Túl korán kezdte el propagálni a költségvetési megszorításokat a fejlett gazdaságokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a válság során. Olyan gazdaságpolitikai mixet ajánlott, amelyről korábban is tudhatta, hogy nem lesz hatásos. Mindeközben sok esetben a saját tanulmányait sem vette figyelembe a szervezett – áll az IEO (Independent Evaluation Office), az IMF független felügyeleti szerve által készített tanulmányban.
Az IEO, amely a Valutaalap válság során nyújtott teljesítményét vizsgálta arra jutott, hogy a jelentős befolyással bíró, 188 tagországot magában foglaló szervezet bizonyos esetekben igencsak rossz válaszokat adott a válságra.
Bár a válság kitörése után közvetlenül (2008-09-ben) a Valutaalap a globális fiskális élénkítés pártján állt – ezt egyébként az IEO pozitív lépésnek ítéli meg –, 2010-11-ben a kommunikációja egyértelműen áttért a fiskális szigor és a megszorítások oldalára a fejlett gazdaságok esetében. Éppen ez volt az a lépés, amelyről most az IEO azt állítja, hogy egyrészt elhamarkodott volt, és a Valutaalap nem mérte fel kellően ennek továbbgyűrűző hatásait.
Hitelességi válság
Emellett az IMF hitelessége két irányból is csorbát szenvedett. Egyrészt a feltörekvő gazdaságok egyre elégedetlenebbek voltak azzal, hogy alig képviseltetik magukat az IMF vezetésében, másrészt felmerült, hogy a Valutaalap miért nem figyelmeztetett a válságot okozó sérülékenységekre. Az IEO következtetései alapvetően két lábon állnak. Egyfelől elismerik, hogy az IMF a hitelezési struktúrájának átalakításával komoly segítséget is nyújtott a válságkezelésben, másfelől azonban felhívják a figyelmet a negatív hatású gazdaságpolitikai javaslatokra.
Ez utóbbiak lényege, hogy miután az IMF a válság kitörésekor először a fiskális élénkítésre helyezte a hangsúlyt, 2010-11-re úgy látta, hogy a helyzet megváltozott. A túl magas államadósságok, illetve a súlyos fiskális deficitek arra ösztönözték a Valutaalapot, hogy úgy érezze, eljött a fiskális szigor ideje. Nem mellékes, hogy az IMF ekkor úgy látta, a növekedés kezd helyreállni a fejlett gazdaságokban, és ez csak tovább erősödik majd. Ráadásul ezzel párhuzamosan erősen kiállt az extrém laza monetáris élénkítés és stimulus (QE) mellett, melytől azt várta, hogy a csökkenő adósság- és deficitráták mellett elegendő erővel bír majd a gazdaságok felpörgetéséhez. Ennek következtében olyan országokat, mint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok vagy Japán szólított fel költségvetési szigorra, miközben az eurózónában a német gazdaság lehetett volna a terv zászlóshajója. Mindezek alapján jogosnak tűnik Christine Lagarde, jelenlegi IMF-vezérigazgató azon állítása, miszerint a Valutaalap abban az időben a lehető legjobb döntést hozta meg a rendelkezésre álló információk alapján. Pontosan itt válik azonban érdekessé az IEO tanulmánya! A dokumentum ugyanis azt hangsúlyozza, hogy az IMF-nek már akkor tudnia kellett volna – részben a saját kutatásai alapján is –, hogy az általuk forszírozott modell ebben formában nem lesz működőképes.
Számos olyan tanulmány született ugyanis, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiskális politika szerepe fokozottan lényeges a válság során a belső kereslet élénkítésében, és az extrém laza monetáris intézkedések önmagukban nem elegendők. Egyrészt a magánszektor az adósságleépítéssel volt elfoglalva, melynek következtében csekély fogékonyságot mutatott a jegybanki élénkítésre. Másrészt a központi bankok pénzpumpái a tőkeáramlás volatilitásának megnövekedésén keresztül még nehezítették is a feltörekvő piacok helyzetét – amely újabb oka lehet a feltörekvők ellenszenvének. A jegybankok felől érkező likvid tőke tehát sok esetben nem jutott el elég hatékonyan a reálgazdaságba, miközben az IMF erősen ellenezte a keresletélénkítő fiskális stimulusokat.
