Igen sok ismeretet sikerült összegyűjteni az angliai felfedezőről elnevezett Ley-vonalakról, vagy ahogy a Föld különböző tájain nevezik: istenek ösvényeiről, sárkány-vonalakról, tündérösvényekről vagy ugarvonalakról. A nevek sokfélesége egyúttal számos, egymástól messze eső helyszínt jelöl. Az ősi tudás nyomában Őseink – akik még sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a természettel, mint a ma rohanó embere – könnyebben felismerték az ilyen helyeket.
Megpróbáltuk a magyarországi fővonalak elrendeződését megtalálni, és ehhez alapvetően a szent helyek elrendeződése adott kiinduló pontot. Hazánk ezen pontjai általában búcsújáró helyek, vagy csodálatos látomások, jelenések, illetve gyógyforrások helyszínei.
(Az összefüggések felismerése után kiderült, hogy a fővonalak a repülő csészealjak repülésének is kitüntetett irányai, valamint az ufóélmények és ufóesemények nagy része is ezen vonalak közelében történtek és történnek.)
A fővonalak meghúzása után néhány mellékvonal is előbukkant, ekkor mutatkozott meg az összefüggés a vonalrendszer és az ingókövek, illetve a kunhalomként (más vidékeken kurgán, mound, stb. néven) ismert dombok között. Ugyanis kiderült, hogy ezek az olykor tízezer évvel ezelőtt mesterségesen emelt halmok olyan rendszert alkotnak, ami pontosan beillik a korábban említett fővonalak rendszerébe. Ráadásul, amikor a vonalakat meghosszabbítottuk a környező országok felé, azt tapasztaltuk, hogy azok gyakorlatilag tökéletesen egybeesnek a Daniken és mások kutatásai alapján feltárt egyenesekkel. A kérdéseket mi is feltettük: Mi ez? És mi ennek az egésznek az értelme?
Az országos fő- és mellékvonalak a szent helyek alapján.
Már korábban is használtunk különböző típusú sugárzásmérőket ufóleszállási nyomok helyszínének, gabonaköröknek de a Hartmann-háló (földsugárzási háló) vizsgálatára is. Az eredeti (nem hamisítvány) nyomok mindig fokozott háttérsugárzást mutattak, mely sugárzásnak sem keletkezését, sem pontos viselkedési módját, sem minden egyes összetevőjét nem ismerjük pontosan, ám tulajdonságaiban annyira jellegzetes, hogy egyértelműen megkülönböztethető, és a rendelkezésre álló fizikai ismeretek alapján ilyen típusú sugárzás sem mesterséges sem természetes keletkezéséről nem tudunk.
A sugárzásmérőkkel aránylag pontosan fel tudtuk deríteni azokat a tartományokat, ahol a műszerek dolgoztak (elektromágneses – mikrohullámú, infravörös és ultraibolya tartomány -, valamint alfa, béta és gamma) A Ley-vonalak szélessége olykor a 200 métert (!) is elérte, a jellemző érték ennek az értéknek tizedrésze körül volt, de egész keskeny vonalakkal is találkoztunk. A vonalak mentén elektromos töltésáramlást is kimutattunk, ami jó magyarázat lehet a gyógyforrások kialakulására. (A töltések folyamatos jelenléte miatt a kőzetek piezoelektromos tulajdonságai megváltoznak, emellett a felfakadó forrás ionösszetételében is bekövetkezhetnek változások, emiatt a víz gyógyvízzé válhat, révén egyes beteg sejtek nem tudják elviselni a normális vízétől eltérő ionösszetételt.) A síkvidékeken a dombok, a hegyes vidékeken az ingókövek jelzik a vonalak haladási irányát, egyben gyakran erősítőkként is működnek. (Nem feltétlen minden domb és minden ingókő, hiszen azoknak csillagászati, temetkezési és egyéb szerepük is volt.)
