Ukrajnának nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy szenet vegyen az Egyesült Államokból, mert túl magas árakra kaptak ajánlatot. Jurij Zjukov helyettes energia- és szénipari miniszter elmondása szerint ehelyett Vietnámmal és Ausztráliával tárgyalnak nagyobb szállítmányokról. Zjukov szerint amikor a nyári időszakban tárgyaltak az amerikaiakkal, 130 dolláros áron akartak szenet eladni Ukrajnának, amit már akkor is túl magas árnak találtak, főleg, hogy a magas ár nem tartalmazná a szállítás és logisztika költségeit. Most, hogy téli időszak van és Ukrajna az energetikai katasztrófa szélén áll, az amerikaiak még többet kérnének.

Az ukrán média korábbi jelentései szerint az ország energetikai hálózata nem rendelkezik a tél átvészeléséhez szükséges erőforrásokkal. November elején a hőerőművek teljesítményét 15%-al csökkentették, 19-én reggel pedig két széntüzelésű hőerőművet le kellett állítani. Porosenko azt követően a médián keresztül igyekezett meggyőzni az embereket, hogy a problémát hamar megoldják, mert "a szén könnyen beszerezhető a világpiacról". Éppen csak azt felejtette el említeni, hogy az ukrán hőerőműveknek nem csak szén kell, hanem antracit, - egy igen ritka anyag (92-98%-os széntartalom), ami a világ szénkészletének csak alig több mint 1%-át teszi ki. Emiatt most Vietnámmal zajlanak a tárgyalások, ott ugyanis az átlagosnál magasabb arányban van jelen az antracit. Amit szintén elfelejtett említeni Porosenko, hogy Vietnám maga is Ausztráliából akar szenet importálni, saját használatra, tehát Vietnámnak aligha vannak fölösleges készletei. Az antracit beszerzése terén idén télen gyakorlatilag csak Ausztráliára számíthatnak, mert a lengyelektől nem tudnak szerezni, az amerikaiak pedig - a szükséghelyzetet kihasználva - drágán akarják adni.

A múlt hét folyamán a Centrenegro vállalat szállítmányai elkezdtek megérkezni Ausztráliából, év vége előtt pedig Dél-Afrikából várnak mintegy 320 ezer tonnányi szenet. Az ukrán energiaügyi minisztérium emellett egy 509 ezer tonnás szállítmánnyal is számol, amit a Luganszki Népi Köztársaság területéről várnak, orosz közvetítéssel. A hírek szerint Ukrajna ezen felül Oroszországtól is vásárolna 1,3 millió tonna antracitot még év vége előtt.

Tehát a nyugati országoktól segítségre nem számíthatnak. Az Egyesült Államok ehelyett kihasználja a szorult helyzetet és a küszöbön álló katasztrófából akar extraprofitot csinálni.

Ha Kijev nem tud megállapodni az oroszokkal, az azt a veszélyt rejti magában, hogy Ukrajna elektromos áram nélkül marad egész télen. Porosenko egyébként szintén elrendelte az energiaügyi minisztériumnak, hogy készítsék fel a hálózatot arra, hogy végső esetben Oroszországból fognak elektromos áramot importálni.

Oroszország és Törökország megállapodott, hogy a jövőben fokozzák a Kék Áramlat gázvezetéken exportált gáz mennyiségét, évente mintegy 3 milliárd köbméterre. Az orosz energiaügyi minisztérium vezetője, Alexander Novak jelentette ezt be, miután összeült egy orosz-török kormányközi bizottság.

Alexander Novak, energiaügyi miniszter

Az együttműködés fokozásának már voltak jelei, a Gazprom október elején jelentette be, hogy a két ország megállapodott a Kék Áramlaton át történő gázexport fokozásáról, akkor ez évi 16-ról 19 milliárd köbméterre növelést jelentett. A miniszter bejelentése szerint a 3 milliárd köbméterre vonatkozóan is Törökország jelentette be igényét, nem a Gazprom tett rá javaslatot. A technikai részletek kidolgozását a Gazprom jelenleg a török Botas energetikai céggel együtt folytatja.

A török fél nyilatkozatából azonban más is kiderült. A kormányközi bizottság döntéseiről vélhetően még idővel fognak újabb információk előkerülni, mert a gázüzleten kívül azt is nyilvánosságra hozták, hogy a két ország megállapodott az államközi üzleti kapcsolatokban a nemzeti valuták előnyben részesítéséről. A találkozón a felek megállapodtak arról, hogy a közeljövőben kidolgozzák az erre vonatkozó jogi kereteket. Azt követően a török és orosz vállalatok az egymás közötti kifizetésekben dollár helyet a lírát és rubelt fogják használni. A kormányközi bizottság emellett létrehozott egy munkacsoportot, ami a bankközi együttműködések előkészítését végzi.

A nyilvánosságra jutott kevés információ alapján okkal gondolható, hogy Törökország nyugat és kelet közti egyensúlyi politikája idővel változni fog. A Gazprom szeptemberben hozta hivatalosan is nyilvánosságra, hogy addigra majdhogynem minden ügyfele aláírta a megállapodást, miszerint a jövőben nem dollár használatával, hanem rubelben fizetnek az olajért és földgázért. A Gazprom értelemszerűen nem szokta nyilvánosságra hozni az üzleti titkokat, de mindebből az információból már sejthető, hogy Törökország rubelben vagy saját nemzeti valutájában fizet a Kék Áramlaton érkező gázért (vagy a közeljövőben már abban fog).