A fordulat és a jövő
A váltás 2012-ben következett be, amikor az IMF maga is belátta a megszorítások káros következményeit, és sokkal szerényebb mértékű konszolidációt javasolt. Az igazi váltás az IMF 2012 őszi World Economic Outlookja volt, amelyből már egyértelműen kiolvasható, hogy a megszorítások nagyobb kárt okoztak a gazdasági növekedésben, mint azt korábban feltételezték. Érdemes megjegyezni, hogy legutóbbi jelentéseiben a Valutaalap már sokkal határozottabban kiállt a magfontolt fiskális élénkítések mellett, amennyiben azok nem jelentenek túl nagy kockázatot.
Az IEO tanulmánya a következtetések sorában megjegyzi, hogy az IMF-nek a továbbiakban jelentős figyelmet kell fordítani arra, hogy a lehető legspecifikusabb ajánlásokat fogalmazza meg a tagállamainak – ez ugyanis még a válság elején is problémát jelentett a fiskális élénkítés propagálásakor. Ezzel összefüggésben pedig kiemelten fontos, hogy az IMF olyan fenntartható pályát javasoljon a segítségéért folyamadó országnak, amely hosszú távú, fenntartható fiskális irányt mutat az adott IMF-program keretein túl is.
Az, hogy Magyarországon fél millió ember került a szegénységi küszöb alá 2008 és 2013 között és közel 3,3 millióan éltek súlyos anyagi nélkülözésben az elmúlt év végén, azt eddig is tudtuk. Azonban az, hogy ez a növekmény csak a válsággal erősen sújtott Görögországban volt magasabb, illetve, hogy a visegrádi országokban rajtunk kívül mindenhol csökkent az arány, az már meglepő. 28,2 százalékról 33,5-re nőtt a szegények aránya Magyarországon 2008 és 2013 között. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a válság kitörésekor 2,8 millió ember élt „anyagi deprivláltságban”, tavaly pedig 3,3 millió – tudtuk meg az Eurostat adataiból. Ezzel az aránnyal egyébként az 5. legrosszabb helyen állunk, Litvánia, Görögország, Románia és Bulgária után. Bár erre az adatra sem lehetünk igazán büszkék, a tendenciák sokkal szomorúbb képest festenek a magyar rögvalóságról, nálunk ugyanis 5,3 százalékponttal nőtt ez az arány 2008 és 2013 között. Hazánknál csak a görögök teljesítettek rosszabbul, de ott sokkal komolyabb problémákkal néztek szembe a világgazdasági válságot követően. Ahogy az a grafikonon is látszik, a legtöbb európai országban nem tudták megfékezni a szegénység növekedését, így az EU átlaga is 0,7 százalékpontos emelkedést mutat. Ami viszont komolyan a szégyenpadra ültet minket, az az a tény, hogy a visegrádi országok és Románia is azok közé tartozik, amelyeknek sikerült mérsékelniük az arányokat. Sorrendben, Lengyelországban 4,7, Romániában 3,8, Szlovákiában 0,8, Csehországban pedig 0,7 százalékponttal csökkent a lakosságszámra vetített szegénységi mutató.
Az Eurostat 3 mutató alapján sorolja be az embereket a szegénységgel sújtott kategóriába. Az első, hogy hány százalékuk kap olyan jövedelmet, amely nem éri el az adott országban megállapított létminimum szintjét. Ebben a tekintetben Magyarország még nem is áll olyan rosszul, hiszen a 2013-as 14,3 százalék jobb, mint az EU 16,7-es átlaga. Az uniós számot olyan országok húzzák le, mint Bulgária (21 százalék), Görögország (23,1 százalék), vagy Románia (22,4 százalék). Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy Magyarországon 2008 óta majd 2 százalékponttal romlott ez a mutató, míg az EU-ban csak 0,1-el. A második mutató az anyagi depriváltság mértéke, vagyis, hogy a lakosság mennyire engedhet meg magának bizonyos javakat. Ilyenek az a TV, a nyaralás, a hús, vagy a telefon, de ide tartozik például az is, hogy mennyre képes valaki egy váratlan kiadást fedezni, vagy fizetni a rezsiköltségeket. Itt hazánk elvérzik, ugyanis az uniós 9,6 százalékkal szemben nálunk 26,8 százalékot érint ez a probléma 9 százalékponttal többet, mint a válság kitörésekor. Csehországban egyébként 6,6, Lengyelországban 11,9, Szlovákiában 10,2 százalék ez az arány. Romániában viszont magasabb, 28,5 százalék. A harmadik tényező a munkanélküliséggel sújtott háztartások aránya, amely Magyarországon 12,6 százalék, szemben az uniós 10,7-el. A visegrádi országokbban ebben a tekintetben is szebbek a számok: a lengyeleknél 7,2, a szlovákoknál 7,6, a cseheknél pedig 6,9-es aránnyal. Sőt, Románia is lehagy bennünket 6,4 százalékkal.
