valakik itt nagyon felverték az árakat. Mindössze néhány órás munkáért (max. 5-6 óra), komoly százezreket számoltak fel, -
Ezek a hihetetlenül magas költségek nemcsak nekünk tűntek fel, – hanem másoknak is. És ennek a kommentjeikben hangot is adtak. Az alábbiakban szemezgetünk ezekből:
“Ne haragudj, de ez pofátlanul drága színpad és hangosítás volt!”
“Ebből pár éhes embert ideiglenesen jól lehetne lakatni”
“S a felbujtók mennyit adtak? Rekord idő (szinte órák) alatt elkészültek a zászlók, molinók és más kellékek. Lehet,hogy hosszú hetek óta ment aknamunka.”
Szabad Riport
Forrás: Százezren az internetadó ellen/Fb
Utólagos megjegyzés: Mindeközben megvolt a menetrendszerinti a 28-i keddi tüntetés is, – bár még nem tudni, hogy mekkora profitot realizálhatnak belőle a szervezők, – de számításaink szerint ez az összeg a másfél milliónál is jóval több lesz. – Mivel a helyszíni tudósítások arról számoltak be, – hogy ezen a keddi demonstráción még többen voltak, mint előzőleg vasárnap.
Jelen sorok írásakor, – a tüntetés éppen kezd elfajulni a Kossuth téren. A demonstrálók Orbánt és Putyint szidják minősíthetetlen stílusban, s egy uniós zászlót akarnak a Parlamentre kitűzni, – csakhogy rendőrsorfal állja útjukat. A tüntetők farkasszemet néznek a rendőrökkel…
SzRTI
Bal-Rad komm: Hát hiába ügyes fiúk ezek. Gulyás Balázs és a többiek. Tudják, hogy kell pénzt keresni… és találni. A balhé mindig is jól jövedelmezett.
Elhagyhatja Székelyföldet a román hadsereg
Nem az osztrák-magyar hadseregnek akarja átjátszani a lőteret, hanem közösségi gondokat szeretne orvosolni, mutatott rá Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester válaszul a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok Civil Fórumának nyílt levelére, amelyben azt kérik kormányfőtől, ne adja át a lőteret az önkormányzatnak.
A civil fórum szerint a magyar szélsőségesek ki akarják kergetni Sepsiszentgyörgyről a román hadsereget. Szerintük a három megye románsága számára a sepsiszentgyörgyi terület nem csak egy lőtér, hanem annak szimbóluma, hogy az állam a hadsereg révén jelen van a térségben. A románok fóruma szerint ezt a jelenlétet erősíteni is kellene a „szeparatizmusra hajlamos” térségben.
Válaszul keddi sajtótájékoztatóján Antal Árpád kifejtette: reméli az Európai Unióban ma már senki nem gondolja komolyan, hogy a román hadsereg tankjai fogják szétlőni az autonómiáért tüntetőket. A sepsiszentgyörgyi elöljáró emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt Románia katonai kérdésekben delegálta szuverenitását a NATO-nak, megszűnt a sorkatonaság, és sok katonai létesítmény kiürült.
Az elmúlt tíz esztendőben az ország 37 megyéjében több száz ingatlant adtak át az önkormányzatoknak, hogy azok munkahelyeket teremtsenek, ipari parkokat, múzeumokat rendeztek be. Mindeddig csak Székelyföldön nem lehetett átadni ezeket a létesítményeket a helyi tanácsoknak.
Antal Árpád bemutatott több dokumentumot, amelyekben a történelmi magyar egyházak és az ortodox püspökség temetőnek megfelelő területet igényel az önkormányzattól. A város köztemetőjében már nincs több temetkezési hely, és nincs ahová azt bővíteni. Ezért szeretnének a sepsiszentgyörgyi lőtér közel 70 hektáros területéből 12 hektárt az egyházaknak adni temetők létesítésére. A maradék területre pedig egészségügyi központ építését tervezik.
A minisztérium eddig pozitívan állt hozzá
Antal Árpád szerint a kormány és a védelmi minisztérium részéről eddig pozitív volt a hozzáállás lőtér kérdésében, most az a kérdés, hogy mit változtat ezen a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának nyílt levele. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a területet már nem használja a hadsereg, mert a lőtér nincs omologálva. Három évvel ezelőtt azt követően sikerült beszüntetni a hadgyakorlatokat, hogy egy a lőtérről kilőtt puskagolyó egy árkosi telkén kertészkedő férfi feje mellett, a házába csapódott. Több mint ötezer személy írta alá a lőtér felszámolását követelő beadványt.
Az önkormányzat és a védelmi minisztérium közti tárgyalások megállapodáshoz is vezettek, de kiderült, hogy egy nyolchektáros rész visszaszolgáltatási per alatt áll. Az önkormányzat a maradék területért újabb határozatot fogadott el. Most a kormánynak kell döntenie a terület átadásáról.