A Szentes közelében tapasztalt fő-Leyvonalak. Jól látható, hogy egyikük városunk főutcájával egybeesik, s öt templommal is közvetlenül érintkezik.
A mérésekből az derült ki, hogy a Ley-vonalak rendszere szorosan összefügg a földmágneses térrel, annak mintegy felszíni megjelenése. Habár a naptevékenység, a földmágneses viselkedések olykor gyorsan változnak (a vonalak energiatartalma igen széles határok közt ingadozik, még az időjárás hatására is!), a fővonalak helye hosszútávon megmarad, miközben egyes kisebb energiájú alhálózatok időlegesen megszűnhetnek, illetve újra kialakulhatnak. Ha a fővonalak megmaradnak – márpedig így tesznek – akkor felfoghatók állóhullámokként, és mivel a mellékvonalak rendszere változik az összenergia mennyiségétől függően, a fővonalak ráadásul minimál-potenciálfelületet is alkotnak (hasonlóan a szappanbuborékokat egymástól elválasztó síkokhoz). Tehát kimondható: a Ley-vonalak nem mások, mint a földmágneses tér földfelszínen tükröződő alakzatainak minimál-potenciálfelületei.
Az ország egyik legnagyobb erővonal-csomópontja látható itt, Csobánka közvetlen közelében, a Pilisben. Közel hasonló jelentőségű csomópont található Gyulán és Lentiben. Ezek a helyek sok szempontból kitüntetettek.
Az egyes nagyobb csomópontokban impulzus-mágnesestér van jelen. Ráadásul ez a tér asszimetrikus és a felharmonikusok igen nagy frekvencián oszcillálnak. Ez a fajta tér nemcsak az agyra és a viselkedésre hat (jelenések, parajelenségek, stb.), hanem magának a térnek a szerkezetére is. Ilyen helyeken – adott időpontokban – nyílik meg az időkapu, tárul fel a jövő vagy a múlt. De a térkapu is megnyílhat, vagyis ha valaki ismeri ezen helyek titkát, a tér egy másik pontján is meg tud jelenni, esetleg egy párhuzamos világban is. Vagy térben vagy időben lehet utazni, a kettőben együtt sohasem. A tér és az idő kapcsolatában hasonló az összefüggés az Einstein által felismert anyag-energia ekvivalenciához azzal a különbséggel, hogy az idő és a tér vonatkozásában még helyet kap a dimenziószám, valamint néhány egyéb érték.
Az idő és térkapuk helyes használatával a természet szinte korlátlan uraivá válhatunk. Kérdés: alkalmasak vagyunk-e már erre?
Ha manapság valaki fel szeretne töltődni vagy újra vissza szeretne találni a természetbe, nem kell mást tennie, mint felkeresnie egy magyarországi erőhelyet, és ott feltöltenie lemerült energiaraktárait.
Andocs,
Badacsonytomaj,
Búcsúszentlászló,
Bodajk, Budakeszi,
Budapest – Gellérthegy,
Csatka,
Csobánka,
Dobogókő,
Dömös,
Egerszalók,
Esztergom,
Fertőszentmiklós,
Gencsapáti,
Gyöngyös,
Hédervár,
Gyula,
Kaposszerdahely,
Kékkő,
Mártaszentimre,
Petőfiszállás,
Röjtökmuzsaj,
Sümeg,
Szigetvár,
Székesfehérvár,
Varsád,
Vác,
Vértessomló,
Visegrád,
Zirc.
A Magyarországon található Szent György-vonalak, ide érdemes ellátogatni:
– Majki remeteség
– Pilisszentkereszttől nyugatra a cisztercita kolostor romja
– Pilisszentiváni Ördög-szikla
– Dömös mellett a Vadálló-kő
– Csodafa kápolna, mely szintén nem messze Dömöstől épültAz eredeti forrás: http://aranylaci.hu/leylines/leylines.htm