Az EU egészét nézve 122,6 millió ember, vagyis a népesség 24,5 százaléka él szociális kirekesztettségben.
Szász Péter összegzése
Az izraeli hatóságok vasárnap határozatlan időre lezárják a Gázai övezetbe vezető határátkelőket, válaszul arra, hogy az övezetből Izrael felé lőttek - erősítették meg szombaton a gázai hatóságok.A Háárec című izraeli lap úgy értesült, hogy az izraeli-gázai határ mindkét átkelőhelyét, a Kerem Sálóm-i áruforgalmi és az erezi a személyforgalmi átkelőt is lezárják.Egyedül humanitárius vészhelyzet esetén fogják engedélyezni a személyforgalmat Ereznél - írta a lap.
Az értesüléseket a gázai hatóságok is megerősítették a dpa német hírügynökség szerint.
A lépés oka, hogy az izraeli hadsereg egy Gázából Izrael területe felé indított lövést észlelt szombatra virradó éjjel. Azt a fegyveres erők szóvivője nem tudta megmondani, hogy rakétát vagy aknagránátot lőttek-e ki az övezetből. Ez a második alkalom, hogy izraeli területre lőttek a Gázai övezetből azóta, hogy Izrael és a palesztinok augusztus 26-án tűzszünetet kötöttek egymással, előzőleg szeptemberben történt egy aknagránát-támadás. Mi meg elhisszük, hogy valós támadás volt, és nem cionista provokáció. Mert libatollas a hátunk.
Július 8. és augusztus 26. között véres izraeli terrorháború dúlt a Gázai övezetben, amelyben palesztinok ezrei, köztük nagy számban ártatlan nők és gyerekek vesztették életüket. Az 1,8 milliós Gázában, a világ legnagyobb koncentrációs táborában a a zsidó terrortámadások miatt a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából.
A Gázai övezet újjáépítéséhez korábban a Kerem Sálóm-i átkelőn keresztül küldtek segélyt nemzetközi donorok.
http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/3445-a-vilag-legnagyobb-koncentracios-tabora
Szerbia adekvát választ ad a NATO kelet-európai jelenlétének fokozására, és újabb közös hadgyakorlatot tart Oroszországgal, hogy felkészülhessen a nyugati terjeszkedés jelentette fenyegetettség fokozódására.
Szerbia Kelet-Európa független országaként máig nem tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, emiatt a NATO jelenlétének fokozódása biztonsági kockázatot jelent az ország számára. November első felében orosz deszantosok és a szerb szárazföldi csapatok közös terroristaellenes hadgyakorlatot folytatnak Szerbia területén - az Orosz Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint "A csapatok gyakorolják majd a feltételezett illegális fegyveres csoportok elfogását és megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, közös lőgyakorlatokat végeznek".
Kiemelt fontosságú történés, hogy Szerbia Oroszország segítségével készül a terrorveszély elhárítására, mivel az országra fokozott nyomás nehezedik a NATO haderő-átcsoportosításai miatt, és a szerb kormány ennek ellenére sem hajlandó Brüsszel és Washington diktátumait végrehajtani. Mivel Szerbia nem tagja se az EU-nak, se a NATO-nak, független országként két lehetőség van előtte: folytatni a tárgyalásokat a nyugati féllel és eközben időhúzásra törekedni, mígnem a geopolitikai helyzet megváltozik, - vagy nagyhatalmi segítséggel ellensúlyozni az országra nehezedő nagyhatalmi nyomásgyakorlást.