Kitekintő
Joe Biden Kijevbe látogat, újabb hitelcsomaggal
November 17-én Ukrajnába érkezik Joe Biden amerikai alelnök, ahol megbeszélést tart Petro Porosenko államfővel és nyugatról pénzelt "civil" szervezetek vezetőivel.
Biden korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok növelheti az Ukrajnának nyújtott makrogazdasági segítség mértékét, így valószínű, hogy Kijevbe újabb hitelprogramról és annak feltételeiről tárgyalni érkezik.
Korábban Barack Obama hitelgaranciát ígért Kijevnek, mintegy 1 milliárd dollár értékben. Emellett különféle egyéb segélyeket is biztosítanak az atlantista kormánynak; 7 millió dolláros humanitárius segélyt, 46 millió dollár értékű katonai segélyt, amit a kormány kamatostul fog visszafizetni az ukrán adófizetők pénzéből. Az ukrán hadsereg szintén 70 millió dollár értékű amerikai támogatást kapott.
Washington eddig összesen 291 millió dollárnyi segélyt és egy 1 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosított Ukrajnának, amivel az amerikai befolyást kívánják kiterjeszteni Kelet-Európában.
http://www.hidfo.net/2014/10/28/joe-biden-kijevbe-latogat-ujabb-hitelcsomaggal
Damaszkuszban jártam – Hol fog húzódni az európai front
Három év után hazajöttem Szíriába. Otthonról haza. Jó volt találkozni rég nem látott barátokkal, ismerősökkel. Hála Istennek, többségük épségben, biztonságban van.
Kérdeztek felőlem és Magyarország felől is. Mondtam nekik, hogy minden rendben van, legalábbis hozzájuk képest. Éljük a kis robot életünket, megpróbálunk megfelelni az élet kihívásainak. Befizetjük a sárga csekkeket, a multiktól vásárolt ételnek nevezett mocskot esszük, és álmodozva várjuk a sokak által áhított szebb jövőt! Persze, ezért mi semmit nem teszünk. De hát ez van, majd csak lesz valahogy.
Egy hete még gyanakodva hallgattam a barátok összeesküvés szagú elméleteit, miszerint nagy gondok lesznek Európában. Kicsit cinikusan figyeltem, amit mondtak. Miszerint a kérdés az, hogy Európában hol fog húzódni a kelet-nyugat új frontja. Balti államok-Fehéroroszország- Ukrajna, vagy Balti államok-Lengyelország-Magyarország. Úgy voltam vele, hogy a szír fiatalok megpróbálnak eltávolodni a mindennapos háborús helyzettől és inkább másokkal foglalkoznak, csak hogy elfelejtsék azt, ami velük történik.
Nagyon tévedtem. A szírek nyitott szemmel tekintenek a világra és jól tudják, hogy ebben a globális világban már minden összekapcsolódik. Ami Líbiában, Egyiptomban, Irakban, Szíriában vagy Ukrajnában zajlik, egy is ugyanaz az oka. Ugyanaz az érdekcsoport forgatja fel a világot, hogy országokat, népeket tegyen tönkre és sodorja rabszolgasorsba. A távoli Közel-keleten már egy hete is tudták, hogy Magyarországnak ugyanazt a sorsot szánják mint Ukrajnának. Lehet, hogy nem most, nem ma, nem olyan módon mint Kijevben, de Budapest utcáit is fel fogják forgatni.
Egy hete vagyok Damaszkuszban. Itt ülök az óváros egyik kávézójában. Vízipipázok, teát iszogatok, fejem felett szőlő és jázmin lugas. Muszlim és keresztény fiatalok tucatjai teszik ugyanezt, mindeközben a fejünk felett repülők és rakéták támadják a főváros szélén körbezárt terroristák állásait. Előfordul, hogy becsapódik hozzánk is 1-2 házi gyártmányú rakéta, amit a terroristák a civil lakosságra, főleg a kereszténynegyedre lőnek. Ennek ellenére nem aggódom Szíriáért. Három éve zajlik a háború és most mégis a másik hazámért aggódom, Magyarországért. Hogy miért?
Magyarországon nincs összetartás, Szíriában van.
Magyarországon nincs nemzeti öntudat, Szíriában van.
Magyarországon nincs egység, Szíriában van.
Magyarországon nincs önfeláldozás, Szíriában van.
Magyarországon, Magyarországon, Magyarországon …. nem folytatom.
Remélem, ha eljön az idő, okosabbak és felkészültebben leszünk mint 2006-ban.
Remélem az emberek tudni fogják, mit kell tenni. Remélem, az emberek félreteszik a párthovatartozásukat és egységesen lépnek fel. Egységesen vonulnak ki az utcára és kiállnak a Hazájukért. Pártoktól függetlenül, együtt mondunk nemet egy újabb Majdanra. Nem vagyunk se kormánypártiak, sem ellenzékiek. Mi magyarok vagyunk, ez a legfontosabb kötelék. Én ott leszek, remélem ti is.
orientalista.hu Sinoda