Nem lenne meglepő, ha Törökországban ennek hatására megszaporodnának a látszólag civil, valójában Washingtonból kézi vezérléssel irányított megmozdulások. Az Erdogan-kormány éveken át kontroll alatt tartott egy felforgatási kísérletet, nem egy alkalommal ennek érdekében a közösségi hálók használatát is korlátozták. Évekkel ezelőtt Törökországban azonnal tömeges civil megmozdulások kezdődtek, amikor az Erdogan-kormány bejelentette, hogy kivonul a Nabucco projektből. A tüntetéseknek természetesen semmi köze nem volt a gázüzlethez, ehelyett korrupciós ügyekben, stb. történtek kiszivárogtatások, amivel  közösségi hálókon keresztül a kormány ellen uszították az embereket.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/26/torok-orosz-gazuzlet-es-dollar-kiszoritasa

Az orosz védelmi miniszter indítványozta, hogy minden helyi kormányzó essen át egy katonai képzésen az alapvető logisztikai menedzsmenttel és mozgósítással kapcsolatosan, hogy birtokában legyenek a szükséges gyakorlati tapasztalatnak abban az esetben, ha egy nagy háború törne ki.

"Azt szeretnénk, ha a megválasztott is kinevezett helyi kormányzók, polgármesterek és más regionális vezetők kéthetes képzésnek lennének alávetve a Vezérkari Akadémián, ami a mozgósításra specializálódna, és mozgósítás idején saját régióik irányításának módjára." Szergej Sojgu - védelmi miniszter - elmondása szerint "ugyanez vonatkozik a szövetségi vezetőkre és a végrehajtó hatalom vezetőire". A miniszter hozzátette, hogy nem önkéntes programról van szó, az említett képzést elnöki rendelet fogja kötelezővé tenni.

A védelmi miniszter a keleti régiókban tartott, Vosztok-2014 nevű hadgyakorlatot követően bejelentette, hogy a helyi kormányzók nem állnak készen egy háború megvívására, mert többen közülük a gyakorlat idején nem tudták kellő gyorsasággal elvégezni a tartalékosok mozgósítását.

A Kommerszant üzleti napilap egy meg nem nevezett vezérkari forrásra hivatkozva azt írta, "a helyi hatóságok gyakran nem értik meg a hadgyakorlatok fontosságát és a kisujjukat sem mozdítják a parancsok végrehajtására, egyszerűen azért, mert nem tudják, mit kellene tenniük és hogyan tegyék azt."

Vlagyimir Komojedov (Kommunista Párt), az alsóház védelmi bizottságának vezetője nyilatkozatában támogatta a védelmi miniszter kezdeményezését. "Oroszország nem Svájc vagy Franciaország. Egy nagy ország hatalmas területein a mozgósításnak különleges eljárásai vannak. A helyi vezetőknek - még ha fiatalok is - ismerniük kell ezeket az eljárásokat."

Nyár közepén a védelmi miniszter megszervezte és személyesen felügyelte több mint 400, magas politikai pozíciót betöltő személy tartalékos tiszti képzését. Az állami Duma 286 képviselője és 72 szenátor is részt vett a programban.

Orosz katonai szakértők szerint a NATO két éven belül nyílt katonai offenzívát kezdhet Oroszország ellen. Ennek célja az ország természeti kincseinek megszerzése, amire a nyugati gazdaságnak szüksége lenne a gazdasági növekedés fenntartásához. A nyugati médiában és a közéletben látható oroszellenes propaganda egy újabb nagy háború előszele, amivel a nyugati hatalmak démonizálják az újabb célpontot és felkészítik a lakosságot az újabb háború elfogadására.

Több ezren tüntettek Portugália fővárosában, Lisszabonban a kormány újabb megszorító intézkedései ellen. A portugál kormány ugyanis döntést hozott arról, hogy a válság idején beiktatott megszorításokat a 2015-ös költségvetésre is alkalmazzák - ami nem lenne indokolt, mert az ország már májusban kilépett a 78 milliárdos nemzetközi mentőöv programból, amire hivatkozva a megszorításokat elkezdték.

A megszorítások folytatása a kormánypropagandával sem összeegyeztethető, a portugál politikusok ugyanis előszeretettel hangoztatják, hogy már kilábaltak a recesszióból. Három éven át folytattak megszorításokat a válságra hivatkozva, és most, hogy a kormány szerint már nincsen válság, a megszorítások folytatódnak; csökkentenék a béreket, a nyugdíjakat és a segélyeket.

A közszféra dolgozói november 14-én kezdtek tüntetni Lisszabonban, a tervezett kiadáscsökkentések megtartása esetére nagyobb szakszervezeti megmozdulásokat helyeztek kilátásba.

Portugália gazdasága a globális pénzügyi válság idején jutott recesszióba, majd IMF-hitelt vettek fel és az Európai Unió is "mentőövet" adott a kormánynak, amiért cserébe Brüsszel által elvárt megszorító intézkedéseket kellett hozniuk, beleértve adóemeléseket is. Ugyan a "mentőöv" programjának már vége, a portugál kormány tovább folytatja a szociális háló leépítését.