Szerbiában most fokozott kockázata van egy olyan eseménysorozatnak, amivel a nyugati hatalmak a legitim ukrán kormányt is megdöntötték idén februárban. A kijevi eseményeket megelőzően Ukrajna szintén nyomásgyakorlásnak volt kitéve a nyugati hatalmak által, éppen úgy, ahogy most Szerbia. 2013 januárjában Szergej Razumovszkij volt ukrán hírszerző tiszt szerint az Egyesült Államok több mint kétezer zsoldost vont össze Bécs környékén. Ezek a zsoldosok fokozatosan beszivárogtak az országba és bekapcsolódtak a mesterségesen felszított kormányellenes tüntetésekbe. Szerbia esetében is egyre reálisabb egy ilyen forgatókönyv, ahogy a nyugati nyomás fokozódik és az ország kormánya nem enged a követeléseknek. A Moszkva és Belgrád közti megállapodások lehetővé teszik, hogy egy ilyen nyugati felforgatás esetén az orosz különleges alakulatok is részt vegyenek a terrorista fenyegetés kezelésében.
A hadgyakorlatra az orosz fegyveres erők 2014. év nemzetközi katonai együttműködési tervének megfelelően kerül sor. Belgrádban nem lesz atlantista puccs. Szerbia minden szükséges lépést megtesz enne elhárítására.
http://www.hidfo.net/2014/11/05/moszkva-es-belgrad-kozosen-lep-fel-nyugat-terroristai-ellen
"Száz vasutat, ezeret!" (Petőfi Sándor). Száz stadiont, ezret! (Orbán Viktor)
Magyarországon a megszorítás szót miniszterelnöki szinten betiltották, és a csomagoknak különböző fantázianeveket adtak. Négy év alatt 4000 milliárd forint körüli összeget vontak el a magyar társadalomtól, de elvonták a 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári pénzt is. Nőttek ki a földből a stadionok, megszépültek a belvárosok, és lepusztultak a falvak.
A stadionokat nemcsak felépíteni kell, hanem majd fenn is kell tartani. Amennyiben a beléptetési rendszer olyan lesz, mint a Ferencváros esetében, vagyis rabosítják a szurkolókat, akkor valószínűleg kevesebb lesz a néző. A nézők előszeretettel kijártak a mérkőzésekre még a gyalázatos ötvenes években is, mert volt FOCI! Ez ma hiánycikk. Akkor a focisták szinte szerelemből rúgták a bőrt, és halmoztak győzelmet győzelemre. Ma milliárdok mennek el a javadalmazásukra, foci meg sehol. Az egyik megátalkodott szerint annyit kellene nekik megtanítani legalább, hogy annak adják át a labdát, amelyik játékoson ugyanolyan dressz van, mint őrajta. Viszik a milliárdjainkat a különböző fociakadémiák, ahonnan már valódi focisták százainak kellett volna kikerülni. Jövőre a Szeged-Csanádi megyéspüspök is stadiont épít 2,5 milliárdért Szegeden, melyben Orbán Viktor kedvence (Garancsi István) és építőipari vállalkozása lesz a segítségére. Erről bővebben ITT !
A stadioni beléptetési rendszerre visszatérve: volt egy híres eset valamikor 2002-ben, amikor az első Orbán-kormány sportminisztereként Deutsch Tamás négymilliárd forintért alkalmatlan beléptető rendszert vásárolt. A rendszerből talán 51 millió forint értékben tudtak időközben (12 év alatt) értékesíteni. Elszámoltatás és felelősségre vonás ezt az akciót sem követte. Deutsch Tamás időközben európai uniós képviselő lett. Az internetadó tervét Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én elvetette, de mégis lesz egy úgynevezett nemzeti konzultáció, amire 600 millió forintot be is terveznek kidobni az ablakon. A tervezett költségeket szeretik túllépni, tehát az egymilliárdos felhasználás biztosított. Hogy mi értelme van ennek az újabb nemzeti konzultációnak? Annyi, mint az eddigieknek, és annyi, mint a miniszterelnöki (esetenként válaszborítékos) körlevelekre kidobott kb. 10 milliárd forint elköltésének!
Sok belváros megszépült, tele vannak csobogó szökőkutakkal. Ott átsétálni, megpihenni jó dolog, de ettől nem lesz több értéket előállító, termelő munkahely, amire nagyon nagy szükség lenne. És például arra is, hogy a lepusztított, majd felszámolt élelmiszer-feldolgozókat újraindítsák és a külföldi szemét helyett végre élelmiszert fogyaszthassunk. Az élelmiszer-kereskedelmet vissza kell venni a maffiáktól, vagyis ahogy a sajtóban szerepeltetik, a feketegazdaságtól. Ebbe tönkremegy a termelő, a fogyasztó és bizonyos fokig az állam is, mert rettenetes adóbevétel esik ki. Mindezt már Amerikából is szóvá tették... A változtatás szándékának még a körvonalai sem látszanak!
A kormány által benyújtott jövő évi költségvetésben 44,2 milliárd forint van betervezve a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásra. Állítólag minden évben ennyit akarnak elkölteni erre a célra. A stadionok tovább épülnek, de most már belép a már átadott stadionok jelentős üzemeltetési költsége. A felcsúti stadion faszerkezetének lekezelése bizony sokba fog kerülni, és nagyon sok pénzt visz el a sportakadémiák fenntartása is. Igaz, nem közvetlenül teszik a magyar adófizetők nyakába, hanem közvetve, alapítványokon vagy a TAO-n keresztül. Megkezdődnek az uszodaépítések is.
A szegedi zsinagóga felújítására egyelőre egymilliárdot ad a magyar állam. A zsidó szervezetek egy darabig vitatkoztak, hogy melyikőjükhöz kerüljön a magyar adófizetők pénze, aztán megegyeztek: a Mazsihiszhez utaltatja át a pénzünket Lázár János. A zsinagóga teljes felújítása 2,2 milliárd forintba kerül a becslések szerint, amelyet a magyar állam fog állni. Hogy a Mazsihisznek utalt jelentős támogatási pénzek mire mennek el, azt nem lehet tudni, csak azt, hogy volt már néhány elszámolási vita. Legutóbb Zoltai Gusztáv volt MSZMP-s potentátot, aki nem mellesleg munkásőr is volt, menesztették a Mazsihisz éléről, mert nem stimmelt az elszámolás. Zoltai a közelmúltban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója lett. A holokauszt emlékévhez kapcsolódó kiadások 10 milliárd forint körüli összeget emésztenek fel.
A magyar beteg várólistán várakozik évekig, mire a műtétjére sor kerülhet. A végtelen hosszú sor lerövidítésére is pontosan egymilliárd forint jut. A magyar adó- és járulékfizetők rendszeresen hátrányba kerülnek a saját hazájukban. Akad most olyan kórház is, ahol nem tudnak fűteni, akkora az adósság. A betegek fekszenek a hideg kórtermekben... De a zsinagógára jut egymilliárd forint!
A hatalom és egyre népesebb holdudvarának eltartási kötelezettsége (csak államtitkárból 54 darab van, de van több mint száz államtitkár-helyettes is, ötször annyian vannak legalább, mint az indokolt lenne!), a romák segélyezése, a zsidó igények kielégítése is azoknak a feladata, akik jövedelemhez alig jutnak. Egyetlen megszorítás sem érintette eddig a hatalmat és a kedvenc gazdagjait, és úgy néz ki, ezután sem fogja, sokkal inkább nekik kedvez az egykulcsos adó és a rezsiharc is! Az egykulcsos adónak és a családi adókedvezménynek köszönhetően nem, vagy alig adózik a havi egymilliós jövedelmű, értéket soha elő nem állítók egyre népesebb csapata.
Érdekes módon pártunk és kormányunk az egykulcsos adót alkotmányos védelem alá helyezte, de nem helyezte alkotmányos védelem alá a magyar társadalom számára legfontosabb négy alaptételt: a magyar termőföldet, a vízbázist, a társadalombiztosítást és a nyugdíjat. Mivel a járulékokat adóként szedik be, azt arra fordítják, amire akarják! Ezért fordulhat az elő, hogy a kórházak úsznak az adósságban, és egyre gyengébb lábakon áll az egészségügy és a nyugdíjrendszer. A nyugdíjasoknak beszólt Balog miniszter, hogy jövőre 2,2 százalékos emelést kapnak, majd másnap beszólt Varga Mihály is: 1,8 százalékos lesz az emelés. Legalább egyeztetnének időnként a háttérben, akkor talán kevesebb lenne az összevissza beszéd! Elképesztő ötletekkel álltak elő például az internetadó fontosságát magyarázandó kérdéskörben a miniszterek és a képviselők.
Ami talán az egyik legbosszantóbb tétel: új tv-csatornákat indít az MTVA. Az idei költségvetésük emiatt jövőre három milliárd forinttal, immár 80 milliárd forint fölé emelkedik! A nézettség elég gyatra a sok ismétlés és a gyenge színvonal miatt. A híradásaik tele vannak lózungokkal arról, hogy milyen jól él az egyre szegényedő magyar társadalom. Az Eurostat szerint 3,3 millió szegény van már Magyarországon, és ami nagyon szomorú, egyre több az éhező gyermek. A devizahitelesek többsége is még mindig az út szélén várakozik...
Békéscsaba, 2014. november 4.
Anton
Emlékeztető: "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem)
sokkaljobb.hu
Örményországban az ellenzéki erők is támogatják a vámuniós csatlakozást és a belépést a Moszkva által alapított Eurázsiai Unióba. Stepan Margarian, a Virágzó Örményország Párt frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy a megállapodásról szóló értesülések nem alaptalanok, az ellenzék támogatja az Eurázsiai Unióhoz csatlakozást. A helyettes elmondása szerint a VÖP bármely integrációs kezdeményezést támogat, mert az ország izolált környezetben van, ami igen veszélyes helyzet. A párt állásfoglalása az eurázsiai csatlakozás kapcsán változatlan marad, mert nem magát a csatlakozás tényét tartják vitatandónak, hanem, hogy a kormányerő azt mire használja fel, és mindez hogyan hat majd az ország helyzetére.
A Virágzó Örményország Párt a legnagyobb ellenzéki erő Örményországban, amely a szavazatok 30,12%-át szerezte meg a 2012-es választásokon.
Örményország korábban az Európai Unió "keleti partnerségének" célpontja volt, és 2013 novemberében írta volna alá a szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val. Az ország azonban a fokozott nyomásgyakorlás ellenére is kicsúszott a nyugat markából, és az "utolsó pillanatban" bejelentette csatlakozási szándékát az eurázsiai vámunióhoz, majd az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Azt követően a kormány és az ellenzéki pártok érdekegyeztető tárgyalássorozatot folytattak, melynek során az ellenzéki erők is változtattak álláspontjukon.
Az Európai Unió nem az egyetlen alternatíva. Magyarország és Kelet-Európa más országai a közeljövőben szintén lehetőséget kaphatnak a Moszkva által alapított Eurázsiai Unióhoz csatlakozásra, ha képesek lerázni magukról az elmúlt 25 év atlantista politikáját. Az új szövetségi rendszer 2015 január 1-jén kezdi meg működését. Ha kilépünk az Európai Unióból, hazánk nem szigetelődik el, épp ellenkezőleg: lehetőséget kapunk egy olyan szövetséghez csatlakozásra, mely az Európai Uniónál jóval nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik, védelmezi az európai tradicionális értékeket, és nagyhatalomként lép elő a nyugattal szemben.
http://www.hidfo.net/2014/11/05/ormenyorszagban-az-ellenzek-tamogatja-az-eurazsiai-csatlakozast
A Gazprom megerősítette, hogy megkapta Ukrajnától a fennálló tartozás első részletét, összesen 1,45 milliárd dollárt, - az orosz energiavállalat szóvivője, Szergej Kuprijanov szerint az ukrán Naftogaz kedden fizetette be az összeget.
A múlt hét folyamán Alekszej Miller, a Gazprom vezetője engedményt tett Ukrajnának és kijelentette, hogy a gázszállítás 48 órán belül folytatódhat, ha az ukrán fél befizeti az első részletet. Az ukrán atlantista kormánynak ebbe nem sok beleszólása volt, Oroszország és az Európai Bizottság október 31-én megállapította az orosz gáztranzit folytatásának feltételeit, ekkor rendelkeztek a pontos összegről, amit az ukrán vállalatnak be kell fizetnie előlegben. Az Európai Bizottságnak sem volt sok választása, a tél kezdete előtt mindenkinek érdeke, hogy az Európába irányuló orosz gázszállítás zavartalan legyen. Emiatt a két fél megállapodása szerint Oroszország szünet nélkül folytatja a gázszállítást Európába 2015 március 31-ig, cserébe Ukrajna befizeti a fennálló tartozás egy részét.
Idén februárban fegyveres hatalomátvétel zajlott le Kijevben, melynek eredményeként egy atlantista kormány jutott hatalomra, melynek feladata Ukrajna bevonása a nyugati érdekszférába. A tüntetések tavaly novemberben kezdődtek kormányellenes és EU-párti tüntetések formájában, amiből egyértelművé vált, hogy a nyugati fél felforgató műveletet kezdett Ukrajnában. Kijev emiatt tavaly novembertől már nem fizetett a Gazpromnak, így több mint fél éves tartozást halmozott föl (a Gazprom júliusban állította le a gázszállítást Ukrajnába). Miután a Gazprom több mint fél éven keresztül úgy szállította a gázt Ukrajnába, hogy az nem fizetett a kiszállított és elfogyasztott gázmennyiségért, a gáztranzitot nyáron leállították, és Ukrajna számára előrefizetéses rendszer lépett életbe, ennek feltételéül az orosz vállalat pedig az addig fennálló tartozás törlesztését szabta meg.
Ugyan Kijev nemzetközi bíróságra a tartozás ügyét (nem akarják kifizetni a teljes összeget), a nyugati országok az ígéretekkel ellentétben sem tudták megoldani Ukrajna gázellátását. Ukrajnában nincs a télre elegendő földgáz, emiatt a kormány korlátozta a melegvíz-használatot és felmerült a lehetősége annak, hogy a távfűtéses lakásokban idén nem tudják biztosítani a fűtést. Korábban ukrán parlamenti képviselők arra szólították fel a lakosságot, hogy szerezzenek be egész télre elegendő tüzifát. Ennek köszönhetően a tüzifa ára is közel négyszeresére emelkedett Ukrajnában. Emellett Ukrajnának mindössze 5-6 napra elegendő széntartaléka maradt, így a széntüzelésű erőművek leállításával télen az áramellátás is megszűnhet.
A nyugati országok csődöt mondtak, ígéretet tettek egy országnak, hogy az ígéretekkel becsalogassák azt a nyugati szövetségi rendszerbe. Ezeket az ígéreteket azonban megszegték, a nyugat nem tudta megoldani Ukrajna energiaellátását. A puccsal hatalomra jutott atlantista kormány szintén csődöt mondott, alkalmatlannak bizonyult az ország gondjainak megoldására. A nyugati országok a nyáron még tartható "keménykedéssel" szemben a tél beállta előtt annyit tudtak tenni, hogy több tucatnyi hitelt biztosítottak Ukrajnának a legkülönbözőbb ürügyekkel. Ezeknek a hiteleknek azonban az volt a lényege, hogy Kijev még a tél beállta előtt be tudja fizetni a gázszámlát és a Gazprom újraindítsa a gáztranzitot. Itt a tél, a nyugati országok erőfitogtatásának vége. Majd tavasszal újrakezdik, amikor már nem lesz szükség fűtésre. Mindez azonban rámutatott, hogy a nyugati szövetségi rendszer erőfitogtatása mögött semmiféle erő nincsen.
http://www.hidfo.net/2014/11/05/ukrajna-hitelbol-kifizette-gazszamlat
Amelyek szankciók egyre inkább rájuk kenődnek! Az oroszok köszönik! – jól meg vannak. Tegnap megkapták a Kijev részére összedobott gáztartozást, aztán most törik a fejüket, hogy mi a francot csináljanak a kapott dollárral.
Donyeckben és Luhanszkban tegnap beiktatási ceremóniák zajlottak.
http://balrad.wordpress.com/2014/11/05/az-eu-ertekel-ujoroszorszag-pedig-mukodni-kezd